Helyiipar és Városgazdaság, 1988 (37. évfolyam, 1-12. szám)
1988-01-01 / 1. szám
Újévkor - az új évről Függetlenített és társadalmi tisztségviselőket, központi vezetőségi és elnökségi tagokat, fizikai dolgozókat, műszakiakat, gazdasági vezetőket kérdeztünk meg az új év fordulóján, hogy mit várnak munkahelyi és családi életükben az eddiginél nehezebbnek ígérkező új évtől, mit jelent számukra 1988 . . . A kapott válaszokat adjuk most közre, amelyek olyan sokszínűek, mint maga az élet, amelynek különböző posztján tevékenykednek, szakmai képzettségüknek megfelelően, vagy ahogy a szükség megkívánja... KOVÁCS ISTVÁN, SZAKSZERVEZETÜNK BUDAPESTI TITKÁRA: Több mint egy évtizede a hivatalos szervek ismétlődően bejelentik, hogy forduló évhez érkeztünk, s minden külső és belső lehetőséget mozgósítani kell a hatékonyabb gazdálkodás érdekében. Ilyenkor felsorolják a terv fő célkitűzéseit, követelményeit. Ezt mi, szakszervezeti vezetők, mindenkor továbbadjuk, azzal a meggyőződéssel, hogy bizisten, most sikerülni fog. Az év végi elszámolásnál aztán kiderül, hogy hellyel-közzel csak félsikert értünk el, elképzeléseink nem egészen teljesültek. A dolgozók többsége, szívet-lelket beleadva a munkába, úgy érzi: ők mindent megtettek, s a következő évben reménykedve újból nekilendülnek a munkának. Én úgy látom, hogy a dolgozók többsége megérti az ország gondjait, mert az az ő gondja is. Egyéni élete ugyancsak az ország felvirágoztatásától függ. Meggyőződésem, hogy a Magyar Szocialista Munkáspárt, valamint a kormány stabilizációs és kibontakozási programja hitet öntött a cselekvésre kész emberekbe. Úgy látják, hogy most először az utóbbi évtizedben, nem jelszószerű feladatmegjelölések hangoztak el, hanem a kitűzött cél érdekében határozott lépések történnek, úgy a politikai, társadalmi, mint a gazdasági életben. Az Országgyűlés, a kormány eddigi munkája bizonyítja, hogy amit kidolgoztak, elfogadtak és közreadhat, azt komolyan gondolják. A végrehajtás érdekében határozottan cselekednek és vállalnak felelősséget. Ez a felelősségtudat jellemző a vállalatokra is. Többségük kimunkálta azokat a feladatokat, amelyeket a kibontakozás érdekében tenniük kell. Ennek kézzelfogható, kezdeti eredményei már tapasztalhatók a Fővárosi Távfűtő Műveknél, a Vízműveknél, a Településtisztasági Vállalatnál, de pozitív tapasztalatok érzékelhetők az ipar, az IKV-k, a kommunális és személyi szolgáltatások vonatkozásában is. Nehéz esztendő elé nézünk. Tudjuk, hogy ehhez kell igazítanunk érdekképviseleti, érdekvédelmi munkánkat. Az eddiginél nagyobb figyelmet fordítunk a szociálpolitikai kérdésekre, üzemi szervezeteink pedig jobban támaszkodjanak a jogsegélyszolgálatban lévő lehetőségekre. Javítanunk szükséges az alapszervezetek irányába végzett segítő tevékenységünket úgy, hogy az az alapszervezetek önállóságának kibontakoztatását, munkájának hatékonyságát, felelősségének növelését segítse. CSONGRÁDI SÁNDORNÉ, BORSOD MEGYEI VÍZMŰVEK: Tapasztalataim azt bizonyítják, hogy a dolgozó társaimban meglévő idegesség, feszültség azért nagyobb a vártnál, mert több fontos kérdésre nincs megfelelő, alapos tájékoztatás. Ez rontja a mindennapi agitáció hatását, lehetővé teszi a pletykák, a „jólértesültek” híreinek térnyerését. Elsőként ennek megváltoztatását várom az új évben. Az év elején az igazgatónk nyug(Folytatás a 3. oldalon) Tapolcán a Városgazdálkodási Üzemnél jártam nemrégiben, ahol egy nehéz gazdasági év után is bátran