Helyiipar és Városgazdaság, 1987 (36. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
VILÁG PROLETÁRJAI.EGYESÜLJETEK! W[£hírUU[Pi\[S A HELYI IPARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA Tanácskozott a központi vezetőség Íz is év feladatai szemléletváltozást is kívánnak Elfogadták: • a központi vezetőség éves munkaprogramját és az elnökség I. félévi munkatervét • szakszervezetünk 1997. évi költségvetését A központi vezetőség december 19-i ülésén a testület tagjai — első napirendi pontként — meghallgatták dr. Kócsó Illésné titkár előadásában, az idei népgazdasági tervből adódó ágazati és szakszervezeti feladatokat. — A második napirend során dr. Sáli Ferenc főtitkár az 1987. évi mozgalmi munka fő tennivalóiról, a központi vezetőség éves munkaprogramjáról s az elnökség első félévi munkatervéből adódó feladatokról adott tájékoztatást. — Sallai Tamás, a pénzügyi és gazdasági osztály vezetője terjesztette a vezető testület elé a szakszervezet 1987. évi költségvetését, majd az ifjúsági, a műszakiak és termelésirányítók képviseleti, illetve az ingatlankezelő szolgáltatási ágazati tanács vezetője tájékoztatta a kv-t az alakulásuk óta végzett munkájukról, működésük tapasztalatairól. A tanácskozáson részt vettek a partner ágazati irányító szervek vezető munkatársai: Jantner Antal, építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, Abonyi Gyula, az Ipari Minisztérium, dr. Juhász Endre, az Országos Vízügyi Hivatal, Móré László, a Minisztertanács Tanácsi Hivatala képviseletében. Az ülésen Fabók Zoltán elnökölt. Dr. Kócsó Illésné, a központi vezetőség titkára, az elnökség képviseletében az 1987. évi feladatokról szólt. Bevezetőül elmondta, hogy az MSZMP Központi Bizottsága, valamint a Szaktanács novemberi ülése mélyreható elemzéssel tekintette át az 1986-os év várható teljesítését, a népgazdaság helyzetét, az 1987. évi gazdaságpolitikai célokat és a megvalósításához szükséges tennivalókat. Hangsúlyozta: a népgazdasági terv a gazdaságirányítás alapvető feladatává teszi a kedvezőtlen folyamatok megállítását, a VII. ötéves terv céljainak időarányos megvalósítását. Ennek érdekében közös feladat a gazdálkodás hatékonyságának jelentős javítása, a gazdaság növekedési ütemének élénkítése, a takarékossági törekvések érvényre juttatása, a munkavégzés fegyelmezettebbé, szervezettebbé tétele. Szakszervezetünk egyetért a tervcélokkal és megvalósítása érdekében közös cselekvésre kéri fel a központi vezetőséget és tagságunk egészét. Meggyőződése, hogy szakszervezeti szerveink és az érdekkörünkbe tartozó gazdasági szervezetek vezetőinek összefogása megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy a megnehezült gazdasági helyzetben közös céljaink következetesen megvalósuljanak. Szakszervezetünk — mondotta a bv-titkár — érdekelt és érintett az MSZMPKözponti Bizottsága november 19—20-i ülése határozata, valamint a SZOT november 25-i ülésén hozott állásfoglalás végrehajtásában. Támogatjuk e két dokumentumban foglaltakat és nem kisebbíti feladataink súlyát az sem, hogy képviseleti körünk nagyobb hányada nemzeti jövedelmet közvetlenül nem termelő tevékenységet folytat. 