Helyiipar és Városgazdaság, 1989 (38. évfolyam, 1-12. szám)

1989-01-27 / 1. szám

(Folytatás az 1. oldalról) Önök segítségét is kérjük, mert minden top számára fontos, sőt nélkülözhetetlen,hogy olvasóival élőkapcsolatot alakítson ki. Keressenek fel bennünket véleményükkel, ötleteikkel, észrevételeikkel, kritikai megjegyzéseikkel, hogy mi tetszik s mi nem lapunkban, hogy azon változtatni vagy a jót folytatni tudjuk. Megújul szerkesztőbizottságunk összetétele is, hogy kifejezésre jusson benne atagszervezetek, a rétegtagozatok közvetlen érdekképviselete, melyeket az önálló rovatok, mellékletek juttatnak kifejezésre. Milyen lapot akarunk? Olyant, amelyet a tagságunkkal, az olvasókkal együtt szerkesztünk számról számra, hónapról hónapra. A mindennapok történéseire érzékenyen, gyorsan reagáló újságot, amely számít az információs adás-vétel seik formájára, a telefon jelzésekre, személyes tallállkozásokra, s amelyben megtalálják olvasóink mindazt, ami az elmúlt három hétben történt szakszervezetünk életében. Rovatot nyitunk Olvasószolgálat címen, ahol igyekszünk a felvetett kéréseknek,panaszoknak utána járni, segíteni. A tagság szolgálatában informálni, közvetíteni, hírt adni mindarról, ami a ma emberét érdekelheti, nemcsak mozgalmi vonatkozásban, hanem az élet más területéről is. Ehhezkéri a szerkesztőbizottság segítő, alkotó közreműködésüket az új esztendőben, hogy a HV mindinkább az Önök újságjává válhassék! PEMÜ-tervek autókooperációja AZ ÚJ ÉV ELSŐ NAPJAIBAN nagy sajtóvisszhangot kapott az MTI napi híre, amely több napilapban, a rádióban, a tv-híradóban is megjelent, miszerint a Pest Megyei Műanyagipari Vállalat — amely évek óta sikeresen vesz részt nyugati autóik, főként Volkswagenek tartozékai előállításában , gyártási tapasztalatait japán, illetve dél-koreai cégekkel kötendő kooperációban is kamatoztatná. Eddig évente 90 millió forint értékben szállított műanyag tetőléceket. A japán Suzuki, illetve a Daewo cég képviselői már tárgyaltak a PEMÜ vezetőivel s kinyilvánították: az itteni technológiai színvonal alapján készek lennének az együttműködésre. A PIEIMÜ műanyag autókárpitot, lökhárítót, szerelvényfal gyártását végezné s külföldi tőke bevonásával évi 300— 500 ezer személyautó műanyag alkatrészeit készíthetné el. Ezért cserébe évente 20—30 ezer kis fogyasztású autóhoz juthatna a hazai kereskedelem. A kv a szakszervezet közel háromszázezres tagsága nevében szükségesnek tartja álláspontját kifejezni a következő kérdésekben : " Az 1989-re tervezett, a dolgozók életszínvonalát érintő kormányzati intézkedésekkel az egész társadalom, benne a szakszervezeteik is nehéz, mondhatni kritikus helyzetbe kerültek. A bejelentett áremelések most is, mint eddig bármikor a munkabérből és a nyugdíjból élőket sújtják a legjobban. A társadalmi közvélemény, benne a szakszervezeti tagság is, mindezért a kormányzat mellett a szakszervezeteket is elmarasztalja. A szakszervezeteknek — közte a HVDSZ-nek is — megvolt, most is megvan e témakörben az önálló képviseleti álláspontja. De hiába tiltakoztunk megannyi allkalommal és fórumon a tervezett intézkedések és főleg azok mértéke ellen, álláspontunknak csak részben tudtunk érvényt szerezni. Szükségesnek tartjukkijelenteni, hogy a reálbérek ilyen mértékű és ismételt csökkentésével nem értünk egyet. Az árak jelzett arányú emelkedésével csak úgy lehet megbékélni, ha ez mind nagyobb arányban ellentételezésre kerül. A szakszervezetünk istisztában van azzal, hogy a dolgozó emberek életkörülményeit alapvetően a reálbérek határozzák meg. Tisztában vagyunk a népgazdaság mai helyzetével is. Éppen ezért elengedhetetlennek tartjuk, hogy az árak és a bérek számszerű alakulásáról a szakszervezetek, rajtuk keresztül a dolgozók is kapjanak pontos és világos, hiteles és ellenőrizhető elszámolást. Megerősítjük a szakszervezetek korábbi állásfoglalásán amely szerint az 1989. évi reálbér alakulása 0—3 a'n-nál nem lehet kedvezőtlenebb. Ezúton is kifejezzük követelésünket, hogy akormány minden