Albertirsa - Életjel, 2012 (4. évfolyam, 1-4. szám)

2012 / 1. szám

ÉLETJEL FIATALOKRÓL 2012. Újév MIENKAJOVO! Sokat gondolkoztam, hogy vajon mi is legyen a fiatalokról szóló cikkem címe, amikor is újra azzal szembesülhettem az elmúlt vasárnap, hogy a gyermekek nem férnek el az asztal körül gyer­mek-istentiszteleten. Ez a látvány nagy örömmel töltött el, hiszen ez már nem az első alkalom volt, hogy ilyen sokan összegyűltünk. Úgy gondolom, hogy ez azt mutatja, hogy tényleg van jövőnk itt Albertiben. Mert vannak fiatalok, szeretnek járni az alkalmainkra és jól érzik magukat. Ugyanakkor nem feledkezhetünk meg arról, hogy mindannyiunk felelőssége, hogy a fiatalok meg is maradjanak gyülekezetünk közösségében! Fontos, hogy támogassuk, hívogassuk, kísérjük el őket az alkalmainkra! Ilyen alkalom a már említett gyermek-istentisztelet, amelyre sok szeretettel várjuk a még nem konfirmált gyermekeket, hogy együtt énekelhessünk, játszhassunk és tanulhassunk a különböző bibliai történetekről és példázatokról. A már konfirmált fiatalokat pedig sok szeretettel várjuk az ifjú­sági órára, amelyet minden szombaton délután 4 órától tartunk a gyülekezeti teremben. Itt különböző témákat beszélünk át az ifjúsággal és próbálunk felkészülni a keresztény életre. Természe­­tesen nem csak szellemileg és lelkileg, hanem testileg is edzésben vagyunk, amelyre jó alkalmat kínál az ifjúsági órát követő foci a tornateremben. De nagy örömmel számolok be az egyik legújabb alkalmunkról, a zenekari próbáról is, amely pár lelkes fiatal kezdeményezésére jött létre, akik célul tűzték ki egy keresztény zenekar megalapítását. Ennek érdekében minden szombaton délután 3 órakor tartunk zenekari próbát, amelyre minden érdeklődőt, és zenélni szerető fiatalt sok szeretettel várunk! Végül nem árt, ha már most megemlítem a nyári programjain­kat, hiszen számos tábor és találkozó kerül idén nyáron is meg­rendezésre! Ezek közül pedig kiemelt fontosságú a konfirmandós táborunk, illetve a Szélrózsa Országos Evangélikus Találkozó, ahol több ezer evangélikus fiatal táborozhat együtt a Balaton partján. Láthatjuk tehát, hogy vannak programjaink és van ifjúság is! És ahogy az elején már írtam: Miénk a jövő! Ehhez azonban ten­nünk is kell, sok dolgunk van még, hisz’ sok gyermeket és fiatalt lehet megszólítani! Kezdjük el együtt, a saját családjainkban, a saját rokonságunkban! Hirdessük a gyülekezet alkalmait, hisz’ itt mindenkit szívesen látunk és mindenki jó helyen van! Csadó Balázs beosztott lelkész A nagycsoportos óvodások már várják az iskolát Az utóbbi időben sokszor beszélgetünk a gyerekekkel, hogy szeptemberben már nem óvodába jönnek, hanem várja őket az iskola. Tudják, hogy az óvodában ők a leg­nagyobbak, ezért segíteni kell a kisebbeknek, ha szükségük van rá. Például bekísérik a mosdóba őket, vigasztalják, babusgatják azokat, akik igénylik. Az iskolába viszont kicsik lesznek, sokszor kérdezgetik: „Mi történik, mi lesz velünk? A nagyobb iskolások segítenek-e nekünk, vajon mi vár ott ránk?” Természetesen megnyugtatom őket, hogy a tanító néni ugyanúgy segít majd, mint itt az óvodában az óvó néni és a nagyobb gyermekekre is számíthatnak. Többször elmondom nekik, hogy az iskolában izgalmas feladatok lesznek. Aki ügyes, piros pontot, mosolygós arcot vagy dicséretet kap. Az órák között szünetek lesz­nek, amit csengő fog jelezni. Sok könyvetek, füzetetek, ceruzátok lesz, amit hátitáskában fogtok hordani. A kielégítő válasz után megnyugszanak. Természetesen, akinek a testvére iskolás, annak könnyebb. Egy-két gyerek jelezte, hogy neki már van táskája és ceruzája is. Óvodánkat szerencsésnek mondhatjuk, mert szoros a kapcsolat az evangélikus is­kolánkkal. Hetenként egy alkalommal az iskola tornatermében tartjuk a testnevelést. Csütörtök reggelenként mindig megkérdezik „megyünk-e a tornaterembe” és boldogok az „igen” hallatán. Hétfőnként és szerdánként Szilvi tanár néni az óvodában ismerteti meg velük a német nyelv rejtelmeit. A csoportból egyre többen írnak betűket, számokat és leírják a nevüket. Minden eset­ben büszkén mutatják és kérik, olvassam el, mit írtak. Nagyon vonzónak tartják a betűk és számok világát. Szívesen rajzol­nak sormintákat, díszítő sorokat. Szeretnek könyveket nézegetni, figyelmesen hallgatják a meséket, bibliai történeteket, örömmel báboznak, dramatizálnak. Az óvodai élet játékos világát komolyabb feladatok váltják fel. Bizakodva és hittel néz­nek az ismeretlen elé. Kivétel nélkül minden nagycsoportos izgatottan várakozik a nagy napra, hogy először iskolába léphessen. Addig viszont még sok játék és felfedezés vár rájuk az óvodában. ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ ❖ Lia óvó néni Tisztelettel kérjük az adózókat, hogy adójuk 1%-ával támogassák óvodánk alapítványának működését. Alapítványunk neve: Ragyogó Gyermekarcok Közhasznú Alapítvány Adószáma: 18115943-1-13 Köszönjük eddigi adományaikat. ÓVODAI BEIRATKOZÁS Szeretettel várjuk az Alberti Evangélikus Egyházközség Óvodájába azoknak a kisgyer­mekeknek a jelentkezését, akik 2009.06.01. és 2010.05.31. között töltik be a harmadik életévüket. A beiratkozás folyamatos. Mag Párné óvodavezető Kedves nagycsoportos óvodás! Elérkezett az idő! Hamarosan iskolás lesz belőled! Biztosan nagyon kíváncsi vagy már, hogy milyen lesz az iskola, a tanító néni. Szeretnék neked bemutatkozni. Kovács Katalin a nevem. Az Alberti Evangélikus Általános Iskola szeptemberben induló első osztályában én leszek a tanító néni. Ebben a barátságos iskolában várlak téged sok szeretettel 2012. február 25-én, szombaton 10 órakor. Ezen a szép napon köszöntsük együtt a tavaszt! Szeretettel várlak: Kati néni

Next