Helyiipar és Városgazdaság, 1983 (32. évfolyam, 1-12. szám)
1983-01-01 / 1. szám
SZAKSZERVEZETI ÉLET ŐRJÁRATON ... MUNKÁSSZÁLLÁSOK A KÖZMŰVELŐDÉSÉRT MA IS MI A KV ÜLÉSÉRŐL XXXIV. ÉVFOLYAM I. SZÁM 1983. JANUÁR ÁRA: 1,50 FT A fővárosi üzemekben éppúgy, mint a szakszervezetünkhöz tartozó vidéki vállalatoknál, készülnek az új esztendőre, összegezik és értékelik az 1982-ben végzett munkát és ezzel egyidőben alakítják ki a 83-as terveket. Az üzemi kollektívák körében megszaporodtak a kérdések, a jövőt féltő vélemények. Hogyan tudnak megfelelni a követelményeknek, a nehezebb körülmények között? Mit hoz számunkra 1983? — kérdik sok helyen, így tettük fel mi is a kérdésünket néhány fővárosi vállalat igazgatójának. PÓL LÁSZLÓ, VII. KÉR. IKV IGAZGATÓJA: Az ingatlankezelő szervezetek számára 1983 nehéz időszakot jelent, mert egy időben kell teljesíteni a feszített középtávú tervcélkitűzések időarányos részét, a vállalati szervezetek korszerűsítését és a lakbérrendezéssel kapcsolatos feladatokat. A vállalati szervezet korszerűsítése során összhangot teremtettünk a kerület politikai körzeteivel, a Hazafias Népfront tisztségviselőivel, tanácstagokkal, így alakítottuk ki a 6 kirendeltséget, és ezek irányítása alatt működő 20 körzeti házkezelőséget. A kirendeltségeknél azt tekintettük célkitűzésnek, hogy teljes jogú gazdái legyenek az általuk kezelt épületállománynak, a házkezelőségeknél pedig, hogy feladataik áttekinthetők legyenek és megismerjék a lakosságot. A kerületi tanács által jóváhagyott szervezeti változáshoz többségében biztosítottak a tárgyi és személyi feltételek. Az új felépítés jó feltételt teremt a bérlőközösségek létrehozásához és működéséhez is. Eddig 12 lakóbizottság jelezte a bérlőközösség megalakítását, melyet a vállalat vezetése gazdasági vállalkozásnak tekint, nem társadalmi szervezetnek. Változatlanul gondot jelent az állandó és megfelelő összetételű kapacitás hiánya, a felújításnál. Ezt a hiányt leányvállalat létrehozásával kívánjuk csökkenteni. OLÁH FERENC, a XIII. KER IKV IGAZGATÓJA: A 82-es célkitűzéseket teljesítettük: 1250 lakást újítottunk fel, megvalósultak a karbantartási feladatok is. A felújításhoz — építőipari kapacitás hiányában — fel kellett használni a házilagos szervezetet. Létszámgondjaink nem csökkentek, annak ellenére, hogy 4 éven keresztül 1%-os önerős bérfejlesztést biztosítottunk, mellyel előre léptünk a szervezetek bérszínvonal-rangsorában. Ami a 83-as évet illeti — melyet becsülettel kívánunk teljesíteni—, szeretnénk már magunk mögött tudni. A vállalati szervezet korszerűsítését a kerületi tanács jóváhagyta. A lehetőségek közül a két igazgatóhelyettesi rendszert vezetjük be, 11 házkezelőséget működtetünk. Egy házkezelőséghez átlagban 3700 bérlemény tartozik. A házkezelőségek elhelyezésének feltételei alakulóban vannak, az Új Lipótvárosi és a Vizafogó utcai lakótelepen lenne szükség egy új házkezelőség kialakítására. Hasonlóak a személyi feltételek is. A munkakörülményeink javulását segíti a Frangepán utcai telepünk bővítése. TARR KÁROLY, A FŐV. KÉMÉNYSEPRŐ ÉS TÜZELÉSTECHNIKAI SZOLGÁLTATÓ V. IGAZGATÓJA: A 83-as évtől mindenekelőtt azt várom, hogy a szigorúbb körülmények figyelembevételével készített tervünk reális legyen, megvalósulása biztosítsa a lakosság közmegelégedését. Ebben számítok a kollektíva, köztük a szocialista brigádok fegyelmezett, javuló színvonalú munkájára. Bízom a lakosság megértésében is, abban, hogy a kéményseprő megjelenését nem zaklatásnak tekintik, hanem olyan szolgáltatásnak, mely saját élet- és vagyonbiztonságuk érdekében történik. 