Ajka - Ajkai Szó, 2006 (19. évfolyam, 1-50. szám)

2006-01-06 / 1. szám

2 2006. január 6., péntek Ajkai Szó Mozgásba hoztuk a várost, de óriási energiákat igényelt Újévi beszélgetés Schwartz Béla polgármesterrel B Láng György Géza___________ Milyen évet zárt Ajka váro­sa és mi vár ránk jövőre? Ez az a kérdés, amit két esztendő fordulóján általá­ban felteszünk városunk polgármesterének, s aki ezúttal is szívesen vállalko­zott az értékelésre - bár a beszélgetésre nem volt könnyű időpontot találni Schwartz Béla sűrűn teleírt naptárában. S mert az év végi elfoglaltságok között többször is szerepelt út­­avatás, útátadás, könnyen adta magát az első kérdés:­ ­ Azt tudjuk, hogy „2005. az utak éve" volt, s év végén az ön­kormányzat nagy hajrát nyitva minden héten át is adott egy-két felújított, korszerűsített utat. Már csak az a kérdés (persze, át­vitt értelemben): milyen új évbe vezetnek át ezek az utak, hogyan fogunk járni rajtuk 2006-ban? - Az újonnan elkészült, sima utakon sem feledhetjük, hogy milyen nehéz, sok akadállyal terhes utakon jutottunk el idáig. Mert 2005 nagyon nehéz év volt önkormányzatunk számára. S bár az eredményekkel nagyjából elégedett vagyok, a hatékony­sággal nem. Azt kell mondjam: jóval többet dolgoztunk, több erő­t fordítottunk rá, mint amennyi eredményt elértünk. - Mivel elégedetlen? - Többek között azokkal a területekkel, amelyek ciklus­programunkban fontos helyen szerepeltek és amelyeken gyak­ran önhibánkon kívül nem sike­rült maximálisan teljesítenünk. - Például? - Például a sportcentrum beruházása, ami azért indul késve, mert a jogszabályok változása miatt a közbeszerzé­si eljárás rendkívül megnehe­zült. Több mint fél éve dolgo­zunk rajta és meg is fogjuk csi­nálni, de eredetileg az utakkal együtt szerettük volna átadni a megújult sportcentrumot is, így viszont az átadás áthúzó­dik a jövő­ év közepére, ami na­gyon kedvező­tlenül érinti azo­kat a sportegyesületeket, ame­lyek itt játszották volna hazai mérkőzéseiket. - A hatások tehát tovább­gyűrűznek. .. - Igen, és ezért nehéz év lesz számunkra a 2006-os is. Sokat gondolkoztam az okokon és ar­ra ez eredményre jutottam, hogy túl sok mindent kellett el­végeznünk ebben a négy év­ben. Szinte minden területen sikerült mozgásba hoznunk a várost, de ez óriási energiákat igényelt. Tudtuk, munkatársa­immal meg is beszéltük, hogy új módszerekre, új eszközökre van szükség - de hogy ennyi új­ra, azt magam sem gondoltam volna. Itt van például az ingat­lanértékesítések ügye. Egyes ipari területek iránt örvendete­sen nagy az érdeklő­dés, ugyan­akkor bizonyos önkormányzati ingatlanokat, amelyek fenntar­tása csak terhet jelent, nagyon nehéz értékesíteni. Tudom, má­sok azért aggódnak, hogy min­dent eladunk, de én éppen hogy elégedetlen vagyok az el­adások ütemével.­­­­ Volt szó róla, hogy tulajdon­képpen egy négyéves ciklusprog­ram részeként kell értékelnünk az elmúlt évet. Jól látom én, hogy a negyedik évbe lépve véghajrát ké­ne nyitni, ezzel szemben legfel­jebb egy erős alapozó időszak vé­gén vagyunk? - Tulajdonképpen igen, így van. - Csakhogy a táv. adott és az idén eredményhirdetés lesz. Köze­lednek a választások! - Természetesen nem mon­dom, hogy minket nem érde­kel a választás, de aki a mun­kánkat figyeli, az láthatja, hogy nem ciklusokban gondol­kodunk. Hosszú távra szóló el­képzeléseink vannak és azok érdekében dolgozunk. Mert különben miért alakítottunk volna ki százötven építési tel­ket, ami öt évre meghatározza Ajka kínálatát, miért módosí­tottunk volna rendezési terve­ket, miért vásároltunk volna harminc hektár földterületet, miért indítottunk volna be olyan nagyszabású változtatá­sokat, amelyek a Gyepesi út két oldalán egy új városrész létrehozását szolgálják - hi­szen ezek biztos, hogy idén ta­vaszig, de még őszig sem hoz­nak látványos eredményt? Mi­ért