Békéscsaba - Tót Melanzs, 2019 (10. évfolyam, 1-22. szám)

2019-01-18 / 1. szám

Ingyenes kiadvány! 2019. január 18., 3. hét* X. évfolyam I. szám Békéscsaba. Alapító: Ferencz Rezső KESCSABA Kiadó: Tót Melanzs Kiadó • Szerkesztő: Ferencz Rezső Telefon: 20/34 41 959 • Email: totmelanzs@gmail.com Technikai szerkesztés és nyomtatás: SMAX.hu KÁVÉHÁZI IDŐHÚZÓ MELANZS: keverék, vegyülék, elemi szálakból font fonal; tejeskávé (az osztrákoknál). Francia és német szó is. (Lapoda Multimédia) „RETRO" a cég arculata? KERESSEN MINKET! Schneider Nyomda Kft. 5700 Gyula, Károly Róbert u. 7. Tel ./Fai: +3666 / 461410 Mobil:+36­30/971SS40 schneidernyomda át online.hu www.schneidemyomda.hu Tervezéstől a kivitelezésig vállaljuk: prospektusok, katalógusok, termékismertetők, könyvek, újságok, névjegyek, meghívók, címkék, ügyviteli nyomtatványok színvonalas kivitelezését digitális­­ és›jfszeteljárással. V -r------^ v­­V v ‘ ‘Kristály Tisztító. v J Nyitva tartás: Szalon és Üzem “at0pn:Viz2 A kristály tiszta megoldás. SZOLGÁLTATÁSOK: • mosás • vegytisztítás • szőrmetisztítás • szőnyegtisztítás • vasalás 5600 Békéscsaba, Kis-Tabán utca 2/A. Telefon: (66) 333-413, Fax: (66) 333-414 mese cukrászda BÉKÉSCSABA Gábor Áron u. 3/1 Tel.:66-325-423 K www.mesecuferaszda.hu s* Cím: 5600 Békéscsaba, Berényi út 95. Telefon: 06/30-773-88-66 Szolgáltatások: gépjárművek teljes körű javítása, szervizelése, karbantartása magánsze­mélyeknek, cégeknek és flottáknak egyaránt . Autó A-tól Z-ig , SZUPERINFO Békéscsaba, Munkácsy u. 13. Telefon/fax: (66) 443-352 E-mail: bekesmegye@szuperinfo.hu www.szuperinfo.hu s' r.Ferenczné Szarvas Anikó klinikai szakpszichológus „Hiszem, hogy senki nem mentheti meg a másikat azáltal, hogy helyette dönt. Amit a másikért megtehetünk, az arra korlátozódik, hogy az igazsághoz hűen... megvilágítjuk számára az alternatívákat." (E. FROMM: Credo XII. fejezet) ^Bejelentkezés: 30/456-4032^ SB HTOMBA * sMAX! designs • printing • wrapping A kolbászdinasztia Knyihár Mihályné (76), Knyihár Mihály (56), Knyihár Mihályné (53), Berencsiné Knyihár Ágnes (31), Knyihár Mihály (26), Berencsi Mihály Lőrinc (0,5) a csabai kolbászgyártó Knyihár Mihály családi gazdaságának tagjai. A családfő, Knyihár Mihály kolbászmester ki sem tette a lábát még az utcából sem - két házzal arrébb született -, neve mégis lassan fogalommá nemesedik széles­ e hazában. - Mikor döntötte el, hogy kolbászkészítő vállalkozó lesz? - Akkor, amikor 2007-ben megteremtődtek a törvényi feltételei. Akkor jelent a törvény, amely lehetőséget adott arra az őstermelőknek, hogy termékeikkel kilépjenek a piacra. - Ön hentesmesterként a családi recept őrzője? - Igen, ötéves korom óta részt vettem a családi disznótorokban. Ezért is tanultam hentesnek. Bár lehettem volna pék is, de könnyebb a kenyeret a kolbászhoz megszerezni, mint fordítva. Ez döntött a szakmaválasztáskor. - Hogyan kezdett hozzá a vállalkozás felépítéséhez? -Átalakítottuk az udvaron lévő melléképületeket, lebetonoztuk az udvart. Aztán mindent ugyanúgy csináltunk, mint a disznótorokban, csak lényegesen nagyobb mennyiségben. - Hol kezdte az értékesítést? - Budapesten a Rózsák terén lévő kistermelői piacon hűtőkocsiból árultuk a teljes csabai disznótoros füstöltáru szortimentet. Tele mentünk, üresen jöttünk haza. Ma már van saját húsboltunk a Nagy Lajos Király út 156 szám alatt. -A család hogyan viszonyult a vállalkozáshoz? - A vállalkozás fejlesztéséből mindenki kivette a