Balassagyarmat - Ipoly, 1989. július-szeptember (1. évfolyam, 4-5. szám)
1989-07-24 / 4. szám
Még egyszer a munkásőrség épületéről Magánépíttető esetében ilyenkor szabálysértési eljárást is indítanak. Kérdésünk: a Városi Tanács kinek a nyomására és miért nem hajtotta be az építésrendészeti bírságot? A be nem folyt bírsággal a Város lakosságát rövidítették meg. Javasoljuk, hogy az Ügyészség ennek az építési engedélynek az ügyét vizsgálja ki. Kérjék fel az Igazságügyi Szakértői Intézetet az épület valós készültségi állapotának megállapítására, mert az építkezés leállításakor az elvégzett munkákat 900.000 Ft értékben igazolták, de van olyan vélemény Az ellenzék nem ellenség Ezt ma még sok embernek hiába mondjuk. Az ellenzéknek nem az a célja, hogy pártatlanul kritizáljon, a hatalmat kívánja ellenőrizni. Jelenleg erre nincs lehetőség, mert a hatalmi döntéshozói mechanizmusok távol tartják az ellenzéket maguktól. Ma még nem tudjuk ki nyeri a választásokat. Ha az ellenzék kerül a hatalomra, akkor a hatalom mostani letéteményesei alkotják az új ellenzéket. Ha a mostani hatalomgyakorlók ellenzékbe kerülnek, ugyancsak kritizálni fognak! Ez a demokrácia „átka". A valódi nyilvánosságot mindkét(!) oldalnak szokni és tanulni kell. Személyeskedés és - a közfunkciót, közszereplést vállalók részéről - sértődés nélkül. A kritika nem a személynek, hanem az általa képviselt szervezetnek szól! Újabb információhoz jutottunk a Munkásőrség balassagyarmati épülete bővítésével kapcsolatban. Az objektum bővítését építési engedély nélkül kezdték el annak idején. Azonban az átalakítások olyan mértéket öltöttek,hogy a Városi Tanács kénytelen volt észrevenni: leállították az engedély nélküli építkezést. Az építkezés folytatására az engedélyt kiadó építési főelőadó - egyben igazságügyi szakértői!) - azonban elfelejtette kiszabni a lakossággal szemben keményen és könyörtelenül alkalmazott építésrendészeti bírságot. A lakóhely és környezet szépítése minden kulturált embernek természetes igénye. Az emberek igénye azonban nem egyforma, mint ahogy az emberek sem egyformák. A magánkertek, közterek szépítése ezerféle módon oldható meg, különféle parkosítási formák, elemek, növények alkalmazásával. Az emberek ízlése és érdeklődése azonban jó irányba befolyásolható, ha rávilágítunk az értékes, jó megoldásokra. A mai siető, elfoglalt ember gyakran nem találja meg, vagy nem ismeri fel a szépet, értékeset - ezért szükségesnek tartjuk, hogy felhívjuk erre a figyelmet. Ezzel az írással most új területre kalauzoljuk az Olvasót. Az olvasót, a kertbarátot, hogy Balassagyarmat és a palóc-táj rejtett szépségeihez is közelebb kerüljön. Szakmai szempontból is tájékoztatást kívánunk nyújtani a növényismeretben, azok csoportosításában, elhelyezésében. Bízunk benne, hogy a növényismeret birtokában és parkosítási, parképítési ismeretekkel gazdagodva mind többen fogják kertjeikben hasznosítani tapasztalataikat. A városunkban található növényritkaságok, értékes fa, cserje és évelőfajok megismerésével megszépül előttünk sok köztér és élőkert, s ha a szépség igényével alakítja ki egyre több ember a saját otthonát, környezetét, jobban láthatóvá válnak a „mi értékeink". KÖZTÁRSASÁG TÉR... A városban, a téren elhelyezett szoborról szinte mindenki Madách térnek nevezi e városközpontban lévő, mégis oly csendes, kellemes kis pihenőhelyet. Nógrád megye és hazánk nagy fiának művészi bronzszobrát - Sidló Ferenc alkotása - tizenvalahány éve márvány lapokkal alapozták körül. Ugyanakkor szép térburkolat készült a szobor előtt, amelyből két meglehetősen szép tiszafa (Taxus baccata) emelkedik ki, szinte átmenetet képez örökzöldjével a kőlap és a bronz között. A főút élénk gyalogosforgalma ellenére a legnyugodtabb pihenőhelyet találja az árnyas fák alatt a járókelő. Három termetes A mi értékeink lombhullató fa uralja a térség közepét, mindegyik fajának remek példánya. A terebélyes