Ajka - Tájékoztató, 1986 (2. évfolyam, 1-5. szám)

1986 / 1. szám

o és közterület-felügyelet A szabálysértés olyan jogellenes cse­lekmény, amely a társadalomra csekély fokban veszélyes. A szabálysértési cse­­­lekmények fajtái sokfélék. A lopástól garázdaságig, a verekedéstől vízszennyezésig, a köztisztasági sza­­­bálysértéstől a csendháborításig igen széles a skála. Nagy számuk miatt azonban szüksé­ges megfelelő módon fellépni a sza­bálysértési cselekmények ellen. Ezért a szabálysértési törvény felhatalmazása alapján a különböző szabálysértési ható­ságok eljárnak a jogellenes cselek­mények elkövetőivel szemben. A jogalkotó — figyelembe véve a sza­bálysértési cselekmények súlyát — kü­lönböző mértékben határozta meg a ki­szabható pénzbírság mértékét. Száz fo­rint a legalacsonyabb, húszezer forint a legmagasabb összeg, amely szabály­sértési cselekményért kiszabható. Természetesen a szabálysértési eljá­rások alkalmával a hatóságok elsődleges célja a nevelés, s vannak esetek, amikor ezt a célt nem a bírság kiszabásával, hanem figyelmeztetéssel is el lehet érni. Ajkán évek óta megközelítőleg 500 szabálysértési feljelentés érkezik a tanácsi szabálysértési hatósághoz. Leg­több a feljelentés az önkiszolgáló bolti lopások miatt, de sok a köztisztasági, a csendháborítási cselekmények miatti, általában az együttélési szabályok meg­sértői elleni­­ feljelentések száma. Sok maradt azonban a felderítetlen cselekmények száma, elszaporodtak a parkrongálások, a köztisztasági szabály­­a sértések, a csendháborítások, általában környezetkárosító cselekmények. Mindezek olyan városban, ahol a la­kosság áldozatkészsége, társadalmi munkája következtében óriási parkterü­letek létesültek, nagymértékű a fásítás, s ahol a környezet védelmének igénye is nagyobb, mint más helységekben. Ezért a Városi Tanács úgy határozott, hogy Ajka város zöld- és közterületi rendjének, tisztaságának megóvása, a közterületen lévő berendezések foko­zott védelme érdekében önálló intéz­ményt alapít, az Ajka Városi Közterület­felügyeletet. A felügyelet 1985. novem­ber 1-ével alakult, és 1986. január 1-én kezdte meg működését a közterületen. A közterület-felügyelet létszáma 6 fő, feladatukat formaruhában látják el, jár­őrpárban. A felügyelő Ajka város rend­jét, tisztaságát sértő szabálysértés tet­­tenért elkövetőjét figyelmeztetheti, helyszíni bírsággal sújthatja, súlyosabb megítélésű szabálysértés, vagy helyszíni bírságolás eredménytelensége­­ esetén szabálysértési feljelentést tehet. A felügyelő feljelentés vagy intézkedés céljából igazoltathat; azt a személyt, aki személyazonosságát nem igazolja, sze­mélyazonosságának megállapítására — szükség esetén rendőri közreműködés­sel — előállíthatja. A felügyelő szolgála­tának ellátása közben életét vagy testi épségét közvetlenül veszélyeztető ma­gatartás elhárítása érdekében önvé­delmi eszközként könnygázszóró palac­kot alkalmazhat. Helyszíni bírságot szabhat ki 100— 500 Ft-ig terjedő összegben hatósági hirdetmény megrongálása, tiltott für­dés, veszélyeztetés kutyával, jégen tar­tózkodás szabályainak megszegése, veszélyeztetés tárgyak elhelyezésével, kidobásával, csendháborítás, állatkín­zás, útügyi szabálysértés, köztisztasági szabálysértés, közterület engedély nél­küli használata, parkrongálás, hirdető­berendezések, falragaszok tiltott el­helyezése, tiltott helyen táborozás, vala­mint az Ajka Városi Tanács rendeletei­ben meghatározott szabálysértési cse­lekmények — házirenddel, köztiszta­­­sággal, a temetőkkel, az ebtartással, közterület-használattal kapcsolatos szabálysértési cselekmények miatt. Mindezeken túlmenően minden ész­lelt szabálysértési cselekmény elköve­tője ellen feljelentést tehet, ha rendelle­nességet tapasztal, szignalizálhat az ille­tékes szervhez, vállalathoz, intézmény­hez, hatósági nyilvántartásból tájékozta­tást kérhet, engedélyhez kötött tevé­kenységek szabályszerűségét ellenőriz­heti (pl.: építkezések hatósági enge­délyének meglétét, közterület-foglalási engedélyeket, út felbontásával kapcso­latos engedélyeket stb.). A közterület-felügyelet szakmai irányítását az Ajka Városi V. B. Hatósági Osztálya látja el.Tanács A felügyelet élén vezető áll, a közterü­let-felügyelet székhelye: Ajka, Semmel­weis u. 1/a. (Tel.: 12­ 738). A közterület-felügyelők kérik Ajka vá­ros lakosságának segítségét munkájuk ellátásához, hiszen ezt a munkát a város lakosságának, a környezet védelmének, a közösen létrehozott értékek védelme érdekében végzik.­ ­JÁSPÁR JÁNOSNÉ főmunkatárs Közterület-felügyelők egyenruhában A Családi Iroda szolgáltatásai Az ajkai családi iroda 1985-ben új szolgáltatásokat vezetett be. Együttmű­ködési megállapodásokat kötött a vá­rosban levő utazási irodákkal és a HORI­ZONT áruházzal. Az IBUSZ és az Idegenforgalmi Hiva­talokkal megkötött megállapodás tette lehetővé, hogy február 1 -től be tudjuk vezetni a NASZUTAS szolgálatot. Ez a szolgáltatás rövid időn belül közked­velt lett, mert a vállalati szakszervezeti bizottságok nem minden esetben tudják az ifjú párok nászutas igényeit kielégíte­ni. A családi irodánál igényelt nászutak szinte az egész országot felölelik, s ami külön kedvező, hogy vasárnap vagy hét­főtől kezdődik a szolgáltatás. 6-7 éjsza­kára terveztük, ennek előnye az, hogy marad szabadság másra is. 1985-ben ezt Itatást 17 ifjú pár vette igénybe, eresen külföldi nászutat is szer­­■ kívánságnak megfelelően vagy csoportos utazással, ám megjegyezni, *~- 6 fő részére ti­­l­­­tani a lakossági valutakeret (tehát nem egyéni) terhére társasutat Európa bár­mely országába. Magyarországon a vidéki városok kö­zül először Ajkán, a Skála-HORIZONT áruházban igényelhető szolgáltatással állhatunk az ifjú párok rendelkezésére. Ez a NÁSZAJÁNDÉK-SZOLGÁLTATÁS. Ezzel a módszerrel elkerülhető, hogy­ egyféle ajándékból többet is kapjon az ifjú pár. Az áruházban kívánságlistát állí­tanak össze az ifjú pár által kiválasztott ajándékokból. Az erről szóló értesítést a kívánt mennyiségben díjmentesen kapják az áruházban vagy­ a családi iro­dánál. Ezt az értesítést kell mellékelni a meghívóhoz. A meghívott vendég fel­keresi az áruházat és válogathat a kí­vánságlistán levő ajándékokból. Ha vá­lasztott, azt már más nem vásárolhatja meg. Ez az előnye ennek a szolgálta­tásnak. Ehhez már csak az kell, hogy élni kell az igénybevétel lehetőségével. PAD LAJOS irodavezető AZ AJKA VÁROSI TANÁCS KIADVÁNYA • Látogatóinknak két emlékszoba anyagát tudjuk bemutatni a közelmúlt­ban átalakított és üvegipari múzeummá berendezett „üveggyári kastély" földszinti helyiségeiben. A két, önállóan is megközelíthető szoba közül a Fekete István emlékét idéző a régibb: 1975 jú­niusában nyitották meg a művelődési központ egyik helyiségében, az író ha­lálának ötödik évében. A másik, a Mol­nár Gábor brazíliai gyűjteményét tartal­mazó emlékszoba 1981-ben, március­ban vált láthatóvá, az előzőhöz ha­sonlóan, ez is a családtagok jelenlété­ben, a Bányász Művelődési Házban. Mindkét