Ajka - Ajkai Szó, 2023 (36. évfolyam, 1-44. szám)
2023-10-27 / 37. szám
Az erdők nevében Borovics Attila előadása az Ajka Kampuszon ■ Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudományos Intézetének főigazgatója október 16-án az Ajkai Kampuszon tartott érdekfeszítő előadást „Lesznek-e erdők 100 év múlva Magyarországon?” címmel. Az esemény házigazdája Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) elnöke volt, aki az előadás után kérdéseket intézett az előadóhoz, miközben a közönség is lehetőséget kapott rá, hogy feltegye saját kérdéseit. Jó hírrel kezdte előadását Borovics Attila főigazgató, a kampusz előadások sorozatának 2. évadában az Ajka Kampuszon, mert úgy gondolja van megoldás az erdők védelmére és lesznek erdők 100 év múlva is. A téma kapcsán elmondta, hogy a ma erdeje úgy jött létre, hogy a XIX. század végén az erdészek abban bízva ültettek el növényeket, hogy 2-3 erdész generáció egybehangolt munkájának eredménye, lesz az, ami most a 120-140 éves tölgyes vagy bükkös erdőink jelenlegi állapota lehetne. Sajnos, mint kiderült, az éghajlatváltozás kezdi ezt a képet jelentősen átalakítani. Az erdőket számos kihívás fenyegeti, beleértve a szélsőséges időjárást, erdőtüzeket, kártevők terjedését és a lassú alkalmazkodást az éghajlatváltozáshoz. Az erdőgazdálkodásnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, különösen a fafajok és genetikai sokféleség változtatásával. Eddig az erdőtervezéseknél inkább a bükkösöket részesítették előnyben, de az éghajlatváltozás miatt mostanra inkább a tölgyet kellene. A melegedő éghajlat emellett kedvez a kártevőknek, kórokozóknak. Az éghajlatváltozás következtében egyre gyakoribbak az erdőt károsító rovarok és betegségek. A rovarok például gyorsabban fejlődnek a melegebb körülmények között, és évente több generációjuk is kifejlődik. Ugyanakkor a hosszú aszályos időszak következtében romlik a fák egészségi állapota, ezáltal csökken az ellenállóképességük. Az éghajlatváltozás gazdasági hatásokkal is jár, például a fakitermelés és az infrastruktúra fenntartásának költségeinek növekedésével. Az erdők kettős szerepet is játszanak: először is megkötik a szén-dioxidot, másodsorban pedig fontos ökológiai funkciókat látnak el. Kulcsfontosságú, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak az éghajlatváltozáshoz. Az erdőfelújításoknál olyan fajú növényeket kell ültetni, amelyek követni tudják a folyamatosan változó körülményeket. Az egyre melegedő éghajlat eltolja a klímánkat Délkelet-Európa felé, és nekünk sajnos néhány évtizeden belül arra kell majd felkészülnünk, hogy valószínűleg a mostani balkáni, dél-bulgáriai, görögországi klimatikus viszonyok lesznek az uralkodók Magyarországon, így számunkra az ottani fafajok jelenthetik a megoldást. Már most tanulmányozzák Bulgária délkelti régiójából származó kocsánytalan tölgy és csermakkból származó csemeték tulajdonságait és növekedését. Érdekesség, hogy Bulgáriában a legelterjedtebb tölgyfa az Quercus frainetto azaz a magyar tölgy. Ez a fa sajnos nálunk nem őshonos, hiába gondolnánk ezt a nevéből. Borovics Attila ebben a fafajtában látja a jövőnk fáját. Az érdekes előadás után Gelencsér András, a VEAB elnöke beszélgetett az előadóval, ahol a közönség is tehetett fel kérdéseket. Schwartz Béla polgármester minden fórumon megragadja az alkalmat, hogy segítséget kérjen a szakemberektől, a városban elszaporodó varjak ügyében, így most is több kérdést tett fel a károgó madarak előzési lehetőségeit firtatva. F. P. T. U Gerencsér András és Borovics Attila az Ajka Kampusz platánja mellett. Mint kiderült, ez a fa is „orvosi segítségre" szorul (Fotó: Fotó) 50 éves a Padragi Bányász Férfikórus ■ Két koncerttel ünnepelte 50. születésnapját