Ajka - Ajkai Szó, 2016 (29. évfolyam, 1-44. szám)

2016-03-25 / 11. szám

29. évfolyam, 11. szám A város lapja 2016. március 25., péntek ÜNNEP Tűzd fel, ne szégyelld, tedd szíved fölé!a urr FMRFDF Jelképeink üzenetei Az idén nem volt kegyes az időjárás a március 15-i meg­emlékezéseken a szereplőkhöz, a résztvevőkhöz. Esett az eső, hullott a hó. Talán az égiek a 168 évvel ezelőtti esős, borongós időjárást szerették volna velünk szemléltetni, átéreztetni. Szép hagyomány, hogy az ünnepi program a régi teme­tőben kezdődött, ahol meg­koszorúzták II. Antal István honvéd ezredes, Parragh La­jos református lelkész, honvéd hadnagy, Trsztyenszky István és Lázár Lázár nemzetőr sír­ját. A központi ünnepi megem­lékezés a Kossuth szobornál folytatódott. A kellemetlen időjárás ellenére azért jó né­­hányan kimerészkedtek a me­leg lakásokból, hogy a magyar szívekhez legközelebb álló tavaszi ünnep részesei legye­nek. Wallerné Horváth Andrea köszöntötte a megjelenteket, majd Kovácsné Győri Zsu­zsanna, a Városi Intézmények Működtető Szervezete igazga­tója mondta el ünnepi beszé­dét. - Ma már nem kell titokban ünnepelni. Ma már ki merjük tűzni, és ki is tűzzük a nemzet színeiből álló kokárdát. A pi­ros az erőt, a fehér a hűséget, a zöld a reményt szimbolizálja. Ezzel tisztelgünk azon hősök iránt, akik a forradalomban és szabadságharcban részt vet­ek. Nem nyerték meg a csatát. Mégis győztek. Eredménye­ket értek el, kivívták a nemzet tiszteletét, és beírták nevüket a magyar történelembe. Emlé­kezünk, és emlékezzünk arra, hogy 1848. március 15-én a márciusi ifjak szembeszáll­tak az elnyomó hatalommal, és nem félve a megtorlástól a legkeményebb fegyverrel, a tiszta szavak erejével indultak harcba. Ezen a napon a ma­gyarok megelégelték az idegen elnyomást, bátran kiálltak el­lene. Vannak, akiknek tudjuk a nevét. A forradalmi ifjúság vezető alakja, a tömeg mozga­tója és szónoka, Jókai Mór, a márciusi események főszerep­lői: Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Bulyovszky Gyula és Irányi Dániel voltak - mondta a szó­nok, majd megemlékezett a forradalom női résztvevőiről: Lebstück Máriáról (Mária fő­hadnagy), Kossuth Zsuzsan­náról (Kossuth húga), Zichy Karolina grófnőről, Szendrey Júliáról, akiktől a hitet a jó célban, férjük melletti elkö­telezett támogatást, a megal­kuvást nem ismerő kitartást, hazaszeretetet, az önzetlen, felelős cselekvést lehetett ta­nulni. Ünnepi beszédét egy Széchenyi István idézettel zárta: „Tiszteld a múltat, hogy érthesd a jelent, és munkál­kodhass a jövőn” A megemlékezés után a Pannon Várszínház művésze­inek ünnepi műsorát láthat­ták a megjelentek. Az 1848. március 15-i események­re visszaemlékező műsort Lenchés Márton a színház művésze szerkesztette és ren­dezte. A Kovács Ágnes Mag­dolna és Szente Árpád Csaba tolmácsolásában elhangzott dalok emlékezetessé tették a programot, amikor a hazáról, magyarságról, szabadságról, szerelemről énekeltek. Az ünnepség végén meg­koszorúzták Kossuth Lajos mellszobrát. A város önkor­mányzata nevében Schwartz Béla polgármester, dr. Hor­váth József alpolgármester és dr. Jáger László címzetes főjegyző koszorúzott. Őket követték a pártok és a civil szervezetek képviselői. Az ünnep alkalmával