Helyiipar és Városgazdaság, 1983 (32. évfolyam, 1-12. szám)

1983-01-01 / 1. szám

SZAKSZERVEZETI ÉLET ŐRJÁRATON ... MUNKÁSSZÁLLÁSOK A KÖZMŰVELŐDÉSÉRT M­A IS MI A KV ÜLÉSÉRŐL XXXIV. ÉVFOLYAM I. SZÁM 1983. JANUÁR ÁRA: 1,50 FT A fővárosi üzemekben éppúgy, mint a szakszervezetünkhöz tartozó vidéki vállalatoknál, készülnek az új esztendőre, összegezik és érté­kelik az 1982-ben végzett munkát és ezzel egyidőben alakítják ki a 83-as terveket. Az üzemi kollektívák körében megszaporodtak a kérdések, a jövőt féltő vélemények. Hogyan tudnak megfelelni a követelményeknek, a nehezebb körülmények között? Mit hoz számunkra 1983? — kérdik sok helyen, így tettük fel mi is a kérdésünket néhány fővárosi vál­lalat igazgatójának. PÓL LÁSZLÓ, VII. KÉR. IKV IGAZGATÓJA: Az ingatlankezelő szervezetek számára 1983 nehéz idő­szakot jelent, mert egy időben kell teljesíteni a feszített középtávú terv­­célkitűzések időarányos részét, a vállalati szervezetek korszerűsítését és a lakbérrendezéssel kapcsolatos feladatokat. A vállalati szervezet korszerűsítése során összhangot teremtettünk a ke­rület politikai körzeteivel, a Hazafias Népfront tisztségviselőivel, tanácsta­gokkal, így alakítottuk ki a 6 ki­­rendeltséget, és ezek irányítása alatt működő 20 körzeti házkezelőséget. A kirendeltségeknél azt tekintettük célkitűzésnek, hogy teljes jogú gaz­dái legyenek az általuk kezelt épü­letállománynak, a házkezelőségek­­nél pedig, hogy feladataik áttekint­hetők legyenek és megismerjék a la­kosságot. A kerületi tanács által jó­váhagyott szervezeti változáshoz többségében biztosítottak a tárgyi és személyi feltételek. Az új felépítés jó feltételt teremt a bérlőközösségek létrehozásához és működéséhez is. Eddig 12 lakóbizott­­ság jelezte a bérlőközösség megala­kítását, melyet a vállalat vezetése gazdasági vállalkozásnak tekint, nem társadalmi szervezetnek. Változatla­nul gondot jelent az állandó és meg­felelő összetételű kapacitás hiánya, a felújításnál. Ezt a hiányt leányvál­lalat létrehozásával kívánjuk csök­kenteni. OLÁH FERENC, a XIII. KER IKV IGAZGATÓJA: A 82-es célkitűzése­ket teljesítettük: 1250 lakást újítot­tunk fel, megvalósultak a karbantar­tási feladatok is. A felújításhoz — építőipari kapacitás hiányában — fel kellett használni a házilagos szer­vezetet. Létszámgondjaink nem csök­kentek, annak ellenére, hogy 4 éven keresztül 1%-os önerős bérfejlesztést biztosítottunk, mellyel előre léptünk a szervezetek bérszínvonal-rangso­rában. Ami a 83-as évet illeti — melyet becsülettel kívánunk teljesíteni­­—, szeretnénk már magunk mögött tud­ni. A vállalati szervezet korszerűsí­tését a kerületi tanács jóváhagyta. A lehetőségek közül a két igazgatóhe­lyettesi rendszert vezetjük be, 11 házkezelőséget működtetünk. Egy házkezelőséghez átlagban 3700 bérle­mény tartozik. A házkezelőségek el­helyezésének feltételei alakulóban vannak, az Új Lipótvárosi és a Vi­zafogó utcai lakótelepen lenne szük­ség egy új házkezelőség kialakításá­ra. Hasonlóak a személyi feltételek is. A munkakörülményeink javulását segíti a Frangepán utcai telepünk bővítése. TARR KÁROLY, A FŐV. KÉ­MÉNYSEPRŐ ÉS TÜZELÉSTECH­NIKAI SZOLGÁLTATÓ V. IGAZ­GATÓJA: A 83-as évtől mindenek­előtt azt várom, hogy a szigorúbb körülmények figyelembevételével készített tervünk reális legyen, meg­valósulása biztosítsa a lakosság köz­­megelégedését. Ebben számítok a kollektíva, köztük a szocialista bri­gádok fegyelmezett, javuló színvona­lú munkájára. Bízom a lakosság megértésében is, abban, hogy a ké­ményseprő megjelenését nem zakla­tásnak tekintik, hanem olyan szol­gáltatásnak, mely saját élet- és va­gyonbiztonságuk érdekében történik. 