Budapest I. kerület - Várnegyed, 2020 (25. évfolyam, 1-22. szám)
2020-06-11 / 11. szám
A GAZIN Hol volt, hol nem volt... NÓGRÁDI GÁBOR RECEPTJE Sorozatunkban arra kérjük a hazai gyermek- és ifjúsági irodalom jeles szerzőit, hogy adjanak tanácsot és osszák meg olvasóinkkal a mesereceptjüket. Ezúttal Nógrádi Gábor Janikovszky Éva-díjas ifjúsági író, forgatókönyvíró - többek között a Vakáció a Palánk utcában és a PetePite című mesék alkotója - mesélt a saját tapasztalatairól. A saját gyerekkorából emlékszik családi mesékre? - Sajnos, nem emlékszem, hogy a szüleim meséltek volna. Nagyon kicsi voltam, amikor anyám megbetegedett, megoperálták, kórházba került, és még ritkán láttam, ritkán engedték haza. Pedig biztosan mesélt nekem kicsi koromtól kezdve, hiszen sokat olvasott. Engem is korán megtanított olvasni, és maga is írt verseket. Főleg úgynevezett csasztuskákat, amik ismert dallamra költött szövegek voltak. Arra tisztán emlékszem, hogy Ady Endre verseit szavalta néha. Lehet, hogy nálunk az volt a mese. A tapasztalatai szerint a mai gyerekek milyen témájú történetekre kíváncsiak? - Sokféle gyerek van, sokféle történetre lehetnek kíváncsiak. Amíg kisebbek, addig az egyszerűbb meséknek, népmeséknek örülnek a legtöbben. Öt-hat éves kortól, gondolom, már minden érdekli őket. Úgy érzem, minden téma, amit szórakoztató és közérthető módon mesélnek el nekik. Természetesen, ha egy hozzájuk közel álló személy a mesemondó, annak örülhetnek talán a legjobban. Szeretik azt, aki meséli, amit mesél, és ahogyan mesél. Persze, ehhez a szülőnek vagy a nagyobb testvérnek fel kell kicsit készülniük. Legalább átgondolniuk, hogy miről, s miképpen akarnak mesélni. A pályája során több generációnak írt, sőt, vannak „fiús", és inkább „lányos" könyvei is. Melyik a kedvenc korosztálya? - Nem is tudom... Azt hiszem ilyen nekem nincs is. A legszívesebben olyan könyveket írnék, amelyek minden korosztálynak szólnak. Nem tudom, lehet-e ilyet, amit értene, s élvezne a kicsi gyerek, a nagyobbacska, a kamasz, az ifjú, a felnőtt, az idős... Valahogy úgy képzelem el, mint a flódnit. Öt réteg tészta, közte dió, mák, alma, szilvalekvér - mindenkinek a tetszése, ízlése szerint. Persze lehet, hogy egy ilyen irodalmi műbe több réteg kellene: sok korosztály van, és sokféle olvasó. Talán tízemeletes flódnit kellene írnom. A felsoroltak mellett lehetne még egy réteg csoki, eper, túró, marcipán, mandula, mogyoró... nem is tudom, nem értek a süteményekhez. VÁRNEGYED • XXV. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM, 2020 JÚNIUS 11., CSÜTÖRTÖK !! Fotó: Németh András 24 ■