Helyiipar és Városgazdaság, 1986 (35. évfolyam, 1-12. szám)
1986-01-01 / 1. szám
Január 3-án volt VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! -*---- 1 -------I /V - A kv újabb ülése Az új év első központi vezetőségi ülésére január 3-án került sor. Ekkor a testület a IX. kongresszus elé kerülő további két anyagot vitatta meg. Napirenden volt: 1 . Javaslat a IX. kongresszus határo■ zatára. Előadó: Péter István kv-titkár — Előterjesztés a kv IX. kongresszusi vitaindítójára. Előadó: dr. Sáli Ferenc főtitkár 2 Előterjesztés szakszervezetünk 1986. ■ évi költségvetésére 3 Tájékoztató az új vállalatirányítási ■ formák bevezetésének eddigi tapasztalatairól 4. Különfélék Kongresszusi dokumentumtervezetek a év előtt December 2-án az ÉDOSZ székházban tanácskozott a központi vezetőség. A vezetőtestület ülésének napirendjén szerepelt: „ Szakszervezetünk közreműködése az 1986-os gazdasági év indításában és a vállalati VII. ötéves tervek kialakításában. Előadó: dr. Kócsó Illésné kv-titkár. — Előterjesztés a kv kongresszusi jelentésére és a központi vezetőség kongresszusi beszámoló-tervezetére. Előadó: dr. Kócsó Illésné és Somoskői Gáborné kv-titkárok. — Javaslat a kongresszus tisztségviselőire, elnökségére, munkabizottságaira és a meghívottakra. O Tájékoztató az alapszervezeti választásokról. Előadó: Péter István kv-titkár. O Beszámoló a kv 1985. május 15-i ülése óta végzett munkáról. Előadó: dr. Sáli Ferenc főtitkár. A testületi ülés munkájában részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, valamint az ágazati irányító szervek képviselői. Az 1986. év gazdasági és mozgalmi tennivalói. A VII. ötéves terv főbb célkitűzéseiről Az első napirendi pontban dr. Kócsó Illésné tájékoztatta a központi vezetőség tagjait a szakszervezet közreműködéséről az 1985. évi gazdasági és mozgalmi tennivalók segítésében, valamint az 1986. évi feladatokról és a VII. ötéves terv fő célkitűzéseiről. Beszámolójában elmondta, hogy az 1985. gazdasági év indítása és egész folyamata a korábbi évektől eltérően körültekintőbb és tartalmasabb volt, melyben szerepet játszott a gazdaságirányítási rendszer korszerűsítésének folyamata, a VI. ötéves terv teljesítésére, valamint a VII. ötéves terv megalapozására irányuló törekvések, a hazánk felszabadulása 40. évfordulójának és pártunk XIII. kongresszusának megünneplésére irányuló kezdeményezések, a lezajlott szakszervezeti választások, amelyek nemcsak a jelző szerepnek tettek eleget, hanem hozzájárultak egy sor gátló tényező felszámolásához, esetenként új irányvonalak meghatározásához. A kv 1985. januárjában „Felhívás"-ban fordult a tagsághoz, szerveinkhez a gazdasági feladatok megvalósításának segítésére. Ennek eredménye is, hogy a gazdálkodást segítő tevékenységben pozitív változást sikerült elérni. Az éves terv teljesítése, valamint a rendkívüli időjárás okozta lemaradások mérséklése, illetve megszüntetése érdekében a közelmúltban tanácskozásokat szerveztünk vállalati gazdasági vezetők meghívásával, ahol az ágazatirányítók adtak tájékoztatást a VII. ötéves terv fő irányairól, majd elnökségünk állásfoglalásban tette meg a maga elképzeléseit, s ennek megvalósítására felajánlotta együttműködését az állami szervekkel, az alapszervezetek segítő közreműködését kérve. A közszolgáltató vállalatok intézkedéseket tettek a szolgáltatási elmaradások megszüntetésére. Több műszak megszervezésével, munkarend-átcsoportosítással, kommunista műszakok szervezésével elérték, hogy a tervek teljesülnek, helyenként túlteljesülnek. Az ipari árutermelő vállalatok egy része a tőkés többletexportra és tőkés import kiváltására