helyiség kicsi volt, főleg a Fekete-szoba „fejlődött" már szinte látogathatatlanná, míg a Molnár-szoba messze kiesett a város vérkeringéséből. Tulajdonképpen szerencsésnek mond­hatjuk magunkat, amiért a két író hagyatékát/ közgyűjteményét egymás mellé állítva mutathatjuk meg látogató­inknak. Nem csupán az ajkai üveggyár igazgatójának személyes segítsége je­lenti az örömöt, hanem az is, hogy a természetet egyaránt kedvelő két író más-más hagyományozása, más-más ér­deklődést igazoló öröksége, tárgyi és szellemi utóélete mutatkozik meg a tár­lókban, szekrényekben, tablókon. Izgalmas dolog kalandokat sejteni a pueblo indiánok vaddisznókarmokkal és papagájtollakkal ékesített dísztárgyai előtt, a nyilak és nehéz harci bordinák láttán, s embertelenül nehéz munka képe villan fel az őserdei bozótvágó kések megpillantásakor. A függőágy nem éppen a kényelemre utal, de sokkal inkább azt a gyakorlatias célt szolgálja, hogy a benne nyugvót ne mászkálják össze a férgek. A könyvek­ben pedig éppúgy megvan Ajka szerete­­te, mint az a mély humanizmus, aminek alapján a hajdani munkatársak, bará­tok Molnár Gábort tiszteletbeli indián főnökké fogadták az Amazonas őserdei­ben. R. A másik szobában pedig a magyar Kipling, Fekete István portréja köszönti a belépő látogatót. A tablc életképek, a mindennapokból este pillanatok láthatók, továbbá a színp­­kon, filmeken megelevenedett éle a Borsos Miklós által készített , amelynek nagyszerűsége abban hogy a mindennapi EMBER-t ötvi­lágra nyíltsággal tekintő író-és természetet szerető lénnyel, látni a fekete Bocskai-kötést amit 1940-ben viselt a Hajnal rabja bemutatóján. Hazai és külföldi kiadáso­k tucatjai kínálják magukat olvasás a természet megszerettetésére S ha a másik szobában a gyás­zok szalagjai mellett látható utcl­­képek búcsúztatják a látogatót, kőavatás pillanatai után még 1­sodpercig az életvidám Fekér arcvonásai maradnak meg Kékszoba vendégében. A gyűjtés — amely eddig Zsuzsanna, Giay Frigyes és G­nos munkája — még nem fi be. Köszönetét az eddigi anya­­denekelőtt Fekete István és M> bor örököseinek kell monda további, bármilyen apró (pl. dt felajánlása)segítséget, támoga­tón fogadunk, és az emlékszó között szeretettel helyezi el t újrarendező GASP ,A főműnk Emlékszobáink Molnár Gáborról készült utolsó felvéte A Városszépítő Egyesület hírei 1985. szeptember 10-én alakult meg közgyűlési határozattal az „Ajkai Városszépítő Egyesület" a Nagy László Városi Művelődési Központban. Ko­rábbi tájékoztatónkban már szóltunk az Egyesület célkitűzéseiről, a szándékról, amellyel városunk esztétikumát, város­képi arculatát kívánjuk alakítani, formál­ni, gazdagítani. Az Egyesület egyelőre az építkezés, az önépítés korszakában van. A vezető­ség tapasztalatokat igyekszik gyűjteni más, nagy hagyománnyal rendelkező egyesületeknél (pl. Sopron), vagy éppen figyelemmel kíséri azokat a szárnypró­bálgatásokat, amelyek éppúgy kezde­ményezések, mint a miénk. Természe­tesen nem egyszerűen csak arról van szó, hogy csak tagságot próbálunk tobo­rozni, jóllehet a megalakulás, az alapsza­bály elfogadása után ez az elsődleges követelmény. Tagság nélkül a városukat szerető és azért a hivatal, a mindennapi munkahely határain túl is tenni akaró, szándékozó és tudó lokálpatrióták nélkül az egyesület csupán üres irodahelyiség az irodaház ötödik emeletén, élet nél­kül, szellem nélkül, a valakikkel való összetartozás tudata nélkül. Szó van ar­ról is, s komoly munka folyik annak