Ajka - Ajkai Szó, 2007 (20. évfolyam, 1-50. szám)

2007-09-07 / 35. szám

2 2007. szeptember 7., péntek Előkerült a nagy füzet Az iparosok is részt vállalnának a város gondjainak megoldásából Régen látott vendéget köszöntött Wágenhoffer Tibor, az Ajka és Devecser Térsége Ipartestület tiszte­letbeli elnöke kedden este a szervezet Vörösmarty utcai székházában: Schwartz Bélát. A polgármester is elismerte, hogy utoljára akkor járt errefelé, amikor még a Mesterek Házát ter­vezgették - márpedig az nem tegnap volt... Az ipartestületek a rend­szerváltás előtti időkben a „maszek világ”, a kisiparosok hiteles helyei voltak. A maguk nemében és jogosítványaik birtokában szervezői, összefo­gói és éltetői a­­ kisiparosság­nak. A kilencvenes évek törté­nései szerte az országban lerombolták az ipartestülete­ket, a kötelező iparkamarai tagság pedig a maradék erejü­ket is elvette. A hajdan három­százas taglétszámú ajkai szer­vezet a tizedére csökkent. Ki­ki más módon kereste a boldo­gulását. Ahogy Sári Tibor iro­davezető a polgármesternek előadott helyzet bemutatása­kor említette: a meggyengült­­ ipartestületek a politika játék­szerévé is váltak. - Ne tagadjuk, neveztek bennünket még királycsiná­­lóknak is! - így az irodaveze­tő, majd folytatta: - Számunk­ra ez a tanulóidő volt, láttuk, hogyan lesznek egyesek a politika csókos kiszolgálói, amit persze az iparostársada­lom többsége rossz szemmel nézett. A kötelező kamarai tagság megszűntét követően az ipar­testületek újra kezdenek meg­erősödni, a nálunk működő már 110 tagdíjfizetővel ren­delkezik. Ezt a találkozót a ismét önmagára találó szerve­zet jó szándéka hozta létre: azért kezdeményezték az ipa­rosok, mert részt akarnak vál­lalni a város gondjainak meg­oldásából. Egyetlen „ellen­szolgáltatást” kérnek csupán, azt, hogy hallgattassák meg az ő véleményük is. Schwartz Bélát a tájékozta­tó kérdésekre ingerelte: men­nyi a tagdíj (évi 4200 Ft), mennyi az éves költségvetés (tízmillió), ennek milyen a bevételioldal-összetétele, stb. Ezután belefogott a maga tájé­koztatójába. Elsőként a pol­gármesteri hivatal (száztizen­­kilencről 92 főre csökkent) létszámhelyzetével foglalko­zott, megemlítve, hogy még mindig nem eléggé ügyfél- és feladatorientált a működése. Ajka életéből az 1990-2002 közötti szakaszt nevesítette, példákkal támasztva alá azt, hogy menyire „leült” a város, elhanyagolttá váltak az intéz­mények, az épületek, a közte­rületek, de az emberek is. Az elmúlt hat évben óriási ener­giákat kellett ahhoz megmoz­gatni, hogy ismét fokozódjon az emberek teljesítménye, de mostanra már világos, hogy behozzuk a lemaradást. - Arra senki ne gondoljon, hogy Ajka ugyanaz lesz majd, mint régen volt - folytatta a polgármester. - Ajka egy modern, korszerű, 35-36 ezres lélekszámú, tizennyolc­­ezer munkahellyel rendelkező város lesz, ahol mindenki, aki akarja, kényelmesen és jól érezheti magát. Ha ezt a célmegjelölést elfo­gadják az ipartestület tagjai és ha mindezt mozgalomnak fogják fel, Schwartz Béla azt kérte, vegyenek ők is részt ebben a mozgalomban. Az általános tájékoztatások után előkerült a polgármester nagy füzete, és az ipartestület elnökségének tagjai kezdték sorolni javaslataikat no meg természetesen a kéréseiket is. Ezek közül a legfeltűnőbb az volt, hogy milyen elementáris igénnyel fogalmazták meg egyenként azt az igényt, hogy a szakadékot, ami az önkor­mányzat és az Ajka és Deve­cser Térsége Ipartestület között tátong, tüntessék el. A konkrét javaslatok és ész­revételek pedig bekerültek ama bizonyos A4-es, vastag jegyzetfüzetbe... (vs.) Németh László, Herbent József, Nardai Károly és Kovács József fogadta a polgármestert Ajkai Szó Még egymilliót léptek Természetjáró berkekben az a legnagyobb dicsőség, ha valaki legalább egyszer végigjárja szépséges hazánk leghosszabb turistaútjait. A Bánki Donát Természet­­barát Egyesület több tagja már korábban teljesítette a „Másfél­­millió lépés Magyarországon” 1100 kilométeres gyalogos túrát, elhatározták, még egy­millió lépéssel, több mint 560 kilométerrel folytatják. A dél­dunántúli kéktúra útvonalát négy szakaszra osztották fel, s augusztusban tíz napot gyalo­golva pontosan követték az úton járóknak felfestett kék sávot. A Vas megyei Irottkő csúcsáról indulva Zala, Somogy, Baranya, Tolna megyékben kanyarogva jutottak el Szekszárdig. Az idén Abaliget vasútállo­mása volt a rajt helye. A helyi cseppkőbarlang után hamaro­san a bezárt Petőcz-aknai urán­bánya helyén lévő emlékműhöz értek. Lenyűgöző látványú tája­kon gyalogolva gyönyörködtek az eléjük táruló panorámában. Pécs ezernyi látnivalói mellett a környék nevezetességeit is meg­csodálhatták, felmásztak a Tubesre, Siklósra és Máriagyüd­­re is eljutottak. Felsorolni szinte lehetetlen, hogy hazánk hány csodálatos déli nevezetességeit érintették. Például zengővárkonyi éjszaká­zásuk után lerótták kegyeletü­ket Rockenbauer Pál sírjánál, majd „bevették” Pécsvárad várát, és megmászták a Zengő 682 méteres csúcsát. Bakancsok a baranyai táj nevezetességein végigkopogva elérkeztek a Szekszárd környéki szőlőkig, ahol az ottani Séd nyomvonalát követve megérkeztek Tolna megye székhelyére, Szekszárd­­ra. A Babits Mihály emlékház, a nagytemplom, a megyeháza, a Wosinszky Mór Múzeum meg­tekintése után a vasútállomá­son bekerült túrafüzetükbe az utolsó igazoló bélyegzés is, ami azt jelentette, hogy végigjárták a Dél-dunántúli kéktúrát Mint mondták, nagyon elfá­radtak, de megérte. T. S. A bánkis csoport Rockenbauer Pál sírjánál Zengővárkonyban Megrongált játszóterek Az iskola a gyerekekről szól, a gyerekekért működik Egy éve már, hogy három, az uniós szabványnak megfe­lelő játszóteret állítottak fel a városban, a Csónakázó tó mellett, a Futó, és a Cso­konai utcában. A tó mellettinél látszik, hogy nem kerülte el a graffiti­­sek figyelmét, de „művüket” a karbantartók már eltüntették. Ami viszont maradt, az az ivó­kút­­ egy része. Mert a tetejé­ről eltűnt a saválló lemez és a nyomócsap is. Azt bizony nem kisgyerekek rongálták meg, sokkal komolyabb vandaliz­mus áldozata lett. Ha alaposabban néz körül az ember, feltűnik, hogy a játékok alatt az esést csökken­teni hivatott homok az esőtől, napsütéstől bizony betonke­ménységűre száradt. A homo­kozóban sem különb a hely­zet, régen került abba friss homok. Tovább mentünk a Csokonai utcai játszótérhez. Hasonló a kép, annyi eltérés­sel, hogy itt a kút csak homok­kal van eltömődve, szétszerel­ve nincs. Feltűnt viszont, hogy a hinták alatti rugal­mas daráltgumi padló néhány helyen csúnyán fel­­púposodik. Ez bizony bal­esetveszélyt jelent, mert