Helyiipar és Városgazdaság, 1987 (36. évfolyam, 1-12. szám)

1987-01-01 / 1. szám

VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! W­­[£h­írUU[Pi\[S A HELYI IPARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Tanácskozott a központi vezetőség Íz is év feladatai szemléletváltozást is kívánnak Elfogadták: • a központi vezetőség éves munkaprogramját és az elnökség I. félévi munkatervét • szakszervezetünk 1997. évi költségvetését A központi vezetőség december 19-i ülésén a testület tagjai — első napirendi pontként — meghallgatták dr. Kócsó Illésné titkár előadásá­ban, az idei népgazdasági tervből adódó ágazati és szakszervezeti fel­adatokat. — A második napirend során dr. Sáli Ferenc főtitkár az 1987. évi mozgalmi munka fő tennivalóiról, a központi vezetőség éves munka­­programjáról s az elnökség első félévi munkatervéből adódó feladatok­ról adott tájékoztatást. — Sallai Tamás, a pénzügyi és gazdasági osztály vezetője terjesztette a vezető testület elé a szakszervezet 1987. évi költ­ségvetését, majd az ifjúsági, a műszakiak és termelésirányítók képvise­leti, illetve az ingatlankezelő szolgáltatási ágazati tanács vezetője tájé­koztatta a kv-t az alakulásuk óta végzett munkájukról, működésük ta­pasztalatairól. A tanácskozáson részt vettek a partner ágazati irányító szervek ve­zető munkatársai: Jantner Antal, építésügyi és városfejlesztési minisz­terhelyettes, Abonyi Gyula, az Ipari Minisztérium, dr. Juhász Endre, az Országos Vízügyi Hivatal, Móré László, a Minisztertanács Tanácsi Hi­vatala képviseletében. Az ülésen Fabók Zoltán elnökölt. Dr. Kócsó Illésné, a központi veze­tőség titkára, az elnökség képvisele­tében az 1987. évi feladatokról szólt. Bevezetőül elmondta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a Szaktanács novemberi ülése mélyre­ható elemzéssel tekintette át az 1986-os év várható teljesítését, a népgazdaság helyzetét, az 1987. évi gazdaságpolitikai célokat és a meg­valósításához szükséges tennivalókat. Hangsúlyozta: a népgazdasági terv a gazdaságirányítás alapvető felada­tává teszi a kedvezőtlen folyamatok megállítását, a VII. ötéves terv cél­jainak időarányos megvalósítását. Ennek érdekében közös feladat a gazdálkodás hatékonyságának jelen­tős javítása, a gazdaság növekedési ütemének élénkítése, a takarékossági törekvések érvényre juttatása, a munkavégzés fegyelmezettebbé, szer­vezettebbé tétele. Szakszervezetünk egyetért a terv­célokkal és megvalósítása érdekében közös cselekvésre kéri fel a központi vezetőséget és tagságunk egészét. Meggyőződése, hogy szakszervezeti szerveink és az érdekkörünkbe tar­tozó gazdasági szervezetek vezetői­nek összefogása megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy a megnehezült gazdasági helyzetben közös céljaink következetesen megvalósuljanak. Szakszervezetünk — mondotta a bv-titkár — érdekelt és érintett az MSZMP­­Központi Bizottsága no­vember 19—20-i ülése határozata, valamint a SZOT november 25-i ülé­sén hozott állásfoglalás végrehajtá­sában. Támogatjuk e két dokumen­tumban foglaltakat és nem kisebbíti feladataink súlyát az sem, hogy kép­viseleti körünk nagyobb hányada nemzeti jövedelmet közvetlenül nem termelő tevékenységet folytat. 1987-ben a tanácsi pénzeszközök, ezzel együtt a megrendelések továb­bi csökkenésével, így a gazdálkodá­si, szolgáltatási feltételek nehezedé­sével kell számolni. Mindemellett szükség van e tevé­kenységekre, mert a lakosság élet­­körülményeit, életvitelét jelentősen befolyásolják. A szolgáltatások terü­letén is jelentkeznek olyan tartalé­kok a gazdálkodásban, a munka szervezésében,­­az érdekeltségben, amelyek kiaknázása ma már elen­gedhetetlen.