Helyiipar és Városgazdaság, 1986 (35. évfolyam, 1-12. szám)

1986-01-01 / 1. szám

Január 3-án volt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! -*---- 1 -------I /V - A kv újabb ülése Az új év első központi vezetőségi ülésére január 3-án került sor. Ekkor a testület a IX. kongresszus elé ke­rülő további két anyagot vitatta meg. Napirenden volt: 1 . Javaslat a IX. kongresszus határo­­■ zatára. Előadó: Péter István kv-titkár — Előterjesztés a kv IX. kongresszusi vitaindítójára. Előadó: dr. Sáli Ferenc főtitkár 2 Előterjesztés szakszervezetünk 1986. ■ évi költségvetésére 3 Tájékoztató az új vállalatirányítási ■ formák bevezetésének eddigi tapasz­talatairól 4. Különfélék Kongresszusi dokumentumtervezetek a év előtt December 2-án az ÉDOSZ székházban tanácskozott a központi veze­tőség. A vezetőtestület ülésének napirendjén szerepelt: „ Szakszervezetünk közreműködése az 1986-os gazdasági év indításá­ban és a vállalati VII. ötéves tervek kialakításában. Előadó: dr. Kócsó Illésné kv-titkár. — Előterjesztés a kv kongresszusi jelentésére és a központi vezetőség kongresszusi beszámoló-tervezetére. Előadó: dr. Kócsó Illésné és Somoskői Gáborné kv-titkárok. — Javaslat a kongresszus tisztségvise­lőire, elnökségére, munkabizottságaira és a meghívottakra. O Tájékoztató az alapszervezeti választásokról. Előadó: Péter István kv-titkár. O Beszámoló a kv 1985. május 15-i ülése óta végzett munkáról. Elő­adó: dr. Sáli Ferenc főtitkár. A testületi ülés munkájában részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, valamint az ágazati irányító szervek képviselői. Az 1986. év gazdasági és mozgalmi tennivalói. A VII. ötéves terv főbb célkitűzéseiről­­ Az első napirendi pontban dr. Kó­csó Illésné tájékoztatta a központi vezetőség tagjait a szakszervezet közreműködéséről az 1985. évi gaz­dasági és mozgalmi tennivalók segí­tésében, valamint az 1986. évi fel­adatokról és a VII. ötéves terv fő célkitűzéseiről. Beszámolójában elmondta, hogy az 1985. gazdasági év indítása és egész folyamata a korábbi évektől eltérő­en körültekintőbb és tartalmasabb volt, melyben szerepet játszott a gazdaságirányítási rendszer korsze­rűsítésének folyamata, a VI. ötéves terv teljesítésére, valamint a VII. ötéves terv megalapozására irányu­ló törekvések, a hazánk felszabadu­lása 40. évfordulójának és pártunk XIII. kongresszusának megünneplé­sére irányuló kezdeményezések, a lezajlott szakszervezeti választások, amelyek nemcsak a jelző szerepnek tettek eleget, hanem hozzájárultak egy sor gátló tényező felszámolásá­hoz, esetenként új irányvonalak meghatározásához. A kv 1985. januárjában „Felhí­vás"-ban fordult a tagsághoz, szer­veinkhez a gazdasági feladatok meg­valósításának segítésére. Ennek eredménye is, hogy a gazdálkodást segítő tevékenységben pozitív válto­zást sikerült elérni. Az éves terv teljesítése, valamint a rendkívüli időjárás okozta lema­radások mérséklése, illetve meg­szüntetése érdekében a közelmúlt­ban tanácskozásokat szerveztünk vállalati gazdasági vezetők meghí­vásával, ahol az ágazatirányítók ad­tak tájékoztatást a VII. ötéves terv fő irányairól, majd elnökségünk ál­lásfoglalásban tette meg a maga el­képzeléseit, s ennek megvalósítására felajánlotta együttműködését az ál­lami szervekkel, az alapszervezetek segítő közreműködését kérve. A közszolgáltató vállalatok intéz­kedéseket tettek a szolgáltatási el­maradások megszüntetésére. Több műszak megszervezésével, munka­rend-átcsoportosítással, kommunis­ta műszakok szervezésével elérték, hogy a tervek teljesülnek, helyen­ként túlteljesülnek. Az ipari áruter­melő vállalatok egy része a tőkés többletexportra és tőkés import ki­váltására tett vállalást. A