Ajka - Ajkai Szó, 2023 (36. évfolyam, 1-44. szám)

2023-10-27 / 37. szám

Az erdők nevében Borovics Attila előadása az Ajka Kampuszon ■ Borovics Attila, a Soproni Egyetem Erdészeti Tudo­mányos Intézetének főigazgatója október 16-án az Ajkai Kampuszon tartott érdekfeszítő előadást „Lesznek-e erdők 100 év múlva Magyarországon?” címmel. Az ese­mény házigazdája Gelencsér András, a Pannon Egyetem rektora, a Veszprémi Akadémiai Bizottság (VEAB) elnöke volt, aki az előadás után kérdéseket intézett az előadó­hoz, miközben a közönség is lehetőséget kapott rá, hogy feltegye saját kérdéseit. Jó hírrel kezdte előadását Borovics Attila főigazgató, a kampusz előadások sorozatá­nak 2. évadában az Ajka Kam­puszon, mert úgy gondolja van megoldás az erdők védelmére és lesznek erdők 100 év múlva is. A téma kapcsán elmondta, hogy a ma erdeje úgy jött lét­re, hogy a XIX. század végén az erdészek abban bízva ültet­tek el növényeket, hogy 2-3 er­dész generáció egybehangolt munkájának eredménye, lesz az, ami most a 120-140 éves tölgyes vagy bükkös erdőink jelenlegi állapota­­ lehetne. Sajnos, mint kiderült, az éghajlatváltozás kezdi ezt a képet jelentősen átalakítani. Az erdőket számos kihívás fenyegeti, beleértve a szélső­séges időjárást, erdőtüzeket, kártevők terjedését és a lassú alkalmazkodást az éghajlat­­változáshoz. Az erdőgazdál­kodásnak alkalmazkodnia kell az új körülményekhez, különösen a fafajok és geneti­kai sokféleség változtatásával. Eddig az erdőtervezéseknél inkább a bükkösöket részesí­tették előnyben, de az éghaj­latváltozás miatt mostanra inkább a tölgyet kellene. A melegedő éghajlat emel­lett kedvez a kártevőknek, kórokozóknak. Az éghajlat­­változás következtében egyre gyakoribbak az erdőt káro­sító rovarok és betegségek. A rovarok például gyorsabban fejlődnek a melegebb körül­mények között, és évente több generációjuk is kifejlődik. Ugyanakkor a hosszú aszályos időszak következtében romlik a fák egészségi állapota, ez­által csökken az ellenállóké­pességük. Az éghajlatváltozás gazdasági hatásokkal is jár, például a fakitermelés és az infrastruktúra fenntartásának költségeinek növekedésével. Az erdők kettős szerepet is játszanak: először is megkötik a szén-dioxidot, másodsorban pedig fontos ökológiai funk­ciókat látnak el. Kulcsfon­tosságú, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak az éghajlat­változáshoz. Az erdőfelújításoknál olyan fajú növényeket kell ültetni, amelyek követni tudják a fo­lyamatosan változó körülmé­nyeket. Az egyre melegedő ég­hajlat eltolja a klímánkat Dél­­kelet-Európa felé, és nekünk sajnos néhány évtizeden belül arra kell majd felkészülnünk, hogy valószínűleg a mostani balkáni, dél-bulgáriai, görög­­országi klimatikus viszonyok lesznek az uralkodók Ma­gyarországon, így számunkra az ottani fafajok jelenthetik a megoldást. Már most tanul­mányozzák Bulgária délkelti régiójából származó kocsány­­talan tölgy és cser­makkból származó csemeték tulajdon­ságait és növekedését. Érdekesség, hogy Bulgári­ában a legelterjedtebb tölgyfa az Quercus frainetto azaz a magyar tölgy. Ez a fa sajnos nálunk nem őshonos, hiába gondolnánk ezt a nevéből. Borovics Attila ebben a fa­fajtában látja a jövőnk fáját. Az érdekes előadás után Gelencsér András, a VEAB elnöke be­szélgetett az előadóval, ahol a közönség is tehetett fel kérdése­ket. Schwartz Béla polgármester minden fórumon megragadja az alkalmat, hogy segítséget kérjen a szakemberektől, a városban elszaporodó varjak ügyében, így most is több kér­dést tett fel a károgó madarak előzési lehetőségeit firtatva. F. P. T. U Gerencsér András és Borovics Attila az Ajka Kampusz platánja mellett. Mint kiderült, ez a fa is „orvosi segítségre" szorul (Fotó: Fotó) 50 éves a Padragi Bányász Férfikórus ■ Két koncerttel ünnepelte 