a Padragi Bányász Férfikórus október 13-án és 14-én. Péntek délután az otthonuknak számító Padragi Művelődési Házban léptek fel Ajka város öt énekkarával közösen. A koncerten megemlékeztek arról, hogy 50 évvel ezelőtt 13 fővel alakult meg az a kórus, amely a mai napig is aktív. Számtalan hangversennyel a háta mögött igen magas színvonalon szolgálja a közönséget. Számukra a kóruséneklés nem csupán hobby, hanem szenvedély, sőt életforma. Ebből az életérzésből kaphattak ízelítőt mindazok, akik ellátogattak szombaton a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár színháztermébe, a kórus nagy sikerű ünnepi hangversenyére. Kányárné Grünwald Petra karnagy irányításával és Kovácsné Pogány Kinga zongorakísérőjük segítségével már több mint egy éve készült a férfikar erre a koncertre, hogy méltóképpen tudják megünnepelni ezt a kerek jubileumot. Az ünnepség díszvendége volt Somogyváry Ákos az Erkel Ferenc Társaság és a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetségének elnöke; Pad Zoltán, Liszt és Lajtha díjas karnagy, a Magyar Rádió Kórusának vezető karnagya; Kocsár Balázs, Liszt Ferenc díjjal kitüntetett karmester, érdemes és kiváló művész, valamint Kocsárné Herboly Ildikó karnagy-zenetanár, Kocsár Miklós zeneszerző özvegye. A szombati hangversenyen elsőként a bányász himnuszt énekelte közösen kórus és közönség, majd Schwartz Béla, városunk polgármestere köszöntötte a megjelenteket és gratulált a kórusnak. - 50 év, sokan úgy tartják, hogy a legszebb kor, több szempontból is. Az ember élete ilyenkor - szerencsés esetben - élményekben gazdag, erőt, célt és megtartó példát mutat. A most születésnapját ünneplő közösség ilyen. Markánsan jelen vannak a város életében, az ő mintájuk, példájuk kijelöli azt az utat, amit a következő dalos generációknak majd követni kell - hangsúlyozta beszédében a polgármester, majd átadta Ajka Város Önkormányzatának emlékplakettjét a karnagynak. Ezt követő beszédében Vági Károly, a férfikar elnöke többek között kiemelte a kórus különleges lelkületét, valamint megköszönte a korábbi karnagyok dr. Magyar János, Szabó Veronika, Dr. Lukáts Andrásné, Szincsák- Lukáts Fruzsina és Grőberné Adorján Renáta munkáját. A koncert folytatásaként bányászdalok, bordalok, Kodály Zoltán és Erkel Ferenc egyegy műve csendült fel, majd a hangversenyre meghívott vendégekkel, a szolnoki MÁV Férfikórussal közösen énekeltek két művet a születésnaposok. A hangverseny a szolnoki férfikar önálló műsorával folytatódott, akik Felice Giardini, Erkel Ferenc, Kodály Zoltán és Kálmán Imre egy-egy darabját adták elő Juhászné Zsákai Katalin vezényletével, Fehér Dóra zongorakíséretével. A hangverseny második részének kezdetén Somogyváry Ákos gratulált a kórusnak, és adta át a KÓTA díszoklevelét. A MÁV férfikar is átadta ajándékát a jubiláló kórusnak, ezt követően pedig a Padragi Bányász Férfikórus köszönte meg a már nyolc éve állandó zongorakísérőjének, Kovácsné Pogány Kingának kivételes munkáját. Az est további részében a hazai kórusműsor összeállításában Mozart népszerű meseoperájából, a Varázsfuvolából csendült fel a Papok kara, majd a koncert két vendégművészének: Farkas András operaénekesnek és Cserményi Zsombornak, a Nemzeti Énekkar énekművészének produkciói következtek. Elsőként Tamino áriáját, majd Sarastro áriáját hallhatta a közönség a két egykori kórustag és a Padragi Bányász Férfikórus közös előadásában. A hangverseny zárásaként a két férfikar közösen adta elő Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájából a Meghalt a cselszövő című részletet, majd a méltán világhírű Hegedűs a háztetőn című musicalből következett két népszerű dal, amit egy egykori zeneiskolás növendékekből, zeneiskolai tanárokból, barátokból, kórustagokból