Helyiipar és Városgazdaság, 1977 (26. évfolyam, 1-12. szám)
1977-01-01 / 1. szám
ÉVZÁRÓ ÉV-ÜLÉS Folytatás me 1. oldalról szolgáltatások teljesebb kielégítésére. Kiemelte az élőmunkával való fokozottabb takarékosság fontosságát. A tanácsi vállalatok másodízben készítettek középtávú tervet és első alkalommal a terv önálló részeként, szociális tervfejezetet. A tapasztalatok szerint mindkét munkát előrelátó gondossággal végezték el, s alapos megfontolás után vitték megvitatásra a dolgozóik elé. Az ötéves tervek a textiltisztítás területén átlagosan 15 százalékos növekedéssel számolnak. E célra 650 millió forintot fordítanak. Borsod és Veszprém megyében új Patyolat-üzem, Budapesten 10 tonna napi kapacitású mosoda épül. 1980-ra összességében 97 textiltisztító üzem és 222 vegytisztító szalon működik majd. A központi szolgáltatásfejlesztési alapból a fővárosban 28 millió forintot fordítanak az elavult fodrászhálózat korszerűsítésére. Ugyanebből az alapból a cipőgyorsjavító szalonok létesítésére 50 millió forintot irányoztak elő, amelyből 63 új cipőjavító részleget hoznak létre. A nehézipari ágazatban elsősorban a műanyagfeldolgozó vállalatok fejlődése lesz töretlen, amelyet a petrolkémiai központi fejlesztési program határoz meg. A kommunális szolgáltató ágazatnál meghatározó volt a tanácsi területfejlesztési célkitűzésekkel összhangban álló tervek készítése. A vállalatok a megnövekedett feladatokat saját építőipari részlegük bővítésével kívánják megvalósítani. Valamennyi szakágazatban jelentősen, megnő az állóeszközök értéke. Ez elsősorban a munkafolyamatok gépesítéséből, a műszerezettség növekedéséből adódik. Kiemelt beruházásként valósul meg, kétmilliárd forintos költségből, a budapesti szemétégetőmű, amely környezetvédelmi szempontból nagy jelentőségű. A kommunális szolgáltatások fejlesztésére mintegy 6,9 milliárd forint áll rendelkezésre, amelynek 81 százalékét beruházásokra használják fel. A vízgazdálkodási ágazat fejlesztésére a tervidőszakban, országosan 33 miliárd forintot fordítanak. Elsősorban a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és tisztítás bővítésére. Nem várható jelentősebb változás a vezetékes vízellátás és a csatornázottság közötti arányokban. A szennyvíztisztító kapacitásokat elsősorban a fővárosban és a nagyobb ipari központokban, megyei városokban bővítik. A fürdőellátás fejlesztése néhány fővárosi fürdő rekonstrukciójával és a jelentősebb vidéki fürdők (Harkány, Hajdúszoboszló) korszerűsítésével valósul meg. A vállalati tervek eredményeként jelentősen bővül a távhőszolgáltatás. A tervidőszak végére a fővárosi lakások 23 százaléka távfűtéses lesz. A beszámoló jelentés foglalkozott a módosított szabályozók hatásával a vállalati bér- és jövedelempolitikára. Általános tapasztalat, hogy csak a nagyobb vállalatoknál készültek öt évre szóló bér- és jövedelemfejlesztési koncepciók. Ezek egy része is nélkülözi azonban a hosszú távú szemléletet. A vállalatok a tervidőszak első éveiben mérsékeltebb — 3,5—5 százalékos — bérfejlesztést terveztek, melynek oka, hogy a szabályozó rendszer hatását a tervezés időszakában még nem érzékelték kellően. Híz elsősorban az árutermelő vállalatokra vonatkozik, de a kommunális kúsiüzemi, valamint a kijelölt fogyasztói vállalatok bérfej-feszítése is hasonló arányú. Többségében a központilag biztosított évi 4,5 százalékos