Helyiipar és Városgazdaság, 1984 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
DR. KÓCSÓ ILLÉSNÉ, A KÖZPONTI VEZETŐSÉG TITKÁRA az első napirend szóbeli kiegészítőjében hangsúlyozta: az elnökség nagy eredménynek tartja, hogy az érdekkörünkbe tartozó vállalatok, üzemek 1983-ban — igazodva a megváltozott feltételekhez — eleget tudtak tenni az ágazati célkitűzéseknek, vezető testületeink határozatainak. Az ipar területén hosszú távra irányt mutató a párt KB 1983. júliusi határozata. Szervezeteinknek azt kell szorgalmazniuk, hogy a közép- és kisvállalatok — megfelelő kooperációval — jó termelési hátteret biztosítsanak, a lakosság ellátásában pedig ellátó szerepet vállaljanak a kisszériás termeléssel, a váltani tudással, a gyors és jobb minőségű szolgáltatással. A vízügyi vállalatok számára a kormány által jóváhagyott országos „Akcióprogram” összegezi és ütemezi a vízzel való takarékos gazdálkodás és a víztisztaság érdekében teendő rövid, közép- és hosszú távú feladatokat. A kommunális szolgáltatások továbbfejlesztésében elsődleges fontosságú a lakásfelújítás és korszerűsítés, az ebben elhatározott célkitűzések ütemének megtartása, valamint, hogy a kötelező szolgáltatások szervezetileg biztosítottak legyenek. Meg kell vizsgálni, hogy kommunális ellátásban a jövőben miként lehetne hatékonyabbá tenni a költségvetési üzemek munkáját. A közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztésével oda kell hatni, hogy a többet, minőségileg jobbat nyújtó szolgáltató vállalatok, gazdálkodásuk jövedelmezőségének függvényében, nagyobb arányban és gyorsabb ütemben növelhessék dolgozóik jövedelmét. Érdekvédelmi és érdekképviseleti munkánk színvonalának növelése állandó feladatot jelent szakszervezetünk szervezetei számára. Az 1984-es év gazdálkodási feltételei rendkívül nehezek lesznek, s úgy tűnik, a nehézségekkel való együttélésünk több évre szóló. Ebből adódóan legfontosabb erőforrásunk a meglevő belső tartalékok következetesebb feltárása, a munka minőségi elemeinek előtérbe helyezése. Tagságunk bér-, jövedelmi és szociális viszonyainak javítása csak a hatékonyabb, ésszerűbb, takarékosabb munka során valósulhat meg. Alapszervezeteinknek fokozottabb felelősséget kell vállalniuk a vállalati belső érdekeltségi rendszer javításáért, az éves bérfejlesztések ösztönző hatásának növeléséért, hogy megfelelő legyen az anyagi érdekeltség. Január 1-től lép életbe a szakszervezetek részvételével készített új bértarifa-rendszer, amely lehetőséget ad a teljesítmények, a képzettség, a munkafeltételek érdemibb elismeréséhez. Ez azonban csak akkor tölti be szerepét, ha a vállalatok a saját eszközeikkel jobban gazdálkodnak. A kommunális közüzemi vállalatoknál az új évben is a bérszabályozás által biztosított 3,5 százalékos szinten javasoljuk tervezni a bérfejlesztés mértékét, mivel az adózás rendszere nem nyújt reális lehetőséget az önerős fejlesztésre. Szükségesnek tartjuk továbbá a mozgóbér arányának 10—15 százalék közötti kialakítását. A bérfejlesztést január 1-től javasoljuk — az ágazati irányítókkal közösen — végrehajtani. Az ipari vállalatok területén az általános szabályozórendszer működik s a bérfejlesztés fedezetét létre kell hozni. Itt is érvényes az ösztönzés hatékonyságának növelése, a jó munkát követő anyagi elismerés szüksége. Gondot jelent a fogyasztói szolgáltatások területe, ahol már 1983-ban is megnőtt a veszteséges vállalatok száma. Félő, hogy e lakossági ellátás szempontjából fontos területről emiatt elvándorol a munkaerő. Az