álló zenekar kísért. Hekele Fanni harsonán, Kiss Virág hegedűn, Kovácsné Pogány Kinga zongorán, Kiss Attila nagybőgőn, Legoza Gábor ütőhangszereken, Németh Róbert klarinéton játszott. A szólókat a két vendégművész énekelte, méltóképpen megkoronázva a nagy sikerű és igen színvonalas koncertet, majd ráadásként a Tisztelet a bányás szaknak című dallal búcsúztak el a fellépők a lelkes közönségtől. NéNom A Padragi Bányász Férfikórus. Szólót énekel Farkas András (Fotó: a szerző) Mosollyal lehetett fizetni Dióünnep közösségi összefogással (folytatás az 1. oldalról) Örömmel látták, hogy sok helyen folynak a lakásfelújítások, számos házban az elmúlt évek során sok fiatal család költözött gyermekeikkel, és ez nagyon jó dolog. Az alpolgármester köszönetet mondott Schwartz Béla polgármesternek, hogy az elmúlt években folyamatosan figyelemmel kísérte a Bányásztelep lakosainak életét. Tudni kell, hogy az elmúlt néhány évben ide is kevesebb forrás jutott, mint ahogyan a többi városrész is érezhette ezt. Schwartz Béla köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy négy év után végre ismét szabadon ünnepelhetünk. Ő a zserbótisztelők táborába tartozik, és kérte az alpolgármestert, hogy legközelebb ismét szervezzen zserbó versenyt is. A jó zserbó receptjét is megosztotta a népes hallgatósággal. Eszerint 35 deka dióhoz legalább 40-50 deka baracklekvárt tegyenek, és ha sütőport kevernek bele, sokáig fogyasztható marad. A köszöntők után következett a műsor. Az óvodások nagy tapsot kaptak. Az egyik kisfiú édesanyja elárulta, hogy kicsi fia reggel arra kérte őt, hogy vasalja ki a fehér ingjét és a fekete nadrágját, mert sokan nézik őket, szépnek kell lenni... A képzőművészek asztalánál sokan próbálkoztak a szobrászkodás alapjaival Ozorai Sándor segítségével. Helyes Zoltán az alkalomhoz illő színezőt, kifestőt készített. A gyerekek közt néhány felnőtt is részt vett a kézműves foglalkozáson. - Otthon nincs rá idő, de itt ráérünk és élvezzük - nevettek a középkorú hölgyek. A délutánon minden ingyenes volt, fizetőeszköznek elég volt egy mosoly is. (ta)m Padragkúti szeniorok körtánca (Fotó: Gyarmati) Tovább fejlődik a padragkúti városrész ■ Karnics Miklóst nemrégen nevezték ki Padragkút önkormányzati megbízottjának, és azóta gőzerővel dolgozik azon, hogy minél több problémát, panaszt és lakossági igényt közvetítsen a város vezetése felé, vagy azokat saját hatáskörében oldja meg. Régi vágyuk teljesült a helyi lakosoknak a Vörösteleki utca mindkét oldali csapadékvíz elvezetési rendszerének rekonstrukciójával és a padragi temető parkolójának kialakításával. Karnics Miklós nagy örömmel látja, hogy a közösségi erőfeszítések eredményeket hoznak a városban. Az összefogásnak köszönhetően hasznos munkálatok valósultak meg a Veres Péter, a Szivárvány és Bolyai utcákban, beleértve a vízelvezetést és a járdák felújítását is. A jövőben további beruházások és rekonstrukciók kezdődnek el. Bár sok munka van még hátra, egy Padragkút méretű városrész felvirágoztatása nem könnyű, de idővel és kitartással elérhetik a várt eredményeket. „Padragkútért dolgozom!” - hangsúlyozza a megbízott. Már az elmúlt időszakban elkészült munkák közé tartozik a közösségi ház és játszótér építése Csékúton, amit a helyiek egyre inkább használnak. Ez a hely ideális a szalonnasütéshez, baráti találkozókhoz, sőt, nemrégiben itt egy esküvői pár is itt fényképezkedett. Együttműködve a Csékúti Hegyért Egyesület elnökével, Mészáros Lászlóval, a középső dűlőnél egy újabb 40 méteres szakasz is bitumenes burkolatot kapott, és a csékúti hegyet is bekerítették a vadak kártételének megelőzése érdekében. F. P. T . A házak falának is jót tesz a csapadékvíz elvezetés megoldása (Fotó: Fotó)