­ket érintő 1987. évi keresetszabályo­zásról, amely mértékrendszerének ismert okok miatti szigorítása — a szabályozási formától függetlenül — a vállalati szféra egészét érinti, s ez alól a közszolgáltató vállalatok, üze­mek sem kivételek. A szabályozók módosításának — ágazati partnereinkkel együtt — fo­lyamatosan részesei voltunk. Képvi­seltük a sajátosságokat, fontosnak tartva eddigi vívmányaink érzékel­hető megtartását. Az anyagi források csökkenése, az eszközök célirányosabb felhasználá­sának igénye megerősítik azt a meg­győződést, hogy nem indokolt azo­nos elbírálásban részesíteni a köz­­szolgáltató vállalatok termelő és szolgáltató egységeit. A támogatások ugyanis csak a szolgáltatási tevé­kenységekre vonatkoznak. Ezért azt javasoljuk, hogy bátran éljenek a szabályozás adta választási lehetősé­gekkel. A gazdálkodás gátló ténye­zőit ne a közszolgáltatásra vonatko­zó szabályozásban keressék. Ehhez természetesen megfelelő bátorságra, követelménytámasztásra van szük­ség és nem olyan törekvésekre, hogy minden szabályzóból csak a „kedve­ző” tényezők hassanak az adott gaz­dálkodó egység irányába. Fontos feladatnak tartjuk a köz­ponti vezetőségnek az alapszervezeti munka fejlesztésére kialakított ál­lásfoglalásában összegzett tennivalók folyamatos megvalósítását. Ezen be­lül gazdálkodást segítő tevékenysé­günk erősítését, szakszervezeti mun­kánk lehetőségeivel az érzékelhetőbb érdekképviselettel, az érdekvédelem­mel és az agitációs, propaganda­­munkával együtt. Gyakran találjuk magunkat szem­ben olyan felvetésekkel: vajon a gazdálkodást segítő munkánk nem szorítja-e háttérbe az érdekképvise­letet, az érdekvédelmet? Agitációs, meggyőző munkánk fontos részének tartjuk megértetni és elfogadtatni tagságunkkal, hogy csak az eredmé­nyes gazdálkodás teremti meg azt a forrást, mely a dolgozói igények ki­elégítéséhez fedezetül szolgálhat. Az 1987-es év mottója nem lehet tehát más, mint a követelménytá­masztás, az ehhez kapcsolódó érde­keltséggel és számonkéréssel. Olyan belső rend, szervezettség, fegyelme­zett munkavégzés feltételeit biztosí­tó vállalati magatartás kialakítását szükséges segítenünk, ahol biztosított a feladatok konkrét kiadása, a tel­jesítmény mérése és számonkérése; a belső szervezeti egységeik önálló­sága és felelőssége; a vállalkozói magatartás és készség támogatása; a nagyobb szaktudás és teljesítmény, a költségtakarékos gazdálkodás és a minőségi munka megfelelő anyagi és erkölcsi elismerést kap. Dr. Kócsó Illésné kiemelte: az éves tervek tartalmazzák ugyan a legfontosabb feladatokat, de ma már nem elég csupán azok megjelölése; nélkülözhetetlen és alapos előkészí­tő munkát igényel a célok megvaló­sítását segítő, a helyenként jelent­kező forráshiányt feloldó célirányos és konkrét munkahelyi cselekvési (Folytatás a 2. oldalon) • Szemléletváltást sürget az élet Napjainkban a gazdaságirányítás és a vállalati önállóság reformját él­jük. Olyan időszak részesei vagyunk, amely nem eléggé honorálja a vál­lalkozói magatartást, az innovatív szándékot, illetve törekvéseket. Ezért gyakran teszik fel a kérdést: idősze­rűek-e ma is a IX. kongresszus ha­tározatában rögzített feladatok? Elnökségünk úgy ítéli meg, hogy igen. Akkor is így van ez, ha egy­két területen talán ütemváltás szük­séges, vagy éppen szemléletváltást sürget az élet. Szólt a bv-titkár az érdekkörün­ Az I. Országos Műszaki Konferencia Első alkalommal jöttek össze or­szágos eszmecserére a szakszerveze­tünk érdekköréhez tartozó műsza­kiak, 35 ezer társuk képviseletében, mintegy kétszázan. Az elnökségben foglalt helyet Várnai Ferenc, az MSZMP KB, dr. Béres Gyula, a MTESZ képviseletében, dr. Halmos Csaba, a SZOT osztályvezetője, dr. Varga Miklós, az OVH elnökhelyet­tese, Szívós Lajos, az ÉVM főosztály­vezető-helyettese, Reiniger Péter, az Ipari Minisztérium munkatársa, dr. Hajdú Attila, a SZOT értelmiségi tanács titkára. Elnöki tisztségében dr. Sáli Ferenc főtitkár köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, akik — ahogyan mon­dotta — eddig is sokat tettek, de kö­zös akarattal még többet tehetnek a munkahelyi légkör, a közszellem ala­kításáért, a valós értékek létrehozá­sáért, a konkrétabb, nyitottabb, em­­berarcúbb, vonzóbb szakszervezeti munka fokozatos megteremtéséért.­­ A mai követelmények azt pa­rancsolják, hogy egész gondolkodás­­módunkat, életrendünket, munka­végzésünket újra kell gondolnunk, sok tekintetben át kell alakítanunk. Ehhez a változó mozgalmi tevékeny­séghez kérjük tagságunk művelt, képzett rétegének együ­ttmunkálko­­dását, alkotó, cselekvő közreműkö­dését — mondotta köszöntő beszédé­ben szakszervezetünk főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly lá­toga­tása szakszerveze­tünknél Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, december 18-án látogatást tett szakszerveze­tünk székházában. A vendéget dr. Sári Ferenc főtitkár, Zsiros Sándor, a pártalapszervezet titkára, valamint a titkárság tagjai fogadták. A ta­lálkozón és a napi programban részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A Politikai Bizottság tagját titkárságunk tájékoztatta a szakszervezetünk IX. kongresszusa óta végzett munkáról, az ott hozott határozat végrehaj­tási folyamatának eddigi tapasztalatairól. Főtitkárunk a tájékoztatójában kitért a szakszervezeti munka időszerű kérdéseire, szólt a párt KB novem­beri határozata fogadtatásáról tagságunk körében, s ismertette az abból, valamint a Szaktanács november 25-i állásfoglalásából adódó legfontosabb mozgalmi tennivalókat. Grósz Károly az eszmecserét követően részt vett szakszervezetünk össz­­apparátusi értekezletén, ahol a központi vezetőség október 25-i — az alap­­szervezeti munka továbbfejlesztésére vonatkozó — ajánlásaiból adódó to­vábbi tennivalókat tekintették át. Dr. Sáli Ferenc tájékoztatójában átfogó képet adott az elmúlt időszak sokirányú tevékenységéről, úgy értékelve a kongresszus óta eltelt csaknem egy esztendőt, hogy az öt évre kialakított cselekvési program időarányos részét teljesítettük. A megújulás, a mozgalmi munkastílus korszerűsítésé­nek folyamata jó lendületet vett. Erősödött új típusú képviseleti rendsze­rünk, az ágazati és rétegképviseleti tanácsok­­megalakulásával, működésük­kel. Több új lépésre, érdemi változtatásra került sor a partnerkapcsolatok fejlesztésében. Nyitottabb lett a szakszervezet munkája. A lényeges kérdésekben nem döntünk a tagság és képviselői nélkül. Több kérdést — így a közszolgáltató vállalatok önsegítő egyesületének megalakítását, a tagdíj bérjegyzéken tör­ténő levonását — tagsági fórumokon vitatnak meg és véleményezik. A vezetőtestület által elfogadott ajánlások szellemében a szakszervezeti központ a jövőben nem irányítja minden részletkérdésben az alapszerveze­teket, hanem partnerként, szövetségesként tekintve, a gondokat kölcsönösen megosztva segíti munkájukat. Alapvetően két területre: a gazdálkodási fel­adatok maximális segítésére és a munkahelyi szakszervezeti tevékenység támogatására kívánja összpontosítani munkáját. Ma a korszerű technika térhódítása az ismeretek, információk gyors elju­tását segíti. Számítógépes adatszolgáltatás gyorsítja nálunk az üdülője­gyek elosztását, a költségvetés készítést. A jelentős mozgalmi tanácskozá­sainkról színes videóösszeállítások készültek, ezek a