Helyiipar és Városgazdaság, 1984 (33. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
. (Folytatás az 1. oldalról) © a víztakarékossági és víztisztaságvédelmi határozatok és „Akcióprogram” időarányos végrehajtása; © a tanácsi árutermelésben az iparral szemben támasztott tartós követelmények teljesítése, az iparpolitikai koncepció és az erre irányuló „cselekvési program” időarányos végrehajtása; a fogyasztási szolgáltatás színvonalának, a textiltisztítás helyzetének javítása. rések sikeres megváló - ésa . A termelési-szolgáltatási célkitűzések sikeres megvalósítása érdekében tovább kell növelni a termelési tömegmozgalmak szerepét, különös tekintettel hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére indult versenyszakaszra és a szocialista munkaverseny vállalati hatáskört bővítő új központi szabályozására. Javítani kell a dolgozók tájékoztatását és a munkahelyi demokrácia hatékonyságát. A gazdálkodási feltételek további szigorodása ellenére, alapvető cél a dolgozók élet- és munkakörülményeinek 1983. évi szinten való megtartása, lehetőség szerinti javítása. Ennek érdekében hatékonyabbá kell tenni a vállalatok és üzemek belső érdekeltségi és ösztönzési rendszerét, javítani a szociális tervek színvonalát. A biztonságos munkafeltételek és munkakörülmények megteremtése, a dolgozók életének, testi épségének és egészségének védelme továbbra sem lehet az anyagi feltételek függvénye. Mindezek igénylik a felügyeletet ellátó tanácsi szervezetek irányító és ellenőrző tevékenységeinek javítását, és a szakszervezeti érdekvédelmi, érdekképviseleti munka fokozó-Kiemelt feladatként kell kezelni az ipar és építőipar területén a 40 órás heti munkaidő bevezetése feltételeinek megteremtését. A vállalati bér- és jövedelempolitikában a végzett munkához igazodó, ösztönző bér- és kereseti arányok kialakítását, illetőleg javítását kell előtérbe helyezni. Figyelemmel: © a bértarifák és besorolási feltételek megváltozott szabályaira; © a magasan képzett szakalkalmazottak, termelésirányítók, pályakezdő fiatalok, továbbá a társadalmi tekintélyt nem élvező munkakörökben, a kedvezőtlen munkarendekben és hiányszakmákban dolgozó szakmunkások kereseti arányaira; © az ösztönzés lehetőségeit javító mozgóbérarányok kialakítására. A központi bérszínvonal-szabályozást alkalmazó vállalatok és költségvetési üzemek önerős bérfejlesztése 1984. évben sem ajánlott, az alapbérfejlesztéseket azonban, döntően január 1-vel célszerű megvalósítani. Az élőmunka költségeinek növekedése szükségessé teszi a munkaerő-gazdálkodás hatékonyságának további javítását, a nem közvetlenül termelő munkakörökkel való takarékosabb gazdálkodást. Növelni szükséges ugyanakkor — elsősorban a hiányszakmákban — a szakmunkásképzésre és az utánpótlásra irányuló törekvéseket. A gazdálkodó szervezetek szociálpolitikai tevékenységét 1984. évben is az ágazatirányító szervezetekkel egyeztetett középtávú szociálpolitikai koncepció határozza meg. A jóléti és kulturális alap képzésének javuló feltételei mellett, a szociálpolitikai tervek felvilágosító, mozgósító szerepét szükséges fokozni. A növekvő feladatok ellátását alapozza meg a szakszervezetek tevékenységére iránymutatást tartalmazó Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1983. október 12-i állásfoglalása, a Szakszervezetek Országos Tanácsa 1983. november 17-i ülésén megfogalmazottak, valamint az ágazatok irányítóival kialakult jó együttműködés. — a dolgozók munkabiztonságának fokozottabb javítását, — élet- és munkakörülményei ellátásának fejlesztését, — a korszerűbb agitációs, propaganda és információs munkát. Szakszervezeti szervezeteink a tömegkapcsolatok erősítése érdekében tájékoztató, felkészítő, oktató munkával