Helyiipar és Városgazdaság, 1978 (27. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
A háromszoros „kiváló" A BÉKÉS MEGYEI VEGYESIPARI VÁLLALAT profilja valóban vegyes: az ÉTI gázkazángyártástól a településtisztasági szolgáltatásig sok mindennel foglalkoznak. Van lakatos, bútor- és asztalosipari, üvegcsiszoló, motortekercselő és víz-gáz-fűtés szerelő részlegük is. Tevékenységük kétharmad részét azonban a lakások és üzemi szociális létesítmények fűtésére egyaránt alkalmas gázkazánok gyártása adja. A szekrényben sorakozó kristály, parcellán és fémserlegek — a különböző hazai és külföldi vásárokon elnyert díjak — is erre emlékeztetnek. Az 1973-as és 74-es kitüntetés után most újból elnyerték a kiváló vállalat címet és ebből az alkalomból beszélgetünk Tóth István főmérnökkel és Kocsis Pál szakszervezeti titkárral. — Mi kellett ahhoz, hogy az előző nem kis eredményeket túllehessen szárnyalni? — Nagyon röviden: a hatékonyság növelése — mondja Tóth István. — Vagyis közel azonos műszaki feltételek mellett jobb üzemszervezéssel, a munkaidő jobb kihasználásával érni el a termelékenység további növekedését. Alapvető követelmény volt természetesen, hogy a létszám közben csökkenjen. Így is történt ez a tavalyi évben, mert a tervezettnél 10 százalékkal nagyobb árbevételt 307 munkás helyett 294 termelte meg. Méghozzá úgy, hogy eredménytervünket 8,5 százalékkal, exporttervünket 15,8 százalékkal teljesítettük túl. Mik voltak a leglényegesebb szervezési intézkedések? — Az egyik az, hogy az elmúlt esztendőben a gázkazánokhoz szükséges kazántesteket nemcsak kooperációban, hanem a békéscsabai telepen is készítettük a gyomai részlegnek. Ezáltal sikerült a gyártási időt lerövidíteni, mert magunk oldottuk meg az anyag és határidőproblémákat. S olcsóbb is lett a termék, ami azért nagy jelentőségű, mert nagy területet érint: termelésünk kétharmadát. Ezen belül a tavalyi exportunk teljes egészét. Bérezésben a normarendszer egységesítésére törekedtünk, s ezzel párhuzamosan arra, hogy főleg darabbért alkalmazzunk. Elértük, hogy a TMK és más kiszolgáló egységek kivételével mindenki teljesítménybérben dolgozik. Növelte az ösztönzést az új premizálási rendszer mozgóbér formájában. — Lendületet adott a munkának a dolgozókkal való szociális törődés — veszi át a szót Kocsis Pál. — Békéscsabán és Gyomén üzemorvosunk van — napi egy órát rendel — s még a munkavédelmi szemléken is részt vesz. Mind a négy telepünkön megoldódott a szociális létesítmények gondja. Van már hideg-meleg víz, korszerű mosdó-öltöző. És sok más mellett ezek is hozzájárultak az emberek jó közérzetéhez, ami nélkülözhetetlen. Az is tény, hogy a munkaidő jobb kihasználásában nagy szerepet játszott a darabbér, de a legnagyobbat mégis maga a szocialista brigádmozgalom jelentette. Munkásaink túlnyomó többsége — 20 brigád — ebben a formában dolgozik. — A szakszervezet mivel és mennyiben járult hozzá az eredményekhez? — A magunk sajátos eszközeivel, azzal hogy mindenütt igyekszünk ott lenni. Azt ugyan túlzás lenne állítani, hogy minden egyes dolgozó gondját-baját ismerjük és megoldjuk, de a bizalmiak jog- és hatáskör-növekedésével, tekintélyük megerősödésével, s lelkiismeretes munkájuk által efelé haladunk. A jó kapcsolat következtében a tagok elmondják véleményüket a bizalmi értekezleten és taggyűlésen is, a szakszervezeti bizottság pedig képviseli az érdeküket, tovább viszi javaslataikat, így történt a szociális létesítmények megvalósítása is, ami nem ment harc nélkül. De a termelést növelő intézkedéseket épp ennyire lényegesnek tartjuk: a prémiumok konkrét teljesítményhez kötését is a szakszervezeti bizottság sürgette. — Milyenek az 1978-as év kilátásai? — Jók — összegez, egy szóval Tóth István. — A munkaversenyfelhívás és a vállalások adottak. A gyomai gyáregység például azt vállalta, hogy 5 millió forintos árbevételtöbbletet hoz exportban, ha a békéscsabai lakatosrészleg 200 darabbal több kazántestet gyárt le. A csabaiak természetesen elfogadták a kihívást és így remény van arra, hogy a 148 milliós vállalati tervet 153 millió forintra sikerül teljesíteni. Vass Márta APEMŰ Béke brigádja Tizenkét év telt el azóta, hogy 13 (nem babonás) asszony és lány brigádot alakított a Pest megyei Műanyagipari Vállalatnál. Megfogadták, hogy