Ajka - Ajkai Szó, 1991 (4. évfolyam, 1-41. szám)

1991-03-22 / 1. szám

A Napló február 22-i számá­ban "Szolgálj, ne háborúzz" cím­mel Üveges Sándor beszámolt két önkormányzati képviselő, Dr. Zitai Gábor és Dr. Jámbor Imre vitájáról. Az írást mindketten sú­lyosan kifogásolva a Naplóhoz fordultak - eredménytelenül. Tisztázásul íme a hivatalos jegy­zőkönyv részlete az 1991. febru­ár 19-i képviselőtestületi ülés magnetofon felvételének szó szé­riáit másolata. Dr. Csert ® ® János:... felte­szem a kérdést, hogy az Egész­ségügyi Bizottságába Barancsi doktornőt javasolják felvételre, kézfeltartással szavazzon az, aki az­­ Egészségügyi Bizottsági tagsága mellett szavaz. Orosz Estvánnml dr. 14 szavazat kel (súgja dr. Cser­én úrnak). A vá­­lsszásot dKE és a kinevezésekhez minősített többség, 14 szavazat kel­lene. 12 savast jutott. © oda £ d­$£ m: Akkor mégegy­­szer szavazzanak. (Szavaznak a képviselők. 13 szavazatot szá­molnak össze.) Dr. Ambrónyi Tamás: Ak­kor nem jó a számolás. Dr. Jámbor Imre: Kérünk név szerinti szavazást! Orosz Istvánná dr. Hadd kér­jem meg, szavazásnál... ‘Orosz Istvánná dr. javaslatába beleszólt dr. Jámbor Imre. Dr. Jámbor Imre: Mondja a szemébe Barancsi doktornőnek az, aki nem tartja őt alkalmas­nak. Mint orvost választották meg képviselőnek, és ak­i nem tartja őt alkalmasnak... Dr. Csertán Jémos: Jámbor doktor, légyszíves nyisd ki a sze­medet, és látod, hogy ki tartja fel a kezét, és ne csináljunk ebből ilyen problémát. Dr. Ambrényi Tam­ás: Rossz a számolás. Ebre3 ©ss Lászlómé főm­ümmlss­­társ: Barancsi doktornő hadd kérdezzem meg, szavazott? Mert akkor megvan a 14. Dr. Jámbor Imrémé Dr. Ba­­rancsi Márta: Szavaztam. Bajomon Lászlómé: Akkor megvan a 14, akkor nincs vita. Dr. Jámbor Imre: Akkor mi­nek kellett ez az egész cirkusz? Azért, mert a Bitai doktor ki akart... (a szalagról nem hallat­szik.) Dr. Csertám János: Jámbor doktor nagyon kérlek, légyszi­­ves... Tfedd fel a hangfogót Jám­bor doktor. Dr. Jámbor Imre: Remélem kielégültél Bitai doktor ? Dr. Cserjén János: Tiedd fel a hangfogót Jámbor doktor még­­egyszer kérlek. Fejezzük be a témát, ilyen képviselőtestületi ülést nem vagyok hajlandó leve­zetni. Orosz Istvánná dr. Tehát megvan a 14. Dr. Bitai Gábor: Polgármes­ter úr, elnézést. Két dolgot sze­retnék. Először is visszautasí­tom Jámbor doktornak a sze­mélyeskedő megjegyzését, álta­lában kielégülni masszázsszalo­nokban szoktak, tiszta sor. Má­sodik dolog, az ilyen cirkusz, ami önkormányzaton belül megy, teljes mértékben indoko­latlan, ezt nem tudom, nem óvoda, nem játszótér, itt a város problémáival kéne foglalkozni, és ezennel Egészségügyi Bizott­sági elnöki tisztemről lemon­dok. (Ezután taps hallatszik, egy vagy két ember tapsolt.) Orosz Istvánné dr: Előbb nem k­értünk ellenpróbát, kér­jünk. Dr. Csertám János: tehát a nemleges és tartózkodó szava­zatokra is igényt tartanánk, te­hát a Barancsi doktornő eseté­ben ki tartózkodott a szavazás­tól? (Számolás) 10. Ki szavaz ellene (Számolás) 2. Orosz Istvánmé dr: tehát ak­kor 14 szavazattal, 10 tartózko­dás mellett és 2 ellenszavazattal Barancsi doktornőt beválasz­totta a testület az Egészségügyi Bizottságba. zajlott a "«fefogygfe csatija’­ Mu,“s,l!" “ « b~*ttMc KUN MÉLA HELYETT JUHAR-SOR Januárban alakult meg az ön­­kormányzat utcanév változtatá­sokat előkészítő bizottsága. Munkájukról Mikusi Gyula, az ad hoc csoport vezetője és Giay Frigyes számolt be lapunknak. Alapelvük, hogy az új nevek helyi vonatkozásúak legyenek, csak Ajka fejlődésében szere­pet játszó személyek, családok neve kerüljön utcanévtáblára. Másik céljuk az ajkai flóra, fa­una jellegzetességeit megőrizni az utcanevekben. Első lépésként és évbe­n