mernek vállalkozni. — Üzemünk Tapolca kommunális szolgáltatását, városgazdálkodását és ingatlankezelését hivatott alaptevékenységként ellátni — mondja Vidosa János üzemvezető. — De hozzánk tartozik a közterület, valamint a parkfenntartás is. — Az elmúlt időszakban — mint tapasztaltam — több új vállalkozásba is fogtak, amelyek szintén széles körű lakossági igényt elégítenek ki. — Az egyre szűkülő tanácsi pénzforrások bennünket is elgondolkodtattak. Arra az elhatározásra jutottunk, hogy szolgáltatásainkat, annak színvonalát, valamint eredményességét tovább kell javítanunk. Mivel nehéz gazdasági év áll mögöttünk, ez nem volt egyszerű feladat. De nem csüggedtünk el, hanem új, gazdálkodást kiegészítő, segítő vállalkozásba kezdtünk. Ilyen például a virágboltok üzemeltetése, ügyféltájékoztatási iroda működtetése. Bevezettünk egy eredményesnek bizonyuló tevékenységet: az ingatlanbecslést és -értékesítést, valamint építőipari gépek kölcsönzését is lehetővé tettük a lakosság számára. — Az üzem építőipari tevékenysége is jelentősnek ítélhető. — Építési, karbantartási tevékenységünket fontosnak tartjuk, mivel tanácsi megrendelésként mi végezzük az állami bérlakások, iskolák, egyéb intézmények karbantartását, felújítását. De ma már kisebb építőipari tevékenységre is vállalkozhatunk. Ilyen volt például a közelmúltban, a városi filmszínház építése, valamint az 1987-ben megkezdett zeneiskola kialakítása, a 8 tantermes gimnázium kivitelezése és még sorolhatnám. Ezt a tevékenységünket kedvezően befolyásolta, hogy az építőipari részlegnél minden szakipari ágazat megtalálható. Így alvállalkozókat csak ritka esetben kell igénybe vennünk, s egyre hatékonyabb vállalkozásba kezdhetünk. Hogy ez így alakulhatott, nagyban befolyásolta egy közelmúltban végbement veszprémi esemény is ... — Igen. A VÁEV felszámolása Tapolca térségében nemcsak a felszabadult munkaerő elhelyezésében jelentett gondot, hanem jelentős beruházási kapacitáshiány is jelentkezett. Ezt a jelenséget mi időben felismertük és üzemünk felvállalta Tapolcán a középnagyságú beruházások kivitelezését. Ennek sikeres végrehajtása érdekében létszámunkat feltöltöttük, így kedvező vállalkozásokat bonyolíthatunk le. A fent említett beruházások mellett jelentősek a rekonstrukciós munkáink is, amelyeket a tervezéstől a kivitelezés teljes befejezéséig biztosítani tudunk. — Az építési feladatokon kívül jelentős közművesítési programban is részt vállalnak ... — Elsősorban a tapolcai tanács közművesítési programjában veszünk részt. Gázhálózat, víz villany, szennyvíz, valamint az ehhez szorosan kapcsolódó úthálózat kiépítését végezzük, amely komplex beruházás. De Tapolcán kívül Ajkán, Veszprémben és Zala megyében, Hévízen is végzünk gázvezeték építési munkálatokat. Az utóbbi években Tapolca térségében jelentős gondot okozott a szilárd hulladék, szemét elhelyezése. Van változás e területen? — Ma már kedvező eredményről számolhatunk be. A régi környezetszennyező szeméttelepünket felszámoltuk, s az új, a kor és jövő követelményeinek megfelelő környezetkímélő telep első ütemét megépítettük, amely 15 millió forintos költséggel létesült. Már csak a második ütem egyes munkafázisai, többek között a vízelvezetés megoldása van hátra. A beruházás teljes költsége eléri a 24 millió forintot. A szeméttelep megépítése azért is sürgős volt, mivel Tapolca város, valamint 11 környező településéről szállítjuk a szemetet. A megyei tanács terve alapján még a Balaton térségéből is fogunk szállítani a közeljövőben. — Mindezek után hogyan alakul az üzem árbevétele? — Ma már 180—190 millió forint az éves árbevételünk. 