Helyiipar és Városgazdaság, 1984 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

DR. KÓCSÓ ILLÉSNÉ, A KÖZ­PONTI VEZETŐSÉG TITKÁRA az első napirend szóbeli kiegészítőjé­ben hangsúlyozta: az elnökség nagy eredménynek tartja, hogy az érdek­körünkbe tartozó vállalatok, üzemek 1983-ban — igazodva a megváltozott feltételekhez — eleget tudtak tenni az ágazati célkitűzéseknek, vezető testületeink határozatainak. Az ipar területén hosszú távra irányt mutató a párt KB 1983. jú­liusi határozata. Szervezeteinknek azt kell szorgalmazniuk, hogy a kö­zép- és kisvállalatok — megfelelő kooperációval — jó termelési hátte­ret biztosítsanak, a lakosság ellátá­sában pedig ellátó szerepet vállalja­nak a kisszériás termeléssel, a vál­tani tudással, a gyors és jobb minő­ségű szolgáltatással. A vízügyi vállalatok számára a kormány által jóváhagyott országos „Akcióprogram” összegezi és üteme­zi a vízzel való takarékos gazdálko­dás és a víztisztaság érdekében teendő rövid, közép- és hosszú távú feladatokat. A kommunális szolgáltatások to­vábbfejlesztésében elsődleges fontos­ságú a lakásfelújítás és korszerűsí­tés, az ebben elhatározott célkitűzé­sek ütemének megtartása, valamint, hogy a kötelező szolgáltatások szer­vezetileg biztosítottak legyenek. Meg kell vizsgálni, hogy kommunális el­látásban a jövőben miként lehetne hatékonyabbá tenni a költségvetési üzemek munkáját. A közgazdasági szabályozórendszer továbbfejlesztésével oda kell hatni, hogy a többet, minőségileg jobbat nyújtó szolgáltató vállalatok, gazdál­kodásuk jövedelmezőségének függ­vényében, nagyobb arányban és gyorsabb ütemben növelhessék dol­gozóik jövedelmét. Érdekvédelmi és érdekképviseleti munkánk színvonalának növelése ál­landó feladatot jelent szakszerveze­tünk szervezetei számára. Az 1984-es év gazdálkodási feltételei rendkívül nehezek lesznek, s úgy tűnik, a ne­hézségekkel való együttélésünk több évre szóló. Ebből adódóan legfonto­sabb erőforrásunk a meglevő belső tartalékok következetesebb feltárá­sa, a munka minőségi elemeinek előtérbe helyezése. Tagságunk bér-, jövedelmi és szociális viszonyainak javítása csak a hatékonyabb, éssze­rűbb, takarékosabb munka során valósulhat meg. Alapszervezeteinknek fokozottabb felelősséget kell vállalniuk a válla­lati belső érdekeltségi rendszer ja­vításáért, az éves bérfejlesztések ösztönző hatásának növeléséért, hogy megfelelő legyen az anyagi érdekelt­ség. Január 1-től lép életbe a szakszer­vezetek részvételével készített új bértarifa-rendszer, amely lehetőséget ad a teljesítmények, a képzettség, a munkafeltételek érdemibb elismeré­séhez. Ez azonban csak akkor tölti be szerepét, ha a vállalatok a saját eszközeikkel jobban gazdálkodnak. A kommunális­ közüzemi vállala­toknál az új évben is a bérszabá­lyozás által biztosított 3,5 százalékos szinten javasoljuk tervezni a bér­­fejlesztés mértékét, mivel az adózás rendszere nem nyújt reális lehetősé­get az önerős fejlesztésre. Szükséges­nek tartjuk továbbá a mozgóbér ará­nyának 10—15 százalék közötti ki­alakítását. A bérfejlesztést január 1-től javasoljuk — az ágazati irányí­tókkal közösen — végrehajtani. Az ipari vállalatok területén az általános szabályozórendszer műkö­dik s a bérfejlesztés fedezetét létre kell hozni. Itt is érvényes az ösztön­zés hatékonyságának növelése, a jó munkát követő anyagi elismerés szüksége. Gondot jelent a fogyasztói szolgál­tatások területe, ahol már 1983-ban is megnőtt a veszteséges vállalatok száma. Félő, hogy e lakossági el­látás szempontjából fontos terület­ről emiatt elvándorol a munkaerő. Az