1987-ben a tanácsi pénzeszközök, ezzel együtt a megrendelések további csökkenésével, így a gazdálkodási, szolgáltatási feltételek nehezedésével kell számolni. Mindemellett szükség van e tevékenységekre, mert a lakosság életkörülményeit, életvitelét jelentősen befolyásolják. A szolgáltatások területén is jelentkeznek olyan tartalékok a gazdálkodásban, a munka szervezésében,az érdekeltségben, amelyek kiaknázása ma már elengedhetetlen.ket érintő 1987. évi keresetszabályozásról, amely mértékrendszerének ismert okok miatti szigorítása — a szabályozási formától függetlenül — a vállalati szféra egészét érinti, s ez alól a közszolgáltató vállalatok, üzemek sem kivételek. A szabályozók módosításának — ágazati partnereinkkel együtt — folyamatosan részesei voltunk. Képviseltük a sajátosságokat, fontosnak tartva eddigi vívmányaink érzékelhető megtartását. Az anyagi források csökkenése, az eszközök célirányosabb felhasználásának igénye megerősítik azt a meggyőződést, hogy nem indokolt azonos elbírálásban részesíteni a közszolgáltató vállalatok termelő és szolgáltató egységeit. A támogatások ugyanis csak a szolgáltatási tevékenységekre vonatkoznak. Ezért azt javasoljuk, hogy bátran éljenek a szabályozás adta választási lehetőségekkel. A gazdálkodás gátló tényezőit ne a közszolgáltatásra vonatkozó szabályozásban keressék. Ehhez természetesen megfelelő bátorságra, követelménytámasztásra van szükség és nem olyan törekvésekre, hogy minden szabályzóból csak a „kedvező” tényezők hassanak az adott gazdálkodó egység irányába. Fontos feladatnak tartjuk a központi vezetőségnek az alapszervezeti munka fejlesztésére kialakított állásfoglalásában összegzett tennivalók folyamatos megvalósítását. Ezen belül gazdálkodást segítő tevékenységünk erősítését, szakszervezeti munkánk lehetőségeivel az érzékelhetőbb érdekképviselettel, az érdekvédelemmel és az agitációs, propagandamunkával együtt. Gyakran találjuk magunkat szemben olyan felvetésekkel: vajon a gazdálkodást segítő munkánk nem szorítja-e háttérbe az érdekképviseletet, az érdekvédelmet? Agitációs, meggyőző munkánk fontos részének tartjuk megértetni és elfogadtatni tagságunkkal, hogy csak az eredményes gazdálkodás teremti meg azt a forrást, mely a dolgozói igények kielégítéséhez fedezetül szolgálhat. Az 1987-es év mottója nem lehet tehát más, mint a követelménytámasztás, az ehhez kapcsolódó érdekeltséggel és számonkéréssel. Olyan belső rend, szervezettség, fegyelmezett munkavégzés feltételeit biztosító vállalati magatartás kialakítását szükséges segítenünk, ahol biztosított a feladatok konkrét kiadása, a teljesítmény mérése és számonkérése; a belső szervezeti egységeik önállósága és felelőssége; a vállalkozói magatartás és készség támogatása; a nagyobb szaktudás és teljesítmény, a költségtakarékos gazdálkodás és a minőségi munka megfelelő anyagi és erkölcsi elismerést kap. Dr. Kócsó Illésné kiemelte: az éves tervek tartalmazzák ugyan a legfontosabb feladatokat, de ma már nem elég csupán azok megjelölése; nélkülözhetetlen és alapos előkészítő munkát igényel a célok megvalósítását segítő, a helyenként jelentkező forráshiányt feloldó célirányos és konkrét munkahelyi cselekvési (Folytatás a 2. oldalon) • Szemléletváltást sürget az élet Napjainkban a gazdaságirányítás és a vállalati önállóság reformját éljük. Olyan időszak részesei vagyunk, amely nem eléggé honorálja a vállalkozói magatartást, az innovatív szándékot, illetve törekvéseket. Ezért gyakran teszik fel a kérdést: időszerűek-e ma is a IX. kongresszus határozatában rögzített feladatok? Elnökségünk úgy ítéli meg, hogy igen. Akkor is így van ez, ha egykét területen talán ütemváltás szükséges, vagy éppen szemléletváltást sürget az élet. Szólt a bv-titkár az érdekkörün Az I. Országos Műszaki Konferencia Első alkalommal jöttek össze országos eszmecserére a szakszervezetünk érdekköréhez tartozó műszakiak, 35 ezer társuk képviseletében, mintegy kétszázan. Az elnökségben foglalt helyet Várnai Ferenc, az MSZMP KB, dr. Béres Gyula, a MTESZ képviseletében, dr. Halmos