Balassagyarmat - Gyarmati Napló, 1989 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1989-05-25 / mutatványszám
• A balassagyarmati városi pártbizottság tárgyalta saját május elején munkamódszerének korszerűsítését. Ezen mondat valós tartalmára voltunk kíváncsiak, s erről kérdeztük Forgó Imrét, a pártbizottság első titkárát. — Mi tette szükségessé a munkamódszer korszerűsítését? — Mindenekelőtt az, hogy a párt egész tevékenysége — a politikai intézményrendszer változása kapcsán — más módszereket, másfajta mentalitást igényel. Az utóbbi időben a folyamatok felgyorsultak —, egyre több kérdés csak folyamatos vitákban, nyílt eszmecserék útján tisztázódhat. — Ön szerint milyen az emberek viszonya a politikához? — Az átmeneti helyzetből fakadóan kettős irányú, egyrészt tapasztalható a politikától elforduló mentalitás, politikai közömbösség. Másrészt megjelenik egy új típusú aktivitás, növekvő igény a ,,kis-” és nagypolitikában való részvételre. Ebből az is következik, hogy ma már nem szervezetekben, hanem tömegkapcsolatokban politizálni. Ez alatt azt kell érteni, hogy a pártbizottságinak az egész lakossággal közösen — persze nem azonosan — kell gondolkodni. A városi pártbizottság ezért döntött úgy, hogy a székház váljon az MSZMP politikai centrumává. — Mit jelent ez közelebbről? — Mindenekelőtt a szó valóságos értelmében az épület váljon a párttagság előtt — de a politizálás, a közélet iránt érdeklődő pártonkívüliek számára is — nyitottá. — Értendő ez lágy, hogy az MDF-tagok is szívesen látott vendégek? — Mi elsősorban az MSZMP tagjaira gondoltunk, de nem vagyunk merevek. Akár az említett alternatív szervezettel is közös rendezvényeket, vitafórumokat tartunk. Hangsúlyozom a közös szót! Az nem várható el tőlünk, hogy az MDF rendezvényeit mi szervezzük meg s helyet biztosítsunk számukra. — Életszerűvé kívánják formálni a székházat? — Itt lehet majd kisebbnagyobb körben eszmecserét folytatni, sajtót, politikai irodalmat tanulmányozni, klubszerű rendezvényeket tartani. Szeretnénk, ha kialakulna egy pezsgő szellemi, politikai műhely. A pártbizottsági ülésen ezt palócvárosi szellemi délutánoknak „keresztelték”. — A párton belüli áramlatokat hogyan tűri majd ez a műhely? — A politikai pluralizmus, a platformszabadság lehetősége és szükségszerűsége egy újfajta politizálásnak a feltételeit teremti meg a párttagság számára. Az eltérő társadalmi struktúrából fakadóan, különböző érdekek kerülnek felszínre, bizonyos kérdésekben markáns véleménykülönbségek fogalmazódnak meg. Kialakulhatnak a párton belül is különböző áramlatok, s bizonyára ez is erősíti majd a műhely szellemiségét. — Visszatérve a politikai centrumra, milyen konkrét tervezetek vannak? — A pártbizottság állást foglalt, hogy kezdeményezi a reformklub létrehozását, folyamatos működését. Úgy gondolom, vissza kell adni a mikrovilág, a kisközösségek autonómiáját, politikai vonzerejét. Már a pártértekezleten szóba került a Madáchtársaság szerveződése, amely minden bizonnyal jó lehetőséget nyújtana politikai, kulturális eszmecserékre, a város szellemi, művészeti életének szélesítésére. — Munkaidőben valósítják meg ezeket a programokat? — A pártmunka és a kapcsolódó rendezvények áttevődnek munkaidőn kívülre, délutánra, estére, netalán munkaszüneti napokra. Az úgynevezett nyitott ház ezekre a rendezvényekre, pártfórumokra megfelelő feltételeket biztosít. — A lakosság körében a székházat úgy emlegetik, mint Fehér Ház. Ez