Ajka - Ajkai Szó, 2011 (24. évfolyam, 1-48. szám)

2011-03-18 / 11. szám

2011. március 18., péntek KULTÚRA Reviczky Krisztina negyedik verseskötete A hétköznapok költője szeretne lenni Hiába vagy cinikus, léha és frivol, nagyon érzékeny és érzelemmel teli ember vagy, akire nagyon kell vigyáznia az olvasónak! Ezt mondta Revicz­ky Krisztinának dr. Praznovszky Mihály iro­dalomtörténész a tavaly decemberben megjelent „Üvegárnyak” című ver­seskötete bemutatója al­kalmával. - Ne kérj előszót és fülszöveget a könyveid­hez! Nincs rá szükséged. Felnőttél, téged ne ajánl­jon senki - tanácsolta a költőnek. A kettejük közötti régi ismeretség igazán őszin­tévé, bensőségessé tette a teltház előtt zajló beszélge­tést március 10-én csütör­tökön a szabadidőközpont konferenciatermében. Reviczky Krisztina sok­rétű, vibráló egyéniség, ebből táplálkoznak versei. Korábbi köteteinek címe: Kapaszkodó (1998), Vész­kijárat (2000), Angyalka­vicsok (2005). Ezek után az Üvegárnyakkal (2010) szerez örömet az olvasók­nak.­­ Jóllehet előző kötete­imre inkább a homogén hangzásvilág és szöveg­­kezelés jellemző, jobban illik hozzám egy mozaik­kötet, amilyen az Üvegár­nyak. Többfajta hangnem keveredik benne az iro­nikuson, szarkasztikuson keresztül a vidámig - fo­galmazta meg új köteté­ről a szerző. Mindegyik könyve fellelhető a Ma­gyar Elektronikus Könyv­tárban, költeményeit so­kan kedvelik. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a személye után ku­tatva gyakran találkozha­tunk az interneten, több honlapon is, kölcsönvett verseivel. - Kevés ilyen nyersen őszinte költőt olvastam. Nem zavarja, hogy nem tud elrejtőzni. Nem is akar. Lényében a sorból való kitörés örök vágya nyilvánul meg - állapítot­ta meg Praznovszky Mi­hály, de az utolsó gondo­latot - a tőle megszokott, valóban nyers őszinteség­gel - Krisztina azonnal meg is cáfolta: - Soha nem akartam kilógni a sorból, min­dig olyan akartam lenni, mint más. A legfontosabb számomra az, hogy az egyszerű dolgokat ho­gyan élem meg. Minden korszak hozzátesz az em­berhez, és nem vesz el. A negatív élmény is élmény, nem megtagadni kell a rossz emlékeket, hanem tanulni kell belőlük. Én a hétköznapok költője sze­retnék lenni! Zs. G. E. Praznovszky Mihály és Reviczky Krisztina a könyvbemu­tatón (Fotó: Györkös) Minden asztal foglalt volt, sőt, több vendégnek várnia is kellett a Torkos Csütörtökön. Az országos gasztronómiai programba az idén egy ajkai étterem kapcsolódott be. A Klub Oázis 110 fé­rőhelye, ahogy a tavalyi Torkos Csütörtökön, úgy az idén március 10-én is időnként kevésnek bizo­nyult. A vállalkozás már előre meghirdette a ked­vezményes étkezési lehe­tőséget a honlapján, a ven­dégeknek pedig be kellett jelentkezniük. Takács Krisztina és párja ekkor járt először a Klub Oázisban. A fiatalok kér­désünkre elmondták, hogy szeretnek étterembe járni, utazni, kirándulni, az erre a célra fordítható pénzük viszont kevés, így minden kedvezményes lehetőséget megragadnak. Beszereztek olyan kártyát, amellyel ol­csóbban járhatnak múze­umba, színházba, állatkert­be, és nagyon várták a Tor­kos Csütörtököt. Őket nem zavarta, hogy tömeg volt az étteremben, a finom ízek­kel voltak elfoglalva. Egy nyugdíjas házaspár szerint kiváló dolog a torkoskodó nap, ők viszont legközelebb inkább máskor látogatják az éttermet. Számukra zavaró volt néhány vendég hangos beszéde és a tömeg. Az étel viszont éppúgy ízlett nekik, mint a kevésbé zsúfolt na­pokon, a pincérek kedvesek és