Csaba, a SZOT osztályvezetője, dr. Varga Miklós, az OVH elnökhelyettese, Szívós Lajos, az ÉVM főosztályvezető-helyettese, Reiniger Péter, az Ipari Minisztérium munkatársa, dr. Hajdú Attila, a SZOT értelmiségi tanács titkára. Elnöki tisztségében dr. Sáli Ferenc főtitkár köszöntötte a tanácskozás résztvevőit, akik — ahogyan mondotta — eddig is sokat tettek, de közös akarattal még többet tehetnek a munkahelyi légkör, a közszellem alakításáért, a valós értékek létrehozásáért, a konkrétabb, nyitottabb, emberarcúbb, vonzóbb szakszervezeti munka fokozatos megteremtéséért. A mai követelmények azt parancsolják, hogy egész gondolkodásmódunkat, életrendünket, munkavégzésünket újra kell gondolnunk, sok tekintetben át kell alakítanunk. Ehhez a változó mozgalmi tevékenységhez kérjük tagságunk művelt, képzett rétegének együttmunkálkodását, alkotó, cselekvő közreműködését — mondotta köszöntő beszédében szakszervezetünk főtitkára. (Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly látogatása szakszervezetünknél Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Budapesti Pártbizottság első titkára, december 18-án látogatást tett szakszervezetünk székházában. A vendéget dr. Sári Ferenc főtitkár, Zsiros Sándor, a pártalapszervezet titkára, valamint a titkárság tagjai fogadták. A találkozón és a napi programban részt vett Sólyom Ferenc, a SZOT titkára. A Politikai Bizottság tagját titkárságunk tájékoztatta a szakszervezetünk IX. kongresszusa óta végzett munkáról, az ott hozott határozat végrehajtási folyamatának eddigi tapasztalatairól. Főtitkárunk a tájékoztatójában kitért a szakszervezeti munka időszerű kérdéseire, szólt a párt KB novemberi határozata fogadtatásáról tagságunk körében, s ismertette az abból, valamint a Szaktanács november 25-i állásfoglalásából adódó legfontosabb mozgalmi tennivalókat. Grósz Károly az eszmecserét követően részt vett szakszervezetünk összapparátusi értekezletén, ahol a központi vezetőség október 25-i — az alapszervezeti munka továbbfejlesztésére vonatkozó — ajánlásaiból adódó további tennivalókat tekintették át. Dr. Sáli Ferenc tájékoztatójában átfogó képet adott az elmúlt időszak sokirányú tevékenységéről, úgy értékelve a kongresszus óta eltelt csaknem egy esztendőt, hogy az öt évre kialakított cselekvési program időarányos részét teljesítettük. A megújulás, a mozgalmi munkastílus korszerűsítésének folyamata jó lendületet vett. Erősödött új típusú képviseleti rendszerünk, az ágazati és rétegképviseleti tanácsokmegalakulásával, működésükkel. Több új lépésre, érdemi változtatásra került sor a partnerkapcsolatok fejlesztésében. Nyitottabb lett a szakszervezet munkája. A lényeges kérdésekben nem döntünk a tagság és képviselői nélkül. Több kérdést — így a közszolgáltató vállalatok önsegítő egyesületének megalakítását, a tagdíj bérjegyzéken történő levonását — tagsági fórumokon vitatnak meg és véleményezik. A vezetőtestület által elfogadott ajánlások szellemében a szakszervezeti központ a jövőben nem irányítja minden részletkérdésben az alapszervezeteket, hanem partnerként, szövetségesként tekintve, a gondokat kölcsönösen megosztva segíti munkájukat. Alapvetően két területre: a gazdálkodási feladatok maximális segítésére és a munkahelyi szakszervezeti tevékenység támogatására kívánja összpontosítani munkáját. Ma a korszerű technika térhódítása az ismeretek, információk gyors eljutását segíti. Számítógépes adatszolgáltatás gyorsítja nálunk az üdülőjegyek elosztását, a költségvetés készítést. A jelentős mozgalmi tanácskozásainkról színes videóösszeállítások készültek, ezek a