Helyiipar és Városgazdaság, 1974 (23. évfolyam, 1-12. szám)
1974-01-01 / 1. szám
riLic rteurTÁHMi sevesOueres! xxv. évfolyam, 1. szám so fillék 1974 januári 1. . --- A VI. KONGRESSZUS HATÁROZATAI VÉGREHAJTÁSÁVAL Tovább gazdagodtunk 1973-ban szummás megállapítás mögött tagságunk: a helyi ipar és a7 városgazdálkodás területén dolgozó százezrek céltudatos, vetsületes munkája áll. Az utóbbi évtized legkiegyensúlyozottabb évét tudjuk magunk mögött. A tanácsi ipar az átlagosnál jobban teljesítette kitűzött feladatait. Jelentős előrelépés történt az üzemi szociális körülmények javulásában. Elmondatjuk, hogy sok évi elemző üzemi vizsgálataink tapasztalata alapján, minden eddiginél konkrétabban, mélyrehatóbban foglalkoztunk egyes szakmai rétegeink sajátos körülményeivel: a város- és községgazdálkodási, a ruhaipari és textilfeldolgozó, a cipőipari, a tanácsi öntödei, a bútoripari, a patyolat vállalati dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásával. Széles körű felmérést végeztünk a fővárosi szociális foglalkoztatókban dolgozó nők helyzetéről. Elnökségünk felhívta az Egészségügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács figyelmét az elmaradt szociális beruházásokra, a jogsérelmek orvoslására, az egészségtelen pinceműhelyek felszámolására. A SZOT Titkársága tárgyalta elnökségünk jelentését és elfogadta javaslatainkat a hozzánk tartozó 73 ezer szakmunkástanuló helyzetét illetően. Az életszínvonal- és szociálpolitikai intézkedések 1973-ban a mi területünkön is jelentős réteget érintettek. A novemberi párthatározat alapján 166 ipari vállalat mintegy 70 ezer és 23 kommunális vállalat 9200 dolgozójára terjedt ki a központi bérintézkedés. Ebből 35 ezer volt a nő, akik a béraránytalanságok csökkentésére átlagosan 2,3 százalékkal nagyobb bérfejlesztésben részesültek, mint a férfiak. Érdekvédelmi funkciónkból adódóan részt vállaltunk a kommunális és közüzemi vállalatok szabályozó rendszere továbbfejlesztésének kidolgozásában. Tgságunk megelégedéssel tapasztalhatta, hogy WW-Jww* rTf vezetünk 1973-ban is tevékenyen munkálkodott a VI. kongreszus határozatainak végrehajtásán. A partner minisztériumokkal kötött együttműködési megállapodások alapján részt vettünk az országos fürdőügyi konferencia és a II. kéményseprőipari országos tanácskozás előkészítésében, munkájában. A közelmúltban több mint 340 üzemi szocialista brigádvezetői és újítói tanácskozás igazolta az országgyűlés decemberi ülésszakán felszólaló Gáspár elvtárs szavait: „A szocialista brigádok legjobbjai, a társadalmi tisztségviselők százezrei hűségükkel és munkájukkal tesznek hitet a szocializmus eszméi mellett. Nálunk pedig csak ez és kizárólag ez lehet az ember értékének mércéje és a megbecsülés alapja Az elmúlt év nagy eseményei közé tartozott a Várnában megtartott Vili. Szakszervezeti Világkongresszus, amely hoszszú távon meghatározta a szakszervezeti mozgalom feladatait. Berlinben a kommunális szakszervezetek nemzetközi találkozóján módunkban volt elmondani tapasztalatainkat a kommunális szolgáltatások fejlesztésében, a környezetvédelem érdekében tett intézkedésekről, valamint a víz- és levegőszennyeződés elleni kezdeményezéseket. Egy évvel ezelőtt arról írtunk e hasábokon, hogy az élet megváltoztathatatlan rendje, ami ma elég volt, holnap már kevésnek bizonyul. Nekünk áldozatkész tisztségviselőink tízezreivel együtt, minden szinten következetesebben, magabiztosabban kell dolgoznunk 1974-ben. Úgy segíteni a termelő munkát, hogy nálunk minden a dolgozó emberért történik. Olyan munkahelyi viszonyokat, üzemi közérzetet kell kialakítani, amelyben dolgozóink nap mint nap érzik: van szavuk, számítanak