japánakác (Sophora japonica) sárga virágözöne nyáron ontja a mézet, óriási termésmennyisége pedig kedvenc csemegéje az éhes téli madárseregnek. A 100-120 cm vastag törzsátmérőjű fehérnyár (Populus alba) leveleit a legkisebb szellő is megvillogtatja. Az ívesen lehajló terebélyes cseresznyeszilva (Prunus myrobalana) lombsátra diszkréten takarja az útmenti padot, termése pedig még éretten is oly savanyú, hogy azonnal ráeszmél a fogyasztó, hogy nem a szájnak, hanem a szemnek termett. A teret az épületek oldaláról különböző cserjecsoportok szegélyezik. A napsütéses oldalon, a nagy virágágy mögött magányosan áll egy szomorú eperfa (Morus alba pendula). A városi kertészet szakemberei előnyösen változtatták meg a park egész jellegét. A több tarka kis virágágy helyett egy nagy virágágyat alakítottak ki. Ebben tavasszal tulipán, nyáron és ősszel többnyire „Aranyálom" nevű kánnafajta fogja meg a tekintetet. Az előtérben és kétoldalt ma már örökzöldek dominálnak. Fiatal koruk miatt még nem lenyűgözőek, de a legszebb fajokat válogatták össze. A súlyos lánckerítés mellett megmaradt a gömbölyű puszpángsor (Buxus sempervirens). A törvényszék felől szép, karcsú gúla alakú álciprus (Chamaecyparis lawsoniana) és tujafajok törik meg a gyep síkját. Ezek árnyékában, a téli napsütéstől védve három magyalbokor (Ilex aquifolium) húzódik meg. Egyelőre csak a babérnál is keményebb, de szúrós, fényes levelükkel díszítenek - a termőkort elérve azonban tartós, ragyogó piros bogyóözönnel ejtik bámulatba a természetkedvelőket. A volt megyeháza oldalán a gyepből enyhén emelkedik ki egy elterülő kínai boróka (Juniperus chinensis) s hozzá közel egy aranylevelű fagyalbokor (Ligustrum ovalifolium Aureum), melynek sárga-tarka --------------------------'2-------------------------is, hogy ennek négy-ötszöröse volt az akkor már elvégzett munkák értéke, így a kiszabható építésrendészeti bírság összege háromszázezer és másfélmillió forint közé esik. Mivel a Tanács lemondott erről az összegről kezdeményezzük, hogy a bírság teljes összegét utalják, át a Kórház előző lapszámunkban közölt számlájára eszközigényük támogatására. Ezt a kezdeményezést a Magyar Demokrata Fórum balassagyarmati szervezete is támogatja, lombja nyáron már messziről világít. Mindkét díszcserje jó kontrasztot ad a mögötte pompázó ezüstfenyő csoportnak (Picea pungens Argentea). A térség közepén, félárnyékos takarásban „kincset" rejtett el a kertész az utókor számára. Gondosan körülültette szúrós tövissel (Pyracantha coccinea), mely narancspiros bogyótengerével magára vonja a figyelmet, ugyanakkor kegyetlen szúrásával távoltartja az óvatlan közeledőt. A szép és igen hasznos „védősávon" belül egy szerény, fiatal korban fagyérzékeny örökzöld fácska húzódik meg. Most még érthetetlennek tűnik, miért féltik annyira, de hosszútávon megtérül a fáradozás. Ilyen fa nincs több Balassagyarmaton, de az egész országban is csak néhány van belőle. Várhatóan 100 év múlva 30-40 méteres példány lesz, utódaink csodálattal tekintenek majd a gigászi örökzöldre - melynek neve mammutfenyő (Sequoiadendron giganteum). Nem véletlenül ültették ide, Madách méltó hátteréül szánva, embere is úgy néz fel, akire a mai kor mint ükunokáink néznek majd az „égigérő" mammutfenyőre. Láng Mihály MEGJEGYZÉSÜNK___ A palóc kertbarátkor elnökének, Láng Mihálynak hangulatos leírása a Köztársaság térről tizenhárom évvel ezelőtt született. Néhány részletétől eltekintve - erre lentebb kitérünk - időtállóságát a ma embere saját szemével láthatja. Az akkor fiatal fák, cserjék mára fajuk szép példányaivá nőttek. A „kincs" azonban ma már nem található, talán nem érezte jól magát a mi szélsőséges éghajlatunkon? Az Aranyálom bánnaszőnyeget nőszirom csoportok váltották fel. A tér összképét, hangulatát nem rontják, a látvány ma is, sőt ma még inkább megkapó. Kedves Olvasó! Gyönyörködni álljon meg egy pillanatra, pihenjen meg a fák lombja