rendkívüli időjárás nagy pró­batétel volt és jelentős károkat, ter­meléskiesést, költségtöbbletet jelen­tett, különösen az energia- és üzem­anyag-felhasználásban. Az érdekkö­rünkbe tartozó vállalatokat ért kár összege mintegy 600 millió forintra becsülhető, s ennek 90°/0-a a köz­­szolgáltató vállalatokat érintette. Előrelépés tapasztalható a szemlé­letben, az új iránti érzékenységben. Területünkön a jogos gondok enyhí­tésére lehetőség nyílott központi bérpolitikai intézkedésekre. Az ÉVM ágazati irányítása alá tartozó köz­­szolgáltató vállalatok társadalmilag nem kellően megbecsült fizikai dol­gozói, termelésirányítói 35 millió forintot kitevő béremelésben része­sültek. Ez 115 vállalat 15 ezer dol­gozóját érintette. E központi támo­gatás figyelemre méltó anyagi meg­becsülést jelentett az érintett válla­­lalatok dolgozóinak. Hozzájárult a munkaerő megtartásához, a szolgál­tatások viszonylagos zavartalanságá­hoz. A megváltozott munkaképességű dolgozók bérhelyzetének és foglal­koztatásának javításában is lépni tudtunk. Az állami irányító szer­vekkel együttműködve elértük, hogy e vállalatok a központi keresetsza­bályozási formában működjenek, valamint a céljellegre való tekintet­tel, magasabb állami dotációban ré­szesüljenek. Ezen túlmenően a köz­­gazdasági szabályozók több kedvez­ményt biztosítanak részükre, pl. a 3%-os vagyonadó alóli mentességet. Mindent egyebevetve: a VI. ötéves terv sikeresen szolgálta a célokat, a menetközbeni változtatásokkal a vállalatok többsége alkalmazkodni tudott a körülményekhez. A központi vezetőség titkára a kö­vetkező évek feladatairól szólva el­mondta, hogy a VII. ötéves népgaz­dasági tervet és az abban foglaltak irányát biztatónak, megalapozottnak tartjuk. A legfontosabb az, hogy tagságunkkal megértessük, mit mi­ért csinálunk, s ehhez hogyan kell munkánkat másként megszervezni. — Elnökségünk állásfoglalásban rögzítette ajánlásait, továbbá megha­tározta a megyei titkárságok és az alapszervezetek ezzel kapcsolatos tennivalóit. A jövőben — hangsú­lyozta az állásfoglalás — a területi önállóság növekedésével a tanácsok meghatározó szerepet töltenek be a településfejlődési aránytalanságok, elmaradások mérséklésében, az alap­vető lakossági szolgáltatások kielé­gítésében. Fontos kérdésnek tartjuk és támogatjuk az ágazati célkitűzé­seket, melyek összhangban vannak a lehetőségekkel és hozzájárulnak a településeken élő emberek szükség­leteinek kielégítéséhez, a közhangu­lat formálásához. Az elnökség indokoltnak tartja, hogy a közszolgáltatások főbb irá­nya és mértéke a tanácsi tervekben kiemelt figyelmet kapjon. Egyre vi­lágosabbá válik, hogy korszerű gaz­daságot, fejlett társadalmi viszonyo­kat aligha lehet elképzelni fejlett közszolgáltatások nélkül. A társada­lom érzi ennek felelősségét, de a szűkös anyagi erők híján csak foko­zatosan képes kielégíteni a növekvő igényeket. Az életszínvonal mérsé­keltebb ütemű emelkedése miatt a közszolgáltatások színvonaláért is megnő a társadalom felelőssége. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az egészséges közműves víz­ellátás a tervciklus végére országos méretekben érje el az alapellátás szintjét, hogy a vízellátás, a szenny­vízelvezetés és -tisztítás közötti el­térés csökkenésének teremtődjenek meg a feltételei. A köz- és telepü­léstisztasági szolgáltatásoknál foko­zott figyelmet kapjon a környezet­­védő szerep. Érezhetően javuljon a kegyeleti szolgáltatások minősége, teljes körűsége és humánus jellege. Szervezettebbé, költségkímélőbbé, a bérlők számára elfogadhatóbbá vál­jon a több mint 100 ezer állami tu­lajdonban levő lakás teljes felújítá­sa, a 70 ezer otthon korszerűsítése. Az egyéb kommunális