Helyiipar és Városgazdaság, 1974 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1974-01-01 / 1. szám

riLic rteurTÁHMi sevesOueres! xxv. évfolyam, 1. szám so fillék 1974 januári 1. . ---­ A VI. KONGRESSZUS HATÁROZATAI VÉGREHAJTÁSÁVAL Tovább gazdagodtunk 1973-ban szummás megállapítás mögött tagságunk: a helyi ipar és a7 városgazdálkodás területén dolgozó százezrek céltudatos, vetsületes munkája áll. Az utóbbi évtized legkiegyensúlyozot­tabb évét tudjuk magunk mögött. A tanácsi ipar az átlagos­nál jobban teljesítette kitűzött feladatait. Jelentős előrelépés történt az üzemi szociális körülmények javulásában. Elmon­­datjuk, hogy sok évi elemző üzemi vizsgálataink tapasztalata alapján, minden eddiginél konkrétabban, mélyrehatóbban fog­lalkoztunk egyes szakmai rétegeink sajátos körülményeivel: a város- és községgazdálkodási, a ruhaipari és textilfeldolgozó, a cipőipari, a tanácsi öntödei, a bútoripari, a patyolat válla­lati dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulásával. Széles körű felmérést végeztünk a fővárosi szociális foglal­koztatókban dolgozó nők helyzetéről. Elnökségünk felhívta az Egészségügyi Minisztérium és a Fővárosi Tanács figyelmét az elmaradt szociális beruházásokra, a jogsérelmek orvoslására, az egészségtelen pinceműhelyek felszámolására. A SZOT Tit­kársága tárgyalta elnökségünk jelentését és elfogadta javas­latainkat a hozzánk tartozó 73 ezer szakmunkástanuló hely­zetét illetően. Az életszínvonal- és szociálpolitikai intézkedések 1973-ban a mi területünkön is jelentős réteget érintettek. A novemberi párthatározat alapján 166 ipari vállalat mintegy 70 ezer és 23 kommunális vállalat 9200 dolgozójára terjedt ki a központi bérintézkedés. Ebből 35 ezer volt a nő, akik a béraránytalan­ságok csökkentésére átlagosan 2,3 százalékkal nagyobb bér­­fejlesztésben részesültek, mint a férfiak. Érdekvédelmi funk­­ciónkból adódóan részt vállaltunk a kommunális és közüzemi vállalatok szabályozó rendszere továbbfejlesztésének kidolgo­zásában. Tgságunk megelégedéssel tapasztalhatta, hogy WW-Jww* rTf vezetünk 1973-ban is tevékenyen munkálkodott a VI. kongreszus határozatainak végrehajtásán. A partner minisz­tériumokkal kötött együttműködési megállapodások alapján ré­szt vettünk az országos fürdőügyi konferencia és a II. ké­ményseprőipari országos tanácskozás előkészítésében, munká­­jában­. A közelmúltban több mint 340 üzemi szocialista brigádve­zetői és újítói tanácskozás igazolta az országgyűlés decemberi ülésszakán felszólaló Gáspár elvtárs szavait: „A szocialista brigádok legjobbjai, a társadalmi tisztségviselők százezrei hű­ségükkel és munkájukkal tesznek hitet a szocializmus eszméi mellett. Nálunk pedig csak ez és kizárólag ez lehet az ember értékének mércéje és a megbecsülés alapja Az elmúlt év nagy eseményei közé tartozott a Várnában megtartott Vili. Szakszervezeti Világkongresszus, amely hosz­­szú távon meghatározta a szakszervezeti mozgalom feladatait. Berlinben a kommunális szakszervezetek nemzetközi találko­zóján módunkban volt elmondani tapasztalatainkat a kommu­nális szolgáltatások fejlesztésében, a környezetvédelem érde­kében tett intézkedésekről, valamint a­ víz- és levegőszennye­­ződés elleni kezdeményezéseket. Egy évvel ezelőtt arról írtunk e hasábokon, hogy az élet megváltoztathatatlan rendje, ami ma elég volt, holnap már ke­vésnek bizonyul. Nekünk áldozatkész tisztségviselőink tízez­reivel együtt, minden szinten következetesebben, magabizto­sabban kell dolgoznunk 1974-ben. Úgy segíteni a termelő munkát, hogy nálunk minden a dolgozó emberért történik. Olyan munkahelyi viszonyokat, üzemi közérzetet kell kiala­kítani, amelyben dolgozóink nap mint nap érzik: van