Ajka - Ajkai Szó, 2022 (35. évfolyam, 1-45. szám)
2022-06-10 / 21. szám
A város lapja 35. évfolyam, 21. szám, 2022. JÚNIUS 10., péntek A parkban szólt a dal 3. oldal Kitüntetések a pedagógusnap alkalmából 5. oldal Aranyat és ezüstöt is nyertek az FC Ajka korosztályos csapatai 7. oldal ____ -a -q Ä* Uv % mmírtFtíM i - fTJ| j Pünkösdi fesztivál Ajkán Tánccal, zenével és finom borokkal ünnepeltünk . A XVII. Borvarázs- Somlói bor- és técsifesztiválra városunk főterére, az Agórára várták a gyerekeket, szüleiket, a fiatal és az idős korosztályt a pünkösdi rendezvény szervezői. A hosszú hétvégén, két délutánon át folyt a szórakoztatás, ami igazi kikapcsolódást jelentett mindenki számára. A város igyekezett megfelelni a különböző igényeknek a számtalan játékkal, műsorral és zenei kínálattal június 5-én és 6-án. Vasárnap a VIVA Fitness Sportaerobic Egyesület hajlékony fiatal lányai vették birtokba elsőként a szabadtéri színpadot. Az idő előrehaladtával egyre látványosabb produkciókkal léptek elő a tehetséges tornászok. Megirigyelhettük, ahogy könnyedén és mosolyogva szakoztak, spárgáztak vagy éppen cigánykerekeztek a porondon. Gyakorlataikat maximális összhangban adták elő, látszott, hogy figyelnek és megbíznak egymásban. Lendületes vidámságuk kitűnően megalapozta a családok hangulatát és ahogy Parrag Leonórától (Leótól), a műsorok fáradhatatlan felkonferálójától is hallhattuk, meghozták a kedvünket a sportoláshoz. Az aerobikosoknak a Sportváros Nonprofit Kft. biztosít megfelelő körülményeket az edzésekhez. Az egyesület edzői: Krütznerné Vida Veronika, Frank Cintia, Jánosi Lili és Tóth Adrienn. Hidasi Réka énekhangja és a retro dalok a rövid szünet után gyorsan visszacsábították a közönséget a nézőtérként szolgáló padsorokba. A koncert fülbemászó dallamait többek között Demjén Ferenc, Balázs Klári, Botha Lajos, Korda György, Csobot Adél, Kovács Kati és Máté Péter énekesektől kölcsönözte. A városi rendezvények elmaradhatatlan szereplői, a Ramasz László által vezetett Ajka-Padragkút Táncegyüttes tagjai fergeteges műsorukkal ismét óriási sikert arattak. A hivatalos fesztiválnyitóra is sor került az est folyamán, amit természetesen Schwartz Béla polgármester vállalt magára. A hétköznapok gondjait feledő, önfeledt, ám kulturált szórakozást kívánt a vendégeknek. Miután köszöntötte a pünkösdi királynőket és királyokat is, örömmel jelentette be, hogy a pandémiát megelőző időszakhoz hasonlóan, ismét több program közül válogathatnak majd az ajkaiak. Koncerteket, különböző sporteseményeket fognak szervezni, de az útépítésekről és felújításokról sem fognak megfeledkezni. A polgármesteri köszöntő után benépesült a tér, a Dal az ajkán Ajkán - operett és musical gálaműsorra váró, illetve kifejezetten arra érkező rajongókkal. Műfajából adódóan minden korosztály képviseltette magát a közönség soraiban. Magas színvonalú előadást láthattunk. Ezt előrevetítette a művészek hírneve, hiszen az est főszereplői Kállay Bori érdemes művész, Mahó Andrea eMeRTon-, Artisjus-, és Jászai Mari-díjas színművész, a Madách Színház művésze, Jenei Gábor és Simon Boglárka, akik szintén a Madách Színház művészei, Egyházi Géza, aki a Gundel Művészeti Díj tulajdonosa és Bozsó József, a Magyar Zenés Színház vezetője. Fontos kiemelni Jenei Gábor színművészt, aki tökéletes hangtechnikájával, kivételes orgánumával és mérhetetlen alázatával különösen elvarázsolta hallgatóságát. A műsor házigazdája Straub Dezső Jászai Mari-díjas színművész volt, akinek kitűnő humora, felkészültsége és műsorvezetői tehetsége még most is a régi. Nélküle nem lehetett volna annyira szórakoztató a műsor, aminek színvonalát tovább emelték a Dunakeszi szimfonikusok, Farkas Pál vezényletével. A Magyar Zenés Színház tánckarának is bőven jutott szerep a kitűnő hangulat és a látvány megteremtésében. A vasárnapi műsorszámok között váratlan és kellemes meglepetésként szolgált Padragi Bányász Férfikórus a - divatos szóval élve -, néhány perces flashmobja. Hiszen, ha már borfesztivál, illő néhány bordalt is belecsenni a programba. (folytatás a 2. oldalon) A polgármester önfeledt, de kulturált szórakozást kívánt mindenkinek a hétvégén (Fotó: Gyarmati) TV AJÁNLÓ Bányászportrék II. ■ A helyi televízió már bemutatta azt az interjút, ami Blaskó Sándorral, még ma is aktív bányász közéleti emberei, a Padragi Hagyományőrző Bányász Kör leköszönt elnökével készült. Ezúttal olyan egykori bányászokkal beszélgettünk el, akik még ma is aktívak és alaposan kiveszik részüket a bányászhagyományok őrzéséből. Munkájukról, egyéniségükről részletes kép rajzolódik a közösségekért folytatott tevékenységük kapcsán. Ezúttal a csingeri Bányamúzeumban