Balassagyarmat - Gyarmati Napló, 1989 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1989-05-25 / mutatványszám

• A balassagyarmati városi pártbizottság tárgyalta saját május elején munkamód­szerének korszerűsítését. Ezen mondat valós tartalmá­ra voltunk kíváncsiak, s er­ről kérdeztük Forgó Imrét, a pártbizottság első titká­rát. — Mi tette szükségessé a munkamódszer korszerűsíté­sét? — Mindenekelőtt az, hogy a párt egész tevékenysége — a politikai intézményrend­szer változása kapcsán — más módszereket, másfajta­­ mentalitást igényel. Az utób­bi időben a folyamatok fel­gyorsultak —, egyre több kérdés csak folyamatos vi­tákban, nyílt eszmecserék útján tisztázódhat. — Ön szerint milyen az emberek viszonya a politi­kához? — Az átmeneti helyzetből fakadóan kettős irányú, egy­részt tapasztalható a politi­kától elforduló mentalitás, politikai közömbösség. Más­részt megjelenik egy új típu­sú aktivitás, növekvő igény a ,,kis-” és nagypolitikában való részvételre. Ebből az is következik, hogy ma m­ár nem szervezetekben, hanem tömegkapcsolatokban politizálni. Ez alatt azt kell érteni, hogy a pártbizottság­i­­nak az egész lakossággal kö­zösen — persze nem azono­san — kell gondolkodni. A városi pártbizottság ezért döntött úgy, hogy a székház váljon az MSZMP politikai centrumává. — Mit jelent ez közelebb­ről? — Mindenekelőtt a szó va­lóságos értelmében az épü­let váljon a párttagság előtt — de a politizálás, a közélet iránt érdeklődő pártonkívü­­liek számára is — nyitottá. — Értendő ez lágy, hogy az MDF-tagok is szívesen látott vendégek? — Mi elsősorban az MSZMP tagjaira gondoltunk, de nem vagyunk merevek. Akár az említett alternatív szervezettel is közös rendez­vényeket, vitafórumokat tar­tunk. Hangsúlyozom a közös szót! Az nem várható el tő­lünk, hogy az MDF rendez­vényeit mi szervezzük meg s helyet biztosítsunk szá­mukra. — Életszerűvé kívánják formálni a székházat? — Itt lehet majd kisebb­­nagyobb körben eszmecserét folytatni, sajtót, politikai iro­dalmat tanulmányozni, klub­szerű rendezvényeket tarta­ni. Szeretnénk, ha kialakul­na egy pezsgő szellemi, po­litikai műhely. A pártbizott­sági ülésen ezt palócvárosi szellemi délutánoknak „ke­resztelték”. — A párton belüli áram­latokat hogyan tűri majd ez a műhely? — A politikai pluralizmus, a platformszabadság lehető­sége és szükségszerűsége egy újfajta politizálásnak a fel­tételeit teremti meg a párt­tagság számára. Az eltérő társadalmi struktúrából fa­kadóan, különböző érdekek kerülnek felszínre, bizonyos kérdésekben markáns véle­ménykülönbségek fogalma­zódnak meg. Kialakulhatnak a párton belül is különböző áramlatok, s bizonyára ez is erősíti majd a műhely szel­lemiségét. — Visszatérve a politikai centrumra, milyen konkrét tervezetek vannak? — A pártbizottság állást foglalt, hogy kezdeményezi a reformklub létrehozását, folyamatos működését. Úgy gondolom, vissza kell adni a mikrovilág, a kisközösségek autonómiáját, politikai vonz­erejét. Már a pártértekezle­ten szóba került a Madách­­társaság szerveződése, amely minden bizonnyal jó lehető­séget nyújtana politikai, kul­turális eszmecserékre, a vá­ros szellemi, művészeti életé­nek szélesítésére. — Munkaidőben valósítják meg ezeket a programokat? — A pártmunka és a kap­csolódó rendezvények átte­vődnek munkaidőn kívülre, délutánra, estére, netalán munkaszüneti napokra. Az úgynevezett nyitott ház ezek­re a rendezvényekre, pártfó­rumokra megfelelő feltétele­ket biztosít. — A lakosság körében a székházat úgy