szolgáltatá­sok viszont csak akkor képesek az igények kielégítésére, ha a fel­téte­­lek megváltozá­sához az is ellátó szer­vezetek egyuram alkal­mazkodnak. Itt szükségesnek tart­juk a lakossági erőforrások bevoná­sát. Szakszervezetünk úgy véli, hogy a konkrét, értelmes célokért célsze­rű a lakosság támogatását megnyer­ni, de ez nem pótolhatja a csökkenő központi forrásokat. A kv titkára szólt a költségvetési üzemek helyzetéről. Sorsuk most, a tervezés időszakában, megalapozott döntést igényel az alapító tanácsok részéről. A beruházások, fejlesztések visszafogottsága kedvezőtlenül érin­tette az építőipari tevékenységet el­látó üzemeket, mivel kapacitásuk je­lentős része lehetetlen. Ez a munka­ellátottsági hiány, amellett, hogy veszteségessé teszi a gazdálkodó egy­séget, rontja a munkamorált és -fe­gyelmet, s nem utolsósorban kedve­zőtlenül érinti a dolgozók jövedel­mének alakulását, s nem kívánatos elégedetlenséget szül. A költségveté­si üzemek jövőjét a közszolgáltatási tevékenység ellátásában, az ezekhez kapcsolódó lakossági és közületi szükségletek kielégítésében látjuk. A VII. ötéves terv során a tanácsi iparvállalatokkal — az elnökség vé­leménye szerint — erőteljesebben kell számolni a hazai áruválaszték bővítésében, a lakossági fogyasztói szolgáltatás színvonalas kielégíté­sében; a biztonságos háttéripari te­vékenységben; a tőkés és szocialis­ta árukivitelben. Mindezekhez nél­külözhetetlen a több profilúság és a megfelelő vállalati érdekeltség biz­tosítása. A lakossági fogyasztói szolgálta­tás továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartjuk a gazdasági feltételek jobb megteremtését, a vállalkozói magatartás serkentését, a folyamatos anyag- és alkatrész­ellátás megteremtését, az e téren meglevő monopolhelyzet felszámolá­sát. Intézkedéseket kezdeménye­zünk a díjtételek és -támogatások arányának az életszínvonal-politiká­hoz kapcsolódó meghatározásában, amely a szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalának csökke­nése nélkül biztosíthatja az eredmé­nyes működést. A VII. ötéves terv alapvető célki­tűzése az életszínvonal érezhető ja­vítása. Ennek kapcsán szólt dr. Kó­csó Illésné a szociálpolitika alaku­lásáról. A szociális juttatások, ked­vezmények elosztásánál szükségesnek tartjuk a szociális helyzethez igazodó, a rászorultság elvén nyugvó, megkü­lönböztetett támogatást. Az új középtávú szociális terve­zési munkának továbbra is alapve­tő célja, hogy tartalmazza mindazon ellátásokat, juttatásokat, melyek meghatározzák a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. A szociális terveknek egyre inkább a kollektív cselekvés programjává kell válniuk. Előtérbe kerül a munkahe­lyi szociális ellátás szerepe. Az el­ért eredmények megtartása mel­lett, a lehetőségek figyelembe véte­lével szükségesnek tartjuk a tárgyi feltételek szifv/'­i tartását, kisebb mér*-* vesztését, * n.m­ t.depí­­tett, külső munkahelyek szociális el­látásának javítását. A végrehajtás kulcskérdése, hogyan tudjuk bizto­sítani a hatékonyság fokozását, a minőségi fejlődés szervezeti, szer­vezési és emberi feltételeit. A munkajövedelmek emelkedé­sén belül az eddiginél nagyobb sze­rephez jut a főmunkaidőben vég­zett tevékenységből származó jöve­delemnövekedés. Központi bérpoli­tikai intézkedésekre — több jogos igény ellenére — az első években csak korlátozottan nyílik lehetőség. A választások során erőteljesen szó­vá tett és hosszabb ideje húzódó bérpolitikai intézkedések ebbe a körbe tartoznak, így a vidéki ika-k, a költségvetési üzemek, az alacsony társadalmi megítélésű munkakör­ben foglalkoztatott dolgozók bér­helyzetének rendezése. A gazdálkodó egységek számára olyan