Helyiipar és Városgazdaság, 1979 (28. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A HELYI IPARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXX. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM ÁRA: 80 FILLÉR Az óévet rendhagyó módon búcsúztattuk. Az­­ év végi számvetések szokásos elemző, visz­­szapillantó mérlegkészítését szerény summá­­zatok helyettesítették: társadalmi, ágazati, vál­lalati szinten a termelés — legalábbis mennyi­ségét illetően —, a tervnek megfelelően alakult. Elért eredményeinkben a dolgozók áldozatos munkája, mindennapos erőfeszítése öltött testet, s ezt annál inkább kell becsülnünk, mert szá­munkra kedvezőtlen körülmények közepette ér­tük el őket. A fő figyelem azonban most a holnap tenni­valóira. 19­79. megoldandó gazdaságpolitikai fe­ladataira összpontosult. Kihangsúlyozva, hogy gazdálkodásunk gondjai, munkánk fogyatékos­ságai, népgazdaságunk egyensúlyi helyzetének problémái minden szinten célratörőbb, összehan­goltabb, fegyelmezettebb, hatékonyabb cselek­vést kívánnak meg mindannyiunktól. Pártunk központi bizottsága ehhez adott egy­értelmű és világos útmutatást, amikor áttekint­ve ,a XI. Kongresszus óta végzett munkát, meg­határozta a továbblépés fő irányát­, december 6-i ülésén pedig 1979. gyakorlati tennivalóit ösz­­szegezte. A szakszervezeti mozgalom — a kongresszusok közötti félidőben —, ugyancsak mérleget vont a hozott határozatok végrehajtásának időarányos megvalósulásáról. Elnökségünk elfogadta, köz­ponti vezetőségünk január 19-én hagyja jóvá a vezető szervek munkaprogramját, amely csakis tagságunk egyetértése, cselekvő részvétele mellett válhat valósággá, s amelynek középpontjában a gazdasági építőmunka sokoldalú segítése áll. A SZOT és a KISZ közös felhívással fordult decemberben a szervezett dolgozók millióihoz, a fiatalokhoz, felhívta valamennyiüket a szocialista munkaversenyben való további cselekvő részvé­telre, az 1979. évi terv sikeres megvalósítására. Az országgyűlés elfogadta az 1979. évi költség­­vetést, amelynek vitájában Gáspár Sándor elv­­társ, a Szaktanács főtitkára a mozgalom számára is megfogalmazta a legfőbb tennivalókat: „... Cél­jainkkal összhangban, helyzetünknek megfelelő határozottsággal és felelősséggel kell foglalkozni a minőségi követelmények megvalósításával, a fejlesztés ágainak kiválasztásával, a differenci­áltabb bér- és jövedelemgazdálkodással... Gaz­dasági feladataink következetes megvalósítása azonban senkit nem menthet fel az élet- és mun­kakörülmények javításával, a munkahelyi biz­tonság és az üzemi demokrácia erősítésével, a munkahelyi légkör fejlesztésével való állandó foglalkozás alól." A­z elmúlt évek során közhellyé vált, ha az előt­­t­­ünk álló tennivalókról volt szó, hogy „nem lesz könnyű’’ megvalósítani. Jól gazdálkod­ni mindig nehéz, szocialista viszonyok k­özött is, ám sok helyütt „túl könnyen” vették ezt és a „valahogy mindig volt” jelszóval, no meg a köz­ponti támogatások jótékony segítségével, je­lentős túlteljesítésekről számolhattak be évről évre, jóllehet termékeik eladhatósága, gazdasá­gossága már régóta nemcsak megkérdőjelezett volt. Vagyis: a népgazdaság növekvő gondjaiban nem úgy osztoztak a vállalatok, ahogyan szük­séges lett volna, hiszen nem hatott kényszerítő erővel sem gazdálkodásuk hatékonyságára, sem termelési szerkezetükre, termékeik minőségére a külgazdasági körülmények kedvezőtlen alakulá­sa. De látnunk kell azt is, hogy a vállalatok gond­jait most várhatóan megszaporító szabályozó vál­tozások nem ellenük, hanem értük vannak, hogy megfelelhessenek az új követelményeknek. Elnökségünk mindezek tudatában, tagságunk érdekvédelmét erősítve és következetesen képvi­selve kíván tevékenykedni az új esztendőben is. Megkülönböztetett figyelmet fordítva az egyén közvetlen érdekvédelmére, a dolgozók ügyeinek felelősségteljes intézésére, mert „ha egy embert igazságtalanság, méltánytalanság ér, az a szoci­alista társadalomba, a munkáshatalomba vetett hitét gyengíti” — mondotta a parlament ülésén Gáspár elvtárs. A helyi ipar és városgazdaság területén