Balatonlelle - Lellei Újság, 2012 (21. évfolyam, 1-12. szám)

2012-01-01 / 1. szám

2 Januári jegyzet A legutóbbi testületi ülé­sen megszavazták a vá­ros elöljárói, hogy épül­jön egy két foglalkoztatás, korszerű bölcsőde az óvo­da telkén. Pontosabban a pályázat beadásának utolsó részleteiről szá­molt be az előkészítő, a testület a pályázat be­adásáról döntött. Úgy tűnik, a vállalkozó akitől az árajánlatot kér­ték, nem helyi cég volt. Nem először történne ez meg, pedig több szem­pontból jó lenne, ha így lenne. A helyi iparosok, ha ott­honukban építenek vala­mit, azt nem csak a be­vétel reményében teszik, hanem mert tudják, hogy eljön majd az idő, amikor mutogathatják az uno­káiknak, hogy kisfiam, ezt én építettem, ez az én kezem munkája. A helyi iparos ha dolgo­zik, jövedelmet termel, mely után az iparűzési adót a város kasszájába fizeti be, ami bevétel és csökkenti a beruházás költségeit. A helyi iparos nem tud a megrendelőből hülyét csinálni, itt fog dolgozni, mert könnyen megtalál­ható. A helyi iparosnak ha van munkája, embereket fog­lalkoztat, akiknek addig nem kell szociális segélyt adni, vagy alibi munkát keresni. A másik, hogy annak a 25-30, minden évben kevesebb gyereknek, akik mostanság évente szü­leinek érdemes bölcsődét építeni? S mielőtt kapok a fejemre, azt mondom én is, hogy igen. Csak akkor a helyi munkaképes emberek­nek kellene adni a mun­kát, hogy legyen nekik kedvük itt maradni, há­zasodni, s gyermekeket nemzeni. (h­g) ÜNNEP Leilei újság Új év (Folytatás az 1. oldalról) ......A magyar király hatalmas, amikor meg­indítja seregeit, északon, keleten mozdulni senki nem mer.” II. Murád szultán (1404-1451): „Aki elfoglalja Magyarországot, az ura az egész világnak.” Galeotto Marcio (1427-1497) olasz humanista: „Európa népei mind irigylik a magyaroktól a Kárpát-medence területét, az itt lévő gazdag­ságot, ezért gyű­lölet veszi őket körbe. Magyar­­országon a leg­gazdagabb a föld, bő a hal­ áldás, nagy mennyiségű a kenyérgabona, a bor pedig ki­váló. Robert Johnson angol publicista 1616: „Ez az egy királyság többet tett az ottomán ambíciók csök­kentésére és az ottomán szerencse megakasztására, mint a többi összes keresztény államok együtt­véve.” Eduard Sayous (1838): „A nyugati nemzetek­nek hálával kell elismerniük azokat a szol­gáltatásokat, amelyeket Magyarország tett a civilizációnak, először, amikor testével vetett gátat a barbarizmusnak, majd midőn tánto­ríthatatlan bátorsággal ragaszkodott szabad­ságához, és a vallási türelemhez.” Saint René Tailladier (1817-1879): „A magyar nemzet nem pusztulhat el, s ha sírba tennék is, előbb-utóbb fel fog támadni.” Victor Hugo (1802-1885): „Magyarország a hő­sök nemzete, Németország az erényt, Francia­­ország a szabadságot, Olaszország a dicsőséget képviseli a nemzetek sorában. Magyarország a hősiesség megtestesülése.” Bismarck német kancellár (1815-1898): „Kü­lönös nép a magyar, de nekem nagyon tet­szik.” Elisée Reclus (1837-1916): „Magyarország rendkívüli előnye, hogy szoros értelemben vett földrajzi egység. A magyar királyság földrajzi szempontból Európa egyik legösszefüggőbb területe. Bármint alakuljon is a közép-eu­rópai államok sorsa, bizonyos, hogy a ma­gyarság mindig a legjelentékenyebb szerepet fogja játszani a Kárpátok által körülvett óriási arénában." Donnunzio olasz költő 1926: „Mindaddig, amíg Magyarországnak nem szolgáltatnak igazságot, a Duna-medence kérdéseit nem lehet véglegesen rendezni. A háború igazi megcson­kítottja Magyarország." I. Garvin angol publicista 1925: „Valamennyi legyőzött nép közül a tehetséges, felsőbbséges magyar népnek jutott a leggonoszabb sors. Egy ezer éves egységes országra erőszakolni, elfogadtatni ilyen elrendezést, mint véglegest, a jövőt gyűlöletre, harcra és viszályra kár­hoztatná, valószínűsítené egy katonai jellegű konfrontáció létrejöttét belátható időn belül.” Ismail Gallal Szomáliai költő 1962: „Kelet-Afri­ka pusztáin teve­karavánok tábor­tüzeinél a magyar szabadságharcról énekelnek olyan törzsek is, melyek Európáról sem igen hallottak.” A Dalai Láma üzente 2006: „M­a­gyarok! Bár ne­lük nagy múltra tekint vissza, a szabadság és a demokrácia te­rén még fiatalnak számítanak. A le­hetőség mindazon­által eljött az Önök számá­ra, hogy kibontakoztassák képességeiket és megmutassák a világnak szellemüket, kez­deményező képességüket. Ehhez azonban az önbizalom elengedhetetlen. Éppen ezért akármilyen nehéz is, bármilyen akadállyal, nehézséggel néznek szembe, nem szabad, hogy elveszítsék a reményt és az elhivatottságu­kat. Bizakodónak kell maradniuk! Egy tibeti mondás úgy tartja: 9 kudarc, 9 próbálkozást jelent. Biztos vagyok abban, hogy egy ilyen nagy múltú nemzet fényes jövő előtt áll. Ké­rem, dolgozzanak továbbra is keményen , távlatokban gondolkodjanak! Tartsák szem előtt azokat a nemes célokat, amelyek a közös érdekeket szolgálják. Gondolkodjanak távla­tokban! Ez az én tanácsom.” Joachim Meisner bíboros 2009: „Európának szüksége van Magyarországra, arra a szen­vedésben, háborúban és szükségben megerő­södött népre, amely soha nem hagyta magát legyőzni... Szent István államfelfogásában soha nem tudott az a nyugat-európai abszolutizmus kialakulni, ahol a király azt mondja: Az állam én vagyok. Ő országát Mária oltalmába aján­lotta. Királyságát úgy fogta fel, hogy ő csak gondozója és nem tulajdonosa azoknak az embereknek, akiket rá, mint intézőre bíztak. Ha ez a fajta államfelfogás megmaradt volna a középkortól az újkorig, akkor az európai kontinens sok szenvedéstől és nélkülözéstől menekült volna. Szent István királyi házába vette Máriát. Ez Magyarországnak olyan méltó­ságot kölcsönzött, amely nem veszett el soha.” (X)

Next