tett vállalást. A rendkívüli időjárás nagy próbatétel volt és jelentős károkat, termeléskiesést, költségtöbbletet jelentett, különösen az energia- és üzemanyag-felhasználásban. Az érdekkörünkbe tartozó vállalatokat ért kár összege mintegy 600 millió forintra becsülhető, s ennek 90°/0-a a közszolgáltató vállalatokat érintette. Előrelépés tapasztalható a szemléletben, az új iránti érzékenységben. Területünkön a jogos gondok enyhítésére lehetőség nyílott központi bérpolitikai intézkedésekre. Az ÉVM ágazati irányítása alá tartozó közszolgáltató vállalatok társadalmilag nem kellően megbecsült fizikai dolgozói, termelésirányítói 35 millió forintot kitevő béremelésben részesültek. Ez 115 vállalat 15 ezer dolgozóját érintette. E központi támogatás figyelemre méltó anyagi megbecsülést jelentett az érintett vállalalatok dolgozóinak. Hozzájárult a munkaerő megtartásához, a szolgáltatások viszonylagos zavartalanságához. A megváltozott munkaképességű dolgozók bérhelyzetének és foglalkoztatásának javításában is lépni tudtunk. Az állami irányító szervekkel együttműködve elértük, hogy e vállalatok a központi keresetszabályozási formában működjenek, valamint a céljellegre való tekintettel, magasabb állami dotációban részesüljenek. Ezen túlmenően a közgazdasági szabályozók több kedvezményt biztosítanak részükre, pl. a 3%-os vagyonadó alóli mentességet. Mindent egyebevetve: a VI. ötéves terv sikeresen szolgálta a célokat, a menetközbeni változtatásokkal a vállalatok többsége alkalmazkodni tudott a körülményekhez. A központi vezetőség titkára a következő évek feladatairól szólva elmondta, hogy a VII. ötéves népgazdasági tervet és az abban foglaltak irányát biztatónak, megalapozottnak tartjuk. A legfontosabb az, hogy tagságunkkal megértessük, mit miért csinálunk, s ehhez hogyan kell munkánkat másként megszervezni. — Elnökségünk állásfoglalásban rögzítette ajánlásait, továbbá meghatározta a megyei titkárságok és az alapszervezetek ezzel kapcsolatos tennivalóit. A jövőben — hangsúlyozta az állásfoglalás — a területi önállóság növekedésével a tanácsok meghatározó szerepet töltenek be a településfejlődési aránytalanságok, elmaradások mérséklésében, az alapvető lakossági szolgáltatások kielégítésében. Fontos kérdésnek tartjuk és támogatjuk az ágazati célkitűzéseket, melyek összhangban vannak a lehetőségekkel és hozzájárulnak a településeken élő emberek szükségleteinek kielégítéséhez, a közhangulat formálásához. Az elnökség indokoltnak tartja, hogy a közszolgáltatások főbb iránya és mértéke a tanácsi tervekben kiemelt figyelmet kapjon. Egyre világosabbá válik, hogy korszerű gazdaságot, fejlett társadalmi viszonyokat aligha lehet elképzelni fejlett közszolgáltatások nélkül. A társadalom érzi ennek felelősségét, de a szűkös anyagi erők híján csak fokozatosan képes kielégíteni a növekvő igényeket. Az életszínvonal mérsékeltebb ütemű emelkedése miatt a közszolgáltatások színvonaláért is megnő a társadalom felelőssége. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy az egészséges közműves vízellátás a tervciklus végére országos méretekben érje el az alapellátás szintjét, hogy a vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás közötti eltérés csökkenésének teremtődjenek meg a feltételei. A köz- és településtisztasági szolgáltatásoknál fokozott figyelmet kapjon a környezetvédő szerep. Érezhetően javuljon a kegyeleti szolgáltatások minősége, teljes körűsége és humánus jellege. Szervezettebbé, költségkímélőbbé, a bérlők számára elfogadhatóbbá váljon a több mint 100 ezer állami tulajdonban levő lakás teljes felújítása, a 70 ezer otthon