dolgo­zó százezrek eddig is méltó képviselői voltak munkásosztályunknak. Több nagyszerű munka­mozgalom útnak indítása, termelési siker fűző­dik a szocialista kollektívák nevéhez. Hisszük, hogy most megértéssel és reális értékítélettel fo­gadják azokat az intézkedéseket, amelyeket pár­tunk, kormányunk népünk jövőjéért érzett fele­lősséggel hozott meg. A változó követelményeknek megfelelni csak úgy tudunk, ha mindenki a maga munkahelyén végig­gondolja: mit lehet másként, jobban csinál­ni; ha képesek vagyunk kritikusan, önkritikusan változtatni beidegzett, rossz szokásainkon, mód­szereinken; ha egymásért és nem egymás ellen hadakozunk; ha jobbító szándékunk a vezetők körében is meghallgatásra és a szükséges intéz­kedések gyors meghozatalára talál. Fegyelmezett munkára, lesz szükség, amely feltételezi, hogy a folyamatos, jól szervezett munka feltételei biz­tosítottak legyenek. Szakszervezetünk szervei ennek a sokirányú, összetett munkának a segítő szolgálatában tevé­kenykednek az új évben és szeretnének minél több hasznosítható, gyakorlati útmutatást adni tagságunknak, hogy mindenki jól értse a felada­tát, hogy tisztában legyen az élet bonyolult ös­szefüggéseiből mindazzal, ami az őt körülvevő munkahelyi légkört, az üzemi életet, s benne az ő helyét, szerepét illeti. T­ársadalmi jelentőségének megfelelően, külö­nös fontosságot tulajdonítunk az ifjúság hely­zete, munkahelyi körülményei, törekvései megis­merésének. Központi vezetőségünk januári ülése ezt hivatott elősegíteni. A közelmúltban lezajlott ifjúsági parlamentek ismét bebizonyították: a tag­ságunk több mint egyharmadát kitevő fiatalságban megvan a tettre készség, a kezdeményezés az újra, az előbbre vivőre, csak bátrabban kell támaszkodni rájuk. Hasonlóképpen szövetségesül hívjuk a lányok, asszonyok tízezreit, akik mindig élő lelkiismeretei voltak a munkahelyi életnek, kritikusan vetették fel a hibákat s akik bizonyára teljes súlyát át­érzik annak, hogy személyes boldogulásuk nem képzelhető el a társadalom helyzetének jobbítá­sa nélkül. Továbbra is a munkaverseny motorjai és a szo­cialista ember jegyeinek kovácsaiés azok a mun­kahelyi brigádok, akik élenjárói lehetnek nem­csak a fegyelmezett, minőségileg kifogástalan munkának, de a munkaidő teljesebb kihasználá­sának, az anyaggal, energiával való takarékosság­nak, az újító gondolatok korszerűbb eljárásokban megnyilvánuló ösztönzésének. Növekvő a felelősségünk a szolgáltatások fej­lesztésében is. Ez év tavaszán a szocialista orszá­gok részvételével mi rendezzük meg a kommuná­lis szakszervezetek nemzetközi szemináriumát, ahol a szolgáltatások tapasztalatainak, a fejlesz­tés különböző útjainak, módszereinek kölcsönös megismerése adhat ösztönzést, új elképzeléseket a lakosság fokozódó elvárásainak kielégítésére. 1979, feladatai nagyok, összetettek. Szót kell ér­­­teniünk minden szinten és mindenkivel, hogy a külsőségek, a látványosságok, a formális voná­sok, a mennyiségi törekvések helyét a tartalmi megújhodásnak, a higgadt átgondolt tervező, szervező, végrehajtó munkának kell elfoglalnia. Együtt munkálkodva a közös célokért, a veze­tőnek a dolgozókkal, a műszakiaknak a fizikai­akkal összefogva. Rétegpolitikánkban jobban kife­jezésre juttatva, hogy ma minden dolgos munkás­kézre, gondolkodó fejre, fegyelmezett, felelőssé­get érző emberre szükségünk van. Elnökségünk ez évben a SZOT vezető szervé­nek ad számot arról, hogy mit teszünk a lassan, a dolgozók ügyes-bajos dolgainak, érdemi intézé­séért. Ha szakszervezetünk, az apparátus, közep­es alapszervezeteink, tisztségviselőink felelőssé­gük tudatában, nyíltan és őszintén, személyre, szó­ló konkrétsággal segítik dolgozóinkat a változó gazdasági szabályzók, a helyi feladatok megérté­sében, hisszük, hogy ők is felsorakoznak a fela­datok végrehajtói sorába és együtt, közösen meg­tudjuk valósítani a ránk váró nem kis feladato­kat. Ennek reményében kívánok, valamennyiüknek elnökségünk és a magam nevében boldog, ered­ményes új évet FAFIEK ZOLTÁN SZAKSZERVEZETÜNK ÉLETÉBŐL JANUÁR • A központi vezetőség 19-én összeül. A tanácskozás napirend­jén szerepel az ifjúság helyze­tére vonatkozó határozat végre­hajtásának tapasztalatai, s a to­vábbi feladatok. A vezető testü­let jóváhagyja szakszervezetünk 1979. évi költségvetését, valamint a KV 1979. évi és az elnökség el­ső félévi munkatervét. Tájékoz­tatás lesz az időszerű gazdaság­­politikai tennivalókról, a taná­csi ipar, a kommunális, közüze­mi és fogyasztói szolgáltatás te­rületén. Jelentés ad számot a két ülés között végzett munkáról.