Ajka - Ajkai Szó, 2001 (14. évfolyam, 1-44. szám)
2001-04-20 / 15. szám
2001. április 20. Ajkai Szó Túl hosszú mézesmadzag? Hosszasan foglalkozott a képviselő-testület március 22-i ülésén az „Iparosított technológiával épült lakóépületek energiatakarékos felújításának támogatása” című napirendi ponttal. Tavaly született döntés arról, hogy az önkormányzat 2001. évi költségvetésében 3-5 millió forintot szerepeltessen ilyenfajta célra. A januárban nyilvánosságra hozott Széchenyi-terv lehetőséget kínál az önkormányzatoknak pályázati pénz elnyerésére, ha maguk is pályázat útján működtetett támogatási rendszert hoznak létre. Ajkán az önkormányzat nyilvántartása szerint ez 5303 lakást érint (paneles 3902, középblokkos 1312, előregyártott vasbeton 89). A költségeket egyharmados arányban az épületek tulajdonosai, az önkormányzat és a központi költségvetés állnák. Az MSZP frakció - újabb önként vállalt feladatról lévén szó - óvatosabb lépéseket javasolt, de nem mondott nemet. A FIDESZ-MPP-FKGP képviselőcsoport azt hangsúlyozta, nem szabad a lehetőségből kizárni a lakosságot, még ha nem is tud élni minden lakóközösség a pályázattal. Aggályai ellenére az esély megragadását javasolta Rosta Albert is, akit a legnagyobb lakásszövetkezet vezetőjeként vontak be a tanácskozásba. - Ön szerint milyen reális lehetőségeket tartalmaz a Széchenyi-tervnek az önkormányzati ülésen tárgyalt alprogramja? - Amikor még a hatályba lépés előtt kézhez kaptam a pályázati megfogalmazást, igen nagy várakozással tekintettem eléje és siettem minden időmet arra fordítani, hogy a képviselőtestület elé terjesszem, és mielőbb elfogadásra kerüljön az ehhez szükséges politikai akarat, ami végül is sikerült. De azóta a lendületes folyamatba sok illúzió keveredett, és egyeztetve a Gazdasági Minisztériummal, ma már világos számunkra, hogy túl hosszú ebben a pályázatban a mézesmadzag. Mondom ezt elsősorban azért, mert az nagyon is jól hangzik, hogy egy épület felújítási munkájában a bekerülési költség 1/3-át az épület tulajdonosai, 1/3-át az önkormányzat és 1/3-át az állam vállalja fel. A kritikus pontja - és véleményem szerint elérhetetlen része - a pályázatnak az, hogy nem lehet a legfontosabb igénynek megfelelően egy-egy gépészeti vagy szakipari munkát kiemelten kezelni az épületen belül. Hanem előírás, hogy a tetőszigetelés, lakásokban nyílászárók cseréje, és pincefödém, illetve fogadószint szigetelésének együttes egyidejű elvégzése számít egy csoportnak, vagy külső homlokzat hőszigetelésének elvégzése után lehet bármelyik csoporthoz tartozó munkafolyamat mellé gépészeti munkákra pályázni. Úgy ítélem meg, ez nehezen járható út, hiszen az előírt munkaműveletek saját 1/3-os része is legkevesebb 150 ezer Ft/lakás bekerülési költséget jelent, amit előre együttesen külön letétbe kell helyezni. Számomra ebből csak az tűnik ki, megint nem az átlagpolgárt kívánta a Széchenyi-terv előnyös helyzetbe hozni. Ugyanakkor az örvendetes számunkra, hogy a gazdasági minisztériumtól 4,7 millió Ft vissza nem térítendő, lakások belső fűtésrekonstrukciós munkáinak elvégzéséhez pályázati pénzt nyertünk, és több százezer Ft összeget az önkormányzat is rendelkezésünkre bocsátott pénzeszköz átadás címen, a lakásszövetkezet önkormányzati képviselői révén, amit épületfelújításra kívánunk fordítani. Márciusban tartotta közgyűléseit a Tornamenti Lakásszövetkezet. Mely témakörök váltották ki a legnagyobb érdeklődést? - Természetesen mint mindig, az áremelések hatása, annak alakulása, fokozott információigénnyel jár. Nincs könnyű helyzetben a szövetkezet vezetősége, hiszen a szolgáltatói árak megállapításában hatásköre nincs. Ezek mértékét vagy az önkormányzat, vagy kormányrendelet írja elő. A lakásszövetkezet vezetősége csupán a saját költségelőirányzatát, a szövetkezeti általános költséget tudja közvetlenül befolyásolni, ami a dolgozók bérét, iroda működését, lakossági csekkek beszerzése, átutalási költségek, stb. tartalmazza. Ennek mértéke a befizetett közös költségben 90 Ft/hó/lakás. - A mai fizetési morál mellett vannak-e liktivitási gondjai a szövetkezetnek? - Szerencsére nincsenek, fizetőképességünk évek óta rentábilis. A kintlévőségek kezelésére a jogszabály adta lehetőségeket teljes mértékben kihasználjuk és a legutóbbi felügyelő bizottsági javaslatra további összpontosításokat kívánunk bevezetni a kintlévőségek behajtására. A szövetkezet működésében jelenleg ami igazán nehéz megoldandó feladatnak