járuljanak hozzá ahhoz, hogy belpolitikánkat, a vállalatok munkáját ismerve, a dolgozók segítően vegyenek részt a munkahelyi demokratizmus alkotó kibontakozásában, jogaik és kötelezettségeik érdemi gyakorlásában. A tagsággal, a tisztségviselőkkel, aktivistákkal való rendszeres találkozások, munkásgyűlések, szakszervezeti napok, ifjúsági parlamentek javítsák munkánk nyitottságát, és nyilvánosságát. Érjük el, hogy tagságunk pontosan ismerje az érdekében és képviseletében tett intézkedéseket. Szakszervezeti szervezeteink, a társadalmi érdeket szem előtt tartva, fordítsanak kiemelt figyelmet a tagság, a dolgozó kollektívák érdekeire. Tárják fel az egyes rétegek , értelmiségiek, fiatalok, nők és más szakmai csoportok sajátos érdekeit, biztosítsák azok jobb kifejeződését, ütköztetését, egyeztetését. A KV által elfogadott vezető testületi munkaterv a megfogalmazott célok elérését kívánja segíteni. Szakszervezetünk 1984. évi költségvetése A központi vezetőség elé terjesztett költségvetés elkészítése módszerében, eszközeiben más követelményt támasztott a szervezetekkel szemben, mint az eddigiek. A vezető testület egy hónappal korábban hagyta jóvá a szakszervezet költségvetését, mint azt eddig megszoktuk. Ez úgy az alap-, mint a középszervezetektől pontos, határidős munkát követelt. A költségvetés tervezett 106 millió forintot kitevő bevételi oldala „feszített". A teljesítés alapfeltétele a szervezési és tagdíjmunka figyelemmel kísérése, ami egységes gondolkodást és cselekvést kíván mindannyiunktól január 1-től december 31-ig. Emellett fokozott terhet jelent úgy az szb-k, mint a középszervezetek és az apparátus számára is. Az újonnan alakult kis szervezetek munkájának segítése a szervezettség javításában lehet a teljesítés másik fontos feltétele. A bevételek közül a kamatok tervezett összege csökken. Ez két tényező hatására következik be: egyrészt, mert a költségvetés a tartalékalapból felhasználást tervez, másrészt a közös szociális beruházások befejeződésével a vállalati pénzeszközök ,,nem jelennek meg” csekkszámlánkon, ennél fogva csökken a tartós betétállomány. Az összes tervezett felhasználás 104 millió 915 ezer forint. Ami a pénzügyi munka tennivalóit illeti: felül kell vizsgálni több megye átlagtagdíja alacsony növekedési ütemének, valamint néhány középszervezet átlag szervezettségének az 1983. évi tervhez viszonyított visszaesésének okait. A napirendhez Mayer Ferenc, a Központi Számvizsgáló Bizottság elnöke szólt hozzá. A KV egyhangúlag elfogadta az 1984. évi költségvetést. TÁJÉKOZTATÓ JELENTÉS ADOTT SZÁMOT A SZAKSZERVEZET NEMZETKÖZI MUNKÁJÁRÓL. Napjainkban a munkásszolidaritásnak, a nemzetközi szakszervezeti összefogásnak különös jelentősége van. A világban kialakult feszült nemzetközi helyzet megnöveli a munkásosztály szervezetei felelősségét saját népük és az emberiség sorsa iránt is. Szakszervezetünk nemzetközi kapcsolataiban elkötelezetten segíti a szakszervezeti mozgalom erőinek összefogását, fokozza akcióit az enyhülés vívmányainak megőrzéséért, a békés építő munka érdekében. Az elmúlt évek nemzetközi munkájában legfontosabb célkitűzésként jelöltük meg a párbeszéd folytatását a különböző társadalmi berendezkedésű országok szakszervezeteivel, a békés egymás mellett élés elvei alapján. Ez a rokonszakszervezetek közötti közeledésben, a kiterjedt és sokoldalú kapcsolatok felvételében, fejlődésében nyilvánult meg leginkább. A testvérszakszervezetekkel a közös, valamennyiünket érdeklő és érintő kérdések megvitatása vált gyakorlattá az utóbbi időben. Különösen gyümölcsöző és hasznos a kapcsolatunk a szovjet kommunális szakszervezettel. Rendszeresek a vezető szintű és szakmai delegációk egymás munkájának, adott témák