ágazati partnerekkel közösen szakszervezetünk továbbra is szorgalmazza az általunk indokoltnak tartott bérpolitikai intézkedések mielőbbi végrehajtását, így a vidéki ingatlankezelő vállalatok, valamint az alacsony társadalmi megítélésű munkakörök tekintetében. A KV titkára az érdekvédelmi munka fontos területeként szólt szervezeteink szociálpolitikai tevékenységének fejlesztéséről. A szigorodó gazdálkodási feltételek mellett, a csökkenő fejlesztési alapok ellenére sem rosszabbodhat a vállalati szociálpolitika hatása. Ezért az igények gondos sorolására kell törekedni, érzékenyen ügyelve egyes rétegek, csoportok, egyének gondjaira. A béren kívüli juttatások egyre nagyobb szerepet kapnak. A dolgozókról való gondoskodásnak a jövőben nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani, hogy tagságunk értékelni tudja a vállalatoknak a dolgozók érdekében tett intézkedéseit. A szóbeli kiegészítésben figyelmeztető aggodalommal esett szó az 1983-as év 35 halálos balesetéről, amely közös felelősségünket hangsúlyozza dolgozótársaink iránt. Az 1984-es év mozgalmi feladatainak meghatározásához alapnak tekintjük az MSZMP KB 1983. október 12-i „A szakszervezeti munka fejlesztéséről, a párt feladatairól” szóló állásfoglalást, amely hosszú távon megszabja tennivalóinkat. Ennek tudatában munkánkban különös hangsúlyt kap: — az éves tervhez kapcsolódó széles körű politikai szervező tevékenység; — a szolgáltatások minőségi jegyeinek erősítése; az anyag- és energiamegtakarítás; az import helyettesítésére irányuló törekvések felkarolása; — az árutermelő vállalatoknál a 40 órás munkahét bevezetésének és ellátási szempontból zökkenőmentes megszervezésének segítése. Az 1984. évi terveket — a gazdasági vezetéssel együttműködve — cselekvési programnak tekintsék, melynek hatékony eszköze lehet a hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére egyre szélesebb körben kibontakozó munkaverseny. Dr. Kócsó Illésné a nehéznek ígérkező új év tennivalóinak eredményes megvalósításához sok sikert kívánt a helyiiparban és kommunális szolgáltatásban dolgozóknak. December 15-én ülést tartott a központi vezetőség. A vezető testület munkájában részt vett Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, dr. Kádár József, építésügyi és városfejlesztési államtitkár, dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, Gábor András, ipari miniszterhelyettes. A lakóházfenntartás keretében 19 800 lakás felújítása és 14 ezer korszerűsítése a feladat. Erre több mint tízmilliárd forint áll rendelkezésre. Különös figyelemmel kell lenni az elmaradt felújítások pótlására, az utólagos hőszigetelések elvégzésére. A köztisztasági szolgáltatások területén mintegy 90—100 ezer lakás bekapcsolására lesz lehetőség a szervezett szemétszállításban. Fokozott figyelmet kell fordítani úgy a szilárd, mint a folyékony hulladéklerakás és kezelés megnyugtató rendezésére, a környezetszennyeződés csökkentése érdekében. A temetkezési szolgáltatásoknál a színvonal javítása fontos cél. Meghatározó feladat az év közepére a debreceni hamvasztó újra üzembe állítása és a budapesti korszerűsítésének tervszerű folytatása. A kéményseprési és tüzeléstechnikai szolgáltatásoknál segíteni szükséges a hatékony és takarékos energiafelhasználást. Tovább kell fejleszteni a korszerű tüzeléstechnikai szolgáltatásokat. A vízgazdálkodás célkitűzései között szerepel 1984-ben a víztermelő kapacitások 3—3,5 százalékos, a szennyvíztisztító kapacitások mintegy 6 százalékos növelése; a szolgáltatási