Békéscsaba - Heti Mérleg, 1996 (6. évfolyam, 1-44. szám)

1996-03-07 / 9. szám

rN Privatizációs bevételeink Ilyen is ritkán van a csabai közgyűlés történetében: képviselőink gyakorlatilag egyetértenek a gyógyszertári privatizáció és a Fenyves Szálló eladásának kérdésében, hozzátéve, hogy a befolyt pénzt nem lehet a költségvetési lyukak foltozására fordítani. (Szilasi Mihály) K A Fenyves Szállóval kapcsolatban Sisák Péter kifejtette: a közgyűlés előtt két lehető­ség állt. Vagy marad a jelenlegi állapot, vagy­is a Garzon Kft. üzemelteti üzleti alapon a Fenyvest a jelenleg is érvényben lévő bérleti szerződés szerint (s ezzel a díjbevétel lehe­tősége folyamatosan biztosított ugyan, de azt a ráfordítások ellenében lényegében visszahagyja az önkormányzat), vagy pedig eladják, s így egyszeri nagyobb összegű be­vételhez jut a város. Az adott körülmények között ez utóbbi látszott jobb megoldásnak, ráadásul ez az elképzelés találkozott a Gar­zon Kft. vételi szándékával is. Figyelembe vették azt is, hogy az üzemeltető nagyobb összeget költött a szállóra, kicsinosította azt, beépítette a tetőteret, s áldozott a berende­ Az alpolgármester úgy vélte, hogy a tranzakció révén egy gonddal kevesebbje van a városnak. Március közepéig meg kell kötni a szerződést, majd egy hétre rá ki kell fizetni a vételárat. A határidők be nem tartá­sával elméletileg még meghiúsulhat az ügy­let, s akkor továbbra is a város tulajdonában marad a Fenyves Szálló, de Sisák Péter biz­tos abban, hogy ez nem így lesz. A patikaprivatizációról szólva az alpolgár­mester utalt arra, hogy bizonyos erők az or­szágban arra törekszenek, hogy a gyógy­szertárakról szóló törvényt módosítsák, s ez­zel lehetetlenné tegyék a magánosítást. Ez is szerepet játszott abban, hogy a közgyűlés most igyekszik felgyorsítani a privatizációs folyamatot. Sisák Péter vázolta a városi va­gyon működtetéséről szóló alapelvét: ahol a működtetésből származó hozam nem ér­demleges, ott érdemes inkább konvertálni a tőkét, s lehetőség szerint átforgatni azt más üzleti lehetőségekbe, illetve abból fejleszté­seket megvalósítani. Gyakorlatilag ez történt ebben a két esetben is. A közgyűlésnek egyébként el kell készíte­nie a városi vagyonmérleget, amely a vagyo­ni típusú bevételek (értékesítés, bérbeadás stb.) és a vagyoni típusú kiadások egyenle­ge. Az ilyen jellegű bevételek a képviselők szándéka szerint csak fejlesztésre használ­hatók fel, egyebek közt a hulladékkezelő épí­tésének befejezésére, a Kórház utcai lelátó rekonstrukciójára, a Rózsa Ferenc Gimnázi­um mellett a második kollégium befejezésé­re, továbbá egy hetvenmilliós közműfejlesz­tés megvalósítására. Az alpolgármester kije­lentette: amennyiben hitelfelvételre kénysze­rül a város, azt lehetőség szerint csak fejlesztésre lehet majd fel­használni, nem pedig működési kiadások fedezésére. Vízhányó László a Fenyves Szállóval kapcsolatban úgy vélte: jelenleg az önkor­mányzat a városban üzleti szempontok szerint nem képes hatékonyan üzemeltetni egy szállodát. A vételárral kapcsolatban megjegyezte: az nem nevezhető irreálisan alacsonynak, hiszen a közgyűlés figyelem­be vette, hogy a Garzon Kft. jóval a bérleti szerződés lejárta előtt vásárolja meg a szállót, továbbá jelentős felújítási munká­latokat is elvégzett. Vízhányó László utalt a városgazdálko­dási és városfejlesztési bizottság által el­készített beruházási és fejlesztési koncep­cióra, amely szerint nagyobb teret szánnak az infrastrukturális beruházásoknak, illetve hogy az önkormányzati vagyonértékesí­tésből befolyt pénzeket kizárólag fejlesz­tésre lehet fordítani. Érdeklődéssel várja, hogy a költségvetés március végi végsza­vazásakor a közgyűlés tagjai a fenti kon­cepció szellemében szavaznak-e majd. Ki­jelentette: nem nevezhető önkormányzat­barátnak az a kormánykoalíció, amely a te­lepülési önkormányzatoknak átutalt köz­ponti költségvetési normatív támogatás bruttó összegét nem emeli az inflációval arányosan, miközben a város polgárai által befizetett adók összege növekedett, holott a települési önkormányzat hatékony be­fektetőnek tekinthető. Áttérve a patikaprivatizációra, a képvi­selő bevezetőként megjegyezte: választó­­körzetének polgárai a városi költségvetés­ből kevesebb beruházásra és fejlesztésre fordítható összegeket kaptak, mint amen­­­nyi megillette volna őket. A hozzá befutott információk alapján példaként említette, hogy megkeresték őt már út- és csatorna­­építéssel, továbbá közvilágítással és hóel­takarítással kapcsolatos problémákkal is. Miután választókörzetében tavaly már megnyílt egy magánkézben lévő gyógy­szertár, ellátási zavarokról nem lehet be­szélni, ami pedig a többi patika privatizáci­óját illeti, leszögezte: sokkal többet ígérő lehetőség az, ha nem az állam, hanem ma­guk a települési önkormányzatok adják magánkézbe gyógyszertáraikat. Nehez­ményezte viszont, hogy az erről szóló ter­vezetet a képviselők többsége csak köz­vetlenül a februári közgyűlés megkezdése előtt ismerhette meg, mert így igen nehéz igazán jó, a város érdekeit szolgáló dön­tést hozni. A város tulajdonában tizenegy gyógy­szertár van, míg Jaminában és a Berényi úton két patika már magánkézbe került - nyilatkozta dr. Vécsei László. A városban nem maradhat gyógyszertár nélkül egyetlen körzet sem, ez egyébként lakossági elvárás is: senki nem szeretne egy esetleg életfon­tosságú gyógyszer miatt autóbuszon utaz­gatni Békéscsaba egyik sarkából a másikba. A gyógyszerészek pedig tudják, hogy a pri­vatizáció egy soha vissza nem térő alkalom számukra. A lakosság egészségi állapota fi­noman szólva sem kielégítő, nagyon sok nyugdíjasnak be kell szereznie a patikasze­reket, a magánosítással tulajdonképpen mindenki jól jár: az új tulajdonosok tisztes hasznot tudnak produkálni okos üzemelte­téssel, piaci versenyhelyzet keletkezik, ez pedig a gyógyszerre rászorulóknak is jó, az önkormányzat pedig egy teherrel keveseb­bet cipel tovább. A privatizáció során a városnak két lehe­tősége van az épületek tulajdonjogát illető­en: vagy eladja azt is, vagy pedig bérleti jo­got ad az új tulajdonosnak. Van néhány gyógyszertár, amelynek épületét nem cél­szerű eladni (túl nagy értékről van szó, eset­leg városképi szempontok jönnek szóba), emiatt valószínű, hogy csak öt patika kerül teljesen magántulajdonba, a többi hatnak a helyiségeit bérbe veszik a új tulajdonosok. Vécsei László úgy vélte, hogy a patikapri­vatizáció mindenféleképp jó a városnak, csupán egy dolgot nehezményezett: a terve­zet írásos anyagát közvetlenül az ülés előtt kapták meg a képviselők, így nem volt mód­jukban áttanulmányozni azt. Áttérve a Fenyves Szálló eladására, a képviselő elmondta: a Garzon Kft. jelezte vételi szándékát, amely tulajdonképpen ta­lálkozott az önkormányzat elgondolásával is. A közel harmincmilliós vételárat március végéig kell kifizetni. Vécsei László hangsú­lyozta: a városi vagyon eladása akkor cél­szerű, ha a befolyó összeget ésszerűen le­het befektetni vagy beruházni valamely hasznos cél érdekében. Ha azonban ezeket a pénzeszközöket feléli az önkormányzat, esetleg a költségvetési hiányt finanszírozza belőle, akkor gyakorlatilag nem történt sem­mi. A képviselők azonban tudják, hogy ez utóbbi megoldás rövid távon jó és népszerű lehet, hosszú távon viszont mindenképp ká­ros dolog - a feladat most már csak annyi ezzel kapcsolatban, hogy a fenti elvet a gya­korlatban is alkalmazzák. Sisák Péter alpolgármester MSZP Vízhányó László képviselő KDNP Dr. Vécsei László képviselő független

Next