ágazati partnerekkel közösen szakszervezetünk továbbra is szor­galmazza az általunk indokoltnak tartott bérpolitikai intézkedések mi­előbbi végrehajtását, így a vidéki in­gatlankezelő vállalatok, valamint az alacsony társadalmi megítélésű mun­kakörök tekintetében. A KV titkára az érdekvédelmi munka fontos területeként szólt szer­vezeteink szociálpolitikai tevékeny­ségének fejlesztéséről. A szigorodó gazdálkodási feltételek mellett, a csökkenő fejlesztési alapok ellenére sem rosszabbodhat a vállalati szo­ciálpolitika hatása. Ezért az igények gondos sorolására kell törekedni, ér­zékenyen ügyelve egyes rétegek, cso­portok, egyének gondjaira. A béren kívüli juttatások egyre nagyobb szerepet kapnak. A dolgo­zókról való gondoskodásnak a jövő­ben nagyobb nyilvánosságot kell biztosítani, hogy tagságunk értékel­ni tudja a vállalatoknak a dolgozók érdekében tett intézkedéseit. A szóbeli kiegészítésben figyel­meztető aggodalommal esett szó az 1983-as év 35 halálos balesetéről, amely közös felelősségünket hangsú­lyozza dolgozótársaink iránt. Az 1984-es év mozgalmi feladatai­nak meghatározásához alapnak te­kintjük az MSZMP KB 1983. októ­ber 12-i „A szakszervezeti munka fejlesztéséről, a párt feladatairól” szóló állásfoglalást, amely hosszú távon megszabja tennivalóinkat. En­nek tudatában munkánkban különös hangsúlyt kap: — az éves tervhez kapcsolódó szé­les körű politikai szervező tevé­kenység; — a szolgáltatások minőségi je­gyeinek erősítése; az anyag- és ener­giamegtakarítás; az import helyette­sítésére irányuló törekvések felka­rolása; — az árutermelő vállalatoknál a 40 órás munkahét bevezetésének és ellátási szempontból zökkenőmentes megszervezésének segítése. Az 1984. évi terveket — a gazdasági vezetés­sel együttműködve — cselekvési programnak tekintsék, melynek ha­tékony eszköze lehet a hazánk fel­­szabadulásának 40. évfordulója tisz­teletére egyre szélesebb körben ki­bontakozó munkaverseny. Dr. Kócsó Illésné a nehéznek ígér­kező új év tennivalóinak eredmé­nyes megvalósításához sok sikert kí­vánt a helyiiparban és kommunális szolgáltatásban dolgozóknak. December 15-én ülést tartott a központi vezetőség. A vezető testület munkájában részt vett Gál László, a SZOT főtitkár­­helyettese, dr. Kádár József, építésügyi és városfejlesztési államtitkár, dr. Breinich Miklós, az Országos Vízügyi Hivatal első elnökhelyettese, Gábor András, ipari miniszterhelyettes. A lakóházf­enntartás keretében 19 800 lakás felújítása és­ 14 ezer kor­szerűsítése a feladat. Erre több mint tízmilliárd forint áll rendelkezésre. Különös figyelemmel kell lenni az elmaradt felújítások pótlására, az utólagos hőszigetelések elvégzésére. A köztisztasági szolgáltatások te­rületén mintegy 90—100 ezer lakás bekapcsolására lesz lehetőség a szer­vezett szemétszállításban. Fokozott figyelmet kell fordítani úgy a szi­lárd, mint a folyékony hulladéklera­kás és kezelés megnyugtató rendezé­sére, a környezetszennyeződés csök­kentése érdekében. A temetkezési szolgáltatásoknál a színvonal javítása fontos cél. Meg­határozó feladat az év közepére a debreceni hamvasztó újra üzembe állítása és a budapesti korszerűsíté­sének tervszerű folytatása. A kéményseprési és tüzeléstechni­kai szolgáltatásoknál segíteni szük­séges a hatékony és takarékos ener­giafelhasználást. Tovább kell fej­leszteni a korszerű tüzeléstechnikai szolgáltatásokat. A vízgazdálkodás célkitűzései kö­zött szerepel 1984-ben a víztermelő kapacitások 3—3,5 százalékos, a szennyvíztisztító kapacitások mint­egy 6 százalékos növelése; a szolgál­tatási veszteségek