Helyiipar és Városgazdaság, 1984 (33. évfolyam, 1-12. szám)

1984-01-01 / 1. szám

. (Folytatás az 1. oldalról) © a víztakarékossági és víztiszta­­ságvédelmi határozatok és „Ak­cióprogram” időarányos végrehaj­tása; © a tanácsi árutermelésben az ipar­ral szemben támasztott tartós kö­vetelmények teljesítése, az ipar­­politikai koncepció és az erre irányuló „cselekvési program” időarányos végrehajtása;­­ a fogyasztási szolgáltatás színvo­nalának, a textiltisztítás helyze­tének javítása. rések sikeres megváló - ésa . A termelési-szolgáltatási célkitűzé­sek sikeres megvalósítása érdekében tovább kell növelni a termelési tö­megmozgalmak szerepét, különös te­kintettel hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indult versenyszakaszra és a szocialista munkaverseny vállalati hatáskört bővítő új központi szabályozására. Javítani kell a dolgozók tájékozta­tását és a munkahelyi demokrácia hatékonyságát.­­ A gazdálkodási feltételek to­vábbi szigorodása ellenére, alapvető cél a dolgozók élet- és munkakörülményeinek 1983. évi szinten való megtartása, lehetőség szerinti javítása. Ennek érdekében hatékonyabbá kell tenni a vállalatok és üzemek belső érdekeltségi és ösz­tönzési rendszerét, javítani a szo­ciális tervek színvonalát. A biztonságos munkafeltételek és munkakörülmények megteremtése, a dolgozók életének, testi épségének és egészségének védelme továbbra sem lehet az anyagi feltételek függvénye. Mindezek igénylik a felügyeletet el­látó tanácsi szervezetek irányító és ellenőrző tevékenységeinek javítá­sát, és a szakszervezeti érdekvédel­mi, érdekképviseleti munka fokozó-Kiemelt feladatként kell kezelni az ipar és építőipar területén a 40 órás heti munkaidő bevezetése fel­tételeinek megteremtését. A vállalati bér- és jövedelempoli­tikában a végzett munkához igazo­dó, ösztönző bér- és kereseti ará­nyok kialakítását, illetőleg javítását kell előtérbe helyezni. Figyelemmel: © a bértarifák és­ besorolási felté­telek megváltozott szabályaira; © a magasan képzett szakalkalma­zottak, termelésirányítók, pálya­kezdő fiatalok, továbbá a társa­dalmi tekintélyt nem élvező mun­kakörökben, a kedvezőtlen mun­karendekben és hiányszakmák­ban dolgozó szakmunkások kere­seti arányaira; © az ösztönzés lehetőségeit javító mozgóbérarányok kialakítására. A központi bérszínvonal-szabályo­zást alkalmazó vállalatok és költség­­vetési üzemek önerős bérfejlesztése 1984. évben sem ajánlott, az alap­bérfejlesztéseket azonban, döntően január 1-vel célszerű megvalósítani. Az élőmunka költségeinek növe­kedése szükségessé teszi a munka­erő-gazdálkodás hatékonyságának további javítását, a nem közvetlenül termelő munkakörökkel való takaré­kosabb gazdálkodást. Növelni szük­séges ugyanakkor — elsősorban a hiányszakmákban — a szakmunkás­­képzésre és az utánpótlásra irányu­ló törekvéseket. A gazdálkodó szervezetek szociál­politikai tevékenységét 1984. évben is az ágazatirányító szervezetekkel egyeztetett középtávú szociálpoliti­kai koncepció határozza meg. A jó­léti és kulturális alap képzésének ja­vuló feltételei mellett, a szociálpoli­tikai tervek felvilágosító, mozgósító szerepét szükséges fokozni. A növekvő feladatok ellátását ala­pozza meg a szakszervezetek tevé­kenységére iránymutatást tartalmazó Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1983. október 12-i állásfoglalása, a Szakszervezetek Or­szágos Tanácsa 1983. november 17-i ülésén megfogalmazottak, valamint az ágazatok irányítóival kialakult jó együttműködés. — a dolgozók munkabiztonságának fokozottabb javítását, — élet- és munkakörülményei el­látásának fejlesztését, — a korszerűbb agitációs, propa­ganda és információs munkát. Szakszervezeti szervezeteink a tö­megkapcsolatok erősítése érdekében tájékoztató, felkészítő, oktató mun­kával