részét. A „Kismisi” a gyártásban dolgozik, Ági lányom viszi a pesti boltot, intézi a marketing és egyéb kereskedelmi, valamint számlázási feladatokat. Mindent együtt csinálunk, úgy, ahogyan annak idején a családi disznótorokban. A kolbászmester első unokája - Ági lánya gyermeke - Berencsi Mihály Lőrinc, mindössze hat hónapos. Cumi helyett már kolbászt használ. Ön szerint mi lesz belőle, ha nagy lesz? fér-Részlet a Nemzeti Értékek Könyvkiadó Magyar húsmívesség című könyvéből. Érdeklődni a Tót Melenzs szerkesztőségében. Árpád Gyógy- és Strandfürdő. Nyitva tartás: hétfő-csütörtök: 6-20, péntek, szombat: 6-21, vasárnap: 6-20. Tájékozódni: www.arpadfurdo.hu honlapon. Telefon: 66/549-800. Minőségi használt autók /Forint alapú finanszírozás / Készpénzes autófelvásárlás /Autóbeszámítás /Autóbérlés Telefon: (20) 80 48 666 • (20) 80 98 666 CÍM:BÉKÉSCSABA,SZARVASI U. 117. www.autodual.hu A Csaba szelet története Történet a régmúltból (1956). A Csaba szelet Békéscsaba, de nyugodtan mondhatjuk, hogy Békés megye ikonikus, prémium kategóriás, csak a régióban gyártott, rendkívül népszerű süteménye volt. A Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat cukrászüzemében a népszerűsége csúcsán lévő süteményből naponta akár 2000 szeletet is gyártottak. Az állami tulajdonban lévő vállalatnak megyeszerte több mint 200 olyan üzlete volt, ahol árulták a Csaba szeletet. Mert azt szögezzük le, hogy ez a sütemény csak a vendéglátóipari vállalat üzleteiben volt kapható. És szögezzük le azt is, hogy az új süteményt szinte születésének pillanatában megszerette a megye lakossága, egyszerűen kedvenc csemege lett. Pedig nem volt olcsó, kifejezetten drága süteménynek számított, köszönhetően különleges tésztájának, különleges töltelékének, kiváló minőségű csokibevonójának, nagy élőmunka igényének és a hosszú gyártási folyamatnak. Mielőtt rátérnék a sütemény történetére, nézzük meg, mit tapasztaltunk volna, ha a múlt század közepén bepillanthatunk egy nagyvállalat cukrászüzemébe, vagy ha végigkövethettük volna például azt az utat, ahogyan a sütemény az cukrász márványasztaláról eljut egy cukrászda vendégasztalára. Az üzemben tökéletesen kialakult, jól kiszámítható hierarchikus rend uralkodott. Egy cukrászmester - állítólag a mai napig így van - különösen érzékeny legfontosabb eszközeire: nyomózsák csövekkel, habkártya (műanyag lap, mellyel a krémeket kezelik), kenő- és vágókés. A cukrászmesterek valamennyien saját eszközeikkel dolgoztak. Hogy mit kell gyártani nap, mint nap, azt szó szerint gyalogmódszerrel oldották meg. Az üzletvezetők kívánságaikat felírták egy papírra, leadták a Csaba Szálló portáján, ahonnan a cukrászüzem mindenkori vezetője reggelente összeszedte a papírokat. Ment minden, mint a karikacsapás. De térjünk vissza a Csaba szelethez. Miután a sütemény slágertermék lett, az üzemen belül külön Csaba szeletes brigád alakult. Mivel a piskóta tésztája több tojássárgáját tartalmazott a normál piskótánál, ezért külön is keverték. Négy laphoz (125 szelet sütemény) az egész tojásokhoz még további 32 tojás sárgáját tettek, tehát a sütemény nehéz, felvert tésztából készült. Mikor felhangzott az üzemben, hogy kész a Csaba­, a brigád tagjai kivont simítókésekkel rohantak az előkészített tálcákhoz, egyszerre tizenhat sütőlemezt töltöttek meg, ami pontosan 500 Csaba szeletet jelentett. A keverőedényt vitték a tepsik mellett, a gyakorlott cukrász villámgyorsan kiosztotta a tepsikbe a tésztát, a