korszerűsítése. Az egyéb kommunális szolgáltatások viszont csak akkor képesek az igények kielégítésére, ha a feltételek megváltozásához az is ellátó szervezetek egyuram alkalmazkodnak. Itt szükségesnek tartjuk a lakossági erőforrások bevonását. Szakszervezetünk úgy véli, hogy a konkrét, értelmes célokért célszerű a lakosság támogatását megnyerni, de ez nem pótolhatja a csökkenő központi forrásokat. A kv titkára szólt a költségvetési üzemek helyzetéről. Sorsuk most, a tervezés időszakában, megalapozott döntést igényel az alapító tanácsok részéről. A beruházások, fejlesztések visszafogottsága kedvezőtlenül érintette az építőipari tevékenységet ellátó üzemeket, mivel kapacitásuk jelentős része lehetetlen. Ez a munkaellátottsági hiány, amellett, hogy veszteségessé teszi a gazdálkodó egységet, rontja a munkamorált és -fegyelmet, s nem utolsósorban kedvezőtlenül érinti a dolgozók jövedelmének alakulását, s nem kívánatos elégedetlenséget szül. A költségvetési üzemek jövőjét a közszolgáltatási tevékenység ellátásában, az ezekhez kapcsolódó lakossági és közületi szükségletek kielégítésében látjuk. A VII. ötéves terv során a tanácsi iparvállalatokkal — az elnökség véleménye szerint — erőteljesebben kell számolni a hazai áruválaszték bővítésében, a lakossági fogyasztói szolgáltatás színvonalas kielégítésében; a biztonságos háttéripari tevékenységben; a tőkés és szocialista árukivitelben. Mindezekhez nélkülözhetetlen a több profilúság és a megfelelő vállalati érdekeltség biztosítása. A lakossági fogyasztói szolgáltatás továbbfejlesztése érdekében szükségesnek tartjuk a gazdasági feltételek jobb megteremtését, a vállalkozói magatartás serkentését, a folyamatos anyag- és alkatrészellátás megteremtését, az e téren meglevő monopolhelyzet felszámolását. Intézkedéseket kezdeményezünk a díjtételek és -támogatások arányának az életszínvonal-politikához kapcsolódó meghatározásában, amely a szolgáltatások mennyiségi és minőségi színvonalának csökkenése nélkül biztosíthatja az eredményes működést. A VII. ötéves terv alapvető célkitűzése az életszínvonal érezhető javítása. Ennek kapcsán szólt dr. Kócsó Illésné a szociálpolitika alakulásáról. A szociális juttatások, kedvezmények elosztásánál szükségesnek tartjuk a szociális helyzethez igazodó, a rászorultság elvén nyugvó, megkülönböztetett támogatást. Az új középtávú szociális tervezési munkának továbbra is alapvető célja, hogy tartalmazza mindazon ellátásokat, juttatásokat, melyek meghatározzák a dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását. A szociális terveknek egyre inkább a kollektív cselekvés programjává kell válniuk. Előtérbe kerül a munkahelyi szociális ellátás szerepe. Az elért eredmények megtartása mellett, a lehetőségek figyelembe vételével szükségesnek tartjuk a tárgyi feltételek szifv/'i tartását, kisebb mér*-* vesztését, * n.m t.depített, külső munkahelyek szociális ellátásának javítását. A végrehajtás kulcskérdése, hogyan tudjuk biztosítani a hatékonyság fokozását, a minőségi fejlődés szervezeti, szervezési és emberi feltételeit. A munkajövedelmek emelkedésén belül az eddiginél nagyobb szerephez jut a főmunkaidőben végzett tevékenységből származó jövedelemnövekedés. Központi bérpolitikai intézkedésekre — több jogos igény ellenére — az első években csak korlátozottan nyílik lehetőség. A választások során erőteljesen szóvá tett és hosszabb ideje húzódó bérpolitikai intézkedések ebbe a körbe tartoznak, így a vidéki ika-k, a költségvetési üzemek, az alacsony társadalmi megítélésű munkakörben foglalkoztatott dolgozók bérhelyzetének rendezése. A gazdálkodó egységek számára olyan