83-as terveink között szerepel az energiatakarékossággal kapcsolatos új tüzeléstechnikai bázis építése. Ennek elkészülése lehetővé teszi szolgáltatásunk gazdaságosságának, komplexitásának fokozását, így pl. a hőtermelő berendezések, a műszakigazdasági szemléletre épülő rendszer megvalósítását. Tevékenységünk munkaerőigényes, ezért fokozni kell erőfeszítéseinket a szükséges létszám biztosítása érdekében, a hangsúlyt a minőségre téve. NAGY J. LEVENTE, A BUDAPESTI Állami fodrászat igazgatója: Árbevételünk 1982. évi teljesülése is kétszeri, összesen 4,3%-os bérfejlesztést tett lehetővé. Ez évben megnyitottuk a Cleo testkultúraszalont, felújítottuk a balatonkenesei üdülőnket. Növeltük néhány helyen az üzletvezetők önállóságát, pl a forgalomhoz illő nyitvatartás kérdésében. A szombati nyitvatartás ügyében igyekszünk meggyőzni a kerületi tanácsokat. A 83-as árbevételi tervünket a Cleo és az Attrium Szálló belépésével 4,3 millió Ft-tal növeljük. Ennek teljesítését létszámunk csökkenése veszélyezteti, ami összefüggésben van a maximált árainkkal. Gondjaink között megemlítem az üzlethálózat napközbeni kihasználtságát, továbbá az elavultságát, mely néhány helyen a megszüntetésre kényszerít bennünket. Folytatjuk erőfeszítéseinket az új szervezeti formák alkalmazása érdekében. A szerződéses bérbeadást 15 főn aluli, veszteséges és nem frekventált üzletek esetében alkalmazzuk. Az eddigi hirdetéseinkre sajnos nem akadt vállalkozó. Terveink teljesítéséhez elengedhetetlen a munkafegyelem javítása, a központi apparátus szakmai felkészültségének fokozása. WINDISCH FERENC, a FŐVÁROSI MŰANYAGIPARI VÁLLALAT IGAZGATÓJA: A 82-es év nehézségeinek — alapanyaghiány, a textilipar visszaesésének hatása — leküzdése megfelelő „alapozást” jelentett 1983-ra. Termelési célkitűzéseinket, a rubel és nem rubel elszámolású exportot nagy erőfeszítések árán teljesítettük. Az importkiváltás mértéke 1982-ben 7,54 millió Ft-ot jelentett, melyet 83-ra 7,9 millió Ft-ra tervezünk, 3,5%-os alapanyag-csökkentéssel. 83-as tervünkben a rubel elszámolású exportot 4,9%-os, a tőkés exportot 6,5%-os mértékben határoztuk meg, amelynek 60%-a, illetve 80%-a szerződéssel lekötött. Gondjaink között megemlítem a létszámcsökkenés és a munkaerőmozgás erősödését. Igaz, a kollektívánk 67%-a törzsgárdatag, de közülük sokan nyugdíjba kerülnek néhány éven belül. Magas a középvezetők átlagéletkora is. A stabilitást illető reményeink erősödését várhatóan segíti a bérszínvonal 4,5%-ra tervezett növelése. A munkakörülményeinkben kedvező változást várunk az Erzsébet királyné úti telephelyünk szeptemberi belépésétől. Minden fővárosi üzemünket oda kívánjuk telepíteni. Segítene helyzetünkben a különböző szakmai, politikai és mozgalmi képzés miatt kieső idő csökkentése. HEINCZ GYULA, a FŐVÁROSI RUHAIPARI VÁLLALAT IGAZGATÓJA: 82-ben jelentősen túlteljesítettük a tőkés export- és nyereségtervünket. Ezen belül az 1. félév sikerült jobban, melynek alapján a teljesítményekkel arányban állóan 8%-os bérfejlesztést hajtottunk végre. A II. félév már nem volt kedvező, így év végi részesedés nem lesz nálunk. Eredményeink növelését elsősorban a pehelypaplanos kooperáció tette lehetővé. A 83-as tervünk összeállításánál számoltunk a körülmények szigorodásával, a szabályzók változásával. A tőkés exportot 20°/o-kal kívánjuk növelni, a bérszínvonal növelését, nagy erőfeszítéssel is, csak 3,5% - ban tudjuk tervezni. Importkiváltást a fürdőruhánál tervezünk, ahol késztermék helyett alapanyagot hozunk be. Tárgyalásokat folytatunk japán és francia cégekkel a toll kooperáció ügyében. Terveink szerint a szeghalmi telepünkön az 1983-as év végére felépül az új üzemünk, átköltözik a fehérneműüzem és itt gyártjuk a tollpaplanokat is. A fejlődés jelének tekinthető a 25 fős tanműhelyünk beindítása a fővárosban. Szakszervezetünk tiszteletbeli elnökét, a 80 éves Seprényi Sándort, bensőséges ünnepségen, díszebéd keretében köszöntötte a napokban titkárságunk a SZOT- szállóban. A Szaktanács titkársága nevében Jakab Sándor főtitkárhelyettes üdvözölte a születésnapját ünneplő veteránunkat, akinek a titkárságunk tagjai is jó egészséget és hosszú életet kívántak. Seprényi Sándor hosszú éveken keresztül volt szakszervezetünk vezetője. Nyugdíjba vonulása után is eljárt az alapszervezetekhez, részt vett a mozgalmi életben. Reméljük, hogy még sok-sok éven át erőben, egészségben megossza velünk élettapasztalatát. Köszöntjük Seprényi Sándort, 80 éves születésnapja alkalmából! Az elhangzottak egyöntetűen bizonyítják, hogy a szakszervezetünkhöz tartozó fővárosi üzemek is igazodnak a megváltozott körülményekhez. A vezetők és a kollektívák összefogásával eredményesen teljesítették 1982. évi termelési, szolgáltatási feladataikat. A83-as terveiket pedig ezekre az eredményekre