Ajka - Ajkai Szó, 1989 (2. évfolyam, 1-21. szám)
1989-03-04 / 1. szám
A kórház új igazgatója dr. Mikola István 1947. szeptember 8-án született Veszprémben. Budapesten érettségizett. 1966-ban a budapesti orvostudományi egyetemre került. 1972. IX. 15-én jött Ajkára, a városi tanács kórházába. 1977-ben belgyógyász szakorvosi képesítést szerzett. Ugyanebben az évben alorvosi kinevezést kapott. 1981-ben újabb szakorvosi képesítést szerzett, majd rövidesen megbízták a megyei feladatokat ellátó fertőzőosztály beindításával, vezetésével. Már mint főorvost, megválasztották az intézmény szakszervezeti bizottsága titkárának. A Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke. Nős, két gyermek édesapja. Igazgató főorvossá 1988. december 16-án nevezte ki a végrehajtó bizottság. Szakmai, közéleti munkáján kívül kiterjedt oktatói, előadói és tudományos tevékenységet folytatott, amelyet helyi, megyei és országos körben vállalt. a Január 4-én timföldgyári kultúrotthon szalonzenekarának sikeres előadássorozatáról tudósít a Közép-dunántúli Napló. Január 6. A karácsonyi szünidőben hét árvaházi kisgyereknek szereztek örömet ajándékokkal és a családi otthon melegével az ajkai gimnázium ifjú vöröskeresztesei. Január 8. Mozgalmas a KISZ-élet Tósokberénden. Televíziót vásároltak, antennát szerelnek, színdarab tanulásába kezdtek, klubdélutánokat rendeznek. Január 13-án üzembe helyezték a 205 méter mélységű padragi Hunyadiaknát. Építését 1952-ben kezdték el, s a legkorszerűbb bányabiztosítási létesítményekken szerelték fel. Teljesítményét napi 120 vagonra tervezik. Január 15. A KISZ-bizottság értékelte a takarékossági mozgalmat, amelynek 1958. évi mérlege: 1 869 000 forint. A legjobb eredményt a Jókai-bánya fiataljai érték el. Jutalmuk egy világvevő rádió. Január 15. Kilencven család kap új otthont ebben az évben. A lakások 1-2—3 szobások lesznek. Január 15. Megkezdődött a Béke étterem átalakítása. Január 15. Miért szerepelt gyengén az őszi labdarúgó-bajnokságban az Ajkai SE? - boncolgatja terjedelmes cikkében a Középdunántúli Napló. Az okok között szerepel: elmaradt a beígért külföldi túra, rossz a csapatszellem, haragszanak egymásra a játékosok. Január 16-án az 50 éve történt, Ármin-aknai súlyos bányászszerencsétlenségre emlékeztek a felsőcsingeri közös sírnál a hozzátartozók, a bányásztársak és a vezetők. Mint ismeretes, 1909. január 14-én Ármin-oknán 55 bányász vesztette életét. Január 18. Súlyos hibákra derült fény az alig fél éve működő ajkai kenyérgyárban. A megbízott igazgató nem tűr ellenvetést, a termelés visszaesett, sok a selejt. Január 20-án adták át az új 16 tantermes általános iskola második 8 tantermét. (Kossuth iskola) Január 21. A községfejlesztési tervek megvalósítása során: bővítik a község vízvezeték-hálózatát, két km hosszú betonjárdát építenek, korszerűsítik a közvilágítást, próbaképpen neonvilágítást szerelnek fel. Január 21-én rendezték az Ajkai SE vezetőségválasztó közgyűlését, amelyen mintegy 300-an vettek részt. A sportkör elnöke, Oszvald István dicsérte az asztaliteniszezőket és a röplabdázókat. Bírálta a labdarúgókat. Január 22. Az Ajkai Alumíniumkohó elmúlt évi műszaki fejlődését mutatja be háromhasábos cikkében a megyei lap. Legjelentősebb eredmények: a kádbetörés teljes gépesítése, tűzkeverőgép elkészítése, dönnyölőmassza-olvasztótelep létesítése, az automatikus timföldadagolás megvalósítása. Január 22. Új épületbe költözik és korszerű telefonközpontot kap a postahivatal. Január 22. A röplabda férfi megyei bajnokságban őszi első az Ajkai SE csapata. Január 23. A timföldgyár és alumíniumkohóban elkészült a galliumot gyártó üzem. A tervek szerint havonta 1-2 kg-ot gyártanak az aranynál is értékesebb fémből. Január 24. Épül a vasúti felüljáró és a Tornai híd. Január 25. Az ajkai bányaüzem megkezdte a kísérleteket az első magyar gyártmányú, Haracskaféle vasrammal. Január 27. Új brigádszervezési módszert vezettek be az üveggyár finomcsiszoló üzemében, amely alapján a jobb minőségű munkáért több kerül a borítékba. Január 28. Az erőmű művelődési otthonában folynak a „Szélvihar" próbái. Az első