kéz­műves foglalkozást tartottak - mint minden évben - Hor­váth Rita, Harczi Ilona, Sza­lai Lászlóné és Somodi Edit vezetésével. Hagyományos kokárdát, tulipános kitűzőt, bőr kokárdát készítettek és mézeskalács huszárt díszítet­tek az alkotni vágyók. szervezésében koszorúzással egybekötött ünnepséget tar­tottak március 15-én. Áment Márton, az egyesület elnö­ke köszöntötte a szemerkélő esőben is megjelent ünneplő közönséget. - Ma megemlékezünk az 1848-as szabadságharcról, csatlakozva a magyarság által rendezett több tízezres ren­dezvényhez. Megemlékezünk a szabadságharc gyepesi sze­replőiről, nekik tisztelgünk az itt emelt emlékműnél - kezd­te köszöntőjében. Felidézte a gyepesi Kun család tagjait, akik honvédtisztként vettek részt­ a szabadságharcban.­­ Kun Géza Komáromban volt zászlóaljparancsnok. A bukás után fél évet rabos­kodott Bécsben. Kun Béla a móri csatában tűnt ki lovas századával, ő ezután az olasz szabadságharcban is részt vett katonáival. Beszéde után az emlékezők elénekelték a Himnuszt, majd Bánhidi Alexandra verse és a Gyepesi Nyugdíjas Klub énekkarra előadása után Pék Attila önkormányzati képviselő mondta el ünnepi beszédét. Ebben történelmi sorsfordulónak nevezte ezt a napot. - Többnek és igazabbnak tudjuk magunkat, érezzük egy közösség törvényszerű összetartozását, s magunk mögött tudjuk azt a szellemi erőt, amit Széchenyi, Kos­suth, Petőfi, Arany, Vasvári, Táncsics, Jókai életműve je­lent a magyarságnak - mond­ta. Beszéde végét a márciu­si ifjak követelésével zárta: „Legyen béke, szabadság és egyetértés”. A koszorúzás előtt még Rábaközi Jánosné mondott verset és Grőberné Adorján Renáta vezetésével 48-as da­lokat énekelt az énekkar. Az önkormányzat részéről Pék Attila és Rosta Rudolf, a Gye­pesi Örökségünk Egyesület nevében Áment Márton és Török Isvánné helyezte el az emlékezés koszorúit az em­lékmű előtt. (folytatás az 5. oldalon) Az időjárás is az 1848. március 15-it idézte Kovácsné Győri Zsuzsanna esernyő alatt mondta el ünnepi be­szédét (Fotó: Györkös) (Fotó: Györkös) Bakonygyepesen, a Gye­pesi Örökségünk Egyesület Bakonygyepesen a 48-as emlékműnél ünnepeltek (Fotó: Fotó) Az életük negyvennégy éve, még az egyetemen fonódott egybe. Azóta elválaszthatat­lanok. Egy hivatás felé sodor­ta őket a sors, de a nyugdíjas éveket is egymás társaságá­ban élvezik. Hasonló hobbik­kal töltik a szabadidejüket is. Nemcsak kiegészítik, de meg is erősítik egymást, ami már régóta természetes az ajkaiak számára. Dr. Barancsi Már­tát és dr. Jámbor Imrét szinte mindenki ismeri a városban. Az orvos házaspár 1974 óta tevékenykedik itt. A feleség né­hány évet a gyermekosztályon dolgozott, majd gyermek házi­orvosként folytatta munkáját. Férje az üveggyárban kezdett üzemorvosként, ám a többség háziorvosként találkozott már vele. 2009-ig praktizáltak ak­tívan, de nyugdíjasként sem szakadtak el teljesen az egész­ségügytől. Márta a gimnázium ifjúsági orvosa lett, Imre pedig a vérellátóban helyettesít alkal­manként. Az orvos házaspár­ról sokan tudják, hogy immár négy éve foglalkoznak házas­sággondozással is. Havonta egy alkalommal adják tovább az érdeklődőknek a tapaszta­lataikat és a Bibliai Házasság­­gondozó Szolgálat képzésén