veszteségek csökkkentése. Érvényt kell szerezni a Minisztertanács által elfogadott takarékos vízgazdálkodás és a víztisztaság fokozott védelmére hozott „Akcióprogram”nak. A tanácsi árutermelő vállalatoknak 1984-ben a párt KB július 6-i ülésén elhatározott feladatok megoldását kell segíteniük. Elsősorban a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, a kis- és középvállalatok kapcsolatainak erősítését a nagyvállalatokkal, az egymásra utaltság alapján, az ésszerű munkamegosztás tudatos fokozásával. Különösen fontos a háttéripari tevékenység fejlesztése, az élő munka hatékonyságának emelése, a szolgáltatás műszaki színvonalának fejlesztése. A GELKÁ-ból létrejött kisvállalatok folytassák szervezeteik korszerűsítését, az aprófalvas települések ellátási formáinak kialakítását. A textiltisztító vállalatok számára a szabadár lehet a kivezető út a jelenlegi nehéz helyzetből. A mosás jelenlegi 90 százalékos állami támogatását azonban csak fokozatosan szabad megszüntetni. Éljenek bátrabban e vállalatok a bérbeadás, a kisvállalat-szervezés és más formák lehetőségével. AZ ELSŐ NAPIREND VITÁJÁBAN nyolcan fejtették ki véleményüket. A minisztériumok, a főhatóság képviselői felszólalásukban köszönetet mondtak az ágazatban dolgozók egész évi tevékenységéért, és hasonló helytállást kértek 1984-ben is, a nehezebbé váló körülmények között. GÁL LÁSZLÓ, a SZOT főtitkárhelyettese elismerően szólt arról, hogy a HVDSZ következetesen és kezdeményezően veszi ki részét az érdekköréhez tartozó vállalatok gazdálkodásának segítésében. A szakszervezeti testületeknek, aktivistáknak a jövőben határozottabban kell megfogalmazniuk a dolgozók elvárásait, többek között a zökkenőmentes anyag- és alkatrészellátás biztosítása érdekében. A versenymozgalomnak továbbra is előrevivő, lendítő szerepe van s ehhez hasznos hozzájárulást jelent a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott országos munkaverseny, amelyhez a módosított elismerési rendszer ösztönzésül szolgálhat. A TESTÜLETI ÜLÉS MUNKÁJÁBAN résztvevő ágazati irányítók s a Szaktanács képviseletében felszólaló Gál László főtitkárhelyettes a szervezetek, a tagság cselekvő részvételét kérték az 1984. évi célkitűzések sikeres megvalósításához. Mindehhez a körülményekhez igazodó, a sajátos rétegek érdekeit jobban figyelembe vevő érdemibb rétegpolitikai, érdekvédelmi, érdekképviseleti tevékenység szükséges, hogy a szigorodó gazdasági feltételek ellenére a szociális gondoskodásban eddig elért eredményeket meg tudjuk őrizni. A központi vezetőség állásfoglalást fogadott el az elkövetkező időszak legfőbb feladataira. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége — az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium, az Országos Vízügyi Hivatal, az Ipari Minisztérium vezetésével együttesen — megvitatta az 1983. évi ágazati tervcélok végrehajtásának tapasztalatait, az 1984. gazdasági év indításának feladatait, és a következők szerint foglaltak állást: " A gazdálkodó szervezetek döntő többsége 1983. évi tervét a nehezebbé vált körülmények között is teljesítette, így az ágazatok termelési-, szolgáltatási- és gazdálkodási célkitűzései alapvetően megvalósultak. A kommunális, közüzemi és fogyasztási szolgáltatás színvonala a terveknek megfelelőenalakult és csökkent az ellátatlan területek száma. A tanácsi vállalatok kihasználták a gyors és rugalmas változtatás lehetőségeit és jelentősen hozzájárultak a lakosság igényeinek jobb kielégítéséhez. Az eredményekhez nagymértékben hozzájárult a