83-as terveink között szerepel az energiatakarékossággal kapcsolatos új tüzeléstechnikai bázis építése. En­nek elkészülése lehetővé teszi szol­gáltatásunk gazdaságosságának, komplexitásának fokozását, így pl. a hőtermelő berendezések, a műszaki­gazdasági szemléletre épülő rendszer megvalósítását. Tevékenységünk munkaerőigényes, ezért fokozni kell erőfeszítéseinket a szükséges létszám biztosítása érdekében, a hangsúlyt a minőségre téve. NAGY J. LEVENTE, A BUDAPES­TI Állami fodrászat igazga­tója: Árbevételünk 1982. évi telje­­sülése is kétszeri, összesen 4,3%-os bér­fejlesztést tett lehetővé. Ez évben megnyitottuk a Cleo testkultúra­szalont, felújítottuk a balatonkene­sei üdülőnket. Növeltük néhány he­lyen az üzletvezetők önállóságát, pl a forgalomhoz illő nyitvatartás kér­désében. A szombati nyitvatartás ügyében igyekszünk meggyőzni a kerületi tanácsokat. A 83-as árbevételi tervünket a Cleo és az Attrium Szálló belépésé­vel 4,3 millió Ft-tal növeljük. En­nek teljesítését létszámunk csökke­nése veszélyezteti, ami összefüggés­ben van a maximált árainkkal. Gondjaink között megemlítem az üz­lethálózat napközbeni kihasználtsá­gát, továbbá az elavultságát, mely néhány helyen a megszüntetésre kényszerít bennünket. Folytatjuk erőfeszítéseinket az új szervezeti for­mák alkalmazása érdekében. A szer­ződéses bérbeadást 15 főn aluli, vesz­teséges és nem frekventált üzletek esetében alkalmazzuk. Az eddigi hirdetéseinkre sajnos nem akadt vál­lalkozó. Terveink teljesítéséhez el­engedhetetlen a munkafegyelem ja­vítása, a központi apparátus szakmai felkészültségének fokozása. WINDISCH FERENC, a FŐVÁRO­SI MŰANYAGIPARI VÁLLALAT IGAZGATÓJA: A 82-es év nehézsé­geinek — alapanyaghiány, a textil­ipar visszaesésének hatása — leküz­dése megfelelő „alapozást” jelentett 1983-ra. Termelési célkitűzéseinket, a rubel és nem rubel elszámolású exportot nagy erőfeszítések árán tel­jesítettük. Az importkiváltás mérté­ke 1982-ben 7,54 millió Ft-ot jelen­tett, melyet 83-ra 7,9 millió Ft-ra tervezünk, 3,5%-os alapanyag-csök­kentéssel. 83-as tervünkben a rubel elszá­molású exportot 4,9%-os, a tőkés ex­portot 6,5%-os mértékben határoz­tuk meg, amelynek 60%-a, illetve 80%-a szerződéssel lekötött. Gond­jaink között megemlítem a létszám­­csökkenés és a munkaerőmozgás erő­södését. Igaz, a kollektívánk 67%-a törzsgárdatag, de közülük sokan nyugdíjba kerülnek néhány éven belül. Magas a középvezetők átlag­­életkora is. A stabilitást illető remé­nyeink erősödését várhatóan segíti a bérszínvonal 4,5%-ra tervezett nö­velése. A munkakörülményeinkben kedvező változást várunk az Erzsé­bet királyné úti telephelyünk szep­temberi belépésétől. Minden főváro­si üzemünket oda kívánjuk telepíte­­­ni. Segítene helyzetünkben a