járuljanak hozzá ahhoz, hogy belpolitikánkat, a vállalatok munká­ját ismerve, a dolgozók segítően ve­gyenek részt a munkahelyi demok­ratizmus alkotó kibontakozásában, jogaik és kötelezettségeik érdemi gyakorlásában. A tagsággal, a tiszt­ségviselőkkel, aktivistákkal való rendszeres találkozások, munkásgyű­lések, szakszervezeti napok, ifjúsági parlamentek javítsák munkánk nyi­tottságát, és nyilvánosságát. Érjük el, hogy tagságunk pontosan ismerje az érdekében és képviseletében tett intézkedéseket. Szakszervezeti szervezeteink, a társadalmi érdeket szem előtt tart­va, fordítsanak kiemelt figyelmet a tagság, a dolgozó kollektívák érde­keire. Tárják fel­ az egyes rétegek , értelmiségiek, fiatalok, nők és más szakmai csoportok sajátos érdekeit, biztosítsák azok jobb kifejeződését, ütköztetését, egyeztetését. A KV által elfogadott vezető tes­tületi munkaterv a megfogalmazott célok elérését kívánja segíteni. Szakszervezetünk 1984. évi költségvetése A központi vezetőség elé terjesz­tett költségvetés elkészítése módsze­rében, eszközeiben más követelményt támasztott a szervezetekkel szemben, mint az eddigiek. A vezető testület egy hónappal korábban hagyta jóvá a szakszervezet költségvetését, mint azt eddig megszoktuk. Ez úgy az alap-, mint a középszervezetektől pontos, határidős munkát követelt. A költségvetés tervezett 106 mil­lió forintot kitevő bevételi oldala „feszített". A teljesítés alapfeltétele a szervezési és tagdíjmunka figye­lemmel kísérése, ami egységes gon­dolkodást és cselekvést kíván mind­annyiunktól január 1-től december 31-ig. Emellett fokozott terhet jelent úgy az szb-k, mint a középszerveze­­tek és az apparátus számára is. Az újonnan alakult kis szervezetek munkájának segítése a szervezett­­ség javításában lehet a teljesítés másik fontos feltétele. A bevételek közül a kamatok ter­vezett összege csökken. Ez két té­nyező hatására következik be: egy­részt, mert a költségvetés a tartalék­­alapból felhasználást tervez, más­részt a közös szociális beruházások befejeződésével a vállalati pénzesz­közök ,,nem jelennek meg” csekk­számlánkon, ennél fogva csökken a tartós betétállomány. Az összes tervezett felhasználás 104 millió 915 ezer forint. Ami a pénzügyi munka tennivalóit illeti: felül kell vizsgálni több me­gye átlagtagdíja alacsony növekedési ütemének, valamint néhány közép­szervezet átlag szervezettségének az 1983. évi tervhez viszonyított vissza­esésének okait. A napirendhez Mayer Ferenc, a Központi Számvizsgáló Bizottság el­nöke szólt hozzá. A KV egyhangúlag elfogadta az 1984. évi költségvetést. TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS ADOTT SZÁMOT A SZAKSZER­VEZET NEMZETKÖZI MUNKÁJÁ­RÓL. Napjainkban a munkásszolidari­tásnak, a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak különös jelentősége van. A világban kialakult feszült nemzetközi helyzet megnöveli a munkásosztály szervezetei felelőssé­gét saját népük és az emberiség sor­sa iránt is. Szakszervezetünk nem­zetközi kapcsolataiban elkötelezet­ten segíti a szakszervezeti mozga­lom erőinek összefogását, fokozza akcióit az enyhülés vívmányainak megőrzéséért, a békés építő munka érdekében. Az elmúlt évek nemzetközi mun­kájában legfontosabb célkitűzésként jelöltük meg a párbeszéd folytatását a különböző társadalmi berendezke­désű országok szakszervezeteivel, a békés egymás mellett élés elvei alap­ján. Ez a rokonszakszervezetek kö­zötti közeledésben, a kiterjedt és sokoldalú kapcsolatok felvételében, fejlődésében nyilvánult meg legin­kább. A testvérszakszervezetekkel a kö­zös, valamennyiünket érdeklő és érintő kérdések megvitatása vált gyakorlattá az utóbbi időben. Külö­nösen gyümölcsöző és hasznos a kap­csolatunk a szovjet kommunális szakszervezettel. Rendszeresek a ve­zető szintű és szakmai