előadás Kerten lesz. Január 29. Traktort kapott a gimnázium. Január 29. Szabó Ferenc nyerte a megyei asztalitenisz-bajnokságot. (3. Gréczi Ferenc) TILHOF ENDRE A sávház téli napsütésben. Lesz-e munka a Videotonban 7 Versenyfutás az idővel A nemzetközi enyhülés, a katonai kiadások mérséklése - mérsékelhetősége — öröm valamennyiünk számára. Ehhez képest az, hogy a hadiipari termékeket előállító gyárakat, üzemeket nehéz helyzetbe hozhatja a katonai megrendelések csökkenése, jórészt elhanyagolható következmény. Ám az ezekben dolgozókat nagyon is súlyosan érintheti a dolog, kenyérkereső munkahelyeik válhatnak bizonytalanokká. Videoton Ajkán működő, kapacitásának zömével csak hadiipari termelést ugyantató gyáregysége is ebbe folyó helyzetbe került. A mintegy 2700 embert foglalkoztató gyáregység igazgatójától december végén — a kilátások felől érdeklődtünk. Korábban, mint várták - Az aggódás a munkahelyekért teljesen természetes - mondja Belső Barnabás. - Ugyanakkor azt is tisztán kell látni, hogy azon nem múlhat a katonai kiadások csökkentése, hogy nekünk újra át kell élnünk egy szerkezetváltást. 1978-tól itt folyamatosan jelentek meg az új konstrukciók, a polgári termékek részarányának erőteljes csökkenése mellett. Most ugyanezt kell megcsinálnunk fordított irányban. A tevékenységünk jellege is megváltozik: eddig megkaptuk az új gyártmányt, amit meg kellett tanulnunk előállítani, most nekünk kell kitalálni az újat. - Kérdés, hogy lesz-e rá idő? - Hát igen, az időnk sokkal kevesebb, mint akár csak fél évvel ezelőtt is gondoltuk. Számoltunk vele, hogy várható ez a változás, de úgy hittük, rövid távon nem érinti a gyáregységet. - Akkor most hogy fognak hozzá? Vannak már konkrét elképzeléseik? Két fő irányról beszélhetünk. Egyrészt a vállalatnál - ahol azért természetesen gondolnak ránk -, folyamatban van több termék gyártásának előkészítése, nak másrészt nekünk is vanelképzeléseink. Ezekről többet — üzleti megfontolásokból -, most még nem szívesen mondanék, mindegyik a közfogyasztási elektronika körébe tartozik. Ugyanakkor hagyományos termékünk, a potenciométer gyártását is szeretnénk bővíteni. Az igényfelmérést nyugaton megkezdtük, már konkrét termékvizsgálatok is folynak, megvan rá a reményünk, hogy egy jelentősebb tétellel megjelenjünk ezen a piacon. Itthon pedig arra látunk lehetőséget, hogy potenciamétereink - egyedül mi készítünk ilyeneket Magyarországon -, importot váltsanak ki. Munkahelyeket keresnek - A dolgozók most azt várják tőlünk, vezetőktől, hogy hozzunk ide elegendő munkát — folytatja az igazgató. — A dolog azonban nem ilyen egyszerű. Akármilyen munka nem felel meg, olyan kell, ami hoz a gyáregységnek annyi nyereséget, amiből tisztességes bért fizethet. Valójában hányan érezhetik a munkahelyüket veszélyben? A városban legalább 350 emberről beszélnek ... - A két dolgot külön kell választani. Mi már az év elején - a mai helyzettől függetlenül -, elhatároztunk egy programot a munkaerő-összetétel minőségi javítására. Erre a gazdálkodás körülményeiben beállt változások késztettek bennünket, már nincs arra lehetőségünk, hogy szociálpolitikai vagy humanitárius szempontokat tartsunk szem előtt. Tehát meghatároztunk bizonyos elvárásokat - mennyiségieket de főként minőségieket -, is, akik ezt nem képesek teljesíteni, azoknak igyekszünk máshol munkahelyet találni. Ebben együttműködünk a tanáccsal, ők mintegy 60 embernek ajánlanak munkahelyet, s megállapodás alapján a Bakony Művek devecseri gyáregységébe is áthelyeztünk 10 dolgozót. És vám egy bizonyos természetes fogyás is, továbbá azok közül, akikkel beszélgettünk, néhányan maguk kerestek új munkahelyet. Amit szeretnénk az az, hogy ne kényszerüljünk rá jó dolgozók elbocsátására. Mi lesz áprilisban? Van erre remény? Meddig lehet előre látni a feladatokat? — Pillanatnyilag sajnos csak a januári megrendeléseink biztosak, a továbbiakról még tárgyalások folynak a szovjet partnerrel. Tehát a januári feladatokhoz elegendő az az 50-100 fős leépítés, ami már folyamatban van. Úgy látjuk, hogy áprilistól lehetnek komoly gondok... - Vagyis kezdődik a versenyfutás: sikerül-e olyan gyorsan új termékeket gyártásba venni, amilyen gyorsan a katonai megrendelések elapadnak. Ha nem, bekövetkezik, amitől mindenki tart. Ám ha igaz a hír, amit hallottam — nevezetesen, hogy hamarosan Székesfehérváron folytatja videotonos pályafutását —, ez már nem az ön gondja lesz. Igaz a hír? — Van alapja. Nagy valószínűséggel februártól valóban Fehérváron fogok dolgozni. De továbbra is munkakapcsolatban maradok a gyáregységgel, felelősséget érzek a dolgozók sorsáért. SZENTE OTTÓ A Verseny utca új házai ■.