bizonyul, az a vízdíj elszámolásban testesül meg. Sajnos jelenleg két kormányrendelet is előírja, hogy a vízdíj elszámolásának alapja az épület bekötési főmérője. Ebből adódóan a Bakonykarszt Rt. olyan kényelmi, illetve előnyös helyzetbe került, hogy a lakásokban lévő mellékmérők vízdíj elszámolása számára nem létkérdés, hiszen az almérők összesített értékét kell levonnia a bekötési főmérőből és a megmaradt különbséget a közösségnek, vagyis a társasháznak vagy lakásszövetkezetnek közvetlenül a rendelet értelmében kiszámlázhatja. Ezek után részéről mindennemű kockázat elhárul. Azonban ide tartozik az is, hogy a lakásokban a mellékmérőket 6 évente ki kellene cserélni, de a jelenlegi törvény értelmében ennek végrehajtása szinte lehetetlen, hiszen ki akarna önként mellékmérőt cserélni, csak azért, mert a mérője éppenséggel pontatlanul mér. Ugyanakkor erre a ma már nagyon is aktuális helyzetre mielőbb megoldást kell keresnünk. Erre hívta fel a figyelmet a küldöttgyűlés is egyhangú szavazattal, amikor a lakásszövetkezet két önkormányzati képviselőjét és a szövetkezet vezetőségét is arra kérte fel, hogy az önkormányzat bevonásával mielőbb találjanak erre vonatkozóan - anyagilag is elfogadható - megoldást. gimesy- Április 28-án szombaton 10 órai kezdettel kerül megrendezésre a Nagy László Vers- és Prózamondó Verseny az általános iskolák felső tagozatos diákjai és a középiskolás korú versmondók számára a Nagy László Városi Művelődési Központban. Minden érdeklődőt szeretettel várnak! 3 8. Civil Fórum Az Ajka és Térsége Civil Szervezetek Szövetsége a 8. Civil Fórumot tartotta Ajkán a Civil Házban március 22-én egy teadélután keretében. Meghívott vendégünk Markolt Endre Jászszentlászlóról a Jóléti Szolgálat Alapítvány ügyvezető igazgatója. A fórum célja: a helyi civil szervezetek tájékoztatása az alapítvány működéséről, eredményeiről, valamint beszélgetés a megjelent érdeklődőkkel. Ezt a rendezvényt megelőzte egy tavaly júliusi jászszentlászlói kirándulás, amelyen részt vett az ajkai szövetség néhány tagja az alapítvány meghívására. Már ott viszont meghívással éltünk tapasztalt vendégünk felé. Úgy gondoltuk, hogy talán hasznunkra lehet, ha nagyobb érdeklődési körben beszámol eddigi tevékenységéről, tapasztalatairól a jászsági alapítvány. Ezúton is szeretnénk megköszönni, hogy Markolt Endre elfogadta a meghívást. Hosszasan hallgattuk az alapítvány összetett tevékenységét, ami több éves múltra tekint vissza. Létrehoztak egy kézműves tanyát, ami nyáron gyermeküdültetésnek ad otthont. A természet csodálatos környezetében tölthetik nyaralásukat a gyermekek, ahol színes programok keretében ismerkedhetnek a fazekassággal, szövéssel, játékkészítéssel és népi játékokkal. Másik sikeres vállalkozás a helyi Horgász Egyesület horgásztanyája, ami igazi kikapcsolódás azok számára is, akik kibérelhetik a 11 férőhelyes hétvégi házat. Az alapítvány 10 éves múltra tekint vissza, és többmilliós vagyonnal rendelkezik. Közel 40 alkalmazottat foglalkoztat. Közülük sokan munkanélküliek voltak, akik az alapítvány szervezésében képzésen vettek részt. Szükség volt asztalosokra, akik munkáit a horgásztanyán, kézműves tanyán és a helyi művelődési házban is lehet csodálni, valamint szakácsokra, kiknek a gasztronómia terén igen csak hasznukat veszi az alapítvány, pl. a gyermeküdültetés étkeztetésében. Az igények egy-egy jó beszélgetés alatt is felmerülhetnek, így történt, hogy most alapítják meg a helyi lovas egyesületet. A turizmus fejlődése a helyiek hozzáállásától is függ. A civil szerveződéseknek az a lényege, hogy valós helyi igényekre épüljön. Összefogással könnyebb, biztosabb a várt cél elérése. Közben Markolt Endre nem mintha kifogyott volna a szóból, de szót kapott a hallgatóság is. Néhányan, akik a térség sorsát a szívükön viselik, elmondták, hogy Ajka, mint bányászváros nem sokáig viseli ezt a nevet, mivel a bányák sorsa rövid időn belül a bezárás. A csillék üzemeltetése mára már szükségtelenné vált, ezért lebontásra kerül a kötélpálya, holott akár turisztikai látványosság is lehetne a jövőben. Ez a hirtelen felmerült ötlet elősegíthetné a turizmust e térségben. Ajka múltja ezt tudja adni. Lehet, hogy ez a fórum adta a lehetőséget, hogy egy helyi igény szükségessége érvényre juthasson? Egy valamire biztosan fény derült: szükség van az egymás közötti kommunikációra, gondolatébresztő beszélgetésekre, ami előrébb visz minket, amennyiben összefogunk. Varga Angéla