Ajka - Ajkai Szó, 2001 (14. évfolyam, 1-44. szám)

2001-04-20 / 15. szám

2001. április 20. Ajkai Szó Túl hosszú mézesmadzag? Hosszasan foglalkozott a képviselő-testület március 22-i ülésén az „Iparosított technológi­ával épült lakóépületek energiatakarékos felú­jításának támogatása” című napirendi ponttal. Tavaly született döntés arról, hogy az önkor­mányzat 2001. évi költségvetésében 3-5 millió forintot szerepeltessen ilyenfajta célra. A janu­árban nyilvánosságra hozott Széchenyi-terv lehetőséget kínál az önkormányzatoknak pályázati pénz elnyerésére, ha maguk is pályá­zat útján műkö­dtetett támogatási rendszert hoznak létre. Ajkán az önkormányzat nyilván­tartása szerint ez 5303 lakást érint (paneles 3902, középblokkos 1312, előregyártott vasbe­ton 89). A költségeket egyharmados arányban az épületek tulajdonosai, az önkormányzat és a központi költségvetés állnák. Az MSZP frak­ció - újabb önként vállalt feladatról lévén szó - óvatosabb lépéseket javasolt, de nem mon­dott nemet. A FIDESZ-MPP-FKGP képvise­lőcsoport azt hangsúlyozta, nem szabad a lehe­tőségből kizárni a lakosságot, még ha nem is tud élni minden lakóközösség a pályázattal. Aggályai ellenére az esély megragadását javasolta Rosta Albert is, akit a legnagyobb lakásszövetkezet vezetőjeként vontak be a tanácskozásba. - Ön szerint milyen reális lehetőségeket tar­talmaz a Széchenyi-tervnek az önkormányzati ülésen tárgyalt alprogramja? - Amikor még a hatályba lépés előtt kézhez kaptam a pályázati megfogalmazást, igen nagy várakozással tekintettem eléje és siettem min­den időmet arra fordítani, hogy a képviselő­­testület elé terjesszem, és mielőbb elfogadásra kerüljön az ehhez szükséges politikai akarat, ami végül is sikerült. De azóta a lendületes folyamatba sok illúzió keveredett, és egyez­tetve a Gazdasági Minisztériummal, ma már világos számunkra, hogy túl hosszú ebben a pályázatban a mézesmadzag. Mondom ezt elsősorban azért, mert az nagyon is jól hang­zik, hogy egy épület felújítási munkájában a bekerülési költség 1/3-át az épület tulajdono­sai, 1/3-át az önkormányzat és 1/3-át az állam vállalja fel. A kritikus pontja - és véleményem szerint elérhetetlen része - a pályázatnak az, hogy nem lehet a legfontosabb igénynek meg­felelően egy-egy gépészeti vagy szakipari munkát kiemelten kezelni az épületen belül. Hanem előírás, hogy a tetőszigetelés, lakások­ban nyílászárók cseréje, és pincefödém, illetve fogadószint szigetelésének együttes egyidejű elvégzése számít egy csoportnak, vagy külső homlokzat hőszigetelésének elvégzése után lehet bármelyik csoporthoz tartozó munkafo­lyamat mellé gépészeti munkákra pályázni. Úgy ítélem meg, ez nehezen járható út, hiszen az előírt munkaműveletek saját 1/3-os része is legkevesebb 150 ezer Ft/lakás bekerülési költ­séget jelent, amit előre együttesen külön letétbe kell helyezni. Számomra ebből csak az tűnik ki, megint nem az átlagpolgárt kívánta a Széchenyi-terv előnyös helyzetbe hozni. Ugyanakkor az örvendetes számunkra, hogy a gazdasági minisztériumtól 4,7 millió Ft vissza nem térítendő, lakások belső fűtésrekonstruk­­ciós munkáinak elvégzéséhez pályázati pénzt nyertünk, és több százezer Ft összeget az ön­­kormányzat is rendelkezésünkre bocsátott pén­zeszköz átadás címen, a lakásszövetkezet ön­­kormányzati képviselői révén, amit épület­felújításra kívánunk fordítani.­­ Márciusban tartotta közgyűléseit a Torna­menti Lakásszövetkezet. Mely témakörök vál­tották ki a legnagyobb érdeklődést? - Természetesen mint mindig, az áremelé­sek hatása, annak alakulása, fokozott informá­cióigénnyel jár. Nincs könnyű helyzetben a szövetkezet vezetősége, hiszen a szolgáltatói árak megállapításában hatásköre nincs. Ezek mértékét vagy az önkormányzat, vagy kor­mányrendelet írja elő. A lakásszövetkezet vezetősége csupán a saját költségelőirányzatát, a szövetkezeti általános költséget tudja közvet­lenül befolyásolni, ami a dolgozók bérét, iroda működését, lakossági csekkek beszerzése, átu­talási költségek, stb. tartalmazza. Ennek mér­téke a befizetett közös költségben 90 Ft/hó/lakás. - A mai fizetési morál mellett vannak-e lik­­tivitási gondjai a szövetkezetnek? - Szerencsére nincsenek, fizetőképességünk évek óta rentábilis. A kintlévőségek kezelésére a jogszabály adta lehetőségeket teljes mérték­ben kihasználjuk és a legutóbbi felügyelő bizottsági javaslatra további összpontosításo­kat kívánunk bevezetni a kintlévőségek behaj­tására. A szövetkezet működésében jelenleg ami igazán nehéz megoldandó feladatnak bizonyul, az