bérfejlesztést tervezték. Kisebb részük a jutalmazási alap terhére további 0,5— 1 százalékos bérfejlesztést is előirányzott A koncentrált bérfejlesztésre pedig, a megnövekedett feladatok ellátásához és a szükséges létszám megszerzéséhez, a szakágazati arányok kedvező alakítása érdekében (településtisztaság, csatornázás, köztisztaság, temetkezés) elengedhetetlenül szükség lenne. A létszámtervezés tekintetében a vállalati tervek nem minden esetben veszik figyelembe a realitásokat, másrészt nem számolnak a munkaerőhelyzet jelenlegi alakulásával, a belső tartalékok feltárására tervezett intézkedések eredményeivel. A tanácsi könnyűiparban a tervek szerint az összfoglalkoztatottak száma — 1975- höz viszonyítva — 8,7 százalékkal, mintegy 2400 fővel csökken. A kommunális szakágazatban nagy szóródással tervezték meg a látszd...növekedést (5—25 százalék között). Ennek ellenére ez a létszámnövekedési igény a szolgáltatások jellegét figyelembe véve, reális. A vízgazdálkodási ágazatban, a nagymérvű fejlesztés alapján, mintegy hétezer új dolgozó foglalkoztatását tervezik (átlagosan 20—22 százalékos növekedést). Sajnos azonban a IV. ötéves terv időszakában sem tudták a kommunális ágazatok létszámfejlesztési elképzeléseiket megvalósítani. A SZOCIÁLIS TERVEKRŐL A KV elé került jelentés számot ad a szociális tervkészítésre kötelezett 316 vállalat közül a 136 elemzett szociális terv tartamáról. A vállalatok most első ízben készítettek ilyen középtávú tervet. A nagyobb üzemek jól oldották meg a feladatot, igyekeztek a szociális ellátás körébe sorolt kérdéseket fontosságuk alapján rangsorolni és időbeni ütemezést készíteni. A nőpolitikai határozat végrehajtására — elsősorban a nőket foglalkoztató vállalatoknál — megkülönböztetett figyelmet fordítottak és az anyagi lehetőségekhez mérten támogatják a tőkét, nagycsaládosokat, a gyermeküket egyedül nevelő szülőket. Hasonlóképpen fokozott figyelmet fordítottak a szociális terv készítői az ifjúsági törvény helyi végrehajtására, a munkássá válás feltételeinek biztosítására, a fiatalok beilleszkedésére, munkájuk erkölcsi, anyagi elismerésére. A szociális tervek többségében jelentős anyagiakat biztosítanak a szociális ellátás fejlesztésére (117 vállalat ez irányú fejlesztését öszszegezve, 281 millió forint jut ilyen célokra). Az üzemegészségügy fejlesztésére — 90 vállalat tervezését vizsgálva —83 millió forint felhasználását tervezik, elsősorban az üzemorvosi ellátás korszerűsítését, a nevelő-felvilágosító, megelőző munka fejlesztését szorgalmazva. takénál. Több szabályzat rögzítette az egyes szakmáknál, munkáscsoportoknál a bérezési formákat, ösztönzési rendszereket. Ezzel szemben, csak néhány helyen határozták meg, hogy mely területen, milyen mértékben kívánják az érintett dolgozók bérét növelni. A bérfejlesztések időpontjának megjelölését, az alapbér és mozgóbér arányát azok a vállalati kollektív szerződések sem szabályozzák, ahol ennek a feltételei biztosítottak. Az elvárásoktól kisebb mértékben növelték a teljesítménybérben dolgozók körét, örvendetes viszont, hogy egyre több helyütt, anyagi ösztönzéssel hatnak a több műszak bevezetésére. Jelentős intézkedéseket tartalmaznak a szerződések a törzsgárda megbecsülésére (lakásépítési támogatás, felmondási idő korlátozása, családtagok vállalati elhelyezése, stb.). Minőségi változás az is, hogy a