50. születésnapját a Pad­ragi Bányász Férfikórus október 13-án és 14-én. Péntek délután az otthonuknak számító Padragi Művelődési Házban léptek fel Ajka város öt énekkarával közösen. A koncerten megemlékez­tek arról, hogy 50 évvel ezelőtt 13 fővel alakult meg az a kó­rus, amely a mai napig is aktív. Számtalan hangversennyel a háta mögött igen magas szín­vonalon szolgálja a közönsé­get. Számukra a kóruséneklés nem csupán hobby, hanem szenvedély, sőt életforma. Eb­ből az életérzésből kaphattak ízelítőt mindazok, akik ellá­togattak szombaton a Nagy László Városi Művelődési Központ és Könyvtár színház­­termébe, a kórus nagy sikerű ünnepi hangversenyére. Kányárné Grünwald Petra karnagy irányításával és Ko­vácsné Pogány Kinga zongo­rakísérőjük segítségével már több mint egy éve készült a férfikar erre a koncertre, hogy méltóképpen tudják megün­nepelni ezt a kerek jubileu­mot. Az ünnepség díszvendége volt Somogyváry Ákos az Erkel Ferenc Társaság és a Magyar Kórusok, Zenekarok és Népze­nei Együttesek Szövetségének elnöke; Pad Zoltán, Liszt és Lajtha díjas karnagy, a Ma­gyar Rádió Kórusának veze­tő karnagya; Kocsár Balázs, Liszt Ferenc díjjal kitüntetett karmester, érdemes és kiváló művész, valamint Kocsárné Herboly Ildikó karnagy-zene­tanár, Kocsár Miklós zeneszer­ző özvegye. A szombati hangversenyen elsőként a bányász himnuszt énekelte közösen kórus és kö­zönség, majd Schwartz Béla, városunk polgármestere kö­szöntötte a megjelenteket és gratulált a kórusnak. - 50 év, sokan úgy tartják, hogy a legszebb kor, több szempontból is. Az ember éle­te ilyenkor - szerencsés eset­ben - élményekben gazdag, erőt, célt és megtartó példát mutat. A most születésnap­ját ünneplő közösség ilyen. Markánsan jelen vannak a város életében, az ő mintájuk, példájuk kijelöli azt az utat, amit a következő dalos gene­rációknak majd követni kell - hangsúlyozta beszédében a polgármester, majd átadta Ajka Város Önkormányza­tának emlékplakettjét a kar­nagynak. Ezt követő beszédében Vági Károly, a férfikar elnöke töb­bek között kiemelte a kórus különleges lelkületét, vala­mint megköszönte a korábbi karnagyok dr. Magyar János, Szabó Veronika, Dr. Lukáts Andrásné, Szincsák- Lukáts Fruzsina és Grőberné Adorján Renáta munkáját. A koncert folytatásaként bá­nyászdalok, bordalok, Kodály Zoltán és Erkel Ferenc egy­­egy műve csendült fel, majd a hangversenyre meghívott vendégekkel, a szolnoki MÁV Férfikórussal közösen énekel­tek két művet a születésnapo­sok. A hangverseny a szolno­ki férfikar önálló műsorával folytatódott, akik Felice Giar­­dini, Erkel Ferenc, Kodály Zol­tán és Kálmán Imre egy-egy darabját adták elő Juhászné Zsákai Katalin vezényletével, Fehér Dóra zongorakíséreté­vel. A hangverseny második részének kezdetén Somogyvá­ry Ákos gratulált a kórusnak, és adta át a KÓT­A díszokleve­lét. A MÁV férfikar is átadta ajándékát a jubiláló kórusnak, ezt követően pedig a Padragi Bányász Férfikórus köszönte meg a már nyolc éve állandó zongorakísérőjének, Kovács­­né Pogány Kingának kivételes munkáját. Az est további részében a hazai kórusműsor összeállí­tásában Mozart népszerű me­seoperájából, a Varázsfuvolá­ból csendült fel a Papok kara, majd a koncert két vendég­­művészének: Farkas András operaénekesnek és Cserményi Zsombornak, a Nemzeti Ének­kar énekművészének produk­ciói következtek. Elsőként Tamino áriáját, majd Sarastro áriáját hallhatta a közönség a két egykori kórustag és a Pad­ragi Bányász Férfikórus közös előadásában. A hangverseny zárásaként a két férfikar közösen adta elő Erkel Ferenc: Hunyadi László című operájából a Meghalt a cselszövő című részletet, majd a méltán világhírű Hegedűs a háztetőn című musicalből következett két népszerű dal, amit egy egykori zeneiskolás növendékekből, zeneiskolai