a vízdíj elszámolásban testesül meg. Sajnos jelenleg két kormányrendelet is előírja, hogy a vízdíj elszámolásának alapja az épület bekötési főmérője. Ebből adódóan a Bakonykarszt Rt. olyan kényelmi, illetve elő­nyös helyzetbe került, hogy a lakásokban lévő mellékmérők vízdíj elszámolása számára nem létkérdés, hiszen az almérők összesített értékét kell levonnia a bekötési főmérőből és a meg­maradt különbséget a közösségnek, vagyis a társasháznak vagy lakásszövetkezetnek köz­vetlenül a rendelet értelmében kiszámlázhatja. Ezek után részéről mindennemű kockázat el­hárul. Azonban ide tartozik az is, hogy a laká­sokban a mellékmérőket 6 évente ki kellene cserélni, de a jelenlegi törvény értelmében ennek végrehajtása szinte lehetetlen, hiszen ki akarna önként mellékmérőt cserélni, csak azért, mert a mérője éppenséggel pontatlanul mér. Ugyanakkor erre a ma már nagyon is aktuális helyzetre mielőbb megoldást kell keresnünk. Erre hívta fel a figyelmet a küldött­­gyűlés is egyhangú szavazattal, amikor a lakásszövetkezet két önkormányzati képvise­lőjét és a szövetkezet vezetőségét is arra kérte fel, hogy az önkormányzat bevonásával mie­lőbb találjanak erre vonatkozóan - anyagilag is elfogadható - megoldást.­ ­gimesy- Április 28-án szombaton 10 órai kezdettel kerül megrendezésre a Nagy László Vers- és Prózamondó Verseny az általános iskolák felső tagozatos diákjai és a középiskolás korú versmondók számára a Nagy László Városi Művelődési Központban. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! 3­ 8. Civil Fórum Az Ajka és Térsége Civil Szervezetek Szö­vetsége a 8. Civil Fórumot tartotta Ajkán a Civil Házban március 22-én egy teadélután keretében. Meghívott vendégünk Markolt Endre Jász­­szentlászlóról a Jóléti Szolgálat Alapítvány ügyvezető igazgatója. A fórum célja: a helyi civil szervezetek tájékoztatása az alapítvány működéséről, eredményeiről, valamint beszél­getés a megjelent érdeklődőkkel. Ezt a rendez­vényt megelőzte egy tavaly júliusi jászszent­­lászlói kirándulás, amelyen részt vett az ajkai szövetség néhány tagja az alapítvány meghívá­sára. Már ott viszont­ meghívással éltünk tapasztalt vendégünk felé. Úgy gondoltuk, hogy talán hasznunkra lehet, ha nagyobb érdeklődési körben beszámol eddigi tevékeny­ségéről, tapasztalatairól a jászsági alapítvány. Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy Mar­kolt Endre elfogadta a meghívást. Hosszasan hallgattuk az alapítvány összetett tevékenységét, ami több éves múltra tekint vissza. Létrehoztak egy kézműves tanyát, ami nyáron gyermeküdültetésnek ad otthont. A ter­mészet csodálatos környezetében tölthetik nyaralásukat a gyermekek, ahol színes progra­mok keretében ismerkedhetnek a fazekasság­gal, szövéssel, játékkészítéssel és népi játékokkal. Másik sikeres vállalkozás a helyi Horgász Egyesület horgásztanyája, ami igazi kikapcso­lódás azok számára is, akik kibérelhetik a 11 férőhelyes hétvégi házat. Az alapítvány 10 éves múltra tekint vissza, és többmilliós vagyonnal rendelkezik. Közel 40 alkalmazottat foglalkoztat. Közülük sokan munkanélküliek voltak, akik az alapítvány szervezésében képzésen vettek részt. Szükség volt asztalosokra, akik munkáit a horgászta­nyán, kézműves tanyán és a helyi művelődési házban is lehet csodálni, valamint szaká­csokra, kiknek a gasztronómia terén igen csak hasznukat veszi az alapítvány, pl. a gyermek­­üdültetés étkeztetésében. Az igények egy-egy jó beszélgetés alatt is felmerülhetnek, így tör­tént, hogy most alapítják meg a helyi lovas egyesületet. A turizmus fejlődése a helyiek hozzáállásától is függ. A civil szerveződések­nek az a lényege, hogy valós helyi igényekre épüljön. Összefogással könnyebb, biztosabb a várt cél elérése. Közben Markolt Endre nem mintha kifo­gyott volna a szóból, de szót kapott a hallgató­ság is. Néhányan, akik a térség sorsát a szívü­kön viselik, elmondták, hogy Ajka, mint bányászváros nem sokáig viseli ezt a nevet, mivel a bányák sorsa rövid időn belül a bezá­rás. A csillék üzemeltetése mára már szükség­telenné vált, ezért lebontásra kerül a kötélpá­lya, holott akár turisztikai látványosság is lehetne a jövőben. Ez a hirtelen felmerült ötlet elősegíthetné a turizmust e térségben. Ajka múltja ezt tudja adni. Lehet, hogy ez a fórum adta a lehetősé­get, hogy egy helyi igény szükségessége érvényre juthasson? Egy valamire biztosan fény derült: szükség van az egymás közötti kommunikációra, gondolatébresztő beszélge­tésekre, ami előrébb visz minket, amennyiben összefogunk. Varga Angéla

Next