csökkkentése. Ér­vényt kell szerezni a Minisztertanács által elfogadott takarékos vízgazdál­kodás és a víztisztaság fokozott vé­delmére hozott „Akcióprogram”­­nak. A tanácsi árutermelő vállalatok­nak 1984-ben a párt KB július 6-i ülésén elhatározott feladatok megol­dását kell segíteniük. Elsősorban a piaci igényekhez való rugalmasabb alkalmazkodást, a kis- és középvál­lalatok kapcsolatainak erősítését a nagyvállalatokkal, az egymásra utalt­ság alapján, az ésszerű munkameg­osztás tudatos fokozásával. Különö­sen fontos a háttéripari tevékenység fejlesztése, az élő munka hatékony­ságának emelése, a szolgáltatás mű­szaki színvonalának fejlesztése. A GELKÁ-ból létrejött kisvállalatok folytassák szervezeteik korszerűsíté­sét, az aprófalvas települések ellátási formáinak kialakítását. A textiltisz­tító vállalatok számára a szabadár lehet a kivezető út a jelenlegi nehéz helyzetből. A mosás jelenlegi 90 szá­zalékos állami támogatását azonban csak fokozatosan szabad megszün­tetni. Éljenek bátrabban e vállalatok a bérbeadás, a kisvállalat-szervezés és más formák lehetőségével. AZ ELSŐ NAPIREND VITÁJÁBAN nyolcan fejtették ki véleményüket. A minisztériumok, a főhatóság képvise­lői felszólalásukban köszönetet mondtak az ágazatban dolgozók egész évi tevé­kenységéért, és hasonló helytállást kértek 1984-ben is, a nehezebbé váló körülmé­nyek között. GÁL LÁSZLÓ, a SZOT főtitkárhelyet­tese elismerően szólt arról, hogy a HVDSZ következetesen és kezdeménye­­zően veszi ki részét az érdekköréhez tar­tozó vállalatok gazdálkodásának segítésé­ben. A szakszervezeti testületeknek, akti­vistáknak a jövőben határozottabban kell megfogalmazniuk a dolgozók elvárásait, többek között a zökkenőmentes anyag- és alkatrészellátás biztosítása érdekében. A versenymozgalomnak továbbra is elő­revivő, lendítő szerepe van s ehhez hasz­nos hozzájárulást jelent a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott országos munkaverseny, amelyhez a mó­dosított elismerési rendszer ösztönzésül szolgálhat. A TESTÜLETI ÜLÉS MUNKÁJÁ­BAN résztvevő ágazati irányítók s a Szaktanács képviseletében felszólaló Gál László főtitkárhelyettes a szer­vezetek, a tagság cselekvő részvéte­lét kérték az 1984. évi célkitűzések sikeres megvalósításához. Mindehhez a körülményekhez igazodó, a sajátos rétegek érdekeit jobban figyelembe vevő érdemibb rétegpolitikai, érdek­­védelmi, érdekképviseleti tevékeny­ség szükséges, hogy a szigorodó gaz­dasági feltételek ellenére a szociá­lis gondoskodásban eddig elért ered­ményeket meg tudjuk őrizni. A központi vezetőség állásfoglalást fogadott el az elkövetkező időszak legfőbb feladataira. A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete Központi Vezetősége — az Építésügyi és Vá­rosfejlesztési Minisztérium, az Or­szágos Vízügyi Hivatal, az Ipari Mi­nisztérium vezetésével együttesen — megvitatta az 1983. évi ágazati terv­célok végrehajtásának tapasztalatait, az 1984. gazdasági év indításának feladatait, és a következők szerint foglaltak állást: " A gazdálkodó szervezetek dön­tő többsége­­ 1983. évi tervét a nehezebbé vált körülmények kö­zött is teljesítette, így az ágazatok termelési-, szolgáltatási- és gazdál­kodási célkitűzései alapvetően meg­valósultak. A kommunális, közüzemi­ és fo­gyasztási szolgáltatás színvonala a terveknek megfelelően­­alakult és csökkent az ellátatlan területek szá­ma. A tanácsi vállalatok kihasznál­ták a gyors és rugalmas változtatás lehetőségeit és jelentősen hozzájá­rultak a lakosság igényeinek jobb ki­elégítéséhez. Az eredményekhez nagymértékben