Balatonakarattya - Akarattyai Napló, 2022 (9. évfolyam, 1-6. szám)

2022-11-01 / 6. szám

­m - Egyéb közlemény 2022. november-december A magyar kultúra napja 2023 200 éve fejezte be Kölcsey Ferenc a Himnuszt Az 1815-től Szatmárcsekén élő Kölcsey Ferenc a bécsi udvar alkotmánytipró intézkedéseinek fo­kozódása idején, 1823 januárjában írta hazafias költészetének legnagyobb remekét, a Hymnust, amelynek kéziratát 1823. január 22-én tisztázta le. A költemény először 1829-ben Kisfaludy Károly Aurora című folyóiratában jelent meg, a kéziraton még szereplő a Magyar nép zivataros századaiból alcím nélkül, de 1832-ben Kölcsey munkáinak első kötetében már a szerző által adott alcímmel látott napvilágot. Kölcsey Ferenc külön lapokra írta és kéziratcsomagokban gyűjtötte verseit. A Hymnust tartalmazó kéziratcsomag az 1830-as évek végén eltűnt, s több mint száz év után, 1946- ban került az Országos Széchényi Könyvtár bir­tokába. Megzenésítésére 1844-ben írtak ki pályázatot, amelyet Erkel Ferenc, a pesti Nemzeti Színház karmestere nyert meg. Pályaművét 1844. július 2-án mutatták be a Nemzeti Színházban a zene­szerző vezényletével. Szélesebb nyilvánosság előtt 1844. augusztus 10-én énekelték először az Óbu­dai Hajógyárban a Széchenyi gőzös vízre bocsátá­sakor, hivatalos állami ünnepségen először 1848. augusztus 20-án csendült fel. Akkoriban ünnepi alkalmakkor még felváltva vagy együtt énekelték a Szózattal, a szabadság­­harc leverését követő elnyomás időszakában az­tán - mondhatni közmegegyezéses alapon - a Himnusz lett a magyarok nemzeti imádsága. A 2012. január elsején hatályba lépett alaptörvény I. cikke kimondja: Magyarország himnusza Kölcsey Ferenc Him­nusz című költeménye Erkel Ferenc zenéjével. A magyar kultúra napjáról való megemlékezés gondolatát ifjabb Fasang Árpád zongoraművész vetette föl 1985-ben. Szavai szerint ez a nap an­nak tudatosítására is alkalmas, hogy az ezeréves örökségből meríthetünk, és van mire büszkének lennünk, hiszen ez a nemzet sokat adott Euró­pa, a világ kultúrájának. Ez az örökség tartást ad, ezzel gazdálkodni lehet, valamint segíthet a mai gondok megoldásában is. Először 1989-ben tartottak rendezvényeket a ma­gyar kultúra napján. Az ünnep alkalmából a magyarság idehaza, a ha­tárokon túl és szerte a világban megemlékezik a magyar kulturális értékekről. Kiállításokat és koncerteket rendeznek, könyvbemutatókat, iro­dalmi esteket és színházi előadásokat tartanak. A nemzeti összetartozás évének jegyében e napon kiemelt figyelmet kapnak a külhoni események. E naphoz kapcsolódva adják át a magyar kultúrá­val, továbbá - 1993 óta - az oktatással, pedagógiai munkával kapcsolatos szakmai elismeréseket is, többek között a Márai Sándor-díjat, a közműve­lődési szakmai díjakat - a Csokonai Vitéz Mihály alkotói, közösségi díjat, a Közművelődési Minő­ség Díjat és a Minősített Közművelődési Intéz­mény címet a hódmezővásárhelyi önkormány­zat alapította Bessenyei Ferenc Művészeti Díjat, a Kölcsey-emlékplakettet, a Magyar Kultúra Lo­vagja díjat, Kolozsvárott pedig a Romániai Ma­gyar Demokrata Szövetség által alapított Erdélyi Magyar Kortárs Kultúráért díjat. (magyarnemzet.hu)

Next