alapozzák, reálisan, a más követelményekhez igazodva. Meggyőződésünk, hogy az emeltszintű feladataiknak is eleget tesznek, melynek megvalósításában számíthatnak szervezeteink, tisztségviselőink segítő közreműködésére. KM. SZAKSZERVEZETÜNK ELNÖKSÉGE Kalázdi Ernőnének, a budapesti bizottság ügyvitelellátójának, több mint 20 éves munkája elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmából, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát adományozta. Ezt a kitüntetést kapta Németh László, a Pénügyminisztérium csoportvezetője is, a szakszervezeti munkát segítő tevékenységéért. Mészáros Ferencnét, a Fővárosi Kézműipari Vállalat sajtópropagandistáját, szakmai lapunk szerkesztő bizottságának tagját, több éves eredményes munkája elismeréseként a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatával tüntették ki. Ugyancsak a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát kapta Lente Sándorné, az ÉGSZI főelőadója, a szakszervezeti munkát segítő eredményes tevékenységéért. Elnökségünk a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatával tüntette ki dr. Kerekes Györgynét, a Vas megyei bizottság ügyvitelellátóját, eddigi munkája elismeréséül, nyugdíjba vonulása alkalmából. Gratulálunk a kitüntetetteknek! Vezetői tanácskozás Ábrahám Kálmán, építésügyi és városfejlesztési miniszter, Juhász Ottóval, szakszervezetünk főtitkárával folytatott megbeszélést székházunkban. A vezetői tanácskozás során szót váltottak az 1982. évi munkáról, a szakszervezeti és vállalatirányítási feladatokról, valamint az 1983. évi közös tennivalókról. A miniszter kifejezte azirányú törekvésüket, hogy erősíteni kívánják munkakapcsolatukat szakszervezetünkkel. Megállapodásra jutottak az új érdekeltségi rendszer kialakításának elveiben, az IKV-k területén. A miniszter kihangsúlyozta, hogy a szakirányítás tevékenységében 1983-ban nagyobb figyelmet kapnak a városgazdasági szolgáltatások. Nagy felelősség hárul az ingatlankezelési szervezetekre, az új lakbérek megállapítását szolgáló, országos felmérő munka során. A lakosság nagy figyelemmel kíséri ezt a tevékenységét, és minden bizonnyal érzékenyen reagál a szakvállalatok ezirányú munkájára. A két szervezet vezetője megállapodott abban is, hogy kölcsönös egyeztetés után, részt vesznek a vezető testületek egy-egy ülésén, hogy folyamatában is figyelemmel kísérhessék a partner szervezet munkáját. * A vezetői megállapodás alapján — az 1983-as évre való felkészítés jegyében — együttes aktívatanácskozásokat rendezett a két irányító szervezet (amelyről lapunkban is olvashatnak), ahol többek között az ingatlankezelési és városgazdasági szervezetek feladatairól, a kommunális szakágazat területén alkalmazásra kerülő szabályozó rendszerről volt szó. Az ÉPÍTÉSÜGYI ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM, szakszervezetünkkel közösen rendezte meg az 1982. évi értékelő és az új gazdasági évet, a tervező munkát előkészítő országos tanácskozását. A résztvevők: a Pénzügyminisztérium, az Országos Tervhivatal, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, a középszervezetek titkárai, a megyei tanácsok ékv-osztályainak képviselői voltak, akik elsőként meghallgatták Juhász Ottó főtitkár bevezető szavait, majd Jantner Antal miniszterhelyettes tájékoztatóját. — A kommunális ellátás, mint az életszínvonalat, az életkörülményeket egyre inkább befolyásoló tényező, az elmúlt években megbecsülést érdemelt ki — mondotta. — Ez a rang a több mint 400 kommunális szolgáltató szervezet, az ott tevékenykedő 112 ezer dolgozó becsületes munkájának eredménye. Nélkülözhetetlen szolgáltatásokat nyújtanak, a munkájukra elengedhetetlen szükség van, ugyanakkor az e területen dolgozók nem minden esetben kapják meg azt a társadalmiközösségi megbecsülést, mint amit megérdemelnek. A miniszterhelyettes ezután alágazatonként ismertette az 1982-es év várható eredményeit. A köztisztasági és településtisztasági ellátásban a legnagyobb gondot a rendkívüli mértékben megnövekvő háztartási hulladékok gyűjtése, elszállítása és ártalmatlanítása jelentette. A fővárosban az évente több mint 3 millió köbméter hulladék elhelyezése hosszú idők óta egyre nő (Folytatás a 2. oldalon)