tettünk meg mindent, hogy az Ajkát alkotó valamennyi te­lepülésrésznek kialakuljon egy élő központja: legyen vize, csatornája, portalanított útja, emlékműve, koszorúzóhelye, művelődési háza? Hiszen ezek nem is voltak benne a ciklus­programunkban. Ám az itt élő embereknek szüksége volt rá­juk­­ és mi azt szeretnénk, ha hosszú távon is élhető, kom­fortos városunk lenne, amely­ben lakói jól érzik magukat, így hát, ha elégedetlen is va­gyok az elmúlt három év haté­konyságával, ha áttekintem és számba veszem, hogy mi min­dent tettünk, mi mindent ér­tünk el, akkor az eredménnyel nem lehetek elégedetlen!­­ Tudjuk, hogy polgármester úr nem könnyen mondja azt ki, hogy elégedett valamivel. Ennek fényében még izgalmasabb a kér­dés: mi kellene ahhoz, hogy jövő ilyenkor azt mondja: elégedett volt a 2006-os évvel?­­ Mi ezekben a napokban már a következő ciklust kezd­jük el alapozni. Nem lesz egyetlen olyan terület sem, ahol ne rendelkeznénk tervek­kel, tehát bármilyen összetéte­lű önkormányzat vezeti is majd a várost, tud mi alapján dolgozni. Csak emlékeztetőül: 2002-ben nekünk egyetlenegy kiviteli terv nem állt rendelke­zésünkre semmire. Másfél éven át azzal voltunk elfoglal­va, hogy terveket készíttes­sünk; rendezési tervet, szabá­lyozási tervet, engedélyezési és kiviteli terveket. Az idén ősszel erre már nem lesz szük­ség. Azt még nem tudom, hogy az utak éve után hogy nevezzük el az új évet, de az biztos, hogy a megkezdett úton megyünk tovább. - Épülnek újabb valóságos utak is? - Az útépítések folytatódni fognak, bár kicsit másképpen. Több járda is épül majd és be­következik egy technológiai váltás is, ami már látszik a vá­rosháza környékén, tehát eze­ket a járdákat már, ha lehet, nem egyszerű aszfalttal épít­jük, hanem kicsit szebb burko­lattal. Folytatjuk a városköz­pont rekonstrukcióját, befe­jezzük a padragi csatornázást, megépítjük az utat a bódéi te­metőhöz, Gyepesen elkezdjük a művelődési házat felújítani, átépíteni, és persze a Városli­get is változások előtt áll... ■­ Aminek nem mindenki örül...­­ A Városliget eddig egy vi­szonylag zárt egység volt, de ugyanúgy nem erre a városra méretezett, mint sok minden más Ajkán. Nem tudtuk, egyik önkormányzat sem tudta megfelelően gondozni, a vá­roslakók pedig emiatt nem tudják megfelelően használ­ni. Most hozzányúlunk ehhez a zárt egységhez és kinyitjuk. Mert az, hogy építünk lakó­parkot, lesz egy bevásárló­központ, az nem azt jelenti, hogy bezárjuk a Városligetet, éppen ellenkezőleg: kinyitjuk és bevonjuk a város vérkerin­gésébe. Az, hogy épül ott egy lakópark, azt jelenti, hogy lesznek emberek, akik a kö­zelben élnek és használják majd a parkot. Megtöltik élet­tel. Hogy eladjuk a kórházpar­kolót, az nem azt jelenti, hogy a Városligetet árusítjuk ki! Az a parkoló eddig feléből­­harmadából volt kihasználva, legbelül csak kamionok és te­herautók parkoltak. A Városli­get szívében! És ezt nevezte a Napló újságírója a Városliget legértékesebb részének? Jól értsük meg: a bevásárlóköz­pont a jelenlegi parkoló terü­letén épül fel, épülettömeg csak ezt a területet foglalja el, a többi ugyanolyan park ma­rad, mint eddig volt. Megépül viszont egy újabb körforgalmi csomópont (a kórház előtt) és megint megszűnik egy baleset­­veszélyes kereszteződés. - Mindent összevetve, mégis kisebb lesz a Városliget. - Igen, de élhetőbb, hasz­nálhatóbb. Ajkán mindent na­gyobbra méreteztek, mint amennyi ennek a városnak kell. Az elődeink egy 60-70 ez­res várost álmodtak, erre mé­retezték nemcsak a Városlige­tet, hanem a művelődési háza­kat, az iskolákat és még sok mindent. Végül maradtunk harmincezren. Mi ennek a mincezer embernek szeret­nénk egy élhető várost terem­teni­­ és meg is teremtjük. Schwartz Béla Mi jön „Az utak éve" után? Megint nem az egészségügy éve volt I Üveges Sándor A XIX. század végén, amikor