külön­böző szakmai, politikai és mozgalmi képzés miatt kieső idő csökkentése. HEINCZ GYULA, a FŐVÁROSI RUHAIPARI VÁLLALAT IGAZGA­TÓJA: 82-ben jelentősen túlteljesí­tettük a tőkés export- és nyereség­­tervünket. Ezen belül az 1. félév si­került jobban, melynek alapján a teljesítményekkel arányban állóan­ 8%-os bérfejlesztést hajtottunk vég­re. A II. félév már nem volt kedve­ző, így év végi részesedés nem lesz nálunk. Eredményeink növelését elsősor­ban a pehelypaplanos kooperáció tette lehetővé. A 83-as tervünk összeállításánál számoltunk a körülmények szigoro­dásával, a szabályzók változásával. A tőkés exportot 20°/o-kal kívánjuk növelni, a bérszínvonal növelését, nagy erőfeszítéssel is, csak 3,5% - ban tudjuk tervezni. Importkivál­tást a fürdőruhánál tervezünk, ahol késztermék helyett alapanyagot ho­zunk be. Tárgyalásokat folytatunk japán és francia cégekkel a toll ko­operáció ügyében. Terveink szerint a szeghalmi telepünkön az 1983-as év végére felépül az új üzemünk, át­költözik a fehérneműüzem és itt gyártjuk a tollpaplanokat is. A fej­lődés jelének tekinthető a 25 fős tan­műhelyünk beindítása a fővárosban. Szakszervezetünk tiszteletbeli elnökét, a 80 éves Seprényi Sán­dort, bensőséges ünnepségen, dísz­ebéd keretében köszöntötte a na­pokban titkárságunk a SZOT- szállóban. A Szaktanács titkársága nevé­ben Jakab Sándor főtitkárhelyet­tes üdvözölte a születésnapját ün­neplő veteránunkat, akinek a tit­kárságunk tagjai is jó egészséget és hosszú életet kívántak. Seprényi Sándor hosszú éveken keresztül volt szakszervezetünk vezetője. Nyugdíjba vonulása után is eljárt az alapszervezetek­hez, részt vett a mozgalmi élet­ben. Reméljük, hogy még sok-sok éven át erőben, egészségben meg­ossza velünk élettapasztalatát. Köszöntjük Seprényi Sándort, 80 éves születésnapja alkalmából! Az elhangzottak egyöntetűen bizonyítják, hogy a szakszervezetünk­höz tartozó fővárosi üzemek is igazodnak a megváltozott körülmé­nyekhez. A vezetők és a kollektívák összefogásával eredményesen tel­jesítették 1982. évi termelési, szolgáltatási feladataikat. A­­83-as ter­veiket pedig ezekre az eredményekre alapozzák, reálisan, a más köve­telményekhez igazodva. Meggyőződésünk, hogy az emeltszintű fel­adataiknak is eleget tesznek, melynek megvalósításában számíthatnak szervezeteink, tisztségviselőink segítő közreműködésére. K­M. SZAKSZERVEZETÜNK ELNÖK­SÉGE Kalázdi Ernőnének, a buda­pesti bizottság ügyvitelellátójának, több mint 20 éves munkája elis­meréséül, nyugdíjba vonulása alkal­mából, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát adomá­nyozta. Ezt a kitüntetést kapta Németh László, a Pé­nügyminisztérium cso­portvezetője is, a szakszervezeti munkát segítő tevékenységéért. Mészáros Ferencnét, a Fővárosi Kézműipari Vállalat sajtópropagan­distáját, szakmai lapunk szerkesztő bizottságának tagját, több éves ered­ményes munkája elismeréseként a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatával tüntették ki. Ugyancsak a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés ezüst fokozatát kap­ta Lente Sándorné, az ÉGSZI főelő­adója, a szakszervezeti munkát segí­tő eredményes tevékenységéért. Elnökségünk