törzsgárdaévek alapján a magasabb év végi részesedés mellett, az évek során szerzett szakmai gyakorlatot anyagiakban is elismerik. Szakszervezeti szerveink és a gazdasági vezetés között szoros együttműködés alakult ki a tervezőmunka minden szintjén és időszakában. Ez erősíti az elkészült tervek megvalósulásáért érzett felelősséget. A tervkészítés fontos eszköze volt a létrehozott központi és területi tervkoordinációs bizottságok segítő munkája, amely bizonyos fokig tehermentesítette középszerveinket, egyrészt a tanácsi szakigazgatási szervekkel, másrészt az alapszervekkel tartott koordinációval. Elmondhatjuk, hogy a tervezési munkában — társadalmi felelősségük alapján — a korábbi évekhez viszonyítva nagyobb részt vállaltak a szakszervezet központi, területi és vállalati szervei. E munkában szerveinkkel aktívan közreműködtek a pártbizottságok és az illetékes tanácsi szervek. Az együttműködés hatása megmutatkozott a megyei tervzsűrizések tartalmi színvonalában, az ágazati és területi koncepciók egyeztetésében. A vállalati fórumokon érvényesült a demokratizmus, a dolgozók véleménynyilvánítása és javaslattételi lehetősége. Észrevételeiket a vállalati tervbizottságok dolgozták fel, s a hasznosítható javaslatokat beépítették a középtávú tervbe. A szociális tervek szakszervezeti elképzeléseit az szdülés előtt a bizalmi küldöttek tanácskozásán is megvitatták, Összegezve: a sokoldalú együttműködés, a koordináció és a gyors tájékoztatás hasznosnak bizonyult A középtávú tervek nemcsak a műszaki-gazdasági feltételek oldaláról megalapozottabbak, hanem jobban figyelembe veszik a dolgozókról, való sokoldalú gondoskodást, az élet- és munkakörülmények folyamatos javítását A VITÁBAN FELSZÓLALT: Kontha István, a Fővárosi Műszerkészítő és Javító Vállalat igazgatója, Steibler Tibor, a pécsi Építő és Tatarozó Vállalat szb-titkára, Kiss Tibor, a XIV —XVI. kerületi IKV igazgatója, dr. Sümeghy Csaba, a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat osztályvezetője, Leibinger László, a Szombathelyi IKV szb-titkára, Andik Lászlóné, a Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat munkása, Pintér László, a Győr-Sopron megyei Talajerőgazdálkodási Vállalat főkönyvelője, Gábor Imre, a Dunántúli Regionális és Vízgazdálkodási Vállalat dolgozója. A vita résztvevői egyetértve a jelentésben foglaltakkal és Péter elvtárs szóbeli kiegészítőjével, saját vállalati példájukon keresztül utaltak arra, hogy a tervszerű előkészítés, a széles körű együttműködés, a dolgozók javaslatainak megszívlelése közös felelősségvállalást jelent majd a végrehajtásban is. A központi vezetőség határozatot fogadott el, melyben megfogalmazódtak a további tennivalók Megállapítja: a vállalati középtávú tervek, valamint a kapcsolódó kollektív szerződések készítésénél pozitív fejlődési folyamat tapasztalható, melyet gazdasági és mozgalmi oldalról tovább kell erősíteni; a szakszervezetek tervezésben való részvétele jelentős fejlődést mutat. A korábbinál hatékonyabb együttműködés valósult meg a gazdasági vezetés és a vállalati szakszervezeti szervek között. Az együttműködés eredményessége egyaránt érzékelhető a szemléletváltozásban, valamint a tervekért érzett felelősségben; • javult a tervezés demokratizmusa, szervezettebben, jobban előkészítve és szélesebb körben vitatták meg a dolgozók különböző rétegeivel a tervjavaslatokat, valamint