emlegetik, mint Fehér Ház. Ez a rideg elnevezés a fenntartásokat is tükrözi. Vajon sikerül meg­változtatni ezt a mentalitást? — Kétségtelen, élnek még a régi beidegződések, szeretnénk lebontani ezt mi a hamis képet, oldani a be­idegződéseket. Tudniok kell az embereknek, hogy ez nem hivatal. Szeretnénk, ha az MSZMP politikai centru­ma valóban a város politikai életének központjává válna. (—dám) — Pályázat Lakásépítő-akció Balassagyarmat Város Ta­nácsa VB és a KISZ városi bizottsága fiatal házasok lakáshoz jutásának elősegí­tése érdekében lakásépítési akciót szervez. Tízlakásos sorház felépítésére van mód Balassagyarmaton az Ady és Engels út sarkán (a Lenin-lakótelepnél). A pályázaton csak azok vehetnek részt, akik az alábbi feltételeknek megfe­lelnek: 1954. január 1. után születtek, házas vagy társi közösségben élnek élet­Il­letve 1989. augusztus 31-ig házasságot kötnek, legalább egyikük hároméves állan­dó balassagyarmati lak­hellyel vagy munkaviszon­­nyal rendelkezik. A pályázat elbírálásának szempontjai sorrendben­­ a következők: előnyt élvez­nek azok, akik saját tulaj­donú lakással nem rendel­keznek és nem is rendelkez­tek (különösen azok, akik jelenleg családtagként vagy albérletben laknak), a meg­lévő gyermekek száma, je­lenlegi lakásviszonyaik és szociális körülményeik. Azonos feltételek ese­tén a közösségben végzett tevékenység dönt. Az épít­kező személyek­­ét a KISZ városi kijelölés bizott­ságának javaslata alapján — a lakásügyi társadal­mi bizottság közreműködé­sével a vigo-osztály­zi el 1989. július 15-ig. vég­Az akcióban csak azok vehet­nek részt,­­ akik a kitöl­tött jelentkezési lapot a KISZ városi bizottságához 1989. június 16-ig benyújt­ják. Július 2-án délután fél háromkor a tanács, az OTP és a városfejlesztési iroda képviselői ankéton találkoznak az érdeklődők­kel a városi pártbizottság nagytermében. 1989. MÁJUS 25., CSÜTÖRTÖK Köszöntőnél*) .­.­.Az igazi köszöntőre még várni kell... A „nevenincs” újság próbaszámát tart­ja kezében a balassagyarmati és a város­­környéki olvasó. Ezért lehet az, hogy ün­nepélyes szavak helyett a műhely, egy ké­szülődő városi lap munkazajával szólunk. Az igény régi keletű. Soha igazán nem szűnt meg — legyen városi lapjuk a ba­lassagyarmatiaknak! A próbaszám úgy készült, mint minden, ami igazán városi ügy. Nem elzárkózott akarnokok gyártották, hanem városi pol­gárok, egyelőre többet vitatkozva, mint írva. De ez így természetes. A szerkesztő­bizottság tagjainak létszáma is állandóan változik. Most éppen diákszerkesztőket várunk közös munkára, elvégre Balassa­gyarmat diákváros (is), miközben munkás­várossá vált, s megmaradt a kultúra őr­helyének. Mit láthat az olvasó az első „igazi" szá­mot megelőző (talán két hét múlva meg­jelenhet az is) úgynevezett próbaszám ha­sábjait, oldalait olvasgatva? A lap nem a tanács közlönye (ha városi érdek szerint közöl is majd közfigyelemre érdemes in­formációkat), nem a városi pártbizottság hivatalos vagy félhivatalos szócsöve (ha időnként és érthetően közöl is pártélettel összefüggő sorokat), nem a támogató üze­mek, szövetkezetek lapja, de nem akar „független” lenni a gyáraktól, a munká­soktól, a műszakiaktól! A város politikai és kulturális életének jó ügyeitől, sőt rosszaktól (ha van, lesz ilyen) sem tud­a hat független lenni.. . Független lesz viszont a türelmetlenség­től. Az előítéletektől. Független akar len­ni a hozzá nem értéstől. Az egyoldalúság­tól, merevségtől. Mindenkit vár, akinek a város és környékének érdekében monda­nivalója van. Aki hisz az írott szó erejé­ben. Nem akar elzárkózni a város emberi és környezeti-tárgyi értékeinek újrafelfede­zésétől, a régiek mai megbecsülésétől. Nem hisz semmiben, ami túlzottan egyoldalú és hisz mindenben, ami lehet „más” is, mint a megszokott, kipróbált — csak érték legyen! A most megjelent próbaszám bizonyos mértékig már mutatja oldalaival, keretei­vel a végleges formát. Az állandó rovatok körvonalait: a tanácsi testület döntéseinek előre bemutatását a nyíltság jegyében, a véleménykérés igényével. Vagy a vitafó­rumot, amelyben a politika változásairól többoldalú vélemények kapnak helyet.. . Vagy a tervezett családlátogatásokat az ősgyarmatiaknál, környékbelieknél első­sorban annak bemutatására , hogyan él­nek, mit látnak mai korunkból azok, akik valóban megadták a város karakterét (ré­gen vagy még régebben...). Természetes talán, hogy a próbaszám nevéhez illően nem tudhat minden elkép­zelést, tervet, javaslatot megvalósítani. Ép­pen ezért van itt az ideje a használni aka­ró észrevételeknek. Hogy az első rés a töb­bi szám valóban a város és környékének lapja legyen... (T. P. L.) Szponzoraink listája — május 15-ig Lapunk szervezése, tervezése közben a városi tanács hat­van gazdálkodó egységet, ta­nácsot, intézményt keresett meg, kérve anyagi támogatá­sukat a lapalapításhoz. Közülük ezen oldal nyom­dába adásáig húszan írták alá a támogatásról szóló megálla­podást. A Balassagyarmat és Vidéke ÁFÉSZ, a Balassagyar­mati Építőipari Kisszövetkezet, a gyarmati faipari kisszövet­kezet, a növényvédelmi és ag­rokémiai állomás, a Nógrád Megyei Gyógyszertári Központ, a városgazdálkodási vállalat, az AGROKER, a Budapesti Fi­nomkötött Rt., a Balassa Ru­haipari Kisszövetkezet, a Ba­lassagyarmati Autóipari Szol­gáltató Kisvállalat, az örhalmi Hazafias Népfront Mgtsz, a tüzeléstechnikai vállalat, a Pest—Nógrád Megyei Állatfor­­galmi és Húsipari Vállalat, Nógrád Megyei Gabonaforgalmi­­ és Malomipari Vállalat, vala­mint Érsekvadkert, Magyar­­nándor, Nógrádkövesd, Dejtár, Szanda, Őrhalom és Mohora községi tanácsa. Így tehát az ő anyagi támo­gatásukkal kezdhettük munkán­kat, de továbbra is várjuk a támogatók jelentkezését. Döntés előtt (után) Az állami ingatlanok értékesítéséről Szociális tartalékot hagyni k­ell! • Igaz, húsz esztendővel ez­előtt már volt törvény az állami ingatlanok értékesíté­séről, ám a vásárlás-eladás csupán egy tavaly született minisztertanácsi rendelet nyomán lendült fel. Az új rendelkezésnek két igazán kiváló újdonsága van. Így az, hogy feloldotta a ko­rábbi korlátozást, miszerint a 12 lakásosnál nagyobb in­gatlan csak a lakók többsé­gének kérésére adható el. Másrészt pedig: az eladás szabályozását, kizárólag he­lyi tanácsi jogkörbe utalta. Városképi és szociális A Balassagyarmati Váro­si Tanács­­ májusi ülésén te­kinti át az elkészült keret­­rendeletet. Ennek megalko­tásáról, az értékesítés me­netéről beszélgettünk dr. Czuczi Jánosnéval, a ható­sági osztály vezetőjével. — A tanácsok közismert pénztelensége tette szüksé­gessé a korábbi rendelet módosítását. Ahogy a szüle­tendő lakásgazdálkodási jogszabálynak, ennek is az a célja, hogy terheket vegyen le az államigazgatás vállá­ról — mondja az osztály­­vezető. — Miért jó, s esetleg mi­ért nem a tanácsioknak ez a nagy felszabadítás? — Előnyös egyrészt, mert a pénzt a megmaradó laká­sok felújítására lehet fordí­tani, s esetleg még vala­mennyi bevételre is szert te­hetünk. Viszont nem volna ildomos túl nagy mértékben felszabadítani az értékesí­tést, mert akkor kis, és közérdekű a szociá­nyeket nem tudjuk lakásigé­megol­dani — így a válasz. Meg kell azért jegyezni a bevételekkel kapcsolatban — még mielőtt valaki, arra gya­nakodna, hogy ez esetben „busás haszont” szerez a ta­nács: lassanként, néhány százezres nagyságrendben folyik be a vételár. — A keretre­ndelet már elkészült. Milyen szempontok szerint, s kik alkották? — A tanács decemberi ülésén —, hogy ne parttalan legyen az értékesítés — bi­zottságot hozott létre, amely­nek feladata volt ezt kidol­gozni. A városkép védelme, a vételár és a már emlí­tett szociális igények voltak a fő szempontok. „...és ha nem értek vele egyet?" Csak magyarázatképpen­: a városképi szempont úgy érvényesült, hogy például zárolni javasolják a Rákó­czi úti lakásokat, ahol job­bára idős, kis jövedelmű emberek laknak, s magán­kézben a lakások karban­tartása nem volna biztosí­tott. Az is szempont volt, hogy az egyszobás, komfort nélküli lakásokat nehéz lett volna eladni... — A rendelet elkészült, s ha a tanács elfogadja, en­nek szellemében történik majd az értékesítés. Hogyan? — A tanácsi lakásokat több kategóriába osztottuk, így 10, 50, 70, illetve 90 százalé­kos vételáron lehet őket megvásárolni... — ... És ki szabja meg az árat?­­A szabadpiac, a vevő, a tanács...? — Egyik sem.­­ A végre­hajtó bizottságnak van egy megállapodása a salgótarjá­ni ingatlanközvetítővel, s ha valaki jelzi vásárlási igé­nyét — a városgazdálkodás azonnal átadja a lakás min­den papírját, az értékelés­hez — kapjuk a választ dr. Czuczi Jánosnétól. — Az értékelés után mit tehetek én, mint vásárló, ha nem értek egyet az árral? — Ha megfelel a vételár, megkötjük a szerződést. Ha nem, akkor viszont marad a bérleti jogviszony. Erről ki­lencven nap alatt kell majd nyilatkozni. ha — Sokakat érintő kérdés: valamilyen körülmény miatt nem tudja megvásá­rolni a lakást, kitehetik-e az utcára? — Nem. Természetesen, er­ről szó sincs. A törvény ér­telmében a bérleti jogvi­szony fennáll, amíg jogosult a bérlakásra, illetve a jo­gosultság megszűnése után még öt évig. — ... és öt év után? — Lakóval együtt értéke­síthető az ingatlan, de csak 10 százalékos felárral, hi­szen ilyenkor nyilvánvalóan csak pénzbefektetésről lehet Helyettem fizetnek?! Tekintsenek most el attól, hogy felsoroljuk a rendelet tervezete szerint a város mely részén mennyi a ja­vasolt vételár, hiszen kö­vetkeztetni is lehet. Előfor­dulhat azonban az is, aho­gyan már egy másik váro­sunkban megtörtént, hogy a tanácstestület úgy dönt: a 10 évnél öregebb lakásokat el kell adni... — Ebben az esetben, aho­gyan már szóltam róla, gond lesz a szociális, a közérdekű igények kielégítése, ezt a lépést meg kell ezért gon­dolni — figyelmeztet az osz­tályvezető. — Van azért egy tisztázat­lan része az ügynek, s er­ről is ejtsünk szót: ha egy lépcsőházban én nem vásá­rolom meg a lakásomat, mi lesz a víz-, szemétszállítási díjjal? Hiszen azért nekem, mint tanácsi bérlőnek nem kell fizetni... — Valóban így van, s er­re is van példa már. Ilyen­kor valamilyen közös meg­állapodást kell kötni, mert a jelenlegi jogszabályok er­ről nem beszélnek. Megtudtuk még, hogy je­lenleg úgy hatvan-hetven közt van az igénylők szá­ma, s rájuk már majd az új keretrendelet vonatkozik. Természetesen nem tudtunk minden idevágó kérdést fel­tenni. Még egy megjegyzést: amikor a törvény esélyeiről beszélgettünk elhangzott: az első három tiltó pontot kell fogadni, különben konf­el­liktushelyzet alakulhat ki. Hlavay Richard

Next