65 millió forint távfűtési szolgáltatásból ered, a további összeget a kivitelezési munkálatokkal foglalkozó ágazatok, valamint az egyéb szolgáltatási tevékenységünk eredményezi. Ebből ingatlankezelésre 36 millió forintot fordítunk, amelyből a karbantartás 8 és félmillió forintot tesz ki, míg az üzemeltetési költségek elérik a 9 millió 200 ezer forintot. A többit a lakóházfelújítási feladat jelenti. — A fejlesztésük hogyan alakul? — Először is arról szeretnék szólni, hogy tevékenységünket 490 dolgozóval látjuk el, ebből 93 a nem fizikai állományú. Ez a létszám elegendő feladataink ellátásához, így e területenfejlesztést nem tervezünk. Korszerű központi telephellyel rendelkezünk, ami jól szolgálja tevékenységünket. Energiafelhasználási programunk kialakítását 1987-ben kezdtük meg, ami az 5 éves terv végére fejeződik be, a II. sz. fűtőmű fejlesztésével. Nagy gondot fordítunk gépparkunk megfelelő pótlására. A megyei tanács támogatásával sikerült útépítő gépparkunk fejlesztését megoldani. A közeljövőben tervezünk két új KAMAZ szemétgyűjtő vásárlását, valamint tárgyalásban vagyunk egy mosóberendezés megvételével kapcsolatban. Fejlesztésünk összege eléri a 13—15 millió forintot. A városi tanáccsal közös beruházásként 3,1 millió forintos költséggel a 11-es fűtőmű fejlesztésére is sor kerül. — Kérem, összegezze néhány mondatban a jövő városgazdálkodását, ingatlankezelését. — Bizakodom abban, hogy a szabályozók változásai a költségvetési üzemeket kevésbé sújtják, így nagyobb lehetőségünk nyílik a vállalkozási szellem továbbfejlesztésére, a szolgáltatási feltételek javítására. Vallom, hogy a gyors, rugalmas vállalkozásoké a jövő. Ezen az úton kell haladnunk, mert csak így szoríthatjuk a minimálisra, a veszteséges szolgáltatásainkból eredő költségeinket. Tudjuk, hogy az 1988-as gazdasági év nagyon nehéz lesz, de a nehézségeket úgy érzem, ki lehet védeni, ha mi megyünk a munka után és nem várjuk, hogy az jöjjön helyünkre. Erre ki kell alakítani a belső ösztönzés rendszerünket úgy, hogy az teljes mértékben a gazdálkodás eredményességét szolgálja. Mindehhez viszont szükséges, hogy a központi intézkedések rugalmasak legyenek, alkalmazkodjanak a jelen és közeljövő követelményeihez, mert csak így érhető el a talpon maradás és a népgazdaság helyzete is így válhat stabillá. Veres Vince Mini bátran mernek vállalkozni Vállalatok, üzemek kulcskérdése közé tartozik: hogyan tudják tovább fokozni eredményességüket. Ez a szemlélet jellemző a városgazdálkodást, ingatlankezelést végzőkre is. Mind több olyan szolgáltató tevékenységet folytató egységgel találkozunk, amelyek kockázatvállalással is igyekeznek előtérbe helyezni a vállalkozási szellemet. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! IAROSGAZDASÁG A HELYIIPARI ÉS VÁROSGAZDASÁGI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA A jó munkának híre megy... TÖBB MINT HARMINCÉVES MÚLTRA TEKINTHET VISSZA Nyíregyházán a Divat Ruházati Vállalat, röviden a DIRUVALL. Kezdéskor, 1955-ben, mindössze tizenhárom alkalmazottja és tíz gépe volt a vállalat jogelődjének. A fejlődés azóta óriási! A központ háromszázhúsz dolgozóján kívül nyolcvanan a leányvállalatnál végzik szorgalmas munkájukat, amiről Holp János igazgató a következőket mondta munkatársunknak: — Kabát-, kosztüm-, blézervarrással foglalkozunk. Leányvállalatunk pedig elsősorban szolgáltatással, nőiférfi mérték utáni szabóságukban. Létrehoztunk két kooperációs üzemet is. Egyiket a helyi Mezőgazdasági Főiskola tangazdaságában, másikat pedig a máriapócsi termelőszövetkezetben. Termelési kapacitásunk kilencven százaléka export bérmunkával lekötött. 