érdekében, hogy az egyes szakosz­tályok vezetői és munkatársaik megfele­lő munkaterveket tudjanak asztalra ten­ni, s amely munkatervek tartalmilag, szellemileg, gazdaságilag, egyetemes városi érdekeket véve figyelembe, megvalósíthatók legyenek. A központi gondolatkör természete­sen a városvédelem ügye, s a legele­mibb feladat: a város tisztán tartása. Kérdések hangzanak el: miként lehetne leszoktatni gyermeket és felnőttet a cso­koládéspapír vagy a kenyeret védő pa­pír elegáns mozdulattal való eldobásá­ról, mert hiszen a lakásban már senki sem teszi ezt; a lakásban szinte kivétel nélkül mindenütt vannak már könyvek, értékes képzőművészeti alkotások — miért nem törekszik a városlakó arra, hogy az otthont adó város a lakásnak egyenes folytatása legyen, mihelyt az utcára lépünk; mindenkinek vannak öt­letei parkosításra, virággruppok kiépíté­sére, egy-egy új városrész másként és másként való felépítésére. Szinte társadalmi követelmény, hogy e gondolatokat, elképzeléseket ne tart­suk meg magunknak, hanem juttassuk el a Városszépítő Egyesületnek (8401 Ajka, Irodaház, V. emelet), ahol mindent köszönettel fogadnak személyesen vagy írásban (fogadóórák: kedden és csütör­tökön 9—13 óráig). S akik a szakosztályok élén mun­kacsoportjaikkal valamennyi javaslatot értékelnek, feldolgoznak és tanácsi tes­tületi ülésre terjesztenek az alapszó szellemében, a következők: ( Elnök: Horváth Gyula. Alelnök: Dr. Ernő. Titkár: Dr. Járvás Lászlóné. ] ző: Dr. Csóti Jenőné dr. Kauker Ibi Gazdasági vezető: Vass Pálné. Ellenőrző bizottság tagjai: Futó Miklós, Czili Aladárné,­­ Gyula. Szakosztályvezetők: Orbán László, Medgyesy Mrj dr. Uhl Károly, Varga Imre, mami Iván, Fiers István. A szervező bizottság nevében a­­ szépítő Egyesület tagjai sorába­n­ szívesen várja GÁSPÁR J/ Fekete István-emléktábla A városközpont egyik dísze: Borsos Miklós alkotása A VÁROSI TÁVBESZÉLŐ-HÁLÓZAT BEKAPCSOLÁS A TÁVHÍVÁSBA A lakosság előtt ismeretes a jelenlegi helyzet alapján, hogy az 1979-ben léte­sített távbeszélő-konténerközpontok le­hetőséget adnak a helyi távbeszélő­hálózat automatizálására. Ez azt jelenti, hogy a helyi beszélgetések közvetlen tárcsázással lebonyolíthatók. A helyközi és távolsági forgalom lebonyolítása vál­tozatlanul a postai kezelők közreműkö­désével lehetséges. A város lakosságának, vállalatoknak és intézményeknek — elismerve a ko­rábbi fejlesztés jelentőségét — ma már jogos igénye a város országos távhívó­hálózatba való bekapcsolása. Az igény kielégítése érdekében a Városi Tanács és a Soproni Postaigazgatóság gazda­sági megállapodást kötött. A megállapo­dás értelmében a Postaigazgatóság a konténerközpontokat 1988. június 30-ig alkalmassá teszi az országos távhívóhá­lózatban való részvételre. Ez egyúttal, a nemzetközi távhívási lehetőséget is biztosítja. A központok átalakítása után lehető­ség lesz kb. 200 új előfizető bekapcsolá­sára. Ebből 120 kapacitást elsősorban a beruházáshoz anyagilag is hozzájáruló vállalatok és intézmények részére bizto­sítja a Postaigazgatóság. A beruházás az előzetes felmérések szerint várhatóan 30 millió forintba ke­rül. Ennek az 50%-át a Postaigazga fedezi, míg a további 50%-ot a­­ Tanács, vállalatok és intézmények sztják. Ezzel a megoldással a Városi T a Postaigazgatósággal együtt már fontos igényt elégít ki, még annak neve is, hogy mintegy 1200 te igénylő igényeit nem áll módja­ Postaigazgatóságnak kielégíteni. Erre csak akkor kerülhet sor, végleges megoldást jelent a ívbe

Next