Horváth Károly szakmai vezető, Karnics Miklós, a Padragi Bányász Hagyományőrző Kör újonnan megválasztott elnöke és egy lelkes gépfelújító aktivista, Takács Ferenc, alias „Gerzson” állt kameránk elé. Karnics Miklós barátjával, Gerzsonnal együtt nem csak, hogy tevőlegesen kiveszi a részét a régi bányagépek felújításából - munka van bőven! -, hanem barátait, ismerőseit is arra biztatja, hogy kapcsolódjanak be a Fogadj örökbe egy gépet! mozgalomba (hiszen a remények szerint nem rövid életű akcióról van szó) és maguk is, akár családjukkal együtt vegyenek részt a rozsdásodó masinák felújításában. Felhívása szerencsére értő fülekre talál, hiszen a környéken sokan érzik úgy, hogy „életük egy darabja a föld alatt maradt” a bányabezárásokkal és - mint a portrésorozat címe is mondja - nekik a múltjuk a jelenük... Érdekes gondolatot (érzést) fogalmazott meg az interjú elején Karnics Miklós: - A felújítás után egy kicsit olyan, mintha bányánk lenne, hiszen van új gépünk... Szeretné, ha a bányamúzeum hosszabb távon nem csak, hogy fennmaradna, hanem bővülne is, és egyre több lenne a látogatókat idecsalogató program, minél több ember ismerné meg ezt a szép és veszélyes szakmát. Hiszen aki nem dolgozott bányában, talán elképzelni sem tudja, hogy időnként milyen körülmények között kellett a mélyben dolgozni. Különösen nagy szerepet kapott az egymásra utaltság és a kölcsönös segíteni akarás, mert a bányászkodás nem „egyéni műfaj”, bármit tesz az ember odalent, társak nélkül nem megy. (folytatás a 4. oldalon) Punktumország Az ajkai központi pedagógusnapi ünnepségen csak célozgatások hangzottak el arra nézvést, hogy léteznek a hétköznapok problémái, de nem ez az az alkalom, amikor a társadalomért (egyre nagyobb) áldozatokat hozó pedagógusok helyzetét elemezni kezdjük. Ajka alpolgármestere által felhozott példa, ami testvérvárosunkban, a Finnországban található Rovaniemiben követett gyakorlatot említette, ugyancsak önmagáért beszélt, de persze nem ezen a szinten dőlnek el a dolgok. Miközben a Magyar Nép Szolgája saját milliós fizetését akármikor megduplázhatja (holott elmondása szerint elégedett a helyzetével, csak az a fránya ellenzék ne lenne), ugyanakkor a néhány százezer forintból tengődő pedagógusok, akik Petőfit, Shakespeare-t, matematikát, informatikát, történelmet és még ki tudja mi mindent tanítanak gyermekeinknek, a jövő nemzedékeinek, reménytelenül ácsingóznak a könyvesboltok kirakatai előtt és kétszer is meggondolják, hogy melyik színházi előadásra, vagy koncertre menjenek el. Sajnos, amíg többségben vannak a kormánymédiából korlátlanul áradó maszlag fogyasztói, addig nem is reménykedhetünk abban, hogy alapvetően változhat a helyzet. A legújabb kormány legújabb döntésein pedig már kínjában röhög az ember, amikor egy közigazgatási területen nyilvánvalóan járatlan jól kereső fiatal kormányzati tényező azt állítja, hogy az önkormányzatok kiheverik, ha elvágják a torkukat (lásd rezsicsökkentési ötletek). Ne legyenek kétségeink afelől, hogy mindezt a Magyar Nép Szolgája inspirálta, aki egyre mélyebb barátságot ápol Putyin cárral, és miatta már szinte az egész világ páriaként kezeli Magyarországot. Lech Walesa, a Szolidaritás és Lengyelország egykori elnöke egyenesen azt javasolja, hogy oszlassák fel az Európai Uniót és alakítsák újra Lengyelország és Magyarország nélkül - a németek és a franciák vezetésével. Akkor a Magyar Nép Szolgája sem zsarolhatná tovább az Uniót, nem támogathatná a volt KGB-s hírébe keveredett orosz ortodox pátriárkát, illetve támogathatná, de - Kellér Dezsővel élve - „micsoda különbség" lenne az. Némi reménysugár azonban felbukkant a sötét ég alján. Balogh Zoltán református lelkész pünkösdi beszédében kijelentette, hogy „olyan emberekre van szükségünk, akik szenvedni tudnak mások helyett". Ezzel nyilvánvalóan szembe helyezkedett a Magyar Nép Szolgájának azon kijelentésével, miszerint nem hagyjuk, hogy velünk fizettessék meg az Ukrajnában dúló háború árát. Isten áldja a Tiszteletest ezért a bátor kijelentéséért! Egyelőre azonban ott tartunk, hogy a kormány meghozta megszorító döntéseit soproni találkozóján és punktum, mostantól ez van. Megszokjuk, vagy megszökünk. De szép is a magyar nyelv! Már ha arra használják, amire való. Lékó Sándor ■ Születésnapos tagtársaikat köszöntötték Jeles évfordulójukat ünneplő tagtársait köszöntötte a május 17-én tartott összejövetelen az Ajkai Egészségügyi Nyugdíjas Klub. Több tagtársuk töltötte be a 70., a 75., a 80. és a 85. életévét. Mindannyian örültek, hogy hosszú idő eltelte után ismét együtt lehetnek, és a finom ebéd elfogyasztása után vidám beszélgetéssel töltötték a délutánt. (ta)m