Békéscsaba - Heti Mérleg, 1996 (6. évfolyam, 1-44. szám)
1996-03-07 / 9. szám
rN Privatizációs bevételeink Ilyen is ritkán van a csabai közgyűlés történetében: képviselőink gyakorlatilag egyetértenek a gyógyszertári privatizáció és a Fenyves Szálló eladásának kérdésében, hozzátéve, hogy a befolyt pénzt nem lehet a költségvetési lyukak foltozására fordítani. (Szilasi Mihály) K A Fenyves Szállóval kapcsolatban Sisák Péter kifejtette: a közgyűlés előtt két lehetőség állt. Vagy marad a jelenlegi állapot, vagyis a Garzon Kft. üzemelteti üzleti alapon a Fenyvest a jelenleg is érvényben lévő bérleti szerződés szerint (s ezzel a díjbevétel lehetősége folyamatosan biztosított ugyan, de azt a ráfordítások ellenében lényegében visszahagyja az önkormányzat), vagy pedig eladják, s így egyszeri nagyobb összegű bevételhez jut a város. Az adott körülmények között ez utóbbi látszott jobb megoldásnak, ráadásul ez az elképzelés találkozott a Garzon Kft. vételi szándékával is. Figyelembe vették azt is, hogy az üzemeltető nagyobb összeget költött a szállóra, kicsinosította azt, beépítette a tetőteret, s áldozott a berende Az alpolgármester úgy vélte, hogy a tranzakció révén egy gonddal kevesebbje van a városnak. Március közepéig meg kell kötni a szerződést, majd egy hétre rá ki kell fizetni a vételárat. A határidők be nem tartásával elméletileg még meghiúsulhat az ügylet, s akkor továbbra is a város tulajdonában marad a Fenyves Szálló, de Sisák Péter biztos abban, hogy ez nem így lesz. A patikaprivatizációról szólva az alpolgármester utalt arra, hogy bizonyos erők az országban arra törekszenek, hogy a gyógyszertárakról szóló törvényt módosítsák, s ezzel lehetetlenné tegyék a magánosítást. Ez is szerepet játszott abban, hogy a közgyűlés most igyekszik felgyorsítani a privatizációs folyamatot. Sisák Péter vázolta a városi vagyon működtetéséről szóló alapelvét: ahol a működtetésből származó hozam nem érdemleges, ott érdemes inkább konvertálni a tőkét, s lehetőség szerint átforgatni azt más üzleti lehetőségekbe, illetve abból fejlesztéseket megvalósítani. Gyakorlatilag ez történt ebben a két esetben is. A közgyűlésnek egyébként el kell készítenie a városi vagyonmérleget, amely a vagyoni típusú bevételek (értékesítés, bérbeadás stb.) és a vagyoni típusú kiadások egyenlege. Az ilyen jellegű bevételek a képviselők szándéka szerint csak fejlesztésre használhatók fel, egyebek közt a hulladékkezelő építésének befejezésére, a Kórház utcai lelátó rekonstrukciójára, a Rózsa Ferenc Gimnázium mellett a második kollégium befejezésére, továbbá egy hetvenmilliós közműfejlesztés megvalósítására. Az alpolgármester kijelentette: amennyiben hitelfelvételre kényszerül a város, azt lehetőség szerint csak fejlesztésre lehet majd felhasználni, nem pedig működési kiadások fedezésére. Vízhányó László a Fenyves Szállóval kapcsolatban úgy vélte: jelenleg az önkormányzat a városban üzleti szempontok szerint nem képes hatékonyan üzemeltetni egy szállodát. A vételárral kapcsolatban megjegyezte: az nem nevezhető irreálisan alacsonynak, hiszen a közgyűlés figyelembe vette, hogy a Garzon Kft. jóval a bérleti szerződés lejárta előtt vásárolja meg a szállót, továbbá jelentős felújítási munkálatokat is elvégzett. Vízhányó László utalt a városgazdálkodási és városfejlesztési bizottság által elkészített beruházási és fejlesztési koncepcióra, amely szerint nagyobb teret szánnak az infrastrukturális beruházásoknak, illetve hogy az önkormányzati vagyonértékesítésből befolyt pénzeket kizárólag fejlesztésre lehet fordítani. Érdeklődéssel várja, hogy a költségvetés március végi végszavazásakor a közgyűlés tagjai a fenti koncepció szellemében szavaznak-e