ha a kisgyerek megbotlik benne, beverheti a fejét a hintákat tartó lábazatba. Talán nem meglepő, hogy a harmadik helyen, a Futó utcai játszótérnél is hasonló kép fogadott bennünket. Az építé­si és városgazdálkodási iroda ügyintézője, akihez a terek tartoznak, érdeklődésünkre elmondta: az egy év alatt a graffiti eltávolításán kívül nem kellett költeni a terekre. A csapok rongálásáról - ha ugyan azt, hogy a kisgyerek homokot szór bele, annak lehet nevezni­­, tudnak, a rombolás mértékéből viszont az is látszik, hogy ilyen szem­pontból a Csónakázó-tó mel­letti van kitéve a legnagyobb veszélynek, hiszen körülötte nincsenek házak, késő este már kevesen mozognak azon a területen. A játszóterek meg­óvását egy helyi kft.-vel kötött karbantartási szerződéssel biztosítja az önkormányzat. A felhozott hibák nagy valószí­nűséggel nem kerülik el a kar­bantartók figyelmét sem - mondta Szentes Gáborné. N. I. (Folytatás az 1. oldalról.) -Ajkán 1994-ben 158 tanuló­­csoportban 3585 tanuló járt általános iskolába és 298 peda­gógus tanította őket - emlékez­tetett­ a városi tanévnyitón dr. Horváth József. - Az idén már csak 2200 diák tanul általános iskoláinkban, ezért csak 96 tanulócsoportot tudtunk indíta­ni, a pedagógusok száma pedig 200 alá csökkent. Egyértelműek az okok is: míg 1993-ban 365 kisgyermek szü­letett Ajkán, addig tavaly már ennek a fele sem, mindössze 176. A születésszámok csökke­nését az iskolákban valamelyest kompenzálja a bejáró tanulók létszámának emelkedése, akik 25 településről választották a kistérségi központ, Ajka iskolá­it, s a legutóbbi tanévben két­százötvenegyen voltak. - Ezek az adatok magyaráza­tot adnak arra, miért kellett az önkormányzatnak iskolaössze­vonásokat végrehajtania - jelen­tette ki az alpolgármester, elmondva, hogy az északi város­részben az Eötvös, a Kossuth és a Mikes iskolák összevonásából megalakult a Borsos Miklós Általános Iskola, a déli város­részben pedig létrejött az össze­vont Fekete István-Vörösmarty Mihály Általános Iskola, Gim­názium és Szakközépiskola, amely magában foglalja a pad­­ragkúti volt Váczi Mihály Álta­lános Iskolát is. - Mindezekből a racionalizá­lásokból a gyerekek semmit sem érezhetnek meg - folytatta - hiszen ugyanazok a pedagó­gusok tanítják őket, akik eddig, a változás csak annyi, amennyi az összevonás nélkül is bekövet­kezett volna. Jelezte az alpolgármester, hogy a későbbiekben további változtatásokra is szükség lesz, hiszen 2011-re már csak 1800 körüli tanulólétszám várható. Kijelentette azonban azt is, hogy Ajka Város Önkor­mányzata biztosítja az oktatás személyi és tárgyi feltételeit és a törvényi előírásoknak minden területen meg fognak felelni. Hamarosan 25 fővel bővítik a bölcsődei férőhelye­ket, még ebben az önkor­mányzati ciklusban felújíta­nak egy óvodát és egy iskolát, továbbá a Szemünk fénye programba bekapcsolódva korszerűsítik az iskolák világí­­tási és fűtésrendszerét.