Ajka - Ajkai Szó, 2011 (24. évfolyam, 1-48. szám)
2011-04-08 / 14. szám
SZÍNHÁZ Diákszínjátszók regionális fesztiválja Barátságos találkozások Az idei Országos Diákszínjátszó Találkozó (ODT) Ajkán április elsején és másodikán már a 21. volt a sorban, mióta az országos egyesületünk szervezi a rendezvényt. S a második olyan év, amikor a Veszprém megyei Gyermekkultúráért Alapítvány - s ezúttal az ajkai Nagy László Művelődési Ház - adja a pályázati-pénzügyi és infrastrukturális hátteret, s egy nagy múltú és sikeres megyei diákszínjátszó csapat, pápai Szeleburdiák színapad vállalja fel a közép-dunántúli regionális fesztivál „kitalálását”. A mostani fesztiválnak volt egy nagyon fontos újítása: bevezettük a „Forró deszka” intézményét. Vagyis a látott előadás után azonnal elvonultunk a kamaraterembe, és azon melegében megvitattuk a látottakat kb. 20-25 perc leforgása alatt, míg a következő előadás szereplői felkészültek a sajátjukra. Bárki megfogalmazhatta az első benyomását, miközben egy tapasztalt diákszínjátszó (s néha egy csoportvezető felnőtt) néhány felvetéssel segített előrébb jutni az előadás értelmezésében Ez évben minden csoport a színpadon kialakított kamaratérben játszott. Jótékony ráhatással ide „kényszerítettük” a néhány nagyszínpados előadást is - s nem látták kárát ennek a megoldásnak! A mostani 12 előadás anyagi okokból darabra egy kicsivel kevesebb az átlagosnál, ám színvonalában ezúttal sem vallhat szégyent. Beérték a korábban országos sikereket elérő magyarpolányi Galagonya csoport gyerekszínjátszói, Lépcsőház című játékuk a kamaszlélek érzékeny ismeretéről, erőteljes színpadi nyelv használatáról árulkodott. Szokásosan erős intenzitású játékkal és jelenléttel örvendeztették meg a nézőket a veszprémi Lovassy Színpad és a pápai Szeleburdiák színpad színjátszói. Meglepetés volt a ceglédi diákok ünnepi műsorából kifejlődött izgalmas, nem szokványos szerkesztett játék, amelyben jótékonyan segítette egymást a szereplők szituatív érzéke és a filmes betétek. Az ácsiak ezúttal egy nagyszínházi darabot szabtak a saját képükre, rögzített improvizációkból építkezve, és mai friss szituációkká alakítva át az eredeti jeleneteket. Hasonlóan a sajátjává formálta Voltaire Candidetörténetét a szintén hosszabb ideje együtt játszó dunaújvárosi Puxínpad, amely a médiavilág értéktelenséget közvetítő arroganciájáról, s a diákszínjátszók ehhez való viszonyáról adott számot. A székesfehérvári E12 Színpad előadása is az újmédia, a blogok világa felől közelített a kamaszproblémákhoz: társak közül kilökött kamasz, kis és nagy baráti árulások szülői ütésváltásokkal a háttérben. A maga hagyományaihoz ragaszkodott a balatonalmádiak csoportja, amikor az abszurd színjáték eszköz- és tématárának diákszínjátszássá alakításával kísérletezett. A balatonfürediek és a keszthelyiek - talán a helybéli majd kétszáz éves hagyománytól kísértve - visszanyúltak a régi színpadi szerzőkhöz, ám ehhez nem találtak a mai diákszínjátszók számára is érvényes játékmódot, így a hagyományos nagyszínházi játékstílus bizony fáradtnak hatott, s nem találkozott sem a nézők, sem a játszók érdeklődésével. A vendég bonyhádiak kétszemélyes darabja is inkább bulvárszínházi keretek közé illene, ám náluk a fiú főszereplő intenzív jelenléte erőteljes és érvényes színházi pillanatokat