a kollektív szerződéstervezeteket; a tervezőmunka fejlődése következtében az üzemi 5 éves éves tervek tartalma — a fogyatékosságok ellenére — javult, műszaki-gazdasági vonatkozásban megalapozottabb. Erősödött az emberi oldal, amely nagymértékben a szociális tervkészítési kötelezettségnek tudható be; 0 a vállalati tervezőmunkát nehezítette a tervezés egyes fázisaiban tapasztalható információhiány, amely elsősorban forrás oldalról jelentkezett; 0 a jóváhagyott vállalati középtávú tervek kevéssé számolnak a munkaerő-ellátottság nehézségeivel. Változatlanul nem látszik megnyugtatónak a vállalatok jóléti alapképzése. A KV felkéri: A Minisztertanács Tanácsi Hivatalát és az illetékes ágazati minisztériumokat, hogy tekintsék át a területi, vállalati középtávú tervek ágazati irányelvektől való eltérését, s indokoltság esetén tegyenek javaslatot az érintett tanácsok elnökei felé, hogy az éves vállalati tervekben a szükséges összhang megteremtését biztosítsák. A 3369/1973. sz. MT. határozat alapján az ágazati minisztériumok fokozottabban vizsgálják az ágazati irányelvek érvényesítését a jelentősebb tanácsi vállalatoknál. 2 Az illetékes tanácsok középszerveinek bevonásával vizsgálják meg: 0 a vállalati tervcélkitűzések és a kapacitások összhangját; 0 a vállalati létszámtervek realitását; a jóléti alap képzésének jogszabályi elfogadhatóságát, és amennyiben szükséges — az éves tervek készítése során — szorgalmazzák a módosítását . A vállalatok gazdasági és mozgalmi szervei a középtávú terveket — a jóváhagyásuk óta szerzett információk alapján —, ismételten tekintsék át s az éves tervekben a szükséges kiigazításokat tegyék meg; · a vállalati tervek megvalósítása során — már az 1977. évben — érzékelhetően számoljanak a termelési tömegmozgalmak eredményeivel; – a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében — az üzem- és munkaszervezés hatásait figyelembe véve — vizsgálják felül a vállalatok létszámszükségletüket, s azokat a munkaerőhelyzet nehézségeit szem előtt tartva módosítsák. s az öt évre szóló kollektív szerződések 1976. évi teljesítésének beszámolója során kiemelten foglalkozzanak és a kiadott ágazati irányelvek alapján dolgozzák ki a kollektív szerződés 1. számú mellékletét képező „vállalati bér- és jövedelempolitikai elképzeléseket”. Ennek keretében differenciált bérfejlesztést valósítsanak meg a minőségi munkát végző, a több műszakban dolgozóknál, a nehéz és kedvezőtlen munkakörülmények között végzett, munkáknál. A központi vezetőség egyhangúlag elfogadta a szakszervezet 1977. évi költségvetését, amelyhez Marosvári Vendel osztályvezető adott kiegészítőt. Jóváhagyólag tudomásul vette a KV legutóbbi ülése óta végzett munkáról szóló jelentést. Folytatása a 4. oldalon JUBILEUMI VERSENYFELHÍVÁS A HVDSZ fennállásának 25. évfordulója tiszteletére és az V. ötéves terv sikeres teljesítése érdekében a Hajdú-Bihar megyei Textilfeldolgozó Vállalat összevont szocialista brigádvezetői értekezlete a brigádtagok megbízásából az alábbi felajánlást tette, amelyhez a gazdasági és társadalmi vezetés a feltételeket biztosítja. • 1977. évi vállalati tervet az 1976. évihez viszonyítva minimálisan 8—10 százalékkal teljesítjük túl. • A brigádok teljesítménye ezen belül ugyancsak 8—10 százalékkal nő. • Az exporttervet az 1976-os évi teljesítéshez viszonyítva legalább 20 százalékkal