többiek pedig elsimították. A Csaba szelethez kétféle tészta kellett. Két világosabb normál és két sötétebb, amit kollerral (cukorfesték, az égetés határáig hevített, vízben oldott cukor) színeztek. Amíg sült a tészta, addig előkészítették a tölteléket, a párizsi krémet. Ez vajból, tejszínből, cukorból, kakaóporból és csokoládéból állt, amelyet a Csaba szelet készítésekor 1/3 rész vajjal kihabosítottak. A kisült lapokat aztán világos - barna - világos - barna sorrendben egymásra halmozták és megtöltötték. Amikor kész volt a négy réteg tésztából és három réteg töltelékből álló sütemény, sütőpapírt tettek rá és egy lemezt, majd betették a hűtőbe. Egy­két napig állni hagyták. Ez idő alatt a töltelék és a tészta nedvességtartalma kiegyenlítődött, az ízek összeértek és egységes állagúvá lett a sütemény. Ez azt jelentette, hogy nagyon szépen, morzsamentes, sima felülettel lehetett elvágni. A felületi simaság a csokimáz készítésénél volt fontos szempont. A szeletelés külön szakértelmet igényelt, a nyolcvanas évek elején ezt a munkát általában Vereska Gyuri bácsi végezte el. A Csaba szelet lénia (3 cm széles cukrászmérce) szélességű, 10 cm hosszú és 4 cm magas. A sütemény elkészítésének utolsó fázisa a csokibevonat elkészítése. A lényeg az volt, hogy minden oldala, az alja is kapott csokibevonatot. Ez a művelet különleges kézügyességet és rengeteg gyakorlást igényelt.A tanulók akár egy évig csak ezzel foglalkoztak. Igaz, ennyi idő alatt mindannyiukban készséggé fejlődtek a lehúzó, kiemelő és lerakó mozdulatok. Az előkészített, kiváló minőségű csokimáz (kakaóvaj és jó minőségű növényi zsír) teljesen körbevette a süteményt, ami ezáltal hosszú ideig, minőségromlás nélkül eltarthatóvá vált. A máz alul hártyavékony, az oldalain kellő vastagságú, a tetején roppanósra dermedő lett. Kezdetben minden szeletre rá volt írva csokival a Csaba szó. Egy mennyiségi határ után a csoki szó helyet csoki csíkok kerültek a tetejére. Különösen fontos volt, hogy az elkészült süteményszeletek visszatérjenek a tálcára, a visszarakásnak az volt a titka, hogy egymástól fél centiméterre kellet elhelyezni a sütiket. Ennek a feladatnak a megtanulása is igénybe vett néhány hetet. így készült hát a szocializmus utolsó negyvenöt, a rendszerváltott országban még legalább 15 évig legnépszerűbb Békés megyei régiós sütemény, melyet Békéscsabán gyártottak, de az egész megye kedvence volt. Ismereteim szerint ma már csak az egykori cukrászüzem helyén üzemelő Mese Cukrászda tartja minden nap kínálatában a Csaba szeletet. Vajon kinek a fejéből és mikor pattant ki a recept ötlete? És miért lett Csaba szelet a sütemény neve? Ezt pontosan lehet tudni. A cukrászüzem vezetője Laczó Pál volt, akinek Csaba nevű első­szülött fia 1955. május 6-án, pénteken 11 órakor látta meg a napvilágot. Az ifjú apa örömében magához vett egy üveg bort, bevonult a cukrászműhelybe és kreált egy süteményt, melyet Csaba fia születésnapján természetesen Csaba szeletnek nevezett el. Tehát a Csaba szeletet egy boldog cukrász, jókedvében alkotta meg Békéscsabán, a Békés Megyei Vendéglátóipari Vállalat 193-as Számú Cukrászüzemében, a Gábor Áron utcában. Egészen biztosan van összefüggés az alkotás körülményei, motivációja és a Csaba szelet évtizedekig tartó közönségsikere között... fel-Részlet a Nemzeti Értékek Könyvkiadó Magyar cukrászdák és kávéházak című könyvéből. Érdeklődni a Tót Melanzs szerkesztőségében. c JJímJl ffu iTí/ó/tc.«

Next