eredményezett. Solténszky Tibor és Lajos Sándor dramaturgok - a zsűri tagjai - arany minősítéssel két előadást jutalmaztak, a magyarpolányi Galagonya Színjátszócsoportot és bonyhádi XXI. Művészeti Műhelyt, mely egyben az országos találkozóra való továbbjutást is eredményezi. Csabai Csongor ( Galagonya) különdíjat is átvehetett nagyszerű színészi teljesítményéért. Németh Ervin a Szeleburdiák színpad vezetője (A helyhiány miatt rövidített írás teljes terjedelmében a kristalyvolgy.kapuja. hu honlapon olvasható!) A magyarpolányi diákok Lépcsőház című előadása (Fotó: Györkös) AZ ONLINE ÚJSÁG Az Ajkai Szó online kiadása a www.kristalyvolgy.kapuja. hu webcímen érhető el. Cikkeink egy része itt már az eseményekkel szinte egy időben olvasható, az újság megjelenése után pedig bővebb tartalommal, több képpel is elérhető, azonnal kommentálható, akár vitatható, kiegészíthető. A magyar költészet napjára Véletlenül kezembe került József Attila Szállj költemény című verse, és közeledik a neves költő születésnapja, április 11-e, amit már 1964 óta a költészet napjaként ünneplünk. Ezen a napon tiszteletből a versek, a líra és azok alkotói felé fordítjuk figyelmünket, ha csak egy percre, ha csak egy gondolat erejéig is. A szavak emberei Ajkán is közöttünk élnek, szinte észrevétlenül. Csak a legismertebbeket említeném (több megjelent kötetük a bizonyíték): Kozma Károly, Osváth Imre, Reviczky Krisztina, Péntek Zsófia. Itt élnek ők és még sokan, akik kevesebbet publikáltak, esetleg még csak az íróasztalfióknak írtak, de teszik azt, amire nekünk már nincs erőnk, amihez nekünk már nincs türelmünk: formálják, csiszolják, építgetik azt a csodás tükröt, amelybe belepillantva, önmagunkat ismerhetjük meg minden erényünkkel és gyarlóságunkkal egyetemben. Elmondják az utókornak, hogy hogyan élünk, mennyire tudtunk megmaradni az emberiesség útján. Jelet hagynak, amely nélkül szegényebb lenne az életünk. Végezetül a fentieket alátámasztva álljon itt az említett József Attila-vers, amelyet 1937. márciusában írt. Talán nem a legismertebbek közül való, bár aki szívesen hallgatja Koncz Zsuzsát, az egyik verslemezén megtalálható: „Szállj költemény, szólj költemény / mindenkihez külön-külön, / hogy élünk ám és van remény, / van idő, csípjük csak fülön.” Tollár Sándor Leonardo partnerség Az üveggyárban a csomagoló üzemrészt is meglátogatták a vendégek (Fotó: Györkös) A múlt héten a Leonardo Partnerség európai uniós szakképzési projekt keretében találkozott Bánki Donát Szakképző Iskola szervezésében hat belga-flamand, hat német és hat székely tanár ajkai kollégákkal. A belgák Beringen városából, a németek Anna körzetéből, az erdélyiek a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontból érkeztek, így két testvérvárosunk is érintett volt a programban. A küldöttséget a Városháza hatodik emeleti tanácstermében dr. Horváth József alpolgármester fogadta és köszöntötte. Örömét fejezte ki, hogy az unió közelebb hozta városunkat és az iskolákat is. Az iskolák bizonyára a kitűzött célt megvalósítják és kölcsönösen látogatják egymást, hogy tapasztalataikat ki tudják cserélni. Az alpolgármester bemutatta Ajka városát a vendégeknek, szólt az ipari fejlődésről. A rendszerváltás után az ipar szerkezete is átalakult, sok külföldi vállalkozó alapított céget. (folytatás a 3. oldalon)