tanárokból, barátokból, kó­rustagokból álló zenekar kí­sért. Hekele Fanni harsonán, Kiss Virág hegedűn, Kovácsné Pogány Kinga zongorán, Kiss Attila nagybőgőn, Legoza Gá­bor ütőhangszereken, Németh Róbert klarinéton játszott. A szólókat a két vendégművész énekelte, méltóképpen meg­koronázva a nagy sikerű és igen színvonalas koncertet, majd ráadásként a Tisztelet a bányás­ szaknak című dallal búcsúztak el a fellépők a lelkes közönségtől. NéNo­m A Padragi Bányász Férfikórus. Szólót énekel Farkas András (Fotó: a szerző) Mosollyal lehetett fizetni Dióünnep közösségi összefogással (folytatás az 1. oldalról) Örömmel látták, hogy sok he­lyen folynak a lakásfelújítások, számos házban az elmúlt évek során sok fiatal család költözött gyermekeikkel, és ez nagyon jó dolog. Az alpolgármester köszöne­tet mondott Schwartz Béla pol­gármesternek, hogy az elmúlt években folyamatosan figye­lemmel kísérte a Bányásztelep lakosainak életét. Tudni kell, hogy az elmúlt néhány évben ide is kevesebb forrás jutott, mint ahogyan a többi városrész is érezhette ezt. Schwartz Béla köszöntőjében örömét fejezte ki, hogy négy év után végre ismét szabadon ünnepelhetünk. Ő a zserbótisz­­telők táborába tartozik, és kérte az alpolgármestert, hogy legkö­zelebb ismét szervezzen zserbó versenyt is. A jó zserbó receptjét is megosztotta a népes hallgató­sággal. Eszerint 35 deka dióhoz legalább 40-50 deka baracklek­várt tegyenek, és ha sütőport ke­vernek bele, sokáig fogyasztható marad. A köszöntők után követke­zett a műsor. Az óvodások nagy tapsot kaptak. Az egyik kisfiú édesanyja elárulta, hogy kicsi fia reggel arra kérte őt, hogy vasalja ki a fehér ingjét és a fekete nad­rágját, mert sokan nézik őket, szépnek kell lenni... A képzőművészek asztalánál sokan próbálkoztak a szobrász­kodás alapjaival Ozorai Sándor segítségével. Helyes Zoltán az al­kalomhoz illő színezőt, kifestőt készített. A gyerekek közt né­hány felnőtt is részt vett a kéz­műves foglalkozáson. - Otthon nincs rá idő, de itt ráérünk és élvezzük - nevettek a középkorú hölgyek. A délutánon minden ingye­nes volt, fizetőeszköznek elég volt egy mosoly is. (ta)m Padragkúti szeniorok körtánca (Fotó: Gyarmati) Tovább fejlődik a padragkúti városrész ■ Karnics Miklóst nemrégen nevezték ki Padragkút önkormányzati megbízottjának, és azóta gőzerővel dol­gozik azon, hogy minél több problémát, panaszt és la­kossági igényt közvetítsen a város vezetése felé, vagy azokat saját hatáskörében oldja meg. Régi vágyuk teljesült a helyi lakosoknak a Vörösteleki utca mindkét oldali csapadékvíz elvezetési rendszerének re­konstrukciójával és a padragi temető parkolójának kialakí­tásával. Karnics Miklós nagy örömmel látja, hogy a közös­ségi erőfeszítések eredménye­ket hoznak a városban. Az összefogásnak köszönhetően hasznos munkálatok valósul­tak meg a Veres Péter, a Szi­várvány és Bolyai utcákban, beleértve a vízelvezetést és a járdák felújítását is. A jövő­ben további beruházások és rekonstrukciók kezdődnek el. Bár sok munka van még hátra, egy Padragkút mére­tű városrész felvirágoztatá­sa nem könnyű, de idővel és kitartással elérhetik a várt eredményeket. „Padragkútért dolgozom!” - hangsúlyozza a megbízott. Már az elmúlt időszakban elkészült munkák közé tarto­zik a közösségi ház és játszótér építése Csékúton, amit a helyi­ek egyre inkább használnak. Ez a hely ideális a szalonnasü­téshez, baráti találkozókhoz, sőt, nemrégiben itt egy eskü­vői pár is itt fényképezkedett. Együttműködve a Csékúti Hegyért Egyesület elnökével, Mészáros Lászlóval, a középső dűlőnél egy újabb 40 méteres szakasz is bitumenes burkola­tot kapott, és a csékúti hegyet is bekerítették a vadak kárté­telének megelőzése érdekében. F. P. T . A házak falának is jót tesz a csapadékvíz elvezetés megoldá­sa (Fotó: Fotó)

Next