delegációk egymás munkájának, adott témák megismerésének érdekében. Alkotó módon segítjük nemzetkö­zi szövetségünk kongresszusi határo­zatának megvalósulását. Sokoldalú kezdeményezéssel támogatjuk a II. össz-európai kommunális konferen­cia összehívását, valamint a kommu­n KÖZPONTI VEZETŐSÉG SZE­MÉLYI KÉRDÉSEKBEN DÖNTÖTT. Dr. Jakab Sándort, a SZOT volt fő­titkárhelyettesét, nyugállományba vonulása miatt, saját kérésére fel­mentette központi vezetőségi tagsága alól. Andor Imrét, a Zala megyei bi­zottság volt MB-titkárát, saját kéré­sére, más területre kerülése miatt felmentette KV-tagsága alól. Ha­sonló ok miatt mentette fel a testü­let Wrhovina Józsefet, míg családi körülményeire való tekintettel fo­gadta el Bartók József­né, Ráczné Szabó Ilona, Palágyi Andrásné és Rákóczi Ferencné kv-tagok felmen­tését. Befejezésül az elnöklő Fabók Zol­tán a központi vezetőség tagjainak sok sikert és eredményes munkát kívánt az új esztendő feladatainak megvalósításához. A Debreceni Vízművek és Gyógyfürdő Vállalat volt a házi­gazdája a Hajdú—Szabolcs—Szol­nok megyei társvállalatok hagyo­mányos munkavédelmi, tűzren­dészeti és közlekedésbiztonsági vetélkedőjének. A vetélkedőt — színvonalas küzdelemben — a ha­zai csapat nyerte. A második he­lyen a SZAVICSAV, a harmadi­kon a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat csapata vég­zett. A felvételen a zsűri értékeli a tesztlapokat (fotó: Kajor Meny­hért). Vezető testületeink munkaprogramja A vezető testületi ülés 2. napi­rendje volt a központi vezetőség és az elnökség 1984. évi munkatervére és ülésrendjére vonatkozó előterjesz­tés. Szakszervezetünk továbbra is a gazdasági építőmunka fokozott segí­tésén, a dolgozók, a tagság érdekvé­delme, érdekképviselete jobbításán munkálkodik. Ezért az 1984. évi szakszervezeti munka középpontjába állítja a ter­melő munka kezdeményezőbb segí­tését, az országos és helyi döntések előkészítését és megvalósítását. A tagság mozgósításával elő kí­vánja segíteni — a termelési-szolgáltatási aktivi­tás növelését, — a hatékonyabb vállalati bér- és jövedelempolitikát. HELYIIPAR ÉS VÁROSGAZDASÁG nális szolgáltatásban dolgozó nők helyzetét tárgyaló franciaországi ta­nácskozás megtartását, 1985-ben. Nemzetközi szövetségünk VIII. prágai kongresszusához lehetősé­geinkhez mérten hozzájárultunk, kü­lönösen a kommunális szekcióban végzett tevékenységünkkel. Továbbra is erősítjük tagságunk­ban a szolidaritás érzését, interna­cionalista szellemű nevelését. Ugyancsak tájékoztató jelentés adott számot a KV május 25-i ülése óta végzett munkájáról. A különfé­lék között Juhász Ottó főtitkár a KV tagjai részére írásban kiadott közös felhíváshoz fűzött megjegyzést. Szólt arról, hogy a kormányzat a közelmúltban lehetővé tette, hogy a Buda­vári palota­együttes helyreál­lításra váró épülete, az egykori Sán­dor-palota a Magyar Építészeti Mú­zeum otthona legyen. Az elnökség december 6-i ülésén egyetértett a felhívással, amelyben az építésügyi és városfejlesztési miniszter, vala­mint az építők és a HVDSZ szak­­szervezete segítő közreműködését ajánlotta fel az építendő múzeum javára. Felajánlás is történt már, mi­szerint a fővárosban létesített Ké­ményseprő Múzeum tárgyi emlékeit és írásos dokumentumait az építendő létesítmény részére átadják. A szakszervezeti tagságot arra ké­rik, hogy a szervezett kommunista műszakok keresetéből az elkövetke­ző években járuljanak hozzá a mú­zeum építési költségeihez. A központi vezetőség jóváhagyó­lag elfogadta a felhívást, amelyet az alábbiakban közlünk: a Magyar Építészeti Múzeum létesítésének segítésére Több mint három évtizede, hogy az építők összeadott forintjaiból fel­épült modern építészetünk egyik rangos emléke, az EFEDOSZ székháza, akkori nevén a MÉMOSZ-épület. E nemes hagyomány