majd. Kijelentette: nem nevezhető önkormányzatbarátnak az a kormánykoalíció, amely a települési önkormányzatoknak átutalt központi költségvetési normatív támogatás bruttó összegét nem emeli az inflációval arányosan, miközben a város polgárai által befizetett adók összege növekedett, holott a települési önkormányzat hatékony befektetőnek tekinthető. Áttérve a patikaprivatizációra, a képviselő bevezetőként megjegyezte: választókörzetének polgárai a városi költségvetésből kevesebb beruházásra és fejlesztésre fordítható összegeket kaptak, mint amennyi megillette volna őket. A hozzá befutott információk alapján példaként említette, hogy megkeresték őt már út- és csatornaépítéssel, továbbá közvilágítással és hóeltakarítással kapcsolatos problémákkal is. Miután választókörzetében tavaly már megnyílt egy magánkézben lévő gyógyszertár, ellátási zavarokról nem lehet beszélni, ami pedig a többi patika privatizációját illeti, leszögezte: sokkal többet ígérő lehetőség az, ha nem az állam, hanem maguk a települési önkormányzatok adják magánkézbe gyógyszertáraikat. Nehezményezte viszont, hogy az erről szóló tervezetet a képviselők többsége csak közvetlenül a februári közgyűlés megkezdése előtt ismerhette meg, mert így igen nehéz igazán jó, a város érdekeit szolgáló döntést hozni. A város tulajdonában tizenegy gyógyszertár van, míg Jaminában és a Berényi úton két patika már magánkézbe került - nyilatkozta dr. Vécsei László. A városban nem maradhat gyógyszertár nélkül egyetlen körzet sem, ez egyébként lakossági elvárás is: senki nem szeretne egy esetleg életfontosságú gyógyszer miatt autóbuszon utazgatni Békéscsaba egyik sarkából a másikba. A gyógyszerészek pedig tudják, hogy a privatizáció egy soha vissza nem térő alkalom számukra. A lakosság egészségi állapota finoman szólva sem kielégítő, nagyon sok nyugdíjasnak be kell szereznie a patikaszereket, a magánosítással tulajdonképpen mindenki jól jár: az új tulajdonosok tisztes hasznot tudnak produkálni okos üzemeltetéssel, piaci versenyhelyzet keletkezik, ez pedig a gyógyszerre rászorulóknak is jó, az önkormányzat pedig egy teherrel kevesebbet cipel tovább. A privatizáció során a városnak két lehetősége van az épületek tulajdonjogát illetően: vagy eladja azt is, vagy pedig bérleti jogot ad az új tulajdonosnak. Van néhány gyógyszertár, amelynek épületét nem célszerű eladni (túl nagy értékről van szó, esetleg városképi szempontok jönnek szóba), emiatt valószínű, hogy csak öt patika kerül teljesen magántulajdonba, a többi hatnak a helyiségeit bérbe veszik a új tulajdonosok. Vécsei László úgy vélte, hogy a patikaprivatizáció mindenféleképp jó a városnak, csupán egy dolgot nehezményezett: a tervezet írásos anyagát közvetlenül az ülés előtt kapták meg a képviselők, így nem volt módjukban áttanulmányozni azt. Áttérve a Fenyves Szálló eladására, a képviselő elmondta: a Garzon Kft. jelezte vételi szándékát, amely tulajdonképpen találkozott az önkormányzat elgondolásával is. A közel harmincmilliós vételárat március végéig kell kifizetni. Vécsei László hangsúlyozta: a városi vagyon eladása akkor célszerű, ha a befolyó összeget ésszerűen lehet befektetni vagy beruházni valamely hasznos cél érdekében. Ha azonban ezeket a pénzeszközöket feléli az önkormányzat, esetleg a költségvetési hiányt finanszírozza belőle, akkor gyakorlatilag nem történt semmi. A képviselők azonban tudják, hogy ez utóbbi megoldás rövid távon jó és népszerű lehet, hosszú távon viszont mindenképp káros dolog - a feladat most már csak annyi ezzel kapcsolatban, hogy a fenti elvet a gyakorlatban is alkalmazzák. Sisák Péter alpolgármester MSZP Vízhányó László képviselő KDNP Dr. Vécsei László képviselő független