a bányászkodás megindult a Felajka nevű, a mai vasútállo­más feletti meredélyen állt fa­luhoz közeli Csinger települé­sen, a Puzdor-birtokon, annak érdekében, hogy a bányászok­nak ne mesziről kelljen a mun­kába gyalogolniuk, bányász­kolónia alakult. Mi is volt a szén? Fekete gyémánt. Ho­gyan hívták a szenet a föld alatt fejtő munkást? Vájár. A bányászkolónia talán le­geslegősibb utcáit a fekete gyémántról és a vájárról ne­vezték el. Szűk, kicsit girbe­gurba utcák voltak ezek, a há­zacskák „egymás szájába lóg­tak”, mert akkoriban és még sok évtizeddel később is a bá­­nyászság együttvalóságáról, pajtásiasságáról szóltak az Élet írta történetek. A szűk kis utcákat rengeteg apró nép „meztéllába” taposta tükörsi­mára, ezen a nyári záporvíz úgy futott, mint valami beton­mederben. Ha hó esett, még el sem állt, máris vígan lehe­tett közlekedni végig az utcá­kon, mert az ott élőknek az volt a természetes, hogy a ha­vat el kell lapátolni. Talán mindezek az okai annak, hogy máig elfelejtődött: az utcács­kákra akár kemény, szilárd burkolatot is lehetne rakni... A városépítés lázában, a hetvenes években az nem le­hetett, hogy egy településen ne legyen Kossuth utca! Az meg, hogy ez egy kulturált hely, megfelelő színvonalú hu­mán értelmiséggel, szinte kí­nálta a költő, Csokonai nevét. Szilvágyi Károly evangélikus tanító a település múltjára utaló „keresztszülője” a leg­hosszabb kórház-dombi utcá­nak, míg a Futó és a Verseny utcák igencsak munkaverseny­­ízű elnevezések, talán a szoci­alizmus hőskorából. Lám, beköszöntött a XXI. század, aminek elején a száz­éves utca először, a többi em­lített meg (az agyonhasznált­­ság okán) muszájból kapott szilárd, új felületet. 2005-ben Ajka mindösszesen 840 milliót költhetett útépítésre, ennek jó felét a Magyar Közút Kht. kimondhatatlanul hosszú cég­nevű­ ajkai üzemmérnöksége kapta pályázatgyőztesként. Annak, mármint a megújult Gyepesi útnak is nagyon örül­­­het mindenki. Ám az igazi „Ez miénk!’-érzés mégiscsak ezeknél a kisebb (­nagyobb) utcácskáknál lelhető fel. Az ezekben lakók tudják a leg­jobban, hogy mennyivel kön­­­nyebbé vált az életük pusztán csak attól, hogy úttestük, jár­dájuk megint simává kemé­nyedett. Ezért volt jogos sze­rintem, hogy a város vezetése megtisztelt minden ott élőt azzal, hogy külön-külön avatta fel a Móra, Móricz, no meg a többi citált, valós vagy képzelt történelmű utcát. Minden ava­­tón meghallgatva persze a jo­gos kritikai észrevételeket is... Persze, politikai marketing­nek nevezték páran az utca­avató ünnepségeket. De nem tudok olyanról, hogy megújult utca lakója mondott volna ilyet. Ők vannak többen, sok­kal többen, ők azok, akik nem hagyják, hogy a fanyalgók, a minden örömbe politikai kí­sértést belelátnokolók elront­sák az örömüket. Már most le­het tudni, hogy a tavaly év vé­gi rohammunkában három újabb ajkai utcamegújulás is elnyerte a pályázati támoga­tást, a többi tucatról meg ké­sőbb döntenek. Azt is lehet tudni, hogy a Sport utca-Ifjú­ság utcai csomópont körfor­­galmasítása is megkezdődik. A Bódén élőtt láthatták már no­vember-decemberben, hogy járda-kerékpárút kezd kiala­kulni a Padragi úton a nagy lej­tőnél, a Somogyi Béla utcai ke­reszteződéstől. Azaz a tavaly decemberi útavatásokat köve­tően sem állt le a meghirde­tett program, csak szünetel­nek kicsit a munkák. Most már csak azt nem tu­dom, milyen szlogent talál majd ki a város vezetése, ha egyszer 2005-ben már felhasz­nálta Az utak éve elnevezést - de ez legyen a legnagyobb ba­junk! A 2005-ös esztendő megint nem az egészségügy éve volt Magyarországon - ez­zel kezdte beszámolóját dr. Nyári Ildikó főigazgató a Magyar Imre Kórház éves munkaértekezletén. A Reneszánsz együttes mű­sora fogadta az érkezőket, ám utána jó időre száműzetett a felhőtlen derű a kórház már­ványcsarnokából. A főigazgató sorolta