mosolygósak voltak. A szervezők remélik, hogy a Torkos Csütörtök és a hasonló rendezvények nem csupán azon a napon hozzák meg a vendéglőbe járási kedvet, hanem né­hány torkoskodó máskor is betér. Tisler Anna Ajkai Szó 0 Nándi bácsi kilenc évtizede A fák törzsükbe rajzolják a megélt időt. Bugár Nán­dornak, a Bányász Fúvószenekar egykori karmester­ének képzeletbeli fatörzsébe kilencven évgyűrűt rajzolt a sors. Március 15-én töltötte be ezt a tiszteletre méltó kort, amit meghazudtol derűje, energiája. Bugár Nándor hosszú évtizedekig volt a Bányász Fúvósok karmestere, a nehéz időkben is életben tartot­ta a zenekart. Amikor jöttek a fiatalabbak, mint Hor­­váth Zoltán és a nemrég eltemetett Vörös János, csend­ben átadta a karmesteri pálcát, és beült a zenekarba tovább játszani. Nyolcvanéves koráig fújta a trombitát a fiatalok között, hirdetve a zene erejét és szeretetét. Az ünnepi köszöntőtől elvárás, hogy egy kicsit „mo­solygós” hangulatú legyen. Nehéz azonban az ajkai zenei élet egyik kiemelkedő alakját köszönteni, aki ép­pen olyan csendben ünnepli 90. születésnapját, mint amilyen némaság évek óta körülveszi... A kilencvenedik születésnap egy villanás az ember életében. Külön boldogság, ha az embert nem felejtik el. Mi is köszöntjük 90. születésnapján: Isten éltesse jó egészségben, sokáig, Nándi bácsi! További jó egészséget és még hosszú életet kívánunk! A századikon is szeretnénk köszönteni! Tollár Sándor A jövő energiaforrása A múlt héten városunk­ban járt a Paksi Atomerő­mű Zrt. kamionja. A szá­mítógépes animációkkal tűzdelt bemutatók során megismerkedhettünk az atomerőmű működésével, a környezeti hatásokkal; a kamionban akár ajándék emlékpénzt is gyárthat­tunk. A Paksi Magyarország Atomerőmű villamos­­energia-termelésének 40%­­át adja. A jövő kihívása az avuló erőműparkok levál­tása, ugyanis egyre jobban nő az Elsősorban energiaigényünk, tiszta, olcsó, stabil áron elérhető ener­giaforrások kellenek. Az atomerőmű hosszú élet­tartammal bír, nem bocsát ki üvegházhatású gázokat, versenyképes áron termel, nem foglal el nagy terüle­teket. A tévhitekkel ellen­tétben nem bocsát ki nagy­mértékű sugárzást sem. Az atomerőmű célkitűzése jelenleg az, hogy az évekkel ezelőtt kijelölt újabb két re­aktorblokkot felépítsék, így legalább másfélszeresére nőne a termelés. (További részletek a kristalyvolgy.ka­­puja.hu honlapon.) Juhász Bálint Sokan torkoskodtak csütörtökön Parkszépítő bódés nyugdíjasok Nem tétlenkedtek a bó­déi nyugdíjasok az elmúlt héten sem, önként vállalt környezetszépítő felada­tuknak tettek eleget és a patak-menti köztéren szorgoskodtak. A nemzeti ünnepre ké­szülve a Nosztalgia Nyugdíjas Klub öt tusát ültetett el a 48-49-es sza­badságharcot megidéző emlékműnél. A szervezet elképzelése, hogy folya­matosan bővíti a park cserje és fa állományát, hogy egy látványos és ápolt környezetet alakít­sanak ki. A napokban új márványtáblát is készít­tettek, és helyeztek el a kőoszlopnál, amelyet a 15-i ünnepségen szen­telnek fel, és a körülötte található kovácsoltvas elemek szintén a na­pokban kaptak frissítő festést. A nyugdíjasok a szokásos kertgondozási feladatok mellett a patak által lehordott szemetet, üdítős flakonokat is ös­­szegyűjtötték a part köz­vetlen környezetében. Az emlékművet átölelő park tarka, tavaszi virágokkal kiegészülve nyeri el új és barátságos képét az ün­nepi alkalomra. (ta) A bódés nyugdíjasok az ünnep előtt a patak-menti közté­ren szorgoskodtak (Fotó: Györkös)

Next