megismerésének érdekében. Alkotó módon segítjük nemzetközi szövetségünk kongresszusi határozatának megvalósulását. Sokoldalú kezdeményezéssel támogatjuk a II. össz-európai kommunális konferencia összehívását, valamint a kommun KÖZPONTI VEZETŐSÉG SZEMÉLYI KÉRDÉSEKBEN DÖNTÖTT. Dr. Jakab Sándort, a SZOT volt főtitkárhelyettesét, nyugállományba vonulása miatt, saját kérésére felmentette központi vezetőségi tagsága alól. Andor Imrét, a Zala megyei bizottság volt MB-titkárát, saját kérésére, más területre kerülése miatt felmentette KV-tagsága alól. Hasonló ok miatt mentette fel a testület Wrhovina Józsefet, míg családi körülményeire való tekintettel fogadta el Bartók Józsefné, Ráczné Szabó Ilona, Palágyi Andrásné és Rákóczi Ferencné kv-tagok felmentését. Befejezésül az elnöklő Fabók Zoltán a központi vezetőség tagjainak sok sikert és eredményes munkát kívánt az új esztendő feladatainak megvalósításához. A Debreceni Vízművek és Gyógyfürdő Vállalat volt a házigazdája a Hajdú—Szabolcs—Szolnok megyei társvállalatok hagyományos munkavédelmi, tűzrendészeti és közlekedésbiztonsági vetélkedőjének. A vetélkedőt — színvonalas küzdelemben — a hazai csapat nyerte. A második helyen a SZAVICSAV, a harmadikon a Szolnok megyei Víz- és Csatornamű Vállalat csapata végzett. A felvételen a zsűri értékeli a tesztlapokat (fotó: Kajor Menyhért). Vezető testületeink munkaprogramja A vezető testületi ülés 2. napirendje volt a központi vezetőség és az elnökség 1984. évi munkatervére és ülésrendjére vonatkozó előterjesztés. Szakszervezetünk továbbra is a gazdasági építőmunka fokozott segítésén, a dolgozók, a tagság érdekvédelme, érdekképviselete jobbításán munkálkodik. Ezért az 1984. évi szakszervezeti munka középpontjába állítja a termelő munka kezdeményezőbb segítését, az országos és helyi döntések előkészítését és megvalósítását. A tagság mozgósításával elő kívánja segíteni — a termelési-szolgáltatási aktivitás növelését, — a hatékonyabb vállalati bér- és jövedelempolitikát. HELYIIPAR ÉS VÁROSGAZDASÁG nális szolgáltatásban dolgozó nők helyzetét tárgyaló franciaországi tanácskozás megtartását, 1985-ben. Nemzetközi szövetségünk VIII. prágai kongresszusához lehetőségeinkhez mérten hozzájárultunk, különösen a kommunális szekcióban végzett tevékenységünkkel. Továbbra is erősítjük tagságunkban a szolidaritás érzését, internacionalista szellemű nevelését. Ugyancsak tájékoztató jelentés adott számot a KV május 25-i ülése óta végzett munkájáról. A különfélék között Juhász Ottó főtitkár a KV tagjai részére írásban kiadott közös felhíváshoz fűzött megjegyzést. Szólt arról, hogy a kormányzat a közelmúltban lehetővé tette, hogy a Budavári palotaegyüttes helyreállításra váró épülete, az egykori Sándor-palota a Magyar Építészeti Múzeum otthona legyen. Az elnökség december 6-i ülésén egyetértett a felhívással, amelyben az építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint az építők és a HVDSZ szakszervezete segítő közreműködését ajánlotta fel az építendő múzeum javára. Felajánlás is történt már, miszerint a fővárosban létesített Kéményseprő Múzeum tárgyi emlékeit és írásos dokumentumait az építendő létesítmény részére átadják. A szakszervezeti tagságot arra kérik, hogy a szervezett kommunista műszakok keresetéből az elkövetkező években járuljanak hozzá a múzeum építési költségeihez. A központi vezetőség jóváhagyólag elfogadta a felhívást, amelyet az alábbiakban közlünk: a Magyar Építészeti Múzeum létesítésének segítésére Több mint három évtizede, hogy az építők összeadott forintjaiból felépült modern építészetünk egyik rangos emléke, az EFEDOSZ székháza, akkori nevén a MÉMOSZ-épület. E nemes hagyomány újjáéledésének tekintjük a Mélyépítő Vállalat