hallottakat. Előadásaik hitele­sek, hiszen már a saját házassá­gukban ott a példa. Szerintük a szülők kapcsolata már az első pillanattól kezdve képes­könyv az utódok számára. Van két lányuk és hat unokájuk is, akikkel szívesen töltik az ide­jüket. Nyaranta a gyerekek felváltva érkeznek hozzájuk. Az orvos házaspár aktív életet él, az unokázás mellett mindig szakítanak időt a kertészkedés­re és az utazásra is. Szeretnek kirándulni, de az egykori kol­légákról se feledkeznek meg, akikkel máig rendszeresen esz­mecserét folytatnak szakmai kérdésekben. Virágvasárnapi barkaszentelés Barkaszenteléssel kezdődött a Jézus Szíve Plébániatemplom­ban vasárnap a 9.15 órai szentmise. Virágvasárnap volt, a hús­vét előtti hét, a nagyhét kezdete. A barkaszentelést követően a „Kövessük Jézust!” felszólításra a hívek egy csoportja barkaággal a kezében elindult körbe a templomban. Virágvasárnapon Jézus Jeruzsálembe való bevonulásáról emlékezik meg a katolikus egy­ház. A hívek a Bakos Frigyes plébános által bemutatott szentmise keretében hallhatták Krisztus szenvedéstörténetét, a passiót. A dicsőséges bevonulás a kezdete annak, ami Jézus szenvedésével és halálával folytatódik, és a feltámadással teljesedik be. Krisz­tus feltámadása hozta el az emberek számára a megváltást, az örök életet. Ez húsvét üzenete. (Fotó: Györkös) (Fotó: Györkös) DR. BARANCSI MÁRTA ÉS DR. JÁMBOR IMRE Nincsen húsvét tojásfa nélkül Gyerekprogramokkal és tojásfa díszítéssel várják az érdeklődő­ket az Agorára nagypénteken, azaz március 25-én, a VMK mun­katársai és civil segítőik. Húsvétra hangolódhatnak családok a hagyományokat is a felidéző rendezvényen délután két órától, ahol többek között kézműves foglalkozás, mézes­kalács-díszítés és a Virgonckodó játszópark faszerkezetei várják a legfiatalabbakat. A jó hangulatú­nak ígérkező délutáni programon fél háromtól civil kezdeménye­zésre először díszítik fel a város tojásfáját a helyiek közösen. Futóné Paksa Tünde, a tojásfa díszítés egyik ötletgazdája la­punk kérdésére elmondta, hogy néhány éve a televízióban látott egy idős férfit, aki húsvétkor fel­díszítette a kertjében álló nagy fát. A látványosság híre nem csak helyben terjedt el, hanem még külföldről is a csodájára jártak, így híressé vált a bácsi lakhelye. Ajkán az ünnepi készülődés mel­lett az összefogást szimbolizálja majd a fa, hiszen a város lakói­tól, kluboktól, civil szervezetektől, valamint iskoláktól és óvodáktól várnak tojásokat a szervezők.­­ A tojásdíszítés egyrészt az ünnep része, tradíció, másrészt viszont nagyszerű kreatív idő­töltés, amit a gyerekek mindig élveznek. Ezzel az ötlettel szeret­nénk ösztönözni a családokat, hogy töltsék együtt a szabadide­jüket és szerezzenek élményt egymásnak, miközben a régi hagyományok is felelevenednek - fogalmazta meg a legfonto­sabbakat Futóné Paksa Tünde, aki szerint így nem csak a gyer­mekeket, hanem a szülőket és a nagyszülőket is be lehet vonni a programba. A szervezők reményei szerint a hagyományteremtő akció siker­rel zárul és a későbbiekben nem lesz húsvét tojásfa nélkül Ajkán. Tegye hozzá Ön is a magáét! To­vábbi információk a közösségi portálon olvashatók, ahová vár­ják a tojásokkal készített szelü­ket is a szervezők. SzR.

Next