újjáéledésének tekintjük a Mélyépítő Vállalat egyik dolgozója levelét, melyben az Építők Múzeuma gondolatát vetette fel és kérte az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hathatós támogatását. Gondolatai kitárt kapukra leltek, hisz kormányzatunk lehetővé tette, hogy a Buda­vári palota-együttes helyreállításra váró épülete, az egykori Sándor-palota a Magyar Építészeti Múzeum legyen. Az EFEDOSZ és HVDSZ, valamint a minisztérium vezetői elhatározták, hogy közösen valósítják meg régi vágyukat, megteremtik e pompás, törté­nelmi környezetben, klasszicista építészetünk jeles emlékében az építők múzeumát. Szakmánk szeretete, eredményeink tisztelete arra kötelez bennünket, hogy összegyűjtsük, gondozzuk és az egész ország elé tárjuk múltunk meg­mentésre méltó értékeit, bemutassuk, miként fejlődött építőiparunk a kéz­művességtől a modern technológiákig. E nagyszerű lehetőséggel élve be fogjuk mutatni, hogyan születtek új településeink, miként formálódtak , szépültek a régiek, hogyan gondozzuk városainkat, kisebb-nagyobb falvain­­kat. A kiállításon viszont fogjuk látni ipari, mezőgazdasági, művelődési, sport, egészségügyi és lakóépületeink legjobbjait. Szocialista társadalmunk hatalmas erőfeszítéseket tesz a meglevő épület­­állomány védelmére, karbantartására. A két szakszervezet dolgozói munkája nyomán gomba módra születtek új városnegyedek, megszépültek oly történelmi együttesek, mint Kőszeg, Győr, Sopron, Eger belvárosai, a budavári polgárnegyed. Sorolhatnánk a városok, a falvak megmentett értékeit, már történelemnek számít az új vá­rosok — Dunaújváros, Komló, Leninváros stb. — születése és mindezeket összegyűjtve együtt szeretnénk bemutatni. Alig találhattunk volna alkalmasabb helyszínt, mint a Buda­vári palota­együttes: az a történelmi légkör, amely körülveszi a Magyar Építészeti Mú­zeum leendő épületét, lehetővé teszi, hogy az odalátogató kellő tisztelettel tekintse munkánkat. A várba így nemcsak képzőművészetünk és a főváros múltjával és jelenével, a magyar munkásmozgalom nemes hagyományai­val, az Országos Széchenyi Könyvtár értékeivel ismerkedhetünk meg, ha­nem a reformkori építészetünk e rangos épületében viszontláthatja azt, amit teremtettünk, szinte azt mondhatnánk, ahogy építettünk ezer éven keresztül. Be fogjuk mutatni a középkori építészetünket éppúgy, mint a török meg­szállás alóli felszabadulásunk utáni újjászületést, a világvárosi rangra emelkedő Budapestet, a szocialista Magyarország új építészetét, mely so­kunknak kenyeret, lakást, munkát jelentett. Látni fogjuk műemlékeink legjobbjait, Pollack Mihálynak, a Nemzeti Múzeum építőjének rajzait, tég­lák tanúsítják majd azt a kétezer éves építő hagyományt, amely a római kortól napjainkig tart, tervek, makettek példázzák jelenünket és beszélnek majd jövőnkről. Kormányzatunk a Magyar Építészeti Múzeum számára nem csupán az egykori Sándor-palotát biztosította, hanem a helyreállítás pénzügyi fede­zetének egy részét is. A hiányzó összegek pótlására a HVDSZ és az EFEDOSZ által felajánlott lehetőséggel kívánunk élni; építők, tervezők, szakmunkások és segédmunkások kommunista műszakokban végzett mun­kájának béréből szeretnénk pótolni a Múzeum megteremtéséhez hiányzó összegeket. Őszintén reméljük, hogy négy év múlva megnyílhat múzeumunk Buda­pest egyik értékes műemlékében és jogos büszkeséggel mondhatjuk majd, hogy a Buda vári kultúregyüttesben épített múltunk és jelenünk méltó he­lyet kapott. Gyöngyösi István Juhász Ottó az EFEDOSZ főtitkára a HVDSZ főtitkára Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter A Zala megyei bizottság testületi ülésén — amelyen részt vett Péter István bv-titkár, Horváth Gyula, a megyei pártbizottság titkára és Mer­­sics Ferenc szint-titkár — felmen­tették mb-titkári tisztségéből