egyik dolgozója levelét, melyben az Építők Múzeuma gondolatát vetette fel és kérte az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztérium hathatós támogatását. Gondolatai kitárt kapukra leltek, hisz kormányzatunk lehetővé tette, hogy a Budavári palota-együttes helyreállításra váró épülete, az egykori Sándor-palota a Magyar Építészeti Múzeum legyen. Az EFEDOSZ és HVDSZ, valamint a minisztérium vezetői elhatározták, hogy közösen valósítják meg régi vágyukat, megteremtik e pompás, történelmi környezetben, klasszicista építészetünk jeles emlékében az építők múzeumát. Szakmánk szeretete, eredményeink tisztelete arra kötelez bennünket, hogy összegyűjtsük, gondozzuk és az egész ország elé tárjuk múltunk megmentésre méltó értékeit, bemutassuk, miként fejlődött építőiparunk a kézművességtől a modern technológiákig. E nagyszerű lehetőséggel élve be fogjuk mutatni, hogyan születtek új településeink, miként formálódtak , szépültek a régiek, hogyan gondozzuk városainkat, kisebb-nagyobb falvainkat. A kiállításon viszont fogjuk látni ipari, mezőgazdasági, művelődési, sport, egészségügyi és lakóépületeink legjobbjait. Szocialista társadalmunk hatalmas erőfeszítéseket tesz a meglevő épületállomány védelmére, karbantartására. A két szakszervezet dolgozói munkája nyomán gomba módra születtek új városnegyedek, megszépültek oly történelmi együttesek, mint Kőszeg, Győr, Sopron, Eger belvárosai, a budavári polgárnegyed. Sorolhatnánk a városok, a falvak megmentett értékeit, már történelemnek számít az új városok — Dunaújváros, Komló, Leninváros stb. — születése és mindezeket összegyűjtve együtt szeretnénk bemutatni. Alig találhattunk volna alkalmasabb helyszínt, mint a Budavári palotaegyüttes: az a történelmi légkör, amely körülveszi a Magyar Építészeti Múzeum leendő épületét, lehetővé teszi, hogy az odalátogató kellő tisztelettel tekintse munkánkat. A várba így nemcsak képzőművészetünk és a főváros múltjával és jelenével, a magyar munkásmozgalom nemes hagyományaival, az Országos Széchenyi Könyvtár értékeivel ismerkedhetünk meg, hanem a reformkori építészetünk e rangos épületében viszontláthatja azt, amit teremtettünk, szinte azt mondhatnánk, ahogy építettünk ezer éven keresztül. Be fogjuk mutatni a középkori építészetünket éppúgy, mint a török megszállás alóli felszabadulásunk utáni újjászületést, a világvárosi rangra emelkedő Budapestet, a szocialista Magyarország új építészetét, mely sokunknak kenyeret, lakást, munkát jelentett. Látni fogjuk műemlékeink legjobbjait, Pollack Mihálynak, a Nemzeti Múzeum építőjének rajzait, téglák tanúsítják majd azt a kétezer éves építő hagyományt, amely a római kortól napjainkig tart, tervek, makettek példázzák jelenünket és beszélnek majd jövőnkről. Kormányzatunk a Magyar Építészeti Múzeum számára nem csupán az egykori Sándor-palotát biztosította, hanem a helyreállítás pénzügyi fedezetének egy részét is. A hiányzó összegek pótlására a HVDSZ és az EFEDOSZ által felajánlott lehetőséggel kívánunk élni; építők, tervezők, szakmunkások és segédmunkások kommunista műszakokban végzett munkájának béréből szeretnénk pótolni a Múzeum megteremtéséhez hiányzó összegeket. Őszintén reméljük, hogy négy év múlva megnyílhat múzeumunk Budapest egyik értékes műemlékében és jogos büszkeséggel mondhatjuk majd, hogy a Buda vári kultúregyüttesben épített múltunk és jelenünk méltó helyet kapott. Gyöngyösi István Juhász Ottó az EFEDOSZ főtitkára a HVDSZ főtitkára Dr. Ábrahám Kálmán építésügyi és városfejlesztési miniszter A Zala megyei bizottság testületi ülésén — amelyen részt vett Péter István bv-titkár, Horváth Gyula, a megyei pártbizottság titkára és Mersics Ferenc szint-titkár — felmentették mb-titkári tisztségéből