a gondokat: - Tisztá­ban vagyunk a finanszírozás­sal, a munkaerőhiánnyal, az ügyeleti, készenléti problé­mákkal, a bérezéssel. Mindent megpróbálok megtenni annak érdekében, hogy az általános nagy egészségügyi problémá­kon belül helyileg kezeljem az esetenként megoldhatatlan­nak látszó feladatokat, hogy az itt dolgozók kicsit komfor­tosabban érezzék magukat, a betegek elégedettek legyenek - közölte a hallgatósággal. A főigazgató a továbbiakban kitért a vezetői struktúravál­tásra: - Orvos-igazgató váltás többször történt az év folya­mán, december 1-jétől dr. Hajdú Mária főorvos látja el az orvos-igazgatói feladatokat. Ezúton megköszönöm dr. Milkovics Rókus és dr. Széll And­rás munkáját. Az új működési és szervezeti szabályzat sze­rint orvosigazgató-helyettes nem lesz a kórházban - mond­ta dr. Nyári Ildikó, majd ismer­tette a további változásokat. Új szakigazgatási poszt került kialakításra, mégpedig a minő­ségirányítási igazgatói munka­kör, amelyet Horváth Lőrincné tölt be néhány hónapja. Osz­tályvezetői szinten is történ­tek változások: dr. Kovács Imre november óta vezeti a neuro­lógiát, dr. Küronya Pál a belgyó­gyászati osztályt. Igaz, mind­ketten megbízottként, de be­adták pályázataikat, amelyek jelenleg a szakmai kollégiu­mok előtt vannak. Dr. Nyári Ildikó főigazgató beszámolt a 2005-ös év legna­gyobb kórházi eredményéről, arról, hogy teljesen megszűnt a kórház hatalmas adósságállo­mánya, ezért köszönetet mon­dott a gazdasági, az ellátási, üzemviteli, közgazdasági osz­tályok munkatársainak, mert rájuk sokkal több feladat há­rult, mint eddig, és ezt példá­san oldották meg. Hangsúlyo­san leszögezte:­­ A pénzügyi sikerek az önkormányzat anya­gi és erkölcsi támogatása nél­kül nem történhettek volna meg. Schwartz Béla polgármester felvázolta, hogy az ajkai kór­ház 2004-től napjainkig ho­gyan jutott a gyengék közül a jók közé. Az önkormányzatnak valóban volt ebben szerepe, de nem ez volt a lényeges - hang­súlyozta -, hanem a kórházi dolgozók, vezetőik­ szerepe, akik ezt a programot megvaló­sították. - Mi csak olyan sze­rény eszközökkel járultunk hozzá, hogy három év alatt két­szer akkora fejlesztést és felhal­mozást biztosítottunk a kórház részére, mint az előző ciklus négy évében - fogal­mazott Schwartz Bé­la. - A konszolidációs program az év végé­vel lezárult, teljesítet­tük, nincs adósságál­lományunk. Ám a fel­­emelkedést folytat­nunk kell, ehhez az önkormányzat min­den segítséget meg­ad - tette hozzá. Kö­szönetet mondott a kórház dolgozóinak, külön kiemelve dr. Nyári Ildikó munká­ját, valamint a gazda­sági, ápolási, műszaki igazgatóságok tevé­kenységét. A prog­ram sikeres teljesítéséért az ön­­kormányzat 10 millió forint egyszeri jutalomban részesítet­te az intézményt. Ezt az össze­get a kórház első számú vezető­je igazságosan osztotta el a dol­gozók között. Aki szeptembe­rig ott dolgozott, egységesen 17 ezer forintos vásárlási utal­ványt kapott. / Évzáró értekezlet a Magyar Imre kórházban Dr. Nyári Ildikó főigazgató a súlyos gondok mellett is jelentős eredményekről számolt be Városi hetilap. A lapot alapította Ajka Város Önkormányzata. A Maraton Lapcsoport tagja. Megjelenik 12 700 példányszámban Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. Postacím: 8401 Ajka, Pf. 90. Tel./fax: 88/400-400, SMS: 30/30-30-144, e-mail: ajkaiszo@maraton.plc.hu Kiadó: Maraton Lapcsoport - Multivízió Kiadói Kft. http://www.maraton.hu Felelős kiadó: Kovácsi Miklós ügyvezető igazgató, Heffler György ügyvezető igazgató. Lapigazgató: Steffek József Technikai szerkesztőség: 8200 Veszprém, Zalka Máté tér 1. Nyomdai munkák: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Veszprém, Házgyári u. 12. Felelős vezető: Jens Danhardt. Megrendelés száma: 1/19/2006 ISSN: 0238-6267 A lap ingyenes. Terjeszti a Pannon Lapok Társasága 4 t­ v

Next