Andor Imrét és megválasztották a Zala me­gyei bizottság titkárának Anti Józse­fet, az MVB eddigi politikai munka­társát. Anti elvtársnak eredményekben gazdag, sikeres tevékenységet kívá­nunk a tagság szolgálatában végzett munkájához! December első hetében ünnepelte felszabadulásának 39. évfordulóját Vác. Ez alkalomból a város Pro Ur­be kitüntetésének II. kollektív foko­zatát kapta a Váci Kommunális Költségvetési Üzem, Sztáron Sándor nevét viselő parkfenntartó, aranyko­szorús szocialista brigádja. Oszaczki József kertész brigádve­zető nyolc taggal alakította meg a közösséget, amely 1984-ben lesz tíz­éves. Tevékeny résztvevői a Virágos Vácért mozgalomnak, ők gondoskod­nak a városban levő emlékművek, a szovjet hősök temetője rendben tar­tásáról, ápolásáról, a postapark, a Cifrakert karbantartásáról. Patro­nálják a városi Petőfi Sándor Álta­lános Iskolát és a helyi szociális ott­hont. Gratulálunk a munkáskollektíva elismeréséhez! Papp Rezső ­ Szocialista brigádvezetők tanácskozása Fejér megye helyiipari és kommu­nális vállalatainak, üzemeinek veze­tői, szb-titkárai és szocialista brigád­vezetők vettek részt azon a tanács­kozáson, amelyen szakszervezetünk képviseletében dr. Kócsó Illésné kv­­titkár adott tájékoztatást a szocialis­ta munkaverseny- és brigádmozga­lom időszerű kérdéseiről, a mozga­lom továbbfejlesztési, megújítási tö­rekvéseiről, a módosított munkaver­seny szabályzat új vonásairól. A tanácskozáson Bölcs László, a Dunaújvárosi Vízmű Szamuely szo­cialista brigád vezetője elsőként mondotta el, hogy brigádközössége milyen vállalással kíván hozzájárul­ni a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére indított munkaverseny­hez. Kérte, hogy minél többen csat­lakozzanak az egyre szélesebb kör­ben kibontakozó országos verseny­hez. 1984. JANUÁR yelvei V_/vő ion k. • lfí"í' t'h . ~ 11,1 szakszervezetünk lapjának és a hasznára válik és 1985-ben — ak­kor már hagyományteremtő foly­tatásként — újra átnyújthatjuk többszínnyomású falinaptárunkat. A szerkesztő bizottság a lap olvasóinak szolgálatában, a válla­latok gazdasági tevékenységének hatékonyságát segítve, szervezte és szervezi meg 1984-ben is a januári lapszámhoz mellékelt ajándék falinaptárt. Kívánjuk, váljon hasznukra! mmmmmmmm A szombathelyiek is csatlakoznak A SZOMBATHELYI VÁROSGAZ­DÁLKODÁSI VÁLLALAT 1983. évi árbevételi tervét várhatóan 86,2 mil­lió forintra teljesíti. 1984. évi tervü­ket 6,3 millió forinttal kívánják nö­velni, és több mint 10 millió forint nyereség elérését tervezik. A kommunális részleg árbevételi terve a nehéz munkaerő- és bérhely­zet miatt csupán 300 ezer forinttal növelhető. Új területek­­bekapcsolása a kötelező üzemanyagtakarékosság miatt csak kis mértékben lehetséges. A hulladéktelepnél a keverőüzem­ben mintegy 100 ezer forint árbevé­tel növekedését irányozták elő. A biogáz értékesítésében 450 ezer forintos növekedéssel számolnak. A legjelentősebb növekedés a biogáz létesítmények tervezése és kivitele­zése terén várható, mintegy 6 millió 500 ezer forint összegben. Egyéb te­vékenység, szállítás stb. területén 600 ezer forint árbevételi többlet a ki­tűzött cél. Figyelembe véve a többlettervezé­seket, valamint az előző évihez ha­sonló, vagy kisebb összegben beállí­tott tevékenységeket — ezek egyen­lege adja az 1984. évi árbevétel 6,3 millió forintos többletét. Az új évben a központi telepen olajfűtésről gáz­fűtésre térnek át, ami mintegy ne­gyedévi olajmennyiség kiváltását te­szi lehetővé: ez mintegy 26 ezer liter. Az ösztönzést — folyamatos érté­kelés alapján — az elért eredmények arányában, a gazdasági és mozgalmi vezetés a rendelkezésre álló bér­ és jutalom keretében biztosítja. A szocialista brigádok egyéni fel­ajánlásaikkal csatlakoznak a felsza­badulási munkaversenyhez.

Next