szocialista munkaverseny-mozgalom is. A dolgozók élet- és munkakörülményei a gazdasági feltételeknek megfelelően, az előirányzathoz közelállóan alakultak. A bérek, keresetek a terv szerint növekedtek és javult a szociálpolitikai tevékenység. Az anyag- és energiatakarékosság, valamint az újítómozgalom számottevő eredménye még elmaradt a lehetőségektől és további feladatot jelent a biztonságos munkavégzés feltételeinek javítása. Az ágazat vezetői és a központi vezetőség tisztelettel fejezi ki köszönetét az ágazatok dolgozóinak, vezetőinek, szakszervezetünk egész tagságának, tisztségviselőinek 1983. évben végzett munkájukért. 1984. évben legfontosabb feladat az ágazati célkitűzések megvalósítása, a VI. ötéves terv időarányos végrehajtása. Kiemelten: 0 a lakóházfenntartási, lakásfelújítási feladatok tervszerűsége, az ingatlankezelő szervezetek korszerűsítése; 0 a köz- és településtisztasági szolgáltatásban a regionális jellegű hulladékkezelés kiterjesztése, a folyékony hulladékok közegészségügyi és környezetvédelmi szempontokat kielégítő ártalmatlanítása; • a biológiailag aktív zöldfelületek életfeltételeinek biztosítása; • a tüzeléstechnika energiatakarékos és importkiváltó módszereinek kiterjesztése; · a temetői létesítmények kegyeleti igényeket kielégítő fejlesztése, a krematóriumok kapacitásának növelése; 0 a közművesítetlen települések vízellátásának javítása, a lakásépítés víz- és csatornafeltételeinek biztosítása, a fürdőszolgáltatás gazdálkodásának javítása. (Folytatás a 2. oldalon) AZ 1983. ÉVI HVDSZ SZAKMAI NAPOK jó alapot teremtettek a kezdeményezés folytatására és kiszélesítésére. Ennek segítésére titkárságunk „Ajánlást” fogadott el, ami a szakmai napok 1984. évi lebonyolítására, és tartalmi követelményeire vonatkozó javaslatokat tartalmazza. Az alapszervezetek részére széles körű és gazdag választékot ajánl a programjavaslat. Szinte egész éven át tartó közös tevékenységre nyújt lehetőséget, mely között megtalálhatók az üzemi művelődési napok, az időszaknak megfelelő természetjáró emléktúrák, a munkásmozgalmi emlékhelyek felkeresése, a gyalogos, bakancsos, motoros-autós, a kerékpáros és vízi túrák, a családi majálisok-juniálisok, a nyári tömegsport spartakiádok, a vállalati termékbemutatók, ötletnapok, újítás börzék, hobbi kiállítások, vetélkedők sora. Az ágazatok, alágazatok rendezvényeire a nyári hónapok a legalkalmasabbak. Itt főszerep jut a gazdasági társaságok és egyesülések, valamint a KV mellett működő ágazati bizottságok közreműködésének. Olyan hagyományos találkozókra, versenyekre gondolunk, mint a „Vizes napok”, a Vízmű Kupa, a Távhő Kupa, az IKV Kupa, a Kertész Kupa, a Kéményseprő Napok és sorolhatnánk tovább a szakmák országos és tájankénti rendezvényeit. A középszervezetek az szmt-k és a helyi tanácsok támogatásával szervezhetnék meg augusztus— szeptember táján a megyei HVDSZ Napokat, egy vagy több városban. Nagy szerep jut itt a munkahelyi művelődési bizottságoknak, a szakszervezeti tisztségviselőknek, hogy a megye lakosságának érdeklődését is megnyerjék a rendezvényen való részvételre. A vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok termékárusítása, kedvezményes szolgáltatásaik bizonyára közönségsikert jelentenek. A HVDSZ Napok előkészületeinek társadalmasítása, a helyi iskolák, művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok és sportkörök bevonása a tömegbázis megteremtését segíti elő, ami végső soron szakmánk, a helyi HVDSZ vállalatok, egész tagságunk megbecsülését szolgálja.