szavuk, számítanak a véleményükre. A számadással együtt készül szakszervezetünk programja i/tt is, amely a VII. kongresszusig foglalja egybe a társadal­mi igények kielégítése, negyedmilliós tagságunk érdekében végzendő sok irányú, felelősségteljes munkánkat. Az új év kezdetén segítőtársunkkal hívunk időset és fiatalt, a VII. kongresszus jó előkészítését együtt vigyük sikerre. Munkánk­kal már most teremtsük meg az alapszervezeti választások jó előkészítésének feltételeit, az irántunk támasztott magasabb követelményeknek megfelelően. Az 1974-ben tervezett országos bizalmi értekezleten, munkásgyűléseken, az ifjúsági és nőpar­lamentek rangos fórumain teremtsünk olyan alkotó „párbe­szédet" tagságunkkal, hogy véleményük, elvárásaik, javasla­taik, jogos problémáik és gondjaik ismeretében tudjuk meg­fogalmazni a társadalmi szükségletek kielégítésének, tagsá­gu­nk érdekei védelmének és képviseletének újabb, négy évre szóló harci programját. Ehhez a szép, de nagyfokú felelősségérzetet, cselekvő rész­vételt kívánó munkához egészséges optimizmust, töretlen munkakedvet kívánok tisztségviselőinknek, elvtársainknak az új esztendőben. FIGYELMÜKBE AJÁNLJUK: Sorsod megyei mozaik (3. o.) ŐK TIZENEGYEN... (4.0.) KOMMUNÁLIS KONFERENCIA BERLINBEN (5-8.0.) Szocialista brigádfórum (9. o.) TANÁCSKOZOTT KÖZPONTI VEZETŐSÉGÜNK Felelősségünk a holnap munkásosztályáért 78 felszólaló a vitában * A KV határozata * Államtitkári tájékoztató * Elfogadták az 1974. évi költségvetést * Beszámoló a Vili Szakszervezeti Világkongresszusról Felmentések — kooptálások Felelősségteljes, sokoldalú előkészítő munka után, melyben részt vettek a KV -ágazati és réteg­bizottságai, az apparátus osztályai, a középszer­­vek titkárai és ifjúsági felelősei, a december 11—12-i központi vezetőségi ülésen vitatta meg a vezetőtestület az ifjúságpolitikai munkáról szóló 1910. október 20-i KV-határozat végrehaj­tásának helyzetét. A KV ülés elnökségében foglalt helyet Gál László, a SZOT titkára, Földi László könnyűipari államtitkár, Buda István munkaügyi államtitkár, Huber Imre, a KISZ KB képviselője, Fabók Zol­tán főtitkár, Somoskői Gábor­né, dr. Sáli Ferenc, Péter István titkárok, Seprényi Sándor elnök, Modori Istvánné dr., és Szanyi Dezső alelnökök. A KV-ülés második napján hangzott el Buda István tájékoztatója a kommunális vállalatok szabályzórendszerének január 1-től életbe lépő változásairól. Dr. Dobi Ferenc, a Pest megyei SZittT vezető titkára, a VIII. várnai Szakszerve­zeti Világkongresszusról tartott beszámolót. — Jóváhagyta a Központi Vezetőség szakszerveze­tünk 1974. évi költségvetését, az elnökség jelenté­sét a két KV-ülés között végzett munkáról. Meg­hallgatta a központi vezetőségi tagoktól érkezett 17 kérdésre adott válaszokat, elfogadta az elnök­ség előterjesztését a KV-tagok felmentéséről, s döntött a kooptálásokat illetően. 1970. október 20-án a központi ■ vezetőség meghatározta a hoz­■ ránk tartozó szakszervezeti szer-­­ vek ifjúságpolitikai feladatait A­­­KV elnöksége jelentésében most, e határozat végrehajtásának fo­lyamatában, az eltelt három év elért eredményeit, a meglévő gondokat, azok megoldásának le­hetőségeit és a további feladato­kat foglalta össze. 