a rideg elnevezés a fenntartásokat is tükrözi. Vajon sikerül megváltoztatni ezt a mentalitást? — Kétségtelen, élnek még a régi beidegződések, szeretnénk lebontani ezt mi a hamis képet, oldani a beidegződéseket. Tudniok kell az embereknek, hogy ez nem hivatal. Szeretnénk, ha az MSZMP politikai centruma valóban a város politikai életének központjává válna. (—dám) — Pályázat Lakásépítő-akció Balassagyarmat Város Tanácsa VB és a KISZ városi bizottsága fiatal házasok lakáshoz jutásának elősegítése érdekében lakásépítési akciót szervez. Tízlakásos sorház felépítésére van mód Balassagyarmaton az Ady és Engels út sarkán (a Lenin-lakótelepnél). A pályázaton csak azok vehetnek részt, akik az alábbi feltételeknek megfelelnek: 1954. január 1. után születtek, házas vagy társi közösségben élnek életIlletve 1989. augusztus 31-ig házasságot kötnek, legalább egyikük hároméves állandó balassagyarmati lakhellyel vagy munkaviszonnyal rendelkezik. A pályázat elbírálásának szempontjai sorrendben a következők: előnyt élveznek azok, akik saját tulajdonú lakással nem rendelkeznek és nem is rendelkeztek (különösen azok, akik jelenleg családtagként vagy albérletben laknak), a meglévő gyermekek száma, jelenlegi lakásviszonyaik és szociális körülményeik. Azonos feltételek esetén a közösségben végzett tevékenység dönt. Az építkező személyekét a KISZ városi kijelölés bizottságának javaslata alapján — a lakásügyi társadalmi bizottság közreműködésével a vigo-osztályzi el 1989. július 15-ig. végAz akcióban csak azok vehetnek részt, akik a kitöltött jelentkezési lapot a KISZ városi bizottságához 1989. június 16-ig benyújtják. Július 2-án délután fél háromkor a tanács, az OTP és a városfejlesztési iroda képviselői ankéton találkoznak az érdeklődőkkel a városi pártbizottság nagytermében. 1989. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK Köszöntőnél*) ...Az igazi köszöntőre még várni kell... A „nevenincs” újság próbaszámát tartja kezében a balassagyarmati és a városkörnyéki olvasó. Ezért lehet az, hogy ünnepélyes szavak helyett a műhely, egy készülődő városi lap munkazajával szólunk. Az igény régi keletű. Soha igazán nem szűnt meg — legyen városi lapjuk a balassagyarmatiaknak! A próbaszám úgy készült, mint minden, ami igazán városi ügy. Nem elzárkózott akarnokok gyártották, hanem városi polgárok, egyelőre többet vitatkozva, mint írva. De ez így természetes. A szerkesztőbizottság tagjainak létszáma is állandóan változik. Most éppen diákszerkesztőket várunk közös munkára, elvégre Balassagyarmat diákváros (is), miközben munkásvárossá vált, s megmaradt a kultúra őrhelyének. Mit láthat az olvasó az első „igazi" számot megelőző (talán két hét múlva megjelenhet az is) úgynevezett próbaszám hasábjait, oldalait olvasgatva? A lap nem a tanács közlönye (ha városi érdek szerint közöl is majd közfigyelemre érdemes információkat), nem a városi pártbizottság hivatalos vagy félhivatalos szócsöve (ha időnként és érthetően közöl is pártélettel összefüggő sorokat), nem a támogató üzemek, szövetkezetek lapja, de nem akar „független” lenni a gyáraktól, a munkásoktól, a műszakiaktól! A város politikai és kulturális életének jó ügyeitől, sőt rosszaktól (ha van, lesz ilyen) sem tuda hat független lenni.. . Független lesz viszont a türelmetlenségtől. Az előítéletektől. Független akar lenni a hozzá nem értéstől. Az egyoldalúságtól, merevségtől. Mindenkit vár, akinek a város és környékének érdekében mondanivalója