a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatá­val tüntette ki dr. Kerekes György­­nét, a Vas megyei bizottság ügyvitel­­ellátóját, eddigi munkája elismeré­séül, nyugdíjba vonulása alkalmából. Gratulálunk a kitüntetetteknek! Vezetői tanácskozás­­ Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter, Juhász Ottóval, szakszervezetünk főtitkárával folytatott megbeszélést székhá­zunkban. A vezetői tanácskozás során szót váltottak az 1982. évi munkáról, a szakszervezeti és vállalatirányítási feladatokról, valamint az 1983. évi közös tennivalókról. A miniszter kifejezte azirányú törekvésüket, hogy erősíteni kívánják munkakapcsolatukat szakszervezetünkkel. Megállapodásra jutottak az új érdekeltségi rendszer kialakításának elveiben, az IKV-k területén. A miniszter kihangsúlyozta, hogy a szakirányítás tevékenységében 1983-ban nagyobb figyelmet kapnak a városgazdasági szolgáltatások. Nagy felelősség hárul az ingatla­nkezelési szervezetekre, az új lak­bérek megállapítását szolgáló, országos felmérő munka során. A la­kosság nagy figyelemmel kíséri ezt a tevékenységét, és minden bi­zonnyal érzékenyen reagál a szakvállalatok ezirányú munkájára. A két szervezet vezetője megállapodott abban is, hogy kölcsönös egyeztetés után, részt vesznek a vezető testületek egy-egy ülésén, hogy folyamatában is figyelemmel kísérhessék a partner szervezet munkáját. * A vezetői megállapodás alapján — az 1983-as évre való felkészítés jegyében — együttes aktívatanácskozásokat rendezett a két irányító szervezet (amelyről lapunkban is olvashatnak), ahol többek között az ingatlankezelési és városgazdasági szervezetek feladatairól, a kommu­nális szakágazat területén alkalmazásra kerülő szabályozó rendszer­ről volt szó. Az ÉPÍTÉSÜGYI ÉS VÁROSFEJ­LESZTÉSI MINISZTÉRIUM, szak­­szervezetünkkel közösen rendezte meg az 1982. évi értékelő és az új gazdasági évet, a tervező munkát előkészítő országos tanácskozását. A résztvevők: a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, a Minisz­tertanács Tanácsi Hivatala, az Álla­mi Bér- és Munkaügyi Hivatal, a középszervezetek titkárai, a megyei tanácsok ékv-osztályainak képvise­lői voltak, akik elsőként meghall­gatták Juhász Ottó főtitkár bevezető szavait, majd Jantner Antal minisz­terhelyettes tájékoztatóját. — A kommunális ellátás, mint az életszínvonalat, az életkörülménye­ket egyre inkább befolyásoló ténye­ző, az elmúlt években megbecsülést érdemelt ki — mondotta. — Ez a rang a több mint 400 kommunális szolgáltató szervezet, az ott tevé­kenykedő 112 ezer dolgozó becsüle­tes munkájának eredménye. Nélkü­lözhetetlen szolgáltatásokat nyújta­nak, a munkájukra elengedhetetlen szükség van, ugyanakkor az e te­rületen dolgozók nem minden eset­ben kapják meg azt a társadalmi­közösségi megbecsülést, mint amit megérdemelnek. A miniszterhelyettes ezután al­­ágazatonként ismertette az 1982-es év várható eredményeit. A köztisztasági és településtiszta­sági ellátásban a legnagyobb gondot a rendkívüli mértékben megnövekvő háztartási hulladékok gyűjtése, el­szállítása és ártalmatlanítása jelen­tette. A fővárosban az évente több mint 3 millió köbméter hulladék el­helyezése hosszú idők óta egyre nő­ (Folytatás a 2. oldalon)

Next