feltételek biztosítását szorgalmazzuk, hogy érdekeltek legyenek belső tartalékaik feltárásában, a munkaerő hatékony foglalkoztatásában, az anyag- és energiaköltségek csökkentésében. Olyan gazdálkodási körülmény létrehozása szükséges, amelyben jobban érvényesül a vállalkozói szellem, a szolgáltatások kulturáltságának és minőségének javítása pedig közvetlen vállalati érdekké válik. Ezek a törekvések azonban elképzelhetetlenek megfelelő belső érdekeltségi rendszer, a fegyelmezett, a jobb munka differenciáltabb elismerését vállaló magatartás nélkül Céljaink megvalósításának fontos eszköze eddig és a jövőben is a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom. Nagy lehetőség rejlik a munkások, műszakiak és gazdasági szakemberek komplex tevékenységének erősítésében, akik együttesen lehetnek hordozói a távlati gondolkodásnak, a minőségi munkavégzésnek, a változásokhoz igazodó alkalmazkodásnak. Ezért is szükséges, hogy a brigádok kapjanak több lehetőséget a döntésekben, növekedjék szerepük, önállóságuk és érdekeltségük a munkahelyi életben. A kv-titkár az 1986. évi népgazdasági és ágazati tervekről szólva hangsúlyozta, hogy a célok megvalósítása nagy erőfeszítéseket igényel. A terv sajátossága, hogy mérséklődik a fogyasztói árindex növekedési üteme, ezzel együtt természetesen a szabályozás a bérkiáramlást is lassítja. Kívánatos, hogy a munkahelyi életben tovább folytatódjék a munka szerinti bérezés gyakorlata. A szabályozók mértékrendszerének módosításáról szólva dr. Kócsó Illésné elmondta, hogy kényszerűségi okokból tovább növelik a vállalati jövedelmek centralizálását, a költségvetési bevételeket, ami főleg az általános nyereségadó változásában valósul meg. A közszolgáltatások területén sikerült megőrizni a speciális szabályozást. A jövedelemszabályozásban az elvonások mértéke és körze nem növekszik. Az elmúlt évhez hasonlóan községfejlesztési hozzájárulás, lineáris béradó, vagyonadó és felhalmozási adómentességet élveznek a közszolgáltatási szervezetek, az átlagosnál jóval mérsékeltebb nyereségadó fizetési kötelezettség mellett. A keresetszabályozásban a mérsékeltebb keresetnövelési lehetőségek a központi szabályozásba tartozó közszolgáltató vállalatokat is érinti. A központi keresetnövelési lehetőség 5,5%ról 4%-ra mérséklődik. A 2%-nál magasabb önerős bérfejlesztést az 1986-os év során nem javasoljuk. Az exportnövelés ösztönzésében az ellenérdekeltséget mérséklő intézkedések tovább folytatódnak és várhatóan fennmarad a nem rubelexport növelését segítő egyedi bérpreferenciák rendszere. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása az egész gazdaság területén ösztönzőbbé válik. Képviseleti munkánk eredményeképp sikerült elérni, hogy ezek a kedvezmények célvállalatainkat mind a jövedelem, mind a keresetszabályozásban kedvezően érintsék. A kv. titkára 1986 feladatáról szólva két dologra különösen felhívta a figyelmet: a középtávú gazdasági és szociális terveket a kv-állásfoglalás figyelembe vételével, a dolgozók javaslatait és igényeit mérlegelve, az év közepéig véglegesítsék. Ezen belül az éves tervet január hónapban szükséges véglegesíteni. A gazdasági évet úgy kellene indítani, hogy az elmúlt hónapok kedvező fellendülése ne torpanjon meg. A feladatok megvalósítása, a változó körülményekhez jobban alkalmazkodó, önállóbb és vállalkozóbb magatartás takarékosabb, költségkímélőbb termelést és szolgáltatást igényel. Szakszervezeti szerveinknek az új törekvéseket nemcsak megérteni és (Folytatás a 2. oldalon) TAGSÁGUNKNAK, TISZTSÉGVISELŐINKNEK EREDMÉNYEKBEN GAZDAG, BOLDOG ÚJ ÉVET KÍVÁN SZAKSZERVEZETÜNK TITKÁRSÁGA.