átadás előtt. Fotó: Gáspár. VEZETŐI ÁLLÁSHIRDETÉSEK A városi tanács-vb művelődési osztálya a következő intézmények vezetői állásaira hirdetett pályázatot a Művelődési Közlönyben: Veres Pálné Általános Iskola Eötvös Loránd Általános Iskola 2. sz. óvodai körzet 3. sz. óvodai körzet Ajka-padragkúti Óvoda Az igazgatói állások 1989. augusztus 1-től tölthetők be. A VÁROSI TANÁCS LAPJA 2 1909. január 14. — Ajka 55 bányász halálának 80. évfordulója Szomorú napra emlékezünk. 1909. január 14-én tömegszerencsétlenség történt a csingeri bányában,amely kioltotta 55 bányász életét. Ezen a napon az Ármin-aknai mezőben 202, a főaknai mezőben pedig 57 ember dolgozott. A műszak kezdete előtt Fábi Sándor gépkezelő a légaknában lévő ventilátort, Bertalan Imre gépkezelő pedig a szivattyúkat indult megolajozni. A munkahelyen rendellenesség nem látszott. 5-10 perc múlva Páhi Sándor a ventilátor szívónyílásán egy szikrát látott kipattanni. Belenézett az aknához vezető, fából készült csatornába, és azt már teljesen égni látta. Arra gondolt, hogy elolthatja a tüzet, ha a ventilátort leállítja, így is cselekedett. Amint azonban a szellőztetőgép megállt, a szívónyílásból hatalmas füstoszlop tört elő, amely a gépkezelő lámpáját eloltotta. A vezetők hangos kiáltásokkal adták tudtul a bányászoknak, hogy a szellőztető és a feléje vezető főereszke már tele van füsttel, meneküljön mindenki Ármin-akna felé. A veszélyt az Ármin-aknaiak nem hitték el, volt, aki evéshez látott. A lassan szállingózó munkások felszínre szállítása megkezdődött. Az első kassal mindössze egy ember érkezett fel, a lóvezető, aki elmondta a szállítógépésznek, hogy lenn igen nagy füst van, de a munkások még nem jönnek. 10 perc elteltével újból feljöttek néhányan, főleg gyerekek. Újabb 15 perc telt el a keletkezett riadalomban. Most már tömegesen igyekeztek felszínre a bányászok. A kasok tele voltak minden fordulónál. Kezdetben a szállítás zökkenő nélkül folyt, de a levegő romlásával megnőtt a tolongás. Az emberek sorra elgyengültek, kimerültek, a lámpák elaludtak. A kasok leérkezését csak az aknafenékhez vetődés zajából tudták megállapítani. Már mindenki rémült volt a szorongató veszedelem miatt. Eleinte nyolcan szálltak be a kasba, később tizen-tizenegyen. Végül bekövetkezett a tragédia, az egyik felszállásnál, amikor ugyancsak tizenegy elalélt bányász szorongott a kasban, kettőnek a feje, egynek pedig a karja a kas és az aknaácsolat közé szorult. A pánikban senki nem gondolt arra, hogy a használható létrahálózaton meneküljön, mert ezt senki sem vette észre. A mentés is újabb áldozatokat követelt, a nagy lelkiismerettel közreműködő dr. Lobi bányaorvos is csaknem lenn maradt. Élőket keresett a lent rekedtek között, s maga is rosszul lett. Csak jóval később sikerült kimenteni. A szerencsétlenségnek 55 halálos áldozata volt, közülük 24-en ajkaiak. Díszes síremlékük ma is áll a felsőcsingeri temetőben. A vizsgálat hamarosan megindult, de mivel bűncselekményre utaló adatokat nem találtak, a nyomozást megszüntették. Az áldozatok hozzátartozóinak megsegítésére a jégkárosultak alapjából 1000 koronát utaltak át megyei segítségként. Kossuth Ferenc kereskedelmi miniszter, Szterényi József államtitkár részvéttáviratot küldött, ugyanezt tették az áldozatok illetékességi helyén lévő körjegyzők is. Tény azonban, hogy a szerencsétlenség az egész országot megrázta. Ehhez fogható bányakatasztrófa eddig ugyanis csak 1896-ban fordult elő, amikor dománi Széchem-aknában 70 ember lelte halálát. Bányászati és Kohászati Lapok 1909-es évfolyama alapján. GIAY FRIGYES I