szakszervezeti okta­tásban jelentenek közvetlen, hasznos segítséget. Az audiovizuális rendszer a visszainformálásban, a tájékoztatásban jelent friss forrást. A főtitkár a párt KB novemberi határozatának jelentőségét hangsúlyoz­va arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő időszakban egyfajta szelektivitással kell dolgoznunk: a legfontosabb problémákkal a legnagyobb hatásfokkal szükséges foglalkozni, differenciáltan kezelni a tagságot fog­lalkoztató kérdéseket. Egyre inkább az értelem és a hatás lesz munkánk fokmérője. Együttesen kidolgozni egyes szakági vagy rétegproblémák meg­oldási lehetőségeit, majd erre összpontosítani az erőket. Egymás megértése, a beleélni tudás, a társadalmi tisztánlátás adhat hasznos eligazodást min­dennapi munkánkban. Ezért kell úgy adaptálni a novemberi párthatáro­zatban megfogalmazott elvárásokat, hogy az a leghatékonyabb segítséget jelentse az alapszervezetek számára, hiszen számunkra nem lehet más kö­vetendő út, mint az össztársadalmi érdekek szolgálatában mozgósítani a vállalati tervcélok végrehajtására. Ehhez a nagy októberi szocialista forra­dalom 70. évfordulójára kibontakozó munkaverseny jó lendületet adhat. Feladataink adottak, megvalósításuk felelős gondolkodást, kezdeményező kedvet, önállóságot és hazni tudást követel mindannyiunktól. Ennek jól megfelelni — 1987 nem kis feladata lesz. A vitában felszólaló Grósz Károly jó érzéssel szólt arról, ahogyan és amilyen felfogásban, új módon foglalkozik a HVDSZ a mozgalom előtt álló feladatokkal. Ma az eszmecserékre is szükség van, mert életünk inten­zívebb, határozottabb magatartást, korszerűbb munkastílust igényel. A szakszervezeti munka az utóbbi időben felértékelődött, súlya, társadalmi szerepe nőtt. Ehhez jól alkalmazkodik az ágazati szakszervezet. Grósz Károly időszerű politikai és gazdasá­gi dolgainkról szólva elmondta, hogy amit a szakszervezetek tesznek az egyfajta társadalmi, politikai szolgálat. Hasznos, nélkülözhetetlen, különösen most, amikor nehezebb körülmé­nyek között kell meggyőzni az embereket cél­jaink helyességéről, fontosságáról. Az új munkastílust az alapos tájékozódás és tájé­koztatás, a helyi viszonyokra épülő politizálás, az emberek gondjaira való nyitottság jelent­heti. Előrehaladásunk kulcskérdése a politikai egység, amely azonban nem szürkeséget, uni­­formizáltságot, hanem éppen sokszínűséget, változatosságot kell, hogy jelentsen. Az egy­ség megteremtése közös gondolkodással, meg­győző vitákkal lehetséges, amelyekben termé­­­szetesen nem kell mindenkinek, mindenben kiindulásul egyetértenie. Ehhez azonban nagyobb tolerenciára és megfelelő vitakultúrára is szükség van. A Budapesti Pártbizottság első titkára egyebek között arról is szólt, hogy javítani szükséges az ideológiai munkát, elméleti választ kell adni nap­jaink egy sor aktuális kérdésére. A Központi Bizottság november 11i—20-i ülésén elfogadott határozat őszintén feltárta a korábbi határozatok végre­hajtásának hibáit, és fontos feladatokat jelölt meg a megújulás útján. Ezek végrehajtásában elsősorban a belső tartalékokra, s azokon belül is a szel­lemi erőforrásokra lehet és kell alapozni. Új felfogásra, szellemiségre, más­fajta társadalmi magatartásra van szükség, s ehhez hatékony segítséget jelenthet a szakszervezet közreműködő, tevékeny támogatása. Ez szüksé­ges ahhoz, hogy a párt novemberi határozatában foglaltak megvaló­suljanak, hogy a XIII. pártkongresszuson elfogadott program valóban nem­zeti programmá váljék. Tagságunknak, áldozatkész tisztségviselőinknek eredményes, sikerekben gazdag új évet, egyéni életükbe sok boldogságot kíván Szakszervezetünk Titkársága

Next