Békéscsaba - Csabai Mérleg, 2020 (30. évfolyam, 1-24. szám)
2020-05-21 / 10. szám
101 Kultúra / történelem ______________6CKS.SCSABA MESÉLŐ MÚZEUM Komposztáljunk hatékonyan! Az emberek számára ma egyértelmű, hogy változtatni kell a környezetünkkel kapcsolatos gondolkodásmódunkon, a hozzáállásunkon és az életvitelünkön, mert ha nem tesszük, akkor nem tudunk egy élhető bolygót hátrahagyni utódaink számára. Az egyik nagyon lényeges megoldandó feladatunk a napi szeméttermelésünk csökkentése. A kulcsszó ebben a kérdésben a szelektív hulladékgyűjtés, és a szelektíven gyűjtött anyagok megfelelő újrahasznosítása. Remek kezdeményezés, hogy a városunkban működő, a helyi hulladékgazdálkodásért felelős szervezet számos műanyag komposztálóedényt osztott ki ingyen a város lakosai számára. Az akciót félbeszakította a járványhelyzet miatt kialakult korlátozás, azonban a lakosok egy része hozzájutott az edényekhez. Aki nem, készíthet otthon is komposztáló edényt. Számos ötlet lelhető fel például a különböző internetes portálokon (dróthálóból, raklapból, deszkákból is lehet készíteni). A komposztálás nem újkeletű, valamikor ez volt a legtermészetesebb dolog a háztartások körül, hiszen minden konyhai és ház körüli természetes eredetű hulladék a trágyadombra került, melyet, ha „megérett”, a földekre szórtak, és így újrahasznosult. A mezőgazdaságban és a kertészetekben már régóta használják ezt a módszert a tápanyag-dús és szerves anyagokban gazdag talaj előállítására. Nagyon fontos, hogy ha belevágunk, akkor nézzünk utána, hogyan érdemes ezt végezni, hogy eredményes legyen. A komposzt elkészülésének ideje az edény méretétől, az évszakoktól, a hőmérséklettől, az összetevők minőségétől és az átforgatások idejétől függ. Amit nagyon fontos szem előtt tartanunk, hogy a szerves anyagok lebontását mikro- és makroorganizmusok, vagyis élő szervezetek végzik. Arra kell gondolnunk, hogy a közeg számukra élhető legyen, és ha ezt biztosítani tudjuk, akkor ők elvégzik a munka nagy részét. A komposztáláshoz szükséges a víz és a levegő, valamint a szén és a nitrogén megfelelő aránya, hogy a komposzt lebontását végző szervezetek jól érezzék magukat ebben a közegben. A komposztot időnként át kell forgatni, hogy ne fülledjen be és ne tömörödjön össze. Annál jobb a komposzt, minél többféle konyhai és kerti hulladék kerül bele. Érdemes nagyon odafigyelni, hogy mi odavaló és mi nem. Mielőtt nekilátunk, mindenképpen olvassunk utána, hiszen remek leírások és videós tanácsadások segítik a tanulni vágyókat. Hatékony komposztálást kívánunk mindenkinek! Váncsa Klára, ökológus / Csabai Mérleg Újra látogatható a Gabonamúzeum Mini skanzen a város szélén Nagy örömünkre szolgál, hogy a kormány engedélyezte a szabadtéri kiállítóhelyek, múzeumok megnyitását. Békéscsabán, május 15-étől, elsőként a Gabonamúzeumot nyitjuk meg, amely hét hektáros területen, műemléki épületekkel, attrakciókkal, látványosságokkal várja a látogatókat - jelentette be Andó György, a Munkácsy Mihály Múzeum igazgatója a helyszínen. Békéscsaba „mini skanzenje” a XIX. század második feléből származó tanya, ahol a Mágori szín kiállításain, Mladonyiczki Béla Mag című szoborkompozícióján kívül egy nagyszerű újdonság is várja ezután az érdeklődőket. A Gabonamúzeum egyik nevezetessége, a híres Csókási vagy más néven Kiss-féle szélmalom ugyanis felújításon esett át a múlt évben. A rekonstrukció során megújult a malom tetőszerkezete, falai, valamint a malom belsejében található faszerkezetek is. Továbbá négy darab teljesen új, az eredetivel megegyező, egyenként mintegy 1 tonnás, több mint 9 méter fesztávolságú vitorla is felkerült a korábbi helyére. A megújult Gabonamúzeum vasárnap és hétfő kivételével, naponta 9-17 óráig várja az érdeklődőket. Kérik a látogatókat, hogy a hatályban lévő óvintézkedéseket a múzeum területén is tartsák be! További információ erről a www.munkacsy.hu oldalon és a facebook.com/ munkacsy.muzeum közösségi oldalon található. A malom igazi látványosság lett AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMÁNAK Emberi Erőforrások MINISZTÉRIUMA TÁMOGATÁSÁVAL. FEJEZETEK BÉKÉSCSABA TORTÉNETÉBŐL Szalay Ágnes: Üzletek az Andrássy úton a két világháború között (1. rész) Iparosok és kézművesek mindig is voltak városunkban az 1718-as újratelepítést követően, de sokáig kis számban képviseltették magukat, és az iparfejlődés is nehezen indult meg. A XVIII. században kereskedők még csak elvétve voltak itt, szlovákok, görög-keleti vallásúak, a XIX. század elejétől pedig a zsidó vándorkereskedők is kezdték útba ejteni városunkat. Aztán Csaba 1841-től mezővárossá vált, 1858-ban megépült az Arad-Fiumei vasútvonal, megindult a polgárosodás, az ipar és a kereskedelem fejlődése. Ugyan az 1920-ban aláírt trianoni békeszerződés új keretek közé helyezte Magyarországot, de kereskedőink hamar megtalálták a lehetőségét annak, hogy ízlésesen és jó helyen berendezett üzleteikkel becsalogassák a vásárlókat. A II. világháborúig virágzott a kereskedelem az Andrássy úton. Az újratelepülést követően sokáig ez az útszakasz volt az Orosházára vezető országút, és a mai Bartók Béla út magasságában nagyjából véget is ért településünk. A XIX. század első évtizedeiben kezdett jobban terjeszkedni Csaba, egy 1862-ben készült térkép szerint pedig az akkor már jól kiépült, mai Bartók Béla út-Orosházi út nyomvonala szolgálta inkább az Orosházára közlekedőket. De még ekkor is Orosházi útnak hívták a mai sétálóutcánkat. Az 1884-ben készült térképeken aztán már Vasút utca néven jegyezték, 1910-ben pedig Andrássy útnak nevezték 1949-ig. Feladata az lett, hogy a vasútállomással (indóház) összekösse a belvárost. Természetes volt, hogy a kereskedők is itt nyitották meg boltjaikat. Gyorsan változtak az üzletek és a tulajdonosok, nem is arra törekszünk, hogy mindenkit bemutassunk, hanem hogy egy jellemző képet adjunk városunk e területéről ebből az időszakából. Ledig Károly cukrászmester: A mai Andrássy út 3. alatt volt megtalálható híres cukrászdája. Nemcsak a Tevan Nyomda működött itt, vagy a rendkívül híres Stampa cukrászda, hanem a Ledig cukrászda is 1904-től. Cégét persze sokkal régebben hozta létre. Ledig 5 évig Gerbeaud-nál volt segéd, utána Oroszországban és Angliában is képezte magát. 1856- ban alapította üzletét, fennállásának 40. évfordulóján kamarai oklevéllel tüntették ki. Ellmann Adolf - férfiszabó mester: 1874-ben született, ipartestületi elöljáró, városi képviselő, takarékpénztári igazgatósági tag, a csabai társadalom elismert képviselője volt, hithű neológ izraelita. Üzletét 1899- ben alapította. A ’20-as években segédeket és tanoncokat is foglalkoztatott. 1924-ben női szabóként volt megjelölve (valójában angol női- és férfiszabó volt), ám ekkor társas céget vezetett, a társtulajdonos Németh Árpád volt. 1924-ben közös cégüket megszüntették és mindketten külön utakon folytatták. Németh Árpád női- és férfiszabóságát az Andrássy út 49. szám alá helyezte, Ellmann Adolf pedig egyedül vezette tovább saját üzletét, maradva a Kinizsi utca 14. szám alatt. 1925-ben bővítette szolgáltatásait angol női divatszabósággal, 1927-ből lehet olvasni, de csak mintegy mellékesen, hogy az Andrássy út 2-ben is volt férfiszabó üzlete. Ezzel szemben 1934-ben már a Ferenc József tér 21. szám alatt működött. Neje Turteltaub Szeréna volt, egy lengyel eredetű izraelita család tagja. Az ő generációja volt az, akiknek a nevét a Turteltaub szülők magyarosították, de csak a fiúkét. Őket Tardos vezetéknéven ismerjük, a leánygyermekek maradtak az eredeti, „búbos galamb” jelentésű német vezetéknéven. A visszaemlékezések szerint Szeréna nagyon szép hölgy volt, a férje, Ellmann Adolf pedig egy nagyon jó lelkű ember. Szeréna egyik testvére, Tardos János, nagykereskedést működtetett Békéscsabán, míg János ikertestvére, Tardos Dezső ismert ügyvéd volt. Ellmann Adolf fia, György, szintén szabó lett, édesapja műhelyében tanult és nagyon jó humorú embernek ismerték. Saját szabászata az Andrássy út 22. alatt működött. Testvére Endre ügyvéd lett, akárcsak a nagybácsi, József pedig orvos. Egyetlen leányuk Boriska volt. A család a zsidóüldözések áldozata lett, akárcsak Ellmann Adolf és felesége. A bácsinak legkevesebb 70 évesnek kellett lennie, amikor a halálba hurcolták. Legidősebb fia, György és annak felesége is odavesztek, fiuk megmenekült. Endre és keresztény, színésznő felesége szintén megmenekültek. József és felesége Marokkóba menekültek, végül Londonban állapodtak meg. Boriskát és férjét külön-külön hurcolták el Auschwitzba, a férj nem élte túl, az asszony igen. Hazajött Békéscsabára, újra férjhez ment és 90 éves korában fejezte be életét. (Folytatjuk)