szakszervezeti oktatásban jelentenek közvetlen, hasznos segítséget. Az audiovizuális rendszer a visszainformálásban, a tájékoztatásban jelent friss forrást. A főtitkár a párt KB novemberi határozatának jelentőségét hangsúlyozva arra hívta fel a figyelmet, hogy a következő időszakban egyfajta szelektivitással kell dolgoznunk: a legfontosabb problémákkal a legnagyobb hatásfokkal szükséges foglalkozni, differenciáltan kezelni a tagságot foglalkoztató kérdéseket. Egyre inkább az értelem és a hatás lesz munkánk fokmérője. Együttesen kidolgozni egyes szakági vagy rétegproblémák megoldási lehetőségeit, majd erre összpontosítani az erőket. Egymás megértése, a beleélni tudás, a társadalmi tisztánlátás adhat hasznos eligazodást mindennapi munkánkban. Ezért kell úgy adaptálni a novemberi párthatározatban megfogalmazott elvárásokat, hogy az a leghatékonyabb segítséget jelentse az alapszervezetek számára, hiszen számunkra nem lehet más követendő út, mint az össztársadalmi érdekek szolgálatában mozgósítani a vállalati tervcélok végrehajtására. Ehhez a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójára kibontakozó munkaverseny jó lendületet adhat. Feladataink adottak, megvalósításuk felelős gondolkodást, kezdeményező kedvet, önállóságot és hazni tudást követel mindannyiunktól. Ennek jól megfelelni — 1987 nem kis feladata lesz. A vitában felszólaló Grósz Károly jó érzéssel szólt arról, ahogyan és amilyen felfogásban, új módon foglalkozik a HVDSZ a mozgalom előtt álló feladatokkal. Ma az eszmecserékre is szükség van, mert életünk intenzívebb, határozottabb magatartást, korszerűbb munkastílust igényel. A szakszervezeti munka az utóbbi időben felértékelődött, súlya, társadalmi szerepe nőtt. Ehhez jól alkalmazkodik az ágazati szakszervezet. Grósz Károly időszerű politikai és gazdasági dolgainkról szólva elmondta, hogy amit a szakszervezetek tesznek az egyfajta társadalmi, politikai szolgálat. Hasznos, nélkülözhetetlen, különösen most, amikor nehezebb körülmények között kell meggyőzni az embereket céljaink helyességéről, fontosságáról. Az új munkastílust az alapos tájékozódás és tájékoztatás, a helyi viszonyokra épülő politizálás, az emberek gondjaira való nyitottság jelentheti. Előrehaladásunk kulcskérdése a politikai egység, amely azonban nem szürkeséget, uniformizáltságot, hanem éppen sokszínűséget, változatosságot kell, hogy jelentsen. Az egység megteremtése közös gondolkodással, meggyőző vitákkal lehetséges, amelyekben természetesen nem kell mindenkinek, mindenben kiindulásul egyetértenie. Ehhez azonban nagyobb tolerenciára és megfelelő vitakultúrára is szükség van. A Budapesti Pártbizottság első titkára egyebek között arról is szólt, hogy javítani szükséges az ideológiai munkát, elméleti választ kell adni napjaink egy sor aktuális kérdésére. A Központi Bizottság november 11i—20-i ülésén elfogadott határozat őszintén feltárta a korábbi határozatok végrehajtásának hibáit, és fontos feladatokat jelölt meg a megújulás útján. Ezek végrehajtásában elsősorban a belső tartalékokra, s azokon belül is a szellemi erőforrásokra lehet és kell alapozni. Új felfogásra, szellemiségre, másfajta társadalmi magatartásra van szükség, s ehhez hatékony segítséget jelenthet a szakszervezet közreműködő, tevékeny támogatása. Ez szükséges ahhoz, hogy a párt novemberi határozatában foglaltak megvalósuljanak, hogy a XIII. pártkongresszuson elfogadott program valóban nemzeti programmá váljék. Tagságunknak, áldozatkész tisztségviselőinknek eredményes, sikerekben gazdag új évet, egyéni életükbe sok boldogságot kíván Szakszervezetünk Titkársága