nemcsak a maguk kollektíváján belül, hanem az egész vegyes üzemcsoport területén olyan versenyszellemet honosítanak meg, amely az üzemegység hírnevét öregbíteni fogja. Amikor a minap náluk jártunk, a jubileumi munkaversenyben kiemelkedő teljesítményükért a párt KB oklevelét kapott kitüntetés ügyében, Bergendi Károlynétól erre kértünk választ. Azt eddig is tudtuk, hogy ez idő alatt hat alkalommal nyerték el az aranykoszorús, négyszer a vállalat kiváló brigádja kitüntetést. A többit Bergendiné mondja el, aki korábban a szakszervezet KV elnöksége tagjaként is tevékenykedett. — Az üzemszintű versenyt 1970-ben szerveztük meg. Alapvető célunk volt, hogy az anyagtakarékosság révén jelentős megtakarítást érjünk el. Évente 1 százalékos mértéket ajánlottunk fel és végül ennek a dupláját sikerült megtakarítanunk évről évre. Különösen jól sikerült az elmúlt évi vállalásunk teljesítése. Ekkor alakult meg az új vulkolán üzemrész. Alaposan túlteljesítettük adott szavunkat. Több tonna anyagmegtakarítást értünk el s ebben nem kis része van a brigád újító kedvének. Erről mások is elismeréssel szóltak. Ritka dolog, hogy a közösség nagyobbik fele rendszeres újító. Pál Józsefné brigádvezető, Tóth Imréné, Bergendi Károlyné, Szelényi Istvánné, Forgács Józefné nevét említik, de a többiek is részt vállaltak egy-egy ésszerűsítő gondolat megvalósításában. A Békéscsabai IKV Kun Béla brigádja Ha A BÉKÉSCSABAI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT Kun Béla szocialista önkormányzati brigádjáról mindent számba szeretnénk venni, egy kis kötetet tenne ki. Tíz év van már a hátuk mögött, mint szocialista brigádnak és ötödik esztendeje, hogy önkormányzati jogúak. Közben a zöldtől az arany fokozatig mindent elnyertek, és utána háromszor lettek vállalati „kiválóak”. És most egyszerre a két nagy kitüntetés: az MSZMP KB jubileumi oklevelét és az ágazat kiváló brigádja kitüntető címet érdemelték ki. A jó munkaszervezés, az ütemes tervteljesítés, a példás munkafegyelem, az újítások révén 6,7 százalékkal csökkent az épületek felújítási ideje az elmúlt évben. Minden tizedszázalékért keményen kellett dolgozni, mert Tizenkét év alatt nem történt náluk baleset. Többen munkavédelmi őrök és sikeres szereplői a munkavédelmi vetélkedőknek. A másik ritkaság: valamennyien közéleti tisztséget töltenek be. Bergendiné vöröskeresztes titkárhelyettes, oszt-tag, főbizalmi, Holló Jánosné (a férje is brigádtag volt évekig) a Pest megyei bizottság tagja, szociálpolitikai felelős a vszt-ben. Szelényi Istvánná a Solymári nagyközségi pártbizottság tagja, népi ellenőr, Szabó Kálmánná a II-es pártalapszervezet vezetőségi tagja, Forgács Józsefné, a vöröskeresztes szervezet gazdasági felelőse és sorolhatnánk tovább, hogy napi munkájuk becsületes elvégzésén túl mi mindent intéznek, vállalnak a közösségért. 1975-ben megkapták az Országos Béketanács emléklapját. Annak idején a vietnami takarókészítési akcióban is példás munkát végeztek. Törzsgárdatagok, többen 15—20 éve itt dolgoznak, négyen alapítói a vállalatnak már az előző, az 1976-os is — a 85 napos átfutási idő — rekord volt. A legjobb az országban. És a jubileumi versenyben újabb siker született: 75,6 napot ért el a vállalat, melyhez a Kun Béla brigád az ács- és állványozómunkával járult hozzá. Kulcstevékenység ez, a kezdet és a befejezés egy-egy épületen, tőlük függ, hogy egy sor más szakma mikor kapja meg a munkaterületet.— Mi a siker titka? Hogy lehet évről évre és fokról fokra többet és jobbat produkálni? Vincze László brigádvezető, Barna László szakszervezeti bizalmi, a helyettese és Károly Pál brigádtag egyöntetű véleménye szerint: „ilyen felállásban”. Ez alatt az önkormányzati formát értik és el is magyarázzák, hogy miért. — Egy hónappal előbb megkapjuk a következő havi munkatervet, melyben az elvégzendő munka, az időnorma és bruttó bér szerepel. A művezető ehhez csak a sorrendet határozza meg, aztán már minden a mi dolgunk — mondja Vincze László. Az üzem szocialista brigádjai büszkék a Béke brigád jubileumi oklevelére, amivel együtt elnyerték a Szakmai ágazat kiváló brigádja címet is. Filip Károlyné nemrégiben jött vissza gyesről, őszinte örömmel beszél a társak sikeréről, amit ő is magáénak érez, bár most nyolc év után tért vissza. Három gyereke