1987-ben hetvenhárom millió forintos tervünket túlteljesítettük. Negyven millió forintos tőkés exportból és ötvenkét millió forintos belföldi értékesítésből származó árbevételt sikerült elérnünk. Nyereségünk négy-öt millió forinttal haladta meg a tervezettet. Megrendelőink között nyugatnémet, francia, jordániai, svájci termeltető és kereskedelmi cégek találhatók. Termékeink nemcsak a környező megyék, hanem Budapest és a Dunántúl lakosságának igényeit is igyekeznek kielégíteni... Hogy mi által jutottak jelenlegi szintjükre a DIRUVÁLLInál? Ez (Folytatás a 4. oldalon) Amit a kv-ülésről még el kell mondani A két kv-ülés között végzett munkáról szóló tájékoztatóhoz kapcsolódóan a vezető testület egyhangúlag elfogadta, hogy az 1988 tavaszán, Szófiában sorra kerülő kommunális szakszervezetek nemzetközi kongresszusán dr. Sáli Ferenc főtitkár és Somoskői Gáborné alelnök képviselje szakszervezetünket. A A testület egyetértett azzal a TM bejelentéssel, hogy a Kisiparosok Országos Szervezete januári országos vezetőségi értekezletén — amely a többi között napirendjére tűzi a KIOSZ vezetősége és szakszervezetünk közötti együttműködés továbbfejlesztéséről készített megállapodás-tervezetet —, Sáli Ferenc elvtárs vegyen részt. • A személyi kérdések között a vezető testület — saját kérésére, családi okok miatt — felmentette kv-tagsága alól Freyné Vén Zsuzsát, s helyére, egyhangú szavazással Nagy Gábornét, a mozgalompolitikai osztály vezetőjét kooptálta. A kv-ülésről szóló tudósításban, értelemzavaróan jelent meg a Modori Istvánné dr. felmentésével kapcsolatos mondat, ami helyesen: A központi vezetőség 1987. december 31-ei érdemeit elismerve, munkáját megköszönve — felmentette alelnöki tisztsége alól Modori Istvánnét, bv- és elnökségi tagsága, valamint a nyugdíjasok képviseleti tanácsa elnöki funkciójának meghagyásával. Itt adta át számára Baranyai Tibor, a SZOT főtitkára, a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés arany fokozatát. fi központi vezetőség új titkára Bakányi Pál 1944-ben, Újpesten született. Szülei fizikai munkások voltak. Általános és középiskolai tanulmányait Újpesten végezte. A géplakatos szakmában szerzett szakmunkás-bizonyítványt, a Fővárosi Vízműveknél, ahol 1959-től 1968-ig dolgozott a szakmájában, majd néhány hónapig a Fővárosi Kézműipari Vállalatnál tevékenykedett, s innen került még abban az évben szakszervezetünkhöz. 1976-ban szerzett diplomát a Testnevelési Főiskola sportszervező szakán, majd elvégezte a hároméves felsőfokú munkaügyi tanfolyamot. 1981-ben fejezte be tanulmányait az MSZMP Politikai Főiskoláján. A szakszervezetünknél töltött csaknem húsz év során dolgozott a rátaüzemben, a budapesti bizottságon, a közgazdasági osztályon. 1985 áprilisában lett megbízott osztályvezető, majd 1986. február 1-től a szervezési és káderosztály vezetője. A központi vezetőség 1987. december 11-i ülésén választották meg — 1988. január 1-jei hatállyal — a központi vezetőség titkárának. Tagságunknak, tisztségviselőinknek, a nehezebb körülmények között is, eredményes közösségi munkát, egyéni boldogulást kíván Szakszervezetünk Titkársága