hozzájárult a szocia­lista munkaverseny-mozgalom is. A dolgozók élet- és munkakörül­ményei a gazdasági feltételeknek megfelelően, az előirányzathoz kö­­zelállóan alakultak. A bérek, kerese­tek a terv szerint növekedtek és ja­vult a szociálpolitikai tevékenység. Az anyag- és energiatakarékosság, valamint az újítómozgalom számot­tevő eredménye még elmaradt a le­hetőségektől és további feladatot je­lent a biztonságos munkavégzés fel­tételeinek javítása. Az ágazat vezetői és a központi vezetőség tisztelettel fejezi ki köszö­netét az ágazatok dolgozóinak, veze­tőinek, szakszervezetünk egész tag­ságának, tisztségviselőinek 1983. év­ben végzett munkájukért.­­ 1984. évben legfontosabb fel­adat az ágazati célkitűzések megvalósítása, a VI. ötéves terv idő­arányos végrehajtása. Kiemelten: 0 a lakóházfenntartási, lakásfelújí­tási feladatok tervszerűsége, az ingatlankezelő szervezetek kor­szerűsítése; 0 a köz- és településtisztasági szol­gáltatásban a regionális jellegű hulladékkezelés kiterjesztése, a folyékony hulladékok közegész­ségügyi és környezetvédelmi szempontokat kielégítő ártalmat­lanítása; • a biológiailag aktív zöldfelületek életfeltételeinek biztosítása; • a tüzeléstechnika energiatakaré­kos és importkiváltó módszerei­nek kiterjesztése; · a temetői létesítmények kegyeleti igényeket kielégítő fejlesztése, a krematóriumok kapacitásának növelése; 0 a közművesítetlen települések vízellátásának javítása, a lakás­építés víz- és csatornafeltételei­nek biztosítása, a fürdőszolgálta­tás gazdálkodásának javítása. (Folytatás a 2. oldalon) AZ 1983. ÉVI HVDSZ SZAK­MAI NAPOK jó alapot teremtet­tek a kezdeményezés folytatására és kiszélesítésére. Ennek segíté­sére titkárságunk „Ajánlást” fo­gadott el, ami a szakmai napok 1984. évi lebonyolítására, és tar­talmi követelményeire vonatkozó javaslatokat tartalmazza. Az alapszervezetek részére szé­les körű és gazdag választékot ajánl a programjavaslat. Szinte egész éven át tartó közös tevé­kenységre nyújt lehetőséget, mely között megtalálhatók az üzemi művelődési napok, az időszaknak megfelelő természetjáró emlék­túrák, a munkásmozgalmi emlék­helyek felkeresése, a gyalogos, bakancsos, motoros-autós, a ke­rékpáros és vízi túrák, a családi majálisok-juniálisok, a nyári tö­megsport spartakiádok, a válla­lati termékbemutatók, ötletnapok, újítás börzék, hobbi kiállítások, vetélkedők sora. Az ágazatok, alágazatok ren­dezvényeire a nyári hónapok a legalkalmasabbak. Itt főszerep jut a gazdasági társaságok és egyesülések, valamint a KV mel­lett működő ágazati bizottságok közreműködésének. Olyan hagyo­mányos találkozókra, versenyek­re gondolunk, mint a „Vizes na­pok”, a Vízmű Kupa, a Távhő Kupa, az IKV Kupa, a Kertész Kupa, a Kéményseprő Napok és sorolhatnánk tovább a szakmák országos és tájankénti rendezvé­nyeit. A középszervezetek az szmt-k és a helyi tanácsok támogatásával szervezhetnék meg augusztus— szeptember táján a megyei HVDSZ Napokat, egy vagy több városban. Nagy szerep jut itt a munkahelyi művelődési bizottsá­goknak, a szakszervezeti tisztség­­viselőknek, hogy a megye lakos­ságának érdeklődését is megnyer­jék a rendezvényen való részvé­telre. A vállalatok, szövetkezetek, kisiparosok termékárusítása, ked­vezményes szolgáltatásaik bizo­nyára közönségsikert jelentenek. A HVDSZ Napok előkészületei­nek társadalmasítása, a helyi is­kolák, művelődési otthonok, könyvtárak, múzeumok és sport­körök bevonása a tömegbázis megteremtését segíti elő, ami vég­ső soron szakmánk, a helyi HVDSZ vállalatok, egész tagsá­gunk megbecsülését szolgálja.

Next