Helyiipar és Városgazdaság, 1978 (27. évfolyam, 1-12. szám)

1978-06-01 / 6. szám

A háromszoros „kiváló" A BÉKÉS MEGYEI VEGYES­IPARI VÁLLALAT profilja való­ban vegyes: az ÉTI gázkazán­gyártástól a településtisztasági szolgáltatásig sok mindennel fog­lalkoznak. Van lakatos, bútor- és asztalosipari, üvegcsiszoló, motor­tekercselő és víz-gáz-fűtés szerelő részlegük is. Tevékenységük két­harmad részét azonban a lakások és üzemi szociális létesítmények fűtésére egyaránt alkalmas gáz­kazánok gyártása adja. A szek­rényben sorakozó kristály, par­cellán és fémserlegek — a külön­böző hazai és külföldi vásárokon elnyert díjak — is erre emlékez­tetnek. Az 1973-as és 74-es kitüntetés után most újból elnyerték a ki­váló vállalat címet és ebből az alkalomból beszélgetünk Tóth István főmérnökkel és Kocsis Pál szakszervezeti titkárral. — Mi kellett ahhoz, hogy az előző nem kis eredményeket túl­­lehessen szárnyalni? — Nagyon röviden: a haté­konyság növelése — mondja Tóth István. — Vagyis közel azonos műszaki feltételek mellett jobb üzemszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával érni el a termelékenység további növeke­dését. Alapvető követelmény volt természetesen, hogy a létszám közben csökkenjen. Így is történt ez a tavalyi évben, mert a terve­zettnél 10 százalékkal nagyobb árbevételt 307 munkás helyett 294 termelte meg. Méghozzá úgy, hogy eredménytervünket 8,5 százalék­kal, exporttervünket 15,8 száza­lékkal teljesítettük túl.­­ Mik voltak a leglényegesebb szervezési intézkedések? — Az egyik az, hogy az elmúlt esztendőben a gázkazánokhoz szükséges kazántesteket nemcsak kooperációban, hanem a békés­csabai telepen is készítettük a gyomai részlegnek. Ezáltal sike­rült a gyártási időt lerövidíteni, mert magunk oldottuk meg az anyag és határidőproblémákat. S olcsóbb is lett a termék, ami azért nagy jelentőségű, mert nagy területet érint: termelésünk két­harmadát. Ezen belül a tavalyi exportunk teljes egészét. Bérezésben a normarendszer egységesítésére törekedtünk, s ezzel párhuzamosan arra, hogy főleg darabbért alkalmazzunk. Elértük, hogy a TMK és más ki­szolgáló egységek kivételével mindenki teljesítménybérben dol­gozik. Növelte az ösztönzést az új premizálási rendszer mozgóbér formájában. — Lendületet adott a munká­nak a dolgozókkal való szociális törődés — veszi át a szót Kocsis Pál. — Békéscsabán és Gyomén üzemorvosunk van — napi egy órát rendel — s még a munkavé­delmi szemléken is részt vesz. Mind a négy telepünkön megol­dódott a szociális létesítmények gondja. Van már hideg-meleg víz, korszerű mosdó-öltöző. És sok más mellett ezek is hozzájárultak az emberek jó közérzetéhez, ami nélkülözhetetlen. Az is tény, hogy a munkaidő jobb kihasználásában nagy szerepet játszott a darab­bér, de a legnagyobbat mégis ma­ga a szocialista brigádmozgalom jelentette. Munkásaink túlnyomó többsége — 20 brigád — ebben a formában dolgozik. — A szakszervezet mivel és mennyiben járult hozzá az ered­ményekhez? — A magunk sajátos eszközei­vel, azzal hogy mindenütt igyek­szünk ott lenni. Azt ugyan túlzás lenne állítani, hogy minden egyes dolgozó gondját-baját ismerjük és megoldjuk, de a bizalmiak jog- és hatáskör-növekedésével, tekin­télyük megerősödésével, s lelkiis­meretes munkájuk