van. — Újult erővel akar dolgozni, részt venni a brigád társadalmi munkájában. Sokat járták — hallotta — a tanyavilágot és társadalmi munkájukkal hozzájárultak az öregek életkörülményeinek javulásához. Ő is résztvevője akar lenni ennek a szép mozgalomnak. Szakmát tanulnak, általános műveltségüket önképzéssel és iskolarendszerűen is folytatják. Most ugyan kissé „szétrázódott” a brigád, az üzemrész átszervezése őket is érintette, de előbbutóbb újra együtt lesznek. Még sok sikert szeretnének magukénak vallani. Együtt — a vállalat, a maguk javára is. Rámnjuk, hogy úgy legyen! — Magunk csináljuk a munkabeosztásokat — folytatja Barna László —, s ennek többféle haszna van. Nemcsak mi, a vállalat is így jár legjobban, hiszen mi ismerjük igazán egymás képességét és teherbírását. — Természetesen a brigádot érintő minden más kérdést is magunk intézünk — veszi át a szót Károly Pál. — A bér, jutalom, prémium, a megtakarítás felosztásába rajtunk kívül senki se szól bele. Mi intézzük a brigádtagfelvételt, a kiváló dolgozó elbírálását, vagy hogy egy ellenpéldát is mondjak, a fegyelmezést is. Mert a brigádnak fegyelmi jogköre is van. De nemcsak brigádszinten folynak bele a vállalat életébe. Havonta egyszer a kibővített igazgatói tanácsülésen a vállalat 14 önkormányzati brigádvezetője vagy helyettese részt vesz. A tájékozódáson kívül döntési, vagyis szavazati joggal. S hogy ezt alapos megfontolás után tehessék: két héttel előbb az írásos anyag rendelkezésükre áll, hogy a brigádvezető a brigád által elfogadott álláspontot képviselhesse. Negyedévenként pedig a munkaverseny értékelésénél vannak ott, felváltva 2—2 brigád vezetője, megvalósítva ezzel a társadalmi ellenőrzést. — Így lehet jól dolgozni — zárja le a beszélgetést Barna László — így tudom én is, mint szakszervezeti bizalmi a feladatomat ellátni. Nélkülem ugyanis nem történik semmi. De ami a legfontosabb: minden az üzemi és a szakszervezeti demokrácia együttes megvalósulásának az eredménye. Az a jó légkör, amelyben mindannyian jól érezzük magunkat, annyira, hogy magunkból is többet tudunk nyújtani ezáltal a közösségnek. V. M. Az MSZMP KB jubileumi oklevelének kitüntetettjei A tavaszi BNV-n ismét vásárdíjat nyert a vállalat ÉTI gáztüzelésű kazánja. Évek óta sikeresen szerepelnek a különböző kiállításokon és vásárokon a békéscsabaiak a gáztüzelésű ÉTI kazáncsaláddal. 14 díjat, köztük 6 Hungexpo díjat mondhatnak magukénak. Az idén több mint egymillió rubeles szerződést kötöttek csehszlovák partnerükkel. 1978-ban 115 millió forint értékű export megrendelést teljesítenek. A KGST tagországoknak az összexportjuk 62%át szállítják. Már az 1979. évi kapacitásuk jó része is lekötött. A Béke brigád tagjai (nem teljes létszámban) A Kun Béla szocialista brigád nagyszerű sorozatot ért el FÉLÉVSZÁZADOS A VÁCI VÍZMŰ Vácott, a Büki-szigeti vízműtelepen márvány emléktábla hívja fel a figyelmet arra, hogy a Duna-kanyar ipari központjában 1928-ban létesítették az első vízművet. A kisvárosok között Vác úttörőszerepet vállalt ezzel a kezdeményezéssel. A létesítmény első igazgatója Andor Károly volt, akit az országban mint a Lent a faluvégén . . . című dal szerzője ismernek és tartanak nyilván. Az alapító mai jogutódja a Dunamenti Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat ünnepségsorozattal emlékezik a fél évszázados jubileumra. Ennek célja: megörökíteni a vállalat 50 éves vezetési, szakmai és műszaki történetét; bemutatni a vállalat vízellátásának és vízgazdálkodásának fejlődését; körvonalazni ennek kapcsán a jövő feladatait. A jubileumi ünnepség szervező bizottságának fővédnöke dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, s a bizottságban helyet foglal a DMRVV Herman Ottó háromszoros aranykoszorús szocialista brigádja is. A programban szerepel a regionális vízművek képviselőinek sporttalálkozója a városi stadionban, a vállalat 50 évét bemutató jubileumi évkönyv szerkesztése és kiadása, a Víz, levegő, környezet című bélyegkiállítás megnyitása a váci művelődési házban, a Hidrológiai Társaság ünnepi ülése, s végül decemberben a vállalat új székházának avatása, öszszekapcsolva a város felszabadulási évfordulójának megünneplésével. A jubileumi év emlékezetes „ajándéka” az elnyert kiváló vállalati cím. Gratulálunk hozzá! Fapp Rezső 3