feltételek biztosítását szor­galmazzuk, hogy érdekeltek legye­nek belső tartalékaik feltárásában, a munkaerő hatékony foglalkozta­tásában, az anyag- és energiakölt­ségek csökkentésében. Olyan gaz­dálkodási körülmény létrehozása szükséges, amelyben jobban érvé­nyesül a vállalkozói szellem, a szol­gáltatások kulturáltságának és mi­nőségének javítása pedig közvetlen vállalati érdekké válik. Ezek a tö­rekvések azonban elképzelhetetle­nek megfelelő belső érdekeltségi rendszer, a fegyelmezett, a jobb munka differenciáltabb elismerését vállaló magatartás nélkül Céljaink megvalósításának fontos eszköze eddig és a jövőben is a szo­cialista munkaverseny és brigád­mozgalom. Nagy lehetőség rejlik a munkások, műszakiak és gazdasági szakemberek komplex tevékenysé­gének erősítésében, akik együttesen lehetnek hordozói a távlati gondol­kodásnak, a minőségi munkavég­zésnek, a változásokhoz igazodó al­kalmazkodásnak. Ezért is szükséges, hogy a brigádok kapjanak több le­hetőséget a döntésekben, növeked­jék szerepük, önállóságuk és érde­keltségük a munkahelyi életben. A kv-titkár az 1986. évi népgaz­dasági és ágazati tervekről szólva hangsúlyozta, hogy a célok megva­lósítása nagy erőfeszítéseket igényel. A terv sajátossága, hogy mérséklő­dik a fogyasztói árindex növekedési üteme, ezzel együtt természetesen a szabályozás a bérkiáramlást is las­sítja. Kívánatos, hogy a munkahelyi életben tovább folytatódjék a mun­ka szerinti bérezés gyakorlata. A szabályozók mértékrendszerének módosításáról szólva dr. Kócsó Il­­lésné elmondta, hogy kényszerűségi okokból tovább növelik a vállalati jövedelmek centralizálását, a költ­ségvetési bevételeket, ami főleg az általános nyereségadó változásában valósul meg. A közszolgáltatások te­rületén sikerült megőrizni a speciá­lis szabályozást. A jövedelemszabá­lyozásban az elvonások mértéke és körze nem növekszik. Az elmúlt év­hez hasonlóan községfejlesztési hoz­zájárulás, lineáris béradó, vagyon­adó és felhalmozási adómentességet élveznek a közszolgáltatási szerve­zetek, az átlagosnál jóval mérsékel­tebb nyereségadó fizetési kötelezett­ség mellett. A keresetszabályozás­ban a mérsékeltebb keresetnövelési lehetőségek a központi szabályozás­ba tartozó közszolgáltató vállalato­kat is érinti. A központi keresetnö­velési lehetőség 5,5%ról 4%-ra mér­séklődik. A 2%-nál magasabb ön­erős bérfejlesztést az 1986-os év során nem javasoljuk. Az exportnövelés ösztönzésében az ellenérdekeltséget mérséklő intézke­dések tovább folytatódnak és vár­hatóan fennmarad a nem rubel­export­ növelését segítő egyedi bér­­preferenciák rendszere. A megváltozott munkaképességű­ek foglalkoztatása az egész gazda­ság területén ösztönzőbbé válik. Képviseleti munkánk eredménye­képp sikerült elérni, hogy ezek a kedvezmények célvállalatainkat mind a jövedelem, mind a kereset­­szabályozásban kedvezően érintsék. A kv. titkára 1986 feladatáról szól­va két dologra különösen felhívta a figyelmet: a középtávú gazdasági és szociális terveket a kv-állásfoglalás figyelembe vételével, a dolgozók ja­vaslatait és igényeit mérlegelve, az év közepéig véglegesítsék. Ezen belül az éves tervet január hónap­ban szükséges véglegesíteni. A gaz­dasági évet úgy kellene indítani, hogy az elmúlt hónapok kedvező fellendülése ne torpanjon meg. A feladatok megvalósítása, a változó körülményekhez jobban alkalmaz­kodó, önállóbb és vállalkozóbb ma­gatartás takarékosabb, költségkí­mélőbb termelést és szolgáltatást igényel. Szakszervezeti szerveinknek az új törekvéseket nemcsak megérteni és (Folytatás a 2. oldalon) TAGSÁGUNKNAK, TISZTSÉGVISELŐINKNEK EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN SZAKSZERVEZETÜNK TITKÁRSÁGA.

Next