által efelé haladunk. A jó kapcsolat követ­keztében a tagok elmondják vé­leményüket a bizalmi értekezle­ten és taggyűlésen is, a szakszer­vezeti bizottság pedig képviseli az érdeküket, tovább viszi javas­lataikat, így történt a szociális létesítmények megvalósítása is, ami nem ment harc nélkül. De a termelést növelő intézkedéseket épp ennyire lényegesnek tartjuk: a prémiumok konkrét teljesít­ményhez kötését is a szakszerve­zeti bizottság sürgette. — Milyenek az 1978-as év ki­látásai? — Jók — összegez, egy szóval Tóth István. — A munkaverseny­felhívás és a vállalások adottak. A gyomai gyáregység például azt vállalta, hogy 5 millió forintos árbevételtöbbletet hoz export­ban, ha a békéscsabai lakatos­részleg 200 darabbal több kazán­testet gyárt le. A csabaiak ter­mészetesen elfogadták a kihívást és így remény van arra, hogy a 148 milliós vállalati tervet 153 millió forintra sikerül teljesíteni. Vass Márta APEMŰ Béke brigádja Tizenkét év telt el azóta, hogy 13 (nem babonás) asszony és lány brigádot alakított a Pest megyei Műanyagipari Vállalat­nál. Megfogadták, hogy nemcsak a maguk kollektíváján belül, ha­nem az egész vegyes üzemcso­port területén olyan versenyszel­lemet honosítanak meg, amely az üzemegység hírnevét öregbíteni fogja. Amikor a minap náluk jár­tunk, a jubileumi munka­verseny­ben kiemelkedő teljesítményükért a párt KB oklevelét kapott kitün­tetés ügyében, Bergendi Károly­­nétól erre kértünk választ. Azt eddig is tudtuk, hogy ez idő alatt hat alkalommal nyerték el az aranykoszorús, négyszer a vál­lalat kiváló brigádja kitüntetést. A többit Bergendiné mondja el, aki korábban a szakszervezet KV elnöksége tagjaként is tevékeny­kedett. — Az üzemszintű versenyt 1970-ben szerveztük meg. Alap­vető célunk volt, hogy az anyag­takarékosság révén jelentős meg­takarítást érjünk el. Évente 1 százalékos mértéket ajánlottunk fel és végül ennek a dupláját si­került megtakarítanunk évről év­re. Különösen jól sikerült az el­múlt évi vállalásunk teljesítése. Ekkor alakult meg az új vulko­­lán üzemrész. Alaposan túltelje­sítettük adott szavunkat. Több tonna anyagmegtakarítást értünk el s ebben nem kis része van a brigád újító kedvének. Erről mások is elismeréssel szóltak. Ritka dolog, hogy a kö­zösség nagyobbik fele rendszeres újító. Pál Józsefné brigádvezető, Tóth Imréné, Bergendi Károlyné, Szelényi Istvánné, Forgács Jó­­zefné nevét említik, de a többiek is részt vállaltak egy-egy éssze­rűsítő gondolat megvalósításá­ban. A Békéscsabai IKV Kun Béla brigádja Ha A BÉKÉSCSABAI INGAT­LANKEZELŐ VÁLLALAT Kun Béla szocialista önkormányzati brigádjáról mindent számba sze­retnénk venni­, egy kis kötetet tenne ki. Tíz év van már a há­tuk mögött, mint szocialista bri­gádnak és ötödik esztendeje, hogy önkormányzati jogúak. Közben a zöldtől az arany foko­zatig mindent elnyertek, és utá­na háromszor lettek vállalati „ki­válóak”. És most egyszerre a két nagy kitüntetés: az MSZMP KB jubileumi oklevelét és az ágazat kiváló brigádja kitüntető címet érdemelték ki. A jó munkaszervezés, az üte­mes tervteljesítés, a példás mun­kafegyelem, az újítások révén 6,7 százalékkal csökkent az épü­letek felújítási ideje az elmúlt évben. Minden tizedszázalékért keményen kellett dolgozni, mert