van. Aki hisz az írott szó erejében. Nem akar elzárkózni a város emberi és környezeti-tárgyi értékeinek újrafelfedezésétől, a régiek mai megbecsülésétől. Nem hisz semmiben, ami túlzottan egyoldalú és hisz mindenben, ami lehet „más” is, mint a megszokott, kipróbált — csak érték legyen! A most megjelent próbaszám bizonyos mértékig már mutatja oldalaival, kereteivel a végleges formát. Az állandó rovatok körvonalait: a tanácsi testület döntéseinek előre bemutatását a nyíltság jegyében, a véleménykérés igényével. Vagy a vitafórumot, amelyben a politika változásairól többoldalú vélemények kapnak helyet.. . Vagy a tervezett családlátogatásokat az ősgyarmatiaknál, környékbelieknél elsősorban annak bemutatására , hogyan élnek, mit látnak mai korunkból azok, akik valóban megadták a város karakterét (régen vagy még régebben...). Természetes talán, hogy a próbaszám nevéhez illően nem tudhat minden elképzelést, tervet, javaslatot megvalósítani. Éppen ezért van itt az ideje a használni akaró észrevételeknek. Hogy az első rés a többi szám valóban a város és környékének lapja legyen... (T. P. L.) Szponzoraink listája — május 15-ig Lapunk szervezése, tervezése közben a városi tanács hatvan gazdálkodó egységet, tanácsot, intézményt keresett meg, kérve anyagi támogatásukat a lapalapításhoz. Közülük ezen oldal nyomdába adásáig húszan írták alá a támogatásról szóló megállapodást. A Balassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ, a Balassagyarmati Építőipari Kisszövetkezet, a gyarmati faipari kisszövetkezet, a növényvédelmi és agrokémiai állomás, a Nógrád Megyei Gyógyszertári Központ, a városgazdálkodási vállalat, az AGROKER, a Budapesti Finomkötött Rt., a Balassa Ruhaipari Kisszövetkezet, a Balassagyarmati Autóipari Szolgáltató Kisvállalat, az örhalmi Hazafias Népfront Mgtsz, a tüzeléstechnikai vállalat, a Pest—Nógrád Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat, Nógrád Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, valamint Érsekvadkert, Magyarnándor, Nógrádkövesd, Dejtár, Szanda, Őrhalom és Mohora községi tanácsa. Így tehát az ő anyagi támogatásukkal kezdhettük munkánkat, de továbbra is várjuk a támogatók jelentkezését. Döntés előtt (után) Az állami ingatlanok értékesítéséről Szociális tartalékot hagyni kell! • Igaz, húsz esztendővel ezelőtt már volt törvény az állami ingatlanok értékesítéséről, ám a vásárlás-eladás csupán egy tavaly született minisztertanácsi rendelet nyomán lendült fel. Az új rendelkezésnek két igazán kiváló újdonsága van. Így az, hogy feloldotta a korábbi korlátozást, miszerint a 12 lakásosnál nagyobb ingatlan csak a lakók többségének kérésére adható el. Másrészt pedig: az eladás szabályozását, kizárólag helyi tanácsi jogkörbe utalta. Városképi és szociális A Balassagyarmati Városi Tanács májusi ülésén tekinti át az elkészült keretrendeletet. Ennek megalkotásáról, az értékesítés menetéről beszélgettünk dr. Czuczi Jánosnéval, a hatósági osztály vezetőjével. — A tanácsok közismert pénztelensége tette szükségessé a korábbi rendelet módosítását. Ahogy a születendő lakásgazdálkodási jogszabálynak, ennek is az a célja, hogy terheket vegyen le az államigazgatás válláról — mondja az osztályvezető. — Miért jó, s esetleg miért nem a tanácsioknak ez a nagy felszabadítás? — Előnyös egyrészt, mert a pénzt a megmaradó lakások felújítására lehet fordítani, s esetleg még valamennyi bevételre is szert tehetünk. Viszont nem volna ildomos túl nagy mértékben