Andor Imrét és megválasztották a Zala megyei bizottság titkárának Anti Józsefet, az MVB eddigi politikai munkatársát. Anti elvtársnak eredményekben gazdag, sikeres tevékenységet kívánunk a tagság szolgálatában végzett munkájához! December első hetében ünnepelte felszabadulásának 39. évfordulóját Vác. Ez alkalomból a város Pro Urbe kitüntetésének II. kollektív fokozatát kapta a Váci Kommunális Költségvetési Üzem, Sztáron Sándor nevét viselő parkfenntartó, aranykoszorús szocialista brigádja. Oszaczki József kertész brigádvezető nyolc taggal alakította meg a közösséget, amely 1984-ben lesz tízéves. Tevékeny résztvevői a Virágos Vácért mozgalomnak, ők gondoskodnak a városban levő emlékművek, a szovjet hősök temetője rendben tartásáról, ápolásáról, a postapark, a Cifrakert karbantartásáról. Patronálják a városi Petőfi Sándor Általános Iskolát és a helyi szociális otthont. Gratulálunk a munkáskollektíva elismeréséhez! Papp Rezső Szocialista brigádvezetők tanácskozása Fejér megye helyiipari és kommunális vállalatainak, üzemeinek vezetői, szb-titkárai és szocialista brigádvezetők vettek részt azon a tanácskozáson, amelyen szakszervezetünk képviseletében dr. Kócsó Illésné kvtitkár adott tájékoztatást a szocialista munkaverseny- és brigádmozgalom időszerű kérdéseiről, a mozgalom továbbfejlesztési, megújítási törekvéseiről, a módosított munkaverseny szabályzat új vonásairól. A tanácskozáson Bölcs László, a Dunaújvárosi Vízmű Szamuely szocialista brigád vezetője elsőként mondotta el, hogy brigádközössége milyen vállalással kíván hozzájárulni a felszabadulás 40. évfordulója tiszteletére indított munkaversenyhez. Kérte, hogy minél többen csatlakozzanak az egyre szélesebb körben kibontakozó országos versenyhez. 1984. JANUÁR yelvei V_/vő ion k. • lfí"í' t'h . ~ 11,1 szakszervezetünk lapjának és a hasznára válik és 1985-ben — akkor már hagyományteremtő folytatásként — újra átnyújthatjuk többszínnyomású falinaptárunkat. A szerkesztő bizottság a lap olvasóinak szolgálatában, a vállalatok gazdasági tevékenységének hatékonyságát segítve, szervezte és szervezi meg 1984-ben is a januári lapszámhoz mellékelt ajándék falinaptárt. Kívánjuk, váljon hasznukra! mmmmmmmm A szombathelyiek is csatlakoznak A SZOMBATHELYI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT 1983. évi árbevételi tervét várhatóan 86,2 millió forintra teljesíti. 1984. évi tervüket 6,3 millió forinttal kívánják növelni, és több mint 10 millió forint nyereség elérését tervezik. A kommunális részleg árbevételi terve a nehéz munkaerő- és bérhelyzet miatt csupán 300 ezer forinttal növelhető. Új területekbekapcsolása a kötelező üzemanyagtakarékosság miatt csak kis mértékben lehetséges. A hulladéktelepnél a keverőüzemben mintegy 100 ezer forint árbevétel növekedését irányozták elő. A biogáz értékesítésében 450 ezer forintos növekedéssel számolnak. A legjelentősebb növekedés a biogáz létesítmények tervezése és kivitelezése terén várható, mintegy 6 millió 500 ezer forint összegben. Egyéb tevékenység, szállítás stb. területén 600 ezer forint árbevételi többlet a kitűzött cél. Figyelembe véve a többlettervezéseket, valamint az előző évihez hasonló, vagy kisebb összegben beállított tevékenységeket — ezek egyenlege adja az 1984. évi árbevétel 6,3 millió forintos többletét. Az új évben a központi telepen olajfűtésről gázfűtésre térnek át, ami mintegy negyedévi olajmennyiség kiváltását teszi lehetővé: ez mintegy 26 ezer liter. Az ösztönzést — folyamatos értékelés alapján — az elért eredmények arányában, a gazdasági és mozgalmi vezetés a rendelkezésre álló bér és jutalom keretében biztosítja. A szocialista brigádok egyéni felajánlásaikkal csatlakoznak a felszabadulási munkaversenyhez.