Budapest XVIII. kerület - Városkép, 2004 (13. évfolyam, 1-11. szám)
2004-03-01 / 3. szám
28_________________________HELYTÖRTÉNET VÁROSKÉP UTCÁK - HÁZAK - EMBEREK Az Üllői út A Kossuth Lajos tér „arcával” az Üllői útra néz. A Városház utcától a Baross utcáig terjedő szakasza - látványban - egy egység a térrel. Most hagyjuk a hajdani jeles házak és üzletek méltatását - Ledl pékség, Sury-ház, Jozsits-papírbolt - idézzük helyettük a régi helyi korzó hangulatát. Mise után lányok, fiúk sétálgattak, beszélgettek. A lányok között bizonyára sok szép teremtés volt, az emlékező kiváló újságírónk, Bajor Nagy Ernő azonban csupán kettőt említ: Stolzpart Jojót és Aczél Rózsát, akit a „korzó-szerelem” beteljesüléseként az ünnepelt korcsolyakirály, Nyiszler Feri vett feleségül. Ott korzózott egy jóképű testnevelési főiskolás - a fiatalság csak Sas néven emlegette - mítosz lebegett körülötte. Ha nem látták, azt híresztelték róla, hogy gyáva társasági urak helyett párbajokat vív magas honoráriumért. Szerencsére nem derült ki az igazság. Vagonokat rakott ki sokkal kevesebbért. Ám feszített a korzón egy valódi kardforgató is - igazi egzotikum a lőrinci promenádon - Szancsi Lionello, az olasz vívómester, a Szemere lövöldében működő vívóiskola vezetője. Ezek a hölgyek és urak, ez a világ már lassan a semmi ködbe vész, mint az ott kocogó konflis emléke Adyval, Csinszkával, Krúdyval. És ugyan ki emlékezik már az ott álló „csinos” kávéházra, Schwarczer Rezső üzletére. Ma már nem korzózunk, hanem rohanunk az Üllői úton. vetkezőket írta 1911. április 30-án: „Pestszentlőrinc megvásárolt egy nagy területet a Gyöngyvirág utca, Üllői út és a téglagyár által határolt területen.” A távlati tervek impozánsak, főleg, ha meggondoljuk, még másfél év sem telt el az önálló községi rang elnyerése óta. A terület közepére épüljön községháza, előtte legyen a piactér, a Gyöngyvirág utcában és a téglagyár mellett családi házak épüljenek. A megvásárolt területet akkor még - és további 15 évig - egyszerűen Piac térnek hívták. Az évek során még mesésebb terveket álmodtak a község vezetői e helyre. Csima Jenő lapja, a Pestszentlőrinci Újság írta: Elkészült a Piac tér rendezési terve Varga László „Európa-hírű szaktekintély” tervezőasztalán. A teret uralja a centrumba helyezett községháza. Ott legyen a polgári iskola. Kultúrház mozival, színházteremmel, bálteremmel. Épüljön evangélikus és református templom paplakkal, kerttel, nagy udvarokkal. A községi park egy nagy tömböt alkosson sétányokkal, négy teniszpályával, kioszkkal, benne tejcsarnok, cukrászda. No meg egy kulturált, elárusító helyekkel berendezett piactér. (1927. aug. 13.) Itt meg kell állnunk egy pillanatra Csima Jenő nevénél. Személyében egy, a Sorbonnet is megjárt magyar-latingörög szakos tanár, francia lapok tudósítója, műfordító került a kis községi lap élére, akit később a Dunából emeltek ki holtan, revolvergolyókkal a hasában. Nem csak művelt, de bátor, szókimondó is volt. Ez lett a veszte. Egy ilyen illusztris településközpontot azonban nem nevezhettek egyszerűen Piac térnek. Mit olvashatunk a fenti lap hírrovatában? „A község képviselő-testülete a múlt szombati közgyűlésen a Piac teret Kossuth Lajos térnek nevezte el.” (1927. szept. 10.) A névadó a helyi közéletben jól ismert református lelkész, Varga Géza volt, aki a település új utcáinak névadását is végezte. 1931-ben távozott Pestszentlőrincről - nem önszántából. A Kossuth Lajos tér történelemkönyve iskolákról, templomokról, emlékművekről, szoborportrékról mesél. Meg történelmi viharokról: a II. világháborúról, mikor lövészárkok szabdalták, tüzelőnek vágták fáit, földje pedig elesett katonáknak adott ideiglenes vagy végső nyughelyét. Majd az 1956-os forradalmi eseményekről is, hiszen a Kossuth Lajos tér volt színhelye azon gyűléseknek, demonstrációknak, ahol a forradalom gondolatai szóltak a lőrinciekhez, és megválasztották a város új vezetőit. Tiszteletadás 1848/1849-nek ' Kossuth Lajos terünk egyik ékessége az 1998 márciusában felállított emlékmű. Pauer Gyula akadémikus, szobrászművész bronzzal, afrikai szürkegránittal és fekete svéd gránittal dolgozott. A talapzaton Kossuth-idézt „Leborulok a nemzet nagysága előtt.” A talapzatra állított hasáb elölnézeti oldalán Kossuth-címer és az idős államférfit ábrázoló bronz dombormű látható. A református templomra pedig - vésett technikával - Petőfi Sándor ismert dagerotípiája néz, és egy versidézet is olvasható: „Magyar történet múzsája, Vésed soká nyugodott, Vedd föl azt, s örök tábládra Vésd föl ezt a nagy napot!” (Petőfi, 15-dik martius, 1848.) Az emlékmű méretei: A talapzat 40x200x250 cm, a hasáb 300x200x30 cm. Pauer Gyula tervét 22 pályamunka közül választotta ki a zsűri. (Folytatjuk) Téglás Tivadar A Kossuth Lajos tér Városunk központi parkját gyakorta emlegetik a főváros legszebb tereinek jeles társaságában. Fiatalabb, mint a területét határoló Üllői út, a Gyöngyvirág utca, illetve amilyen az eltűnt téglagyár volt, ám életkora így sincs nagyon messze a 100 esztendőtől. Az első híradást a viharos életű, sajtóperekben és börtönben edződött hírlapíró, a Kispest-Szentlőrinci lapok tulajdonos-szerkesztője Seper Kajetán (1853-1912) tette közzé lapjában. Lényegében a kö-