Ajka - Ajkai Szó, 2021 (34. évfolyam, 1-45. szám)
2021-01-15 / 1. szám
ős? 34. évfolyam, 1. szám, 2021. JANUÁR 15., péntek A város lapja Tamás végleg elhajtott az égi utakra. Közösségek gyászolják 2. oldal Csak az a vég! Csak azt tudnám feledni!... Végleg beszántják az Üveggyárat? 5. oldal Sakkcsillag a város egén. Cél az olimpia! 7. oldal Elsődleges cél a közlekedési infrastruktúra fejlesztése Vendégünk volt Navracsics Tibor ■ Január elején meghívásunkra Ajkára érkezett Navracsics Tibor (korábbi „többszörös” miniszter, volt uniós biztos, az Észak-Nyugat Magyarországi Gazdaságfejlesztési Régió kormánybiztosa) és válaszolt az Ajka TV kérdéseire. Elsősorban az érdekelt bennünket, milyen esélyei vannak városunknak a gazdaságfejlesztési programokba való bekapcsolódásra és hogyan oldható fel a bizonyos területeken jelentkező Ajka-Pápa ellenérdekeltség? A televíziós interjú előtt Navracsics Tibor rövid „hatszemközti” megbeszélést folytatott Schwartz Bélával városunk polgármesterével és dr. Horváth József alpolgármesterrel. Ezen a fő kérdés az volt, hogy amennyiben Ajka befizeti a rá eső 60 millió forintos kvótát a Veszprém Európa Kulturális Fővárosa ’23 (VKF’23) program büdzséjébe, milyen megtérülésre számíthat rövid- és hosszútávon. (Erre a kormánybiztos a tv kamerái előtt is válaszolt, jelen írásban visszatérünk rá.) Az Ajka esélyeit és kilátásait firtató kérdésekre Navaracsics Tibor azt felelte, hogy régiófejlesztési program hivatása az eddigi gazdaságfejlesztési programokhoz képest, hogy a különböző fejlesztési régiók eltérő gazdasági profiljához lehessen igazítani a gazdaságpolitikai fejlesztési elképzeléseket. (Magyarországon Pest megyét és Budapestet kivéve, négy ilyen régiót jelölt ki a kormány megközelítően egy függőleges és egy vízszintes vonallal négy részre osztva fel az országot.) A kormánybiztos szerint markáns különbség van az Észak-magyarországi, a Dél-alföldi, a Dél-dunántúli és az Észak-dunántúli (Észak-Nyugat-magyarországi) régiók között, ami abból is adódik, hogy az utóbbiban találhatók a legfejlettebb gazdasággal rendelkező megyék, az elmúlt harminc év legnagyobb nyertesei. Megkérdeztük ez most előny, vagy hátrány, mivel a „mindig az erősebb lovat ütik” elv mentén a fejlettebbek szolgáltatják a gyengébbek felzárkóztatásának forrását, amit nem mindig néznek jó szemmel a megsarcoltak. Navracsics Tibor ezt természetes érdekellentétnek nevezte, ami az elmúlt időszak jellemzője volt. Bár az itteniek kivétel nélkül azt állítják, hogy eddig csak a hátrányát látták a fejlettségnek. Ez nem teljesen így van, állította a kormánybiztos, mert az emberek szeretik azt a szempontot kiemelni, amitől több pénzt remélhetnek. De ezen az állapoton változtatni szeretne, vagyis elhitetni azt a döntéshozókkal, hogy ennek a területnek más a mércéje, mint a többieknek. Ez adódik a földrajzi adottságokból is, mivel ennek a régiónak a konkurenciája nem Kárpátalja, nem Bihar, vagy Vajdaság, vagy nem Kelet-Szlovákia, hanem Pozsony, ami - talán meglepő de - a nyolcadik legfejlettebb Európai uniós régió, azon kívül Bécs és környéke, ha pedig távolabbra tekintünk, akkor az észak-olasz, osztrák, dél-német (München, Stuttgart, Milánó), amik szintén az Európai Unió „húzó” régiói. Közbe vetettük, hogy ez nem is rossz versenyhelyzet, hiszen „teher alatt nő a pálma” azaz ilyen régiókkal pariban lenni nem rossz pozíció. - Teher alatt nő a pálma, ha van talaj, amin tud nőni - felelte a kormánybiztos. - Tehát az én feladatom megoldani, hogy a talaj minél jobb minőségű legyen. Ha már itt vagyunk Ajkán, az első éppen a közlekedési infrastruktúra fejlesztése. Az Észak-Dunántúl nagyon sok mindent megtett az elmúlt harminc évben és jól gazdálkodott a lehetőségeivel, de nagyon keveset kapott ezekhez az adottságokhoz - ismerte el a kormánybiztos. Ebben a vonatkozásban az M7 és az M1 mellett a „nyögvenyelősen” alakuló M8 autópályát említette, aminek kezdeménye egyelőre Herendig ér, de nagyon gyorsan el kellene már jutnia az osztrák határig. Ugyanilyen fontos az észak-déli összeköttetések kialakítása, mert ma Ajkáról például Tatabányára, vagy Esztergomba eljutni egy kaland és egyszerűbb néha Budapest, vagy Győr felé kerülve elérni a célpontot. - Milyen időbeli perspektívában gondolkodhatunk - kérdeztük Navracsics Tibort -, hiszen a 8-as bővítése már több évtizede napirenden van? Ezzel a kormánybiztos is egyetértett, azzal egészítve