felszabadítani az értékesítést, mert akkor kis, és közérdekű a szociányeket nem tudjuk lakásigémegoldani — így a válasz. Meg kell azért jegyezni a bevételekkel kapcsolatban — még mielőtt valaki, arra gyanakodna, hogy ez esetben „busás haszont” szerez a tanács: lassanként, néhány százezres nagyságrendben folyik be a vételár. — A keretrendelet már elkészült. Milyen szempontok szerint, s kik alkották? — A tanács decemberi ülésén —, hogy ne parttalan legyen az értékesítés — bizottságot hozott létre, amelynek feladata volt ezt kidolgozni. A városkép védelme, a vételár és a már említett szociális igények voltak a fő szempontok. „...és ha nem értek vele egyet?" Csak magyarázatképpen: a városképi szempont úgy érvényesült, hogy például zárolni javasolják a Rákóczi úti lakásokat, ahol jobbára idős, kis jövedelmű emberek laknak, s magánkézben a lakások karbantartása nem volna biztosított. Az is szempont volt, hogy az egyszobás, komfort nélküli lakásokat nehéz lett volna eladni... — A rendelet elkészült, s ha a tanács elfogadja, ennek szellemében történik majd az értékesítés. Hogyan? — A tanácsi lakásokat több kategóriába osztottuk, így 10, 50, 70, illetve 90 százalékos vételáron lehet őket megvásárolni... — ... És ki szabja meg az árat?A szabadpiac, a vevő, a tanács...? — Egyik sem. A végrehajtó bizottságnak van egy megállapodása a salgótarjáni ingatlanközvetítővel, s ha valaki jelzi vásárlási igényét — a városgazdálkodás azonnal átadja a lakás minden papírját, az értékeléshez — kapjuk a választ dr. Czuczi Jánosnétól. — Az értékelés után mit tehetek én, mint vásárló, ha nem értek egyet az árral? — Ha megfelel a vételár, megkötjük a szerződést. Ha nem, akkor viszont marad a bérleti jogviszony. Erről kilencven nap alatt kell majd nyilatkozni. ha — Sokakat érintő kérdés: valamilyen körülmény miatt nem tudja megvásárolni a lakást, kitehetik-e az utcára? — Nem. Természetesen, erről szó sincs. A törvény értelmében a bérleti jogviszony fennáll, amíg jogosult a bérlakásra, illetve a jogosultság megszűnése után még öt évig. — ... és öt év után? — Lakóval együtt értékesíthető az ingatlan, de csak 10 százalékos felárral, hiszen ilyenkor nyilvánvalóan csak pénzbefektetésről lehet Helyettem fizetnek?! Tekintsenek most el attól, hogy felsoroljuk a rendelet tervezete szerint a város mely részén mennyi a javasolt vételár, hiszen következtetni is lehet. Előfordulhat azonban az is, ahogyan már egy másik városunkban megtörtént, hogy a tanácstestület úgy dönt: a 10 évnél öregebb lakásokat el kell adni... — Ebben az esetben, ahogyan már szóltam róla, gond lesz a szociális, a közérdekű igények kielégítése, ezt a lépést meg kell ezért gondolni — figyelmeztet az osztályvezető. — Van azért egy tisztázatlan része az ügynek, s erről is ejtsünk szót: ha egy lépcsőházban én nem vásárolom meg a lakásomat, mi lesz a víz-, szemétszállítási díjjal? Hiszen azért nekem, mint tanácsi bérlőnek nem kell fizetni... — Valóban így van, s erre is van példa már. Ilyenkor valamilyen közös megállapodást kell kötni, mert a jelenlegi jogszabályok erről nem beszélnek. Megtudtuk még, hogy jelenleg úgy hatvan-hetven közt van az igénylők száma, s rájuk már majd az új keretrendelet vonatkozik. Természetesen nem tudtunk minden idevágó kérdést feltenni. Még egy megjegyzést: amikor a törvény esélyeiről beszélgettünk elhangzott: az első három tiltó pontot kell fogadni, különben konfelliktushelyzet alakulhat ki. Hlavay Richard