150 ezer fiatal érdekében Mintegy százötvenezer fiatal, köztük 73 ezer szakmunkástanuló élet- és munkakörülményei ala­kulásáért, munkássá válásában van közvetlen felelősségünk. Meghatározó tehát, amit az el­múlt években tenni tudtunk. Ál­talános tapasztalatként elmond­hatjuk: alapszerveink munkájára mind jellemzőbb a fiatalokat érintő kérdésekkel való tervsze­rűbb, tudatosabb foglalkozás. Erősödött irányító-ellenőrző te­vékenységük, egyre inkább ki­alakulnak a végrehajtást elősegí­tő gyakorlati módszerek. Az elmúlt időszakra az útkere­sés volt a jellemző. A szakszerve­zeti keretek kiépítése, a kapcso­latok megteremtése, az ifjúsági aktivisták felkészítése. A KV ha­tározatát, az Ifjúsági Törvény megjelenését, az ágazati minisz­tériumok végrehajtási utasításait követő üzemi intézkedési tervek érezhető változást hoztak a fiata­lok életvitelében, magatartásá­ban. Kifejezésre jutott, hogy a párt ifjúságpolitikai határozata alapján a mozgalmi és állami szervek intézkedéseikben megfo­■­galmazzák és folyamatában biz­­t­­osítják az üzemi fiatalok élet- és­­ munkakörülményeinek fokozatos­­ javítását, igényeik egyre jobb ki­­£ elégítését. A KV elnöksége több alkalom­mal foglalkozott a kölzzponti veze­tőség határozata végrehajtásának tapasztalataival. Többek között meghatározta a KV mellett mű­ködő központi ifjúsági bizottság hatáskörét, feladatát. A SZOT Titkársága elé került jelentésé­ben sokoldalúan elemezte a szak­munkástanulók körében végzett szakszervezeti munka helyzetét, tapasztalatait, a meglévő gondo­kat. Az elmúlt három év során ki­alakult és rendszeressé vált szak­­szervezetünk kapcsolata a SZOT ifjúsági­ bizottságával, a KISZ KB, illetve annak apparátusával, az Országos Ifjúságpolitikai és Oktatási Tanáccsal. Szakszerve­zetünk és a partnerminisztériu­mok közötti együttműködési meg­állapodásokban is kifejezésre jut­tattuk ifjúságpolitikai céljainkat, érdekvédelmi, érdekképviseleti törekvéseinket. Szerveink nevelő­, mozgósító munkája Szakszervezetünk tevékenysé­gében mind fontosabb helyet kap a fiatalok nevelése, sajátos érde­keik védelme. Jellemük formálá­sában, munkássá válásukban meghatározó szerepe van az üze­mi közösségbe való beilleszkedé­süknek. A pályakezdő fiatalokra nagy hatással van a munkahely szervezettsége, a vezetők maga­tartása, munkakörülményeik ala­kulása, az idősebb munkatársak fogadtatása. Az elmúlt 3 év bizo­nyította, hogy a fiatalok cselek­vő módon, szívesen vesznek részt minden olyan társadalmi akció­ban, amelynek hasznosságát, ha­tását le tudják mérni. A helyesen megválasztott munkaversenyfela­datok, az erkölcsi, anyagi elisme­rés ösztönzően hatott rájuk is. 3 év alatt a 27 470 kiváló dolgo­zó között 6102 volt a 30 éven aluli fiatalok száma. Elgondol­­kodtató viszont, hogy a sajátos ifjúsági versenymozgalmak miért nem tudnak tömegmozgalommá válni. Azok a fiatalok, akik részt­vettek a kiváló ifjúmunkás, a ki­váló ifjú szakmunkás, a szakma ifjú mestere, a kiváló technikus, mérnök, közgazdász stb. mozga­lomban, rangos elismerésnek te­kintették a címek valamelyiké­nek elnyerését, a fiatalok többsége azonban távol maradt, ami töb­bek között a mozgalmi szervek és a gazdasági vezetők szervező­mozgósító munkájának gyenge­ségét is mutatja. Az elmúlt időszak kedvező ten­denciája a fiatalok társadalmi aktivitásának, közéleti tevékeny­ségének fokozódása. Az elmúlt választások során — politikai céljainknak megfelelően —, meg­növekedett a fiatalok aránya a választott testületekben. Zömé­ben beilleszkedtek a munkába, megtalálták helyüket, az utóbbi időben azonban alapszerveinknél csökkent­­a testületekben dolgozó fiatalok aránya, ami az elnökség megítélése szerint a nem megfe­lelő kiválasztás, felkészítés, törő­dés következménye. Munkára nevelés, korszerű műveltség Amellett, hogy ma már egyre több üzemben szerveznek ünne­pélyes szakmunkásavatókat, sok idősebb szakmunkás patronálja a fiatalokat, a szocialista brigádok vállalásaikban rögzítik a fiatalok segítését, sok példa van arra. (Folytatása a 2. oldalon) A KV-ülés elnöksége (balról jobbra): Huber Imre Gál László, Fabók Zoltán, Seprényi Sándor, Modori Istvánné dr., Földi László, Somoskői Gáborné, Szanyi Dezső

Next