ki, hogy veszprémi országgyűlési képviselősége idejére esett a Székesfehérvártól Veszprémig, Herendig érő szakasz korszerűsítése és biztonságosabbá tétele, ami a tervezők és kivitelezők, valamint a gazdaság irányítói felé kifejtett „kellő erőnek” lehet az eredménye. Most a következő években ez meg is tudna valósulni. Ehhez arra van szükség, hogy „ne csússzanak szét” a fejlesztések. Meg kell határozni, mik azok a legfontosabb célok, amelyek elérése irányába a lehető legrövidebb időn belül el kell indulni. A 8-as út fejlesztése Navracsics Tibor szerint ebbe a kategóriába esik. Másik ilyen lehet a Székesfehérvár és Komárom közötti - Budapestet tehermentesítő - út kiépítése, és az M1-ről Dunaújváros felé vezető közlekedési útvonal létesítése. Emellett számos hasonló gond megoldásra vár, de szerencsére ennek a régiónak elsősorban nem szociális, sokkal inkább versenyképességi problémákkal kell szembenéznie. Vagyis, ha a térség megkapja a támogatást a versenyképesség növeléséhez, ki tudja termelni azt a jövedelmet, amivel megoldja a szociális területen adódó gondjait. Ezt a befektetések növekedése és földrajzi fekvései is erősíthetik. Nem szólva az itt dolgozó emberek mentalitásáról és az egész térség munkakultúrájáról. (folytatás a 6. oldalon) K? v Any Navracsics Tibor a polgármester dolgozószobájában. Ebben a régióban más a mérce (Fotó: Burger Zsolt) Együtt örülhetünk? Látszólag igen, de azért mégsem. Megmagyarázom. A kormánypárti oldalon régen volt akkora az öröm, mint az unió 2021-28 közötti költségvetésének elfogadásakor. Legalábbis erről árulkodnak a közösségi médiában olvasható megnyilvánulások. Fenyvesi Zoltán országgyűlési képviselő (Fidesz-KDNP) egyenesen pályázatcunamit vizionál már erre az évre, amiben igaza is lehet, bár a jogállamiság feltűnése a horizonton igazából viharfelhők közeledtét jelzi. A kormány ugyanis jócskán bevásárolt piaci alapú hitelekkel, amiből hűbéreseit az idén még jól is lakathatja. Akkor is, ha a pályázati pénzek elapadnak a jogállamisági normák be nem tartása, no meg az Európai Bíróság (és Bizottság) szigora miatt. Most még nagy az öröm kormánypárti oldalon, bár egykér józanul gondolkodónak már nem tűnik őszintének a mosolya, mint ahogyan a villamos alatt fekvő emberé sem az. Ellenzéki oldalon is lehet némi fellélegzés a magyar (és a lengyel) költségvetési vétó elmaradása miatt, de egyesek attól tartanak, hogy ezáltal csorbát szenved majd a szabad városok kezdeményezése, miszerint az uniós pénzek egy részének közvetlenül az önkormányzatoknál kellene landolnia. De nem csak ez okoz gondot, hanem az is, hogy a kormány az utóbbi hetekben szabályos gazdasági hadjáratot indított az ellenzéki vezetésű települések ellen (Ajka ellen is), aminek okain ugyan vitatkozhatunk, de következményein sajnos nem. Némi vigaszt jelenthet, hogy ezekben a városokban kormánypárti érzelműek (na meg persze szép számmal „bizonytalan pártpreferenciával rendelkezők”) is élnek, vagyis bőrükön érezve a megszorítások hatását, minden bizonnyal segélykérő jelzéseket küldenek majd a „maguk fölé tepert” politikusoknak, a törvényszerűen romló színvonalú városi szolgáltatások miatt. De induljon ez az év inkább jó hírekkel, hiszen már régen nem az a kérdés, hogy többségben vannak-e a demokrácia hívei széles e hazában, hanem az, hogy erőforrásaikat hogyan sikerül egyesíteni egy jobb jövő érdekében. Lékó Sándor ■ Ágazati alapvizsga a felnőttképzésben Először tesznek ágazati alapvizsgát a Veszprémi Szakképzési Centrum Szent-Györgyi Albert Technikuma és Kollégiuma felnőttképzésében részt vevők. Ahhoz, hogy tovább folytathassák tanulmányaikat, sikeres ágazati alapvizsgát kell tenniük. A 14 szakács és 20 szociális területen tanuló, elméleti, prezentációs, valamint gyakorlati vizsgán bizonyítják felkészültségüket. A szakácsok témái a térség jellegzetes ételei. A gondozóknak arról kell beszámolniuk, hogy miért ezt a szakmát választották. Szaniszló Edit igazgatótól megtudtuk, hogy a képzésben részt vevők az első részben széles körű ágazati alapismeretekre tesznek szert, amelyet az alapvizsga zár le. Ez egy állami vizsga, amely a munkavégzéshez szükséges szakmai alaptudást országosan egységes eljárás keretében méri. Elsőként a tanulmányaikat 2020. szeptemberében megkezdők tesznek ilyen vizsgát. A szakács, valamint a szociális gondozó és ápoló képzés egy éves. A tanulók októberben kapják meg a szakmai bizonyítványukat. (tam