a véleményükre. A számadással együtt készül szakszervezetünk programja i/tt is, amely a VII. kongresszusig foglalja egybe a társadalmi igények kielégítése, negyedmilliós tagságunk érdekében végzendő sok irányú, felelősségteljes munkánkat. Az új év kezdetén segítőtársunkkal hívunk időset és fiatalt, a VII. kongresszus jó előkészítését együtt vigyük sikerre. Munkánkkal már most teremtsük meg az alapszervezeti választások jó előkészítésének feltételeit, az irántunk támasztott magasabb követelményeknek megfelelően. Az 1974-ben tervezett országos bizalmi értekezleten, munkásgyűléseken, az ifjúsági és nőparlamentek rangos fórumain teremtsünk olyan alkotó „párbeszédet" tagságunkkal, hogy véleményük, elvárásaik, javaslataik, jogos problémáik és gondjaik ismeretében tudjuk megfogalmazni a társadalmi szükségletek kielégítésének, tagságunk érdekei védelmének és képviseletének újabb, négy évre szóló harci programját. Ehhez a szép, de nagyfokú felelősségérzetet, cselekvő részvételt kívánó munkához egészséges optimizmust, töretlen munkakedvet kívánok tisztségviselőinknek, elvtársainknak az új esztendőben. FIGYELMÜKBE AJÁNLJUK: Sorsod megyei mozaik (3. o.) ŐK TIZENEGYEN... (4.0.) KOMMUNÁLIS KONFERENCIA BERLINBEN (5-8.0.) Szocialista brigádfórum (9. o.) TANÁCSKOZOTT KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK Felelősségünk a holnap munkásosztályáért 78 felszólaló a vitában * A KV határozata * Államtitkári tájékoztató * Elfogadták az 1974. évi költségvetést * Beszámoló a Vili Szakszervezeti Világkongresszusról Felmentések — kooptálások Felelősségteljes, sokoldalú előkészítő munka után, melyben részt vettek a KV -ágazati és rétegbizottságai, az apparátus osztályai, a középszervek titkárai és ifjúsági felelősei, a december 11—12-i központi vezetőségi ülésen vitatta meg a vezetőtestület az ifjúságpolitikai munkáról szóló 1910. október 20-i KV-határozat végrehajtásának helyzetét. A KV ülés elnökségében foglalt helyet Gál László, a SZOT titkára, Földi László könnyűipari államtitkár, Buda István munkaügyi államtitkár, Huber Imre, a KISZ KB képviselője, Fabók Zoltán főtitkár, Somoskői Gáborné, dr. Sáli Ferenc, Péter István titkárok, Seprényi Sándor elnök, Modori Istvánné dr., és Szanyi Dezső alelnökök. A KV-ülés második napján hangzott el Buda István tájékoztatója a kommunális vállalatok szabályzórendszerének január 1-től életbe lépő változásairól. Dr. Dobi Ferenc, a Pest megyei SZittT vezető titkára, a VIII. várnai Szakszervezeti Világkongresszusról tartott beszámolót. — Jóváhagyta a Központi Vezetőség szakszervezetünk 1974. évi költségvetését, az elnökség jelentését a két KV-ülés között végzett munkáról. Meghallgatta a központi vezetőségi tagoktól érkezett 17 kérdésre adott válaszokat, elfogadta az elnökség előterjesztését a KV-tagok felmentéséről, s döntött a kooptálásokat illetően. 1970. október 20-án a központi ■ vezetőség meghatározta a hoz■ ránk tartozó szakszervezeti szer- vek ifjúságpolitikai feladatait AKV elnöksége jelentésében most, e határozat végrehajtásának folyamatában, az eltelt három év elért eredményeit, a meglévő gondokat, azok megoldásának lehetőségeit és a további feladatokat foglalta össze. 150 ezer fiatal érdekében Mintegy százötvenezer fiatal, köztük 73 ezer szakmunkástanuló élet- és munkakörülményei alakulásáért, munkássá válásában van közvetlen felelősségünk. Meghatározó tehát, amit az elmúlt években tenni tudtunk. Általános tapasztalatként elmondhatjuk: alapszerveink munkájára mind jellemzőbb a fiatalokat érintő kérdésekkel való tervszerűbb, tudatosabb foglalkozás. Erősödött irányító-ellenőrző tevékenységük, egyre inkább kialakulnak a végrehajtást elősegítő gyakorlati módszerek. Az elmúlt időszakra az útkeresés volt a jellemző. A szakszervezeti keretek kiépítése, a kapcsolatok megteremtése, az ifjúsági aktivisták felkészítése. A KV határozatát, az Ifjúsági Törvény megjelenését, az ágazati minisztériumok végrehajtási utasításait követő üzemi intézkedési tervek érezhető változást hoztak a fiatalok életvitelében, magatartásában. Kifejezésre jutott, hogy a párt ifjúságpolitikai határozata alapján a mozgalmi és állami szervek intézkedéseikben megfo■galmazzák és folyamatában biztosítják az üzemi fiatalok élet- és munkakörülményeinek fokozatos javítását, igényeik egyre jobb ki£ elégítését. A KV elnöksége több alkalommal foglalkozott a kölzzponti vezetőség határozata végrehajtásának tapasztalataival. Többek között meghatározta a KV mellett működő központi ifjúsági bizottság hatáskörét, feladatát. A SZOT Titkársága elé került jelentésében sokoldalúan elemezte a szakmunkástanulók körében végzett szakszervezeti munka helyzetét, tapasztalatait, a meglévő gondokat. Az elmúlt három év során kialakult és rendszeressé vált szakszervezetünk kapcsolata a SZOT ifjúsági bizottságával, a KISZ KB, illetve annak apparátusával, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanáccsal. Szakszervezetünk és a partnerminisztériumok közötti együttműködési megállapodásokban is kifejezésre juttattuk ifjúságpolitikai céljainkat, érdekvédelmi, érdekképviseleti törekvéseinket. Szerveink nevelő, mozgósító munkája Szakszervezetünk tevékenységében mind fontosabb helyet kap a fiatalok nevelése, sajátos érdekeik védelme. Jellemük formálásában, munkássá válásukban meghatározó szerepe van az üzemi közösségbe való beilleszkedésüknek. A pályakezdő fiatalokra nagy hatással van a munkahely szervezettsége, a vezetők magatartása, munkakörülményeik alakulása, az idősebb munkatársak fogadtatása. Az elmúlt 3 év bizonyította, hogy a fiatalok cselekvő módon, szívesen vesznek részt minden olyan társadalmi akcióban, amelynek hasznosságát, hatását le tudják mérni. A helyesen megválasztott munkaversenyfeladatok, az erkölcsi, anyagi elismerés ösztönzően hatott rájuk is. 3 év alatt a 27 470 kiváló dolgozó között 6102 volt a 30 éven aluli fiatalok száma. Elgondolkodtató viszont, hogy a sajátos ifjúsági versenymozgalmak miért nem tudnak tömegmozgalommá válni. Azok a fiatalok, akik résztvettek a kiváló ifjúmunkás, a kiváló ifjú szakmunkás, a szakma ifjú mestere, a kiváló technikus, mérnök, közgazdász stb. mozgalomban, rangos elismerésnek tekintették a címek valamelyikének elnyerését, a fiatalok többsége azonban távol maradt, ami többek között a mozgalmi szervek és a gazdasági vezetők szervezőmozgósító munkájának gyengeségét is mutatja. Az elmúlt időszak kedvező tendenciája a fiatalok társadalmi aktivitásának, közéleti tevékenységének fokozódása. Az elmúlt választások során — politikai céljainknak megfelelően —, megnövekedett a fiatalok aránya a választott testületekben. Zömében beilleszkedtek a munkába, megtalálták helyüket, az utóbbi időben azonban alapszerveinknél csökkenta testületekben dolgozó fiatalok aránya, ami az elnökség megítélése szerint a nem megfelelő kiválasztás, felkészítés, törődés következménye. Munkára nevelés, korszerű műveltség Amellett, hogy ma már egyre több üzemben szerveznek ünnepélyes szakmunkásavatókat, sok idősebb szakmunkás patronálja a fiatalokat, a szocialista brigádok vállalásaikban rögzítik a fiatalok segítését, sok példa van arra. (Folytatása a 2. oldalon) A KV-ülés elnöksége (balról jobbra): Huber Imre Gál László, Fabók Zoltán, Seprényi Sándor, Modori Istvánné dr., Földi László, Somoskői Gáborné, Szanyi Dezső