Tizenkét év alatt nem történt náluk baleset. Többen munkavé­delmi őrök és sikeres szereplői a munkavédelmi vetélkedőknek. A másik ritkaság: valamennyien közéleti tisztséget töltenek be. Bergendiné vöröskeresztes tit­kárhelyettes, oszt-tag, főbizalmi, Holló Jánosné (a férje is brigád­tag volt évekig) a Pest megyei bizottság tagja, szociálpolitikai felelős a vszt-ben. Szelényi Ist­vánná a Solymári nagyközségi pártbizottság tagja, népi ellenőr, Szabó Kálmánná a II-es párt­­alapszervezet vezetőségi tagja, Forgács Józsefné, a vöröskeresz­tes szervezet gazdasági felelőse és sorolhatnánk tovább, hogy na­pi munkájuk becsületes elvégzé­sén túl mi mindent intéznek, vál­lalnak a közösségért. 1975-ben megkapták az Országos Béketa­nács emléklapját. Annak idején a vietnami takarókészítési akció­ban is példás munkát végeztek. Törzsgárdatagok, többen 15—20 éve itt dolgoznak, négyen alapí­tói a vállalatnak már az előző, az 1976-os is — a 85 napos átfutási idő — rekord volt. A legjobb az országban. És a jubileumi versenyben újabb siker született: 75,6 napot ért el a vállalat, melyhez a Kun Béla brigád az ács- és állványo­zómunkával járult hozzá. Kulcs­tevékenység ez, a kezdet és a be­fejezés egy-egy épületen, tőlük függ, hogy egy sor más szakma mikor kapja meg a munkaterü­letet.­­— Mi a siker titka? Hogy le­het évről évre és fokról fokra többet és jobbat produkálni? Vincze László brigádvezető, Barna László szakszervezeti bi­zalmi, a helyettese és Károly Pál brigádtag egyöntetű véleménye szerint: „ilyen felállásban”. Ez alatt az önkormányzati formát értik és el is magyarázzák, hogy miért. — Egy hónappal előbb meg­kapjuk a következő havi munka­tervet, melyben az elvégzendő munka, az időnorma és bruttó bér szerepel. A művezető ehhez csak a sorrendet határozza meg, aztán már minden a mi dolgunk — mondja Vincze László. Az üzem szocialista brigádjai büszkék a Béke brigád jubileumi oklevelére, amivel együtt elnyer­ték a Szakmai ágazat­ kiváló bri­gádja címet is. Filip Károlyné nemrégiben jött vissza gyesről, őszinte örömmel beszél a társak sikeréről, amit ő is magáénak érez, bár most nyolc év után tért vissza. Három gye­reke van. — Újult erővel akar dolgozni, részt venni a brigád társadalmi munkájában. Sokat járták — hallotta — a tanyavi­lágot és társadalmi munkájukkal hozzájárultak az öregek életkö­rülményeinek javulásához. Ő is résztvevője akar lenni ennek a szép mozgalomnak. Szakmát tanulnak, általános műveltségüket önképzéssel és is­kolarendszerűen is folytatják. Most ugyan kissé „szétrázódott” a brigád, az üzemrész átszerve­zése őket is érintette, de előbb­­utóbb újra együtt lesznek. Még sok sikert szeretnének maguké­nak vallani. Együtt — a vállalat, a maguk javára is. Rámnjuk, hogy úgy legyen! — Magunk csináljuk a munka­­beosztásokat — folytatja Barna László —, s ennek többféle hasz­na van. Nemcsak mi, a vállalat is így jár legjobban, hiszen mi ismerjük igazán egymás képessé­gét és teherbírását. — Természetesen a brigádot érintő minden más kérdést is magunk intézünk — veszi át a szót Károly Pál. — A bér, ju­talom, prémium, a megtakarítás felosztásába rajtunk kívül senki se szól bele. Mi intézzük a bri­gádtagfelvételt, a kiváló dolgozó elbírálását, vagy hogy egy ellen­példát is mondjak, a fegyelme­zést is. Mert a brigádnak fe­gyelmi jogköre is van. De nemcsak brigádszinten foly­nak bele a vállalat életébe. Ha­vonta egyszer a kibővített igaz­gatói tanácsülésen a vállalat 14 önkormányzati brigádvezetője vagy helyettese részt vesz. A tá­jékozódáson kívül döntési, vagy­is szavazati joggal. S hogy ezt alapos megfontolás után tehes­sék: két héttel előbb az írásos anyag rendelkezésükre áll, hogy a brigádvezető a brigád által el­fogadott álláspontot képvisel­hesse. Negyedévenként pedig a munkaverseny értékelésénél van­nak ott, felváltva 2—2 brigád vezetője, megvalósítva ezzel a társadalmi ellenőrzést. — Így lehet jól dolgozni — zárja le a beszélgetést Barna László — így tudom én is, mint szakszervezeti bizalmi a felada­tomat ellátni. Nélkülem ugyanis nem történik semmi. De ami a legfontosabb: minden az üzemi és a szakszervezeti demokrácia együttes megvalósulásának az eredménye. Az a jó légkör, amelyben mindannyian jól érez­zük magunkat, annyira, hogy magunkból is többet tudunk nyújtani ezáltal a közösségnek. V. M. Az MSZMP KB jubileumi oklevelének kitüntetettjei A tavaszi BNV-n ismét vásárdíjat nyert a vállalat ÉTI gáztüzelésű kazánja. Évek óta sikeresen szerepelnek a különböző kiállításokon és vásárokon a békéscsabaiak a gáztüzelésű ÉTI kazáncsaláddal. 14 díjat, köztük 6 Hungexpo díjat mondhatnak magukénak. Az idén több mint egymillió rubeles szerző­dést kötöttek csehszlovák partnerükkel. 1978-ban 115 millió forint értékű ex­port megrendelést teljesítenek. A KGST tagországoknak az összexportjuk 62%­­át szállítják. Már az 1979. évi kapacitásuk jó része is lekötött. A Béke brigád tagjai (nem teljes létszámban) A Kun Béla szocialista brigád nagyszerű sorozatot ért el FÉLÉVSZÁZADOS A VÁCI VÍZMŰ Vácott, a Büki-szigeti vízműtelepen márvány emléktábla hívja fel a fi­gyelmet arra, hogy a Duna-kanyar ipari központjában 1928-ban létesítet­ték az első vízművet. A kisvárosok között Vác úttörőszerepet vállalt ez­zel a kezdeményezéssel. A létesítmény első igazgatója Andor Károly volt, akit az országban mint a Lent a falu­végén . . . című dal szerzője ismernek és tartanak nyilván. Az alapító mai jogutódja a Duna­­menti Regionális Vízmű és Vízgazdál­kodási Vállalat ünnepségsorozattal emlékezik a fél évszázados jubileum­ra. Ennek célja: megörökíteni a vál­lalat 50 éves vezetési, szakmai és mű­szaki történetét; bemutatni a vállalat vízellátásának és vízgazdálkodásának fejlődését; körvonalazni ennek kap­csán a jövő feladatait. A jubileumi ünnepség szervező bi­zottságának fővédnöke dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, s a bizottságban he­lyet foglal a DMRVV Herman Ottó há­romszoros aranykoszorús szocialista brigádja is. A programban szerepel a regionális vízművek képviselőinek sporttalálkozója a városi stadionban, a vállalat 50 évét bemutató jubileumi évkönyv szerkesztése és kiadása, a Víz, levegő, környezet című bélyeg­kiállítás megnyitása a váci művelő­dési házban, a Hidrológiai Társaság ünnepi ülése, s végül decemberben a vállalat új székházának avatása, ösz­­szekapcsolva a város felszabadulási évfordulójának megünneplésével. A jubileumi év emlékezetes „aján­déka” az elnyert kiváló vállalati cím. Gratulálunk hozzá! Fapp Rezső 3

Next