­­ 20-án a középszervi titká­rokkal találkoznak az apparátus vezetői, munkatársai. Az évindítás és az időszerű mozgalmi feladatok megvitatása lesz a fő téma. A 30-án a Kv elnöksége ülésén a budapesti bizottság ad számot a KV kádermunkáról szóló hatá­rozata végrehajtási tapasztalatai­ról. Itt kerül jóváhagyásra szak­­szervezetünk 1979. évi nemzetkö­zi munkaterve és a márciusban Budapesten sorra kerülő nemzet­közi szeminárium forgatókönyv­tervezete.­­ Szakszervezetünk elnöksége az Országos Vízügyi Hivatallal közösen országos tanácskozást rendez januárban a tanácsi víz-, csatorna- és fürdővállalatok gaz­dasági és mozgalmi szerveinek vezetői részére. A KULTURÁLT GYERMEKÜDÜLÉSÉRT Újabb öt évre szóló szerződést kötöttünk az Esztergomi Tanítóképző Főiskolával A Titkárság a közelmúltban ér­tékelte szakszervezetünk és az Esztergomi Tanítóképző Főisko­la között 1974-ben megkötött, öt évre szóló szocialista szerződés végrehajtását. Megállapította, hogy az abban foglaltak mara­­déktalanu­l megvalósultak, és hogy a megállapodás mindkét fél számára előnyös volt. Hasznos se­gítséget jelentett az öt év során 4320 gyermek kulturált üdülteté­séhez, s évente 54 pedagógusje­löltnek a nevelő hivatásra való felkészüléséhez, személyiségvo­násai hatékony formálásához. Az együttműködés kölcsönös előnyeit figyelembe véve, szak­­szervezetünk 1979-től újabb öt­éves időszakra írta alá a szocia­lista szerződést az Esztergomi Tanítóképző Főiskolával, misze­rint Tata­fényesfürdői gye­­rm­ek­­üdülőinkben továbbra is lehető­séget biztosítunk a fiatal nevelő­­jelölteknek iskolai szünetben, üdülés közben a 7—14 éves korú gyermekekkel való foglalkozás­ra, a gyereküdültetés, a táboro­zás pedagógiai követelményeinek, korszerű módszereinek kidolgo­zására. A főiskola minden év június elsejétől augusztus végéig, hat­szor kéthetes turnusban — egy­­egy alkalommal 150 gyermekhez — egy vezetőt, helyettest és 9 fajvezető nevelőjelöltet biztosít, s közülük kerül ki — az üdülő orvosának irányítása mellett — az egészségügyi teendőket ellátó pedagógus. Az újabb öt évre szóló szerző­dés minden bizonnyal a továb­biakban is hasznosan segíti a gyerekek kulturált üdültetését, jól szolgálja a fiatal pedagógus­­jelöltek szakmai fejlődését. Felkészülten, ismeretekben gazdagodva... Tolna megyei Bizottságunk a múlt év derekán szellemi vetélke­dőt hirdetett a szocialista brigá­dok között, aktuális politikai, gaz­dasági és kulturális kérdések té­makörében. A kezdeményezés nem várt ér­deklődésre talált. Október 1. és december 1. között 17 vállalat 102 szocialista brigádja vett részt a vállalati vetélkedőkön, több mint 300 lelkes résztvevővel. A versenyzők felkészítésében ezer szocialista brigádtag műkö­dött közre. Könyvtárakat, archí­vumokat kerestek fel, napilapo­kat, folyóiratokat böngésztek. Az MB kulturális és ifjúsági bizott­ságának tagjai maguk is részt vettek a vetélkedőkön, s néhol m­ég a játék levezetésére is vál­lalkoztak. Volt olyan vállalat, ahol 18 brigádközösség szellemi párbajára került sor. December 17-én került sor a megyei döntőre. A versenyzők becsületére legyen mondva: ala­posan megnehezítették a zsűri dolgát. Mi sem jellemzőbb erre, minthogy a maximálisan elérhető 265 pontból az első helyezett Si­­montornya 11. csapata 258 pon­tot gyűjtött össze. Második a Szekszárdi Bútoripari Vállalat, harmadik a Tolna megyei Viz­es Csatornamű Vállalat csapata lett. Megyebizottságunk a jövőben kétévenként rendez hasonló szintű vetélkedőt. Kállai István MB titkárhelyettes *-/'/(/cJ, esee/m Ys/ytA/f/i yffjrAey. /o/e/cvy áf é&ef Aí&á/i az ELNÖKSÉG

Next