növeljük, a tervezett határidők betartásával. • Politikai, társadalmi vállalásainkat maradéktalanul teljesítjük. § Kezdeményezzük a dolgozók általános és politikai műveltségének emelését. Élenjárunk és elősegítjük a szocialista közgondolkodás és közéleti tevékenység fokozását. SZOCIALISTA BRIGÁDVEZETŐK ÉRTEKEZLETE Szakmai lapunk előfizetésgyűjtő versenye 1977-ben ismét meghirdetjük tagságunk körében szakmai lapunk előfizetésgyűjtő versenyét. A HVDSZ megalakulásának 25 éves évfordulója méltó alkalom, hogy a megnövekedett hatáskörrel rendelkező bizalmiak lelkes munkájára, áldozatkészségére, a szocialista brigádok tagjainak felelősségérzetére számítva, újabb előfizetők ezreivel gyarapodjon szaklapunk, a Helyiipar és Városgazdaság olvasóinak tábora. Felhívjuk fiataljaink, nődolgozóink figyelmét, hogy munkatársaik körében szerezzenek újabb előfizetőket szakmai lapunknak. Kérjük, legyenek propagandistái, szószólói mindennapi munkájuknak, írják meg munkáséletük eseményeit lapunknak. Megyebizottságaink segítő közreműködésével szeretnénk a jubileumi évben, sikerrel lebonyolítani éves előfizetésgyűjtő versenyünket. A legjobb megyebizottságok értékes tárgyjutalmakban részesülnek, amit a legjobb üzemi lapszervezők között, saját hatáskörükben ítélnek oda. Ezenkívül, azok a bizalmiak, akik csoportjukban 100 százalékos előfizetést érnek el, az szb-rt keresztül juttassák el neveiket a megyebizottságra. Sorsolás útján közöttük további tárgyjutalmakat osztunk ki. A szakmai lap előfizetési díja egy évre változatlanul 9 forint, ebből 8 forintot kell előfizetőnként a Népszava Lapkiadó által küldött csekklapra befizetni. Az előfizetések 1977. április 1-től 1978. március 31-ig köthetők. A lapot továbbra is a vállalati szrelmére juttatjuk el. Hisszük, hogy tagságunk a jubileumi évhez méltóan veszi ki részét az előfizetésgyűjtő versenyből. Javaslataival, cikkeivel továbbra is gazdagítja lapunk tartalmát s újabb olvasókkal gyarapítja az előfizetők táborát. A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉSEKRŐL A beszámoló jelentés az ötéves vállalati tervekhez kapcsolódó kollektív szerződések készítéséről megállapítja, hogy az 1976. július 1-vel hatályba lépett szerződések többségében jól szolgálják a vállalatok meghatározott gazdasági és életszínvonalpolitikai céljainak megvalósulását. Általános tapasztalatként elmondható, hogy nem sikerült megteremteni a kívánt és szükséges összhangot a szabályozó rendszerel, a vállalati középtávú tervekkel. Ennek rendezése az éves felülvizsgálat során feltétlenül szükséges lesz. A kollektív szerződések a korábbinál rugalmasabban szabályozzák a munkaviszonnyal összefüggő vállalati és dolgozói jogok, kötelességek rendszerét. Előrelépés történt a próbaidő, a munka nehézségi foka szerinti meghatározás, a törzsgárdatagok védelme területén. Nem egyértelmű a munkaidőalap hasznos kihasználásában tapasztalható vállalati törekvés. A szerződések egy része csökkentette a különböző módon biztosított pót- és jutalomszabadság keretét, máshol viszont a munkaerő megtartása, a törzsgárda, az ösztönzés fokozása érdekében növelték ezt. Kitűnik, hogy a munkásbéreket általában nagyobb mértékben növelik az alkalmazot HATÁROZAT A KV elfogadja az elnökség jelentését a vállalati ötéves tervek elkészítésének, és az öt évre szóló kollektív szerződések megkötésének tapasztalatairól.