hét változtatást terveznek, először a baloldali diktatúrákkal össze­kapcsolódó neveket véve célba. A­ bizottság figyelembe veszi a lakosság véleményét is. Ehhez szeretnénk segítséget nyújtani az eddigi elképzelések közrea­dásával, és -terveink szerint - majd az Önök ötleteinek össze­gyűjtésével. A Kun Bélé utcát Juhar-sorra keresztelné át a lakosság, a ter­mészetföldrajzi névanyaghoz kapcsolódó elnevezéssel a bizott­ság is egyetért. A szintén Jósokon található Tolbucham helyett, a társközség nevét megörökítő Herémei út, vagy a Bezerééi út jön számítás­ba. Utóbbi mellett szól, hogy a Rákóczi-szabadságharcban is jeleskedő család későbbi tagja, Bezerédi Kristóf 1848-as ös­régi kapitány székhelye Tt­hon volt, a szabadságharc le­rése után pedig Bődén vásár birtokot és telepedett le. A Tanácsköztársaság út­lyett négy elnevezés is kínál­­ik. A Posta út arra utal, ha (bár nem pontosan a mai­lyen) itt haladt át Devecser­tól jövő postaút. A kifejező út előnye a rövidség, egyébé régi névadási hagyomány is. Kere István háza ennek az út­nak a kereszteződésében volt katolikus templom mellett­­ ,5 kapcsolata a városhoz kö­ mert. Igaz, már neveztek el­­ utcát a Bányásztelepen. Mi örökítésre vár Pusaor Gyt neve is, a család udvarháza sz tén ezen a helyen állt. Múlt s­­zadi ajkai földbirtokosként ho­zájárult, hogy birtokán sz után kutassanak - ez a szer­­dés alapozta meg az ajkai szt bányászatot. Pápai diákként l rátságot kötött Petőfivel, 18- ban húsvétkor vendégül láttt költőt. A visszaemlékezés szerint az evangélikus tec­lomban vettek részt istentisz' létén. G.M. (Következő tatjuk) számunkban fo­ ­ ifi­g­»Kün áe„H 5*1 '>kér.‘:Ár. ’ .Wfi ma. Jövőre már történelem ... ? sziasztok fiuk, lányok, ászjelöltek és ász^sémték! . Úgy alaku­lt a dolog, hogy az ÁSZ rövidesen a Ti városotokból jelentkezik. Mivel még nem is­merünk Benneteket, a segítsége­tekre van szükségünk, hogy meg­tudhassuk, kik lesznek városotok ászjelöltjei. Égésről szó sem lehet, nyu­godtan jelentkezzen bárki, aki úgy gondolja, hogy az élet­t­ár­­saság területein kilóg a sorból, valamiben többet tud, mást akar, mint a többiek. Mivel az ászjelölt többnyire nem önje­lölt, kérünk mindenkit, hívja fel figyelmünket ászgyanús társai­ra. Ami nagyon fontos: amit mi kínálunk, csupán lehetőség, semmi nem kötelező. Rövidesen találkozunk. Előre is köszönjük, hogy segí­tetek szándékunkban. írjatok az Ajkai Szó szerkesz­tőségének címére! Jelige: TE IS LEMETSZ­ÁSZ ! AjKai ! Észrevétel Amikor Ajka megkapta a Hild-emlékplakettet, akkor ful­dokoltunk a legjobban az elmo­­csarasodott csónakázó-tó bűzé­ben. Az igaz, hogy ezt csak az érezhette, aki a kórházban volt, vagy a tó partján sétált, mert a Tanácsköztársaság úti bekötőút benzin és kipufogó gázai jótéko­nyan elzárták a mocsárbűzt. Ész­revétel: szerencsére ezt a bizott­ság nem vette észre. Amikor a lelkészlakból át­alakított Helytörténeti Múze­um átadását, avatását végezte egy ismeretlen államtitkár, a tőle 15 m-re lévő régi evangéli­kus elemi iskola - az élő hely­­történet egyetlen és utolsó - vá­rosközponti roskadozó emlék­helyét nem látta meg. Kár, mert illetéktelenek befeszítették a hátsó középső ablakrácsot és a MÁV állomásról kitiltott haj­léktalanok befészkelték magu­kat a régi iskolába. A hajlékta­lanok hidegnek találták­­ a szál­lást és beköltöztek a fűtött lép­csőházakba. Észrevétel: nem vették észre. Egy anekdota jut erről az eszembe: Szeles időben a Bercsény közben egy járókelő fejére rá esett egy cserép. Személyi iga­zolványából a kiküldött rendőr kiírta az adatokat, s az utolsó kérdéshez ért. Baleset oka: cse­rep­esen a fejére. Észrevétel nem vette észre. Pusztaszeri Károly

Next