Aszód - Aszódi Tükör, 2008 (20. évfolyam, 1-12. szám)
2008-10-01 / 10. szám
7 ASZÓDI TÜKÖR Petőfi Sándor szellemében templom falai közt mondta el első fennmaradt versét diákkal, akik lelkesedése mindvégig izgatta őt. A prépost atya ezután felidézte a hévízgyörki Árpád-kori templom felújításának körülményeit. Az ideologikusan kisajátított Petőfi-kép mögötti valóságos képet a helyi Petőfi-kutatások tartották meg. E generáció egyik legjelesebb tagja Dr. Asztalos István, akitől igen sokat tanultam - mondta Dr Kerényi Ferenc akadémikus, Petőfi-kutató. Sajnos mára erősen beszűkültek a kutatási lehetőségek. A résztvevők közül egyedüliként nem rejtette véka alá az intézmény visszaminősítése miatti ellenérzését: A „múzeum” szót a világ minden nyelvén megértik. Tessék nekem lefordítani valamely nyelvre azt, hogy „muzeális értékű gyűjtemény és kiállítóterem’’... Korkes Zsuzsa néprajzkutató a múzeumban uralkodó baráti alkotólégkörre, a kiállítások, konferenciák előkészítéséről emlékezett meg. A hegyvidék és az Alföld találkozásánál elterülő kutatóterület sajátosságairól szólt az Aszódon másfél évtizedet eltöltött Dr. Kulcsár Valéria régész, aki szimbolikus jelentőségűnek tekinti, hogy a múzeum épp egyidős vele Arra is rámutatott, hogy a politikai akarat és egy lelkes fiatal történelemtanár akarata szerencsés pillanatban találkozott ahhoz, hogy e sajátosságokat intézményi háttérrel fedezzék fel és tegyék közkinccsé. A múzeum alapítója zárszavában kiemelte: mindig arra törekedett, hogy munkatársaival megfelelő szakmai körülmények között, ugyanakkor családias hangulatban végezzék munkájukat. Az ott dolgozók közül sokan második otthonuknak tekintették a múzeumot, ami jótékony hatással bírt az ott folyó munkára. Ezután Dr. Klamár Zoltán etnográfus bemutatta az ötven éves a Petőfi Múzeum című kötetet (a könyvajánlót novemberi számunkban olvashatják), majd fogadás zárta a rendezvényt.* Másnap délelőtt (huszonkét év után ismét) városunk adott otthont a Petőfi-emlékhelyek Nemzetközi Találkozójának. A Petőfi Sándor Gimnázium, Gépészeti Szakközépiskola és Kollégium főépületében kiállítás keretében mutatták be a hat évtizede létrejött állami középiskola fontosabb eseményeit. A középiskola udvarán álló Petőfi-szobornál Homoki Gábor tanár, a Országos Petőfi Társaság Aszódi Szervezetének elnöke, Sztán István polgármester és Csobán Attila, a gimnázium igazgatója köszöntötte a határainkon innen és túlról érkezett vendégeket, akik megkoszorúzták a költő emlékművét. A Petőfi Múzeum előtt Asztalos Tamás kulturális szervező köszöntötte a megjelenteket, akik itt is az emlékezés koszorúival és virágaival halmozták el az egykori középiskola homlokzatát. A kiállítások megtekintése után a program az evangélikus templomnál folytatódott, ahol 1838-ban Petőfi Sándor elszavalta első ismert versét, a gimnáziumi vizsgafeladat nyomán született Búcsúzást. A találkozó résztvevői a templom falán emléktáblát avattak, amelyet Rigó Lászlónk alpolgármester felajánlásával a Petőfi Társaság helyi szervezete készíttetett el. A templomban Dr. Asztalos István felidézte a költemény születésének körülményeit, Dr. Kerényi Ferenc pedig a Petőfikutatás aktuális helyzetével ismertette meg a jelenlévőket. A rendezvény az Evangélikus Egyház Petőfi Gimnáziuma előtt folytatódott. Dr. Roncz Béla igazgató köszöntötte a résztvevőket, akik megkoszorúzták az épület bejáratánál néhány éve felállított (s korábban a laktanyát ékesítő) Petőfiszobrot. Valamennyi résztvevő helytörténeti kiadványokat és városunkat bemutató DVD-t rejtő ajándékcsomagot vehetett át. A találkozó ebéddel, a középiskola megtekintésével és az Országos Petőfi Társaság taggyűlésével folytatódott. Hídi Szilveszter □ Köszönet! Alig akad magyar író, költő, akiről oly sokat és oly sokféleképpen írt és beszélt volna az utókor, mint Petőfi Sándorról. Elképzelték árvalányhajas népdalköltőnek, borongó, derűs poétának, lánglelkű, lázadó fiatal világforradalmárnak, mint azt a Petőfi ’73 című filmben is láthatjuk, vagy éppenséggel az ország egyszerű, gyalogos vándorának. De nekünk - aszódiaknak és pápaiaknak - a gyermek, a serdülő, a diák Petőfi jut eszünkbe. Ő köt bennünket egybe: Aszódon eszmélt, kezdett „verseket csinálni” a gyermek poéta Pápán vált igazán költővé, itt írta az első nyomtatásban megjelentett verset, és nem utolsó sorban itt „született Petőfiként”... Igazán megható és lélekemelő volt távol „szűkebb pátriánktól”, Pápától Aszódon végigzarándokolni azokat a helyeket, ahol ő járt. A szeptember végi nemzetközi Petőfi-emlékhelyi találkozón az aszódiak kivételes szeretetükről, lokálpatriotizmusukról adtak számot. Bölcs dolog volt a nagy múltú Országos Petőfi Sándor Társaságnak, az aszódi városvezetésnek, Sztán István polgármester úrnak, az iskoláknak, a múzeumnak, a helyi egyházaknak, a helytörténészeknek Aszódot választaniuk 2008-ban ennek a rangos találkozó helyszínéül. Hálás szívvel köszönjük szépen a vendéglátást! Csak elismerni, és további lankadatlan jó kedvet, energiát tudunk kívánni! Őrizzék szeretettel, becsülettel gazdag „kincseiket”, építészeti-szellemi örökségüket, adják tovább nemes hagyományaikat, „aszódiságukat” jövőjük zálogának, a magyar ifjúságnak! Tisztelettel: az Országos Petőfi Sándor Társaság pápai kollektív szervezete, a Pápa és Vidéke Honvéd Kulturális Egyesület nevében: Kerecsényi Zoltán elnök 2008. OKTÓBER □