Budapest XVIII. kerület - Városkép, 2005 (14. évfolyam, 1-18. szám)
2005-03-01 / 3. szám
VÁROSKÉP Templomi hangverseny A Hangversenyek az Árpádházi Szent Margit Plébániatemplomban c. hangversenysorozat keretében adott koncertet február 6-án a Dohnányi Ernő Zeneiskola. Közreműködött a kamarakórus Pátkainé Tóth Júlia és Kovács Péter vezényletével, a csellós kvartett, felkészítő tanár volt Lövik Katalin, a Tücsökzenekar Rákosiné Fodor Júlia és a vonós zenekar Hornyák Tamás karnagy vezetésével. F. E. A Dohnányi Ernő Zeneiskola hangversenyére február 6-án az Árpádházi Szent Margit Plébániatemplomban került sor. MŰVELŐDÉS MÁRCIUS 27 Tűzzománc és humor egy helyütt Sinkó Anita tűzzománckészítő és Barna András festőművész szatirikus karikaturista kiállítása február 14-én nyílt meg a Rózsa Művelődési Házban. A tárlatokat március 10-ig látogathatják. Február 14-én egymás után két kiállítás megnyitójára került sor a Rózsa Művelődési Ház emeleti galériáján. Sinkó Anita tűzzománckