Balassagyarmat - Gyarmati Hírek, 2007 (4. évfolyam, 1-7. szám)

2007-04-06 / 1. szám

2. Közélet vy A Patvarci utcában élők felhábo­rodva látják, hogy a régi játszótér gyakorlatilag szemétteleppé vált az elmúlt két évben. A környék­beliek tavaly hiába juttatták el az elszemetesedett játszóterük fotóit a Polgármesteri Hivatalhoz, nem történt változás. Aki az ütött-kopott kapun ke­resztül bejut a főleg szerves hulla­dékkal telehordott területre, el sem tudja képzelni, hogy itt nem is oly régen még gyerekek hada játszott és még az idősebb korosztály is itt rúgta a bőrt, ha volt ideje rá. A ját­szótér közvetlen szomszédságában lakik Táborszki László, szerinte amióta ezt a területet ideiglenes hulladéklerakónak használja a vá­ros, akadnak olyan felelőtlenek, akik a saját szemetüket is ide hord­ják suttyomban, a környékbeliek bánatára. - Itt egy sokak által használt régi játszótér volt - mutat körbe Táborszki úr és azt meséli, hogy a környékbeli fiatalok mellett még az óvodások és az iskolások is ide jártak a jó időben egy kis játékos mozgásra. Foci­kaput építettek, gondozták a játszóteret, amely iga­zi közösségi tér volt. Most egér és patkány tanya a környékbeliek bá­natára. Mikor lesz itt újra játszótér, mikor viszik el az ide hordott hulla­dékot? - kérdezik az utcabeliek. Moór Mátyás főépítész azt ígé­ri, hogy a tavasz végére elhordják a játszótéren összehalmozódott hulla­dékot. De, hogy mi lesz például az Ipoly-híd szomszédságában kiépült kamion parkolóban összegyűlt sze­méttel, arra még nincs határozott válasz. Itt nincs szemétgyűjtő és illemhely sem. Erre Horváth Árpád autószerelő mester hívta fel a figyel­met, aki nem volt rest és egy vas­villával, valamint egy Palócország Fővárosáért feliratú sárga műanyag zsákkal felszerelkezve mutatta és takarította az elszemetesedett terü­letet. Még a vak is láthatja, hogy az Európai Uniós pályázati pénzből a várost elkerülő út részeként meg­épült kamionparkolónak úgy tűnik nincs gazdája, mert ellepi a szemét és a gaz. Lomtalanítás Idén április 13-15. és a 20­ 22-e közötti napokon lesz lomtalanítás a városban. A helyszínekről lapzártánkkor folyik az egyeztetés. Múlt évben a tiltások ellenére re­kordmennyiségű építési tör­meléket is kivittek a lakók, de bírságot nem szabtak ki ezért. 2007-ben 8 millió fo­rint jut az akcióra, feleannyi, mint tavaly. Aki itt megfordul, mivel nem talál egy árva kukát sem, itt hagyja a szemetét. A nagy gonddal meg­épített terminál környéke szemet szúró. A terület árkában minden jel szerint a városból ide hordott hulladékkal teli műanyag zsákok hevernek, bizonyítva, hogy az emberi felelőtlenség határtalan. A parkosított részeket méretes száraz gaz uralja. A szépítést szolgáló facsemeték többsége elszáradt, vagy kitörve hever és pótlásra vár. A határátkelő közelsége miatt is nagy a forgalom ezen tájon, rá­adásul egyre kedvelteb­­bé válik a kamionparkoló a sport­motorosok számára, úgyhogy bőven akad né­zőközönsége a gazdátlannak tűnő területnek, amely mégis csak a város része, sőt mondhatni egyik kapuja, amely csak távolról fényes. Amíg a kamionparkoló tulajdonlá­sának az ügyére az illetékesek nem tesznek pontot, addig is nem ártana ide egy tábori WC, egy szemetes konténer és ráférne a területre egy tavaszi nagytakarítás, ezt ígérte a Polgármesteri Hivatal. Talán még a lakosság is segítene. Szabó Endre Tavaszi takarítás Szeméttároló lett a régi játszótérből - Gazdátlan a kamionparkoló 2007. április 6. - Gyarmati Hírek Bővít a Delphi Bezárja francia gyárát a Delphi, az ottani ter­melést pedig balassagyarmati üzemébe hozza át. Az eddigi 450 fő mellett legalább 200 em­bert foglalkoztatnának. Kedvező adózási környezetben és versenyké­pesen tud működni Balassagyarmaton a Delphi - mondta John Holden a Delphi Thermal Global gyártási igazgatója. A világcég autóklíma-komp­­resszorokat gyártó helyi üzeme folyamatosan jól teljesít, elégedettek a vásárlók. John Holden szerint ugyanakkor mégsem könnyű a helyzetük, mert nehéz teljes munkaidős munkaerőt a térség­be vonzaniuk.­­Ahhoz, hogy technikailag felkészült embe­rekkel dolgozzunk, sok mindent figyelembe ve­szünk. Budapestről és a környékről is alkalma­zunk munkaerőt, de az itteni iskolákkal is együtt dolgozunk, hogy kipróbáljuk és fejlesszük a te­hetséges fiatalokat. Ezt az öngeneráló folyamatot próbáljuk alkalmazni, és szerintem sikeresek va­gyunk, mind a fizetéseink, mind a haszon terén. Bezárja franciaországi gyárát a Delphi, a ter­melést pedig a nógrádi városba hozza; a gyárbő­vítés munkaerőfelvételt is jelent. Szabó Illés a gyár humánerőforrás igazgatója elmondta: ez év közepéig fokozatosan bővül a termelés, újabb gépsorokat hoznak. Tervük szerint az első félév­ben száz főt szeretnének felvenni, 2009-re össze­sen hétszázan dolgoznának a Delphinál. Házy Attila Felszámolják a bútorgyárat Május 1-jétől új munkahely után nézhetnek a dolgozók (Folytatás az 1. oldalról) A fiatalabb balassagyarma­ti nemzedék talán nem is tudja, hogy az Ipoly Bútorgyár valaha az úgynevezett Kék ABC térségében működött. Az üzem a jelenlegi te­lephelyére 1976-ban került az ak­kori bútoripari kormányprogram egyik szereplőjeként, amikor az országos hírnevet szerzett Agria, a BUVIV, a Tisza és más bútorgyá­rak is épültek.. A Rákóczi fejedelem útról átköltöztetett üzemet akkoriban Szedlák Sándor igazgatta, a fő­mérnök a Bukarestben végzett Csízek Ferenc volt. Az állami fejlesztés eredményeként világ­márkás bútoripari gépek kerültek akkor Balassagyarmatra és nyu­gati szerelők tanították be a keze­lésüket a dolgozóknak. Akkor ez nagy újdonság volt. Országosan is elismertté vált az exportra is termelő Ipoly Bútor­gyár szakembergárdája, amelyet kiváló asztalosok fémjeleztek, mint többek között Szvetlik Ist­ván, Dudás János, Kertész Lász­ló, Leszenyiczki Pál, Petői Jenő művezető és még sok más kitűnő szakember. A műszakiak sorában még a régi gyárban kezdett faipari technikusként Olexa Miklós, aki diszpécserként is dolgozott, aztán az új gépek technológiai telepíté­sét is vezette, majd végül terme­lési osztályvezetőként szolgálta a gyárat. Az Ipoly Bútorgyár fénykorát az 1980-as évek jelentették. Ak­korra összeállt egy komoly műsza­ki csapat. Hamar népszerűvé vált a Bútorgyár Nógrád szekrénysora, az épülő lakótelepek lakásaiba keresettek voltak a lakószoba bú­torok, amelyek sorában sikeresek voltak a kárpitozott berendezések is. A fejlesztés nagyot alkotott a Kolumbia szekrénysorral, amely sorra nyerte el a kiállítások szak­mai és közönség­díjait. Ez volt a csúcs. Aztán jött az 1988-as társasá­gi törvény, amely betette a kaput a Bútorgyárnak. Csízek Ferenc igazgató még megpróbálta men­teni a lehetetlent, privatizálni a gyárat, aztán a reménytelenné vált helyzetben egy sor elismert mű­szaki szakember is új lehetőségek után nézett. Egy páran közülük vállalkozásba kezdtek, mint Olexa Miklós is, aki mások mellett máig küzd az életben maradásért. Csízek igazgató úr már a mennyekből sajnálkozhat, hogy a Bútorgyár birtokába jutott vál­lalkozó, a budapesti Csonka Attila minden erőfeszítése ellenére csak 2005-ig tudta vinni az üzemet, pedig eljutott a majd egy milliárd forintos árbevételig. A szakmabe­liek azt mondják, talán nem volt jó húzása a Kolumbia szekrénysor gyártásának a megszüntetése és csak iroda, valamint szállodabú­torokkal foglalkozni. De ez csak mesebeszéd, mert a piac törvényei kegyetlenek. Ráadásul Csonka úr betegsége is közrejátszott abban, hogy 2004. decemberében eladták a vállalatot. Az új pénzügyi befek­tető csoport akkora adósságot hal­mozott fel, hogy kénytelen volt 2006. június 8-án a részvények többségét, 82,45 százalékát eladni egy egri cégnek. Az események sodrásában az Ipoly Bútorgyár Zrt. reményei gyorsan szertefosz­lottak. Pedig összeköttetéseik ré­vén igyekeztek segíteni a számos dolgozót foglalkoztató cég ügy­ében Lombos István és Borenszki Ervin országgyűlési képviselők és eljárt az Ipoly Bútorgyár meg­mentése érdekében Medvácz La­jos polgármester is. Sajnos a nagy múltú üzemet minden erőfeszítés ellenére sem sikerült életben tar­tani. A kiskaput az tette be, hogy 2006 januárjában eladták a gyár ingatlanát és jelzálog került a gépekre. 2006. december 11-én felszámolási eljárás megindítá­sára nyújtottak be kérelmet. Ezt követte a 2007. január 29-én jog­erőre emelkedett bírósági végzés a felszámolás megindítására. A felszámoló rendelkezik a kintlé­vőségekről, a gépekről. Figura Gáborné cégvezető és Képe János vezérigazgató lehető­ségeik szerint próbálták menteni a helyzetet, amelytől jobb időket re­mél az időközben megalakult Dol­gozók Bizottmánya. Ebben Figu­­ráné mellett helyet kapott Novák János és Járja László asztalos is. Még a tavalyi év végéig ki tudták fizetni a dolgozókat, akik 2007 ja­nuárjától a mai napig nem kaptak fizetést. Az elmaradt munkabé­rek kifizetése a felszámolóra vár, amely a hiányzó összeget megren­delte a Bérgarancia Alaptól. A remény éltet, tartja a mon­dás, azonban még nem tudni mi lesz a sorsa az Ipoly Bútorgyár­nak. Csak az látszik biztosnak, hogy a felszámoló május 1-jétől küldi el a dolgozókat. Ha ez így lesz, akkor nekik sajnos szomorú lesz a munka ünnepe. Egyedülálló divatbemutató keretében több, mint 51 népi ihletésű iparművészeti ruhát mutattak be fiatalok közreműködésével a Palóc Múzeumban március 30-án. A ruhák a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet és Tankó Judit Munkácsy-díjas divattervező keze munkáját dicsérik. Jól állnak a lányokon, talán még jobban, MINT A MAI DIVATRUHÁK. Szabó EndreNem tudni meddig marad üresen a gyár. A remény ünnepe (Folytatás az 1. oldalról) 1848 példája a nemzeti érdekek egyeztetésé­nek - fogalmazott Balla Mihály országgyűlési képviselő százak előtt a megemlékezés Palóc Li­geti helyszínén. Széchenyi, Kossuth és Deák fél­re tudták tenni nézetkülönbségüket az ország ér­dekében, mert bíztak egymásban - fogalmazott. A képviselő szerint ma is élnek Magyarországon „márciusi ifjak”, akik tenni akarnak az ország fej­lődéséért.­­ Éppen ezért szükségünk van a márciusi if­jak lelkesedésére, az emberek hitére, szeretetére, tenni akarására. Mert ezek a nemzet legfontosabb erőforrásai a tennivalókhoz. Ezekhez az erőfor­rásokhoz kell nyúlnunk, ha összefogásra van szükség. Hitükben, reményükben, szeretetükben, összefogásukban megerősödött közösségekre - építve hagyományainkra - emelhetik ki a nem­zetet a bajból - mondta Balla Mihály. A március 15-i ünnepség kulturális progra­mokkal zárult Balassagyarmaton.

Next