erejét és eszközét latba vetve akadályozza meg, hogy a bérből és a nyugdíjból élők terhei tovább növekedjenek. Követeljük, hogy a kormány ígéretéhez híven azonnal tegyen intézkedést a 40 órás munkarend önerőből való bevezetése engedélyezésére. Indokolatlannak tartjuk e döntés elnapolását és megmagyarázhatatlannak a közszolgáltatásokat is érintő „diszkrimináció” további életben tartását. „ Tiltakozunk, hogy a közszolgáltatásokat érintő bérpolitikai kérdésekben és 1989. évre az adómentes bérfejlesztésben — annyi erőfeszítésünk és többszöri kezdeményezésünk ellenére — ismét nem született döntés. Ez az állapot az érintettek körében tovább élezi az egyébként is súlyos feszültségeket és veszélyeztetheti a települések, az ott élő lakosság közüzemi és kommunális ellátását? A központi vezetőség nyilatkozatát eljuttattuk a Minisztertanács elnökéhez és a SZOT elnökségéhez. Gazdaságpolitika és a szakszervezet Agazdasági életben végbemenő változások jelentős módosításokat igényelnek a szakszervezeti munka vitelében, tartalmában, aképviseletben és az érdekvédelemben egyaránt — mondotta tájékoztatójában dr. Kócsó Illésné. — Szakszervezeti szerveinknek a jövőben még egyértelműbben kell megfogalmazni a dolgozók, a tagság válás érdekeit, megkeresve hozzá a megvalósítás legcélravezetőbb eszközeit. Újra kell értékelni gazdálkodást segítő tevékenységünk tartalmát, irányát, ugyanis a gazdálkodás hatékony és zökkenőmentes menete egyaránt érdeke munkavállalónak és munkáltatónak. A gazdálkodás alakulásában tehát nem leszünk, nem lehetünk közömbösek. De csak akkorlépünk fel támogatólag, ha az a munkavállalók számára kedvezőbb helyzetet jelent. Mind az ágazati, mind a vállalati gazdasági célok és eszközrendszerek tekintetében önálló elképzelésekkel kell rendelkeznünk, amelyeket külön keretmegállapodásokban szükséges rögzíteni. Ilyeneknek tekinthetők például a vállalati tervek, az ágazati vagy vállalati kollektív szerződések. E megállapodásokra azért van szükség, hogy biztosítani tudjuk az érdekkörünkbe tartozó gazdálkodó szervezetek munkavállalóinak, a stabil és biztonságos munkahelyhez; a megfelelő munka- és életkörülményekhez; a normális bérekhez és keresetekhez fűződő érdekeit. A vállalati és munkáltatói érdekvédelmi kérdésekben szükséges a megfelelő partner „érdekvédelmi struktúrák” kialakításának szorgalmazása, amelyek lehetővé teszik, hogy: — szakszervezetünk „kijáró” szerepvállalása jelentősen csökkenjen; — a munkavállalókat is érintő kérdésekben minden szinten lehetőség legyen egy valós érdekegyeztetési rendszerre, szükség esetén pedig a közös érdekérvényesítő partnerség kialakítására. A igazdaságirányításkorszerűsítéséhezkapcsolódva egy átfogó, a meglevő gondolk feloldását célzó bérreformkerült meghirdetésre. 1989-ben azonban csak egy liberalizáltabb bérmechanizmusról beszélhetünk, ami azonban így is minőségi változást jelent a korábbiakhoz képest, mivel a gazdálkodó szervezetek számára nagyobb mozgásteret biztosít, az ez évi változások nyomán. Szakszervezeti szerveinknek fel kell készülni arra, hogy megszűnik a bérek elkülönült szabályozása. Abéremelések nem függnek sem teljesítménymutatótól, sem közvetlenül a gazdálkodó szervezet adóviselő képességétől. A kormány sem a minimális bérfejlesztés mértékében, sem a felső korlát meghatározásában nem ír elő határokat. Az ezekben történő megállapodást a szakszervezetekre és a vállalati érdekképviseleti szervekre bízza. Ilyentermészetűnek tekinthető az Országos Érdekegyeztető Tanács december 22-i ajánlásában foglalt 3, illetve 10%-os mérték. Ez integrálódik a nyereségadóztatás rendszerébe. Szakszervezetünk továbbra is követeli, hogy a közszolgáltató vállalatoknál a bérnövekmény 3%-os mértékig mentesüljön az adó alól, mert e vállalatok esetében a hozzáadott értékmutató növekedése általában nem biztosít kedvezményt. A 20 millió Ft bérköltség alatti (Folytatás a 8. oldalon) Vezető testületi tanácskozás A központi vezetőség nyilatkozata az évkezdettel összefüggő hatásokról 2 HV