­­ Az önkormányzat célja, hogy minél jobban képzett és gondosan nevelt, jó szándékú, tudásra éhes és embertársait tisztelő tanulókat bocsásson ki az iskola - fejezte be beszédét dr. Horváth József, majd jó tanulást és szép tanévet kívánva megnyitottnak nyilvánított a 2007/2008-as tanévet. Dr. Kozma László, az Oktatási és Kulturális Minisztérium vezető főtanácsosa kevésbé tudta lekötni a serdületlen ifjú­ság figyelmét, amikor azt ecse­telte, hogy az infrastrukturális operatív program milyen ragyo­gó lehetőségeket nyit meg az oktatás előtt. Az érdeklődők azonban megtudhatták, hogy az infrastrukturális fejleszté­sekhez az oktatás eredményes­ségének és hatékonyságának javulását elősegítő tartalmi, módszertani programok is kap­csolódnak, amelyekre jelentős uniós források jutnak az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként. A fejlesztések egyik alapvető célja a minőségi okta­táshoz való egyenlő hozzáférés. Ezt segíti elő a kompetencia alapú oktatás elterjesztése, a közoktatási rendszer hatékony­ságának javítása és újszerű megoldások bevezetése, vala­mint a közoktatási intézmények regionális szintű együttműkö­dése is, amelyekre a Társadalmi Megújulás Operatív Program most megjelenő pályázatai 29 milliárd forint értékben nyújta­nak támogatást. Utassy István igazgatói tekin­télye ismét helyreállította a figyelmes csendet a teremben. Tanévnyitó beszédében elmond­­ta, hogy az új tanév előkészítése már tavasszal elkezdődött, ami­kor szervezeti, személyi dönté­seket kellett meghozniuk. „Mint obsit előtt álló pedagógus” figyelmeztetett, hogy az oktatás nehezen viseli el a hajtűkanya­rokat, ezért stabilizálni kellene jogszabályi kereteit. - Tagadhatatlan, hogy így sokszor elbizonytalanodunk a szakmai munka végzése köz­ben - ismerte be, hozzátéve, hogy konfliktusok nélkül nem működhet iskola, a feszültsé­gek azonban csökkenthetők, ha a gyermekek tevékenységé­re koncentrálunk. Mert az iskola a gyerekekről szól, értük működik. - Pedagógusok, szülők és diá­kok egy csónakban evezünk, csak olykor a lapátokat összeüt­jük - mondta az igazgató, aki megígérte, hogy az összevont intézmény minden korábbi egy­ségének (Kossuth, Mikes, Eöt­vös, Veres Pálné) hagyományait megőrzik, jelenlegi névadójuk­kal, Borsos Miklóssal pedig új hagyományokat teremtenek. A színpadot ezek után a Viva la musicát énekelve visszafog­lalta a Borsos iskola énekkara Fábiánné Adorján Renáta vezényletével, zongorán kísért Vörös Jánosné. Műsoruk végén a megjelentekkel közösen éne­kelték el a Szózatot. Ígyg Ajka Város Önkormányzata biztosítja az oktatás személyi és tárgyi feltételeit Veszélyes is lehet a hinta alatt felpú­­posodott padozat A tanévnyitóra zsúfolásig megtelt a színházterem ♦ Ajkai­­ Városi hetilap. A lapot alapította Ajka Város Önkormányzata. A Maraton Lapcsoport tagja. Szerkeszti: a szerkesztőbizottság. A lap 2007. szeptember 7-i számát szerkesztette: Láng György Géza. E-mail: ajkaiszo@invitel.hu Postacím: 8401 Ajka, Pf. 90. Tel./fax: 88/400-400, SMS: 30/30-30-144 E-mail: ajkaiszo@ajkanet.hu Kiadó: Maraton Lapcsoport - Multivízió Kiadói Kft. http://www.maraton.hu Felelős kiadó: Kovácsi Miklós ügyvezető igazgató: Heffler György ügyvezető igazgató Lapigazgató: Lajti Ágnes • Irodavezető: Józsa Mónika Technikai szerkesztőség: 8200 Veszprém, Almádi u. 3. Hirdetési e-mail cím: veszpremmaraton@maraton.pl­.hu Nyomdai munkák: Pannon Lapok Társasága Nyomdai Központ Veszprém, Házgyári u. 12. Felelős vezető: Jens Danhardt. Megrendelés száma: 35/20/2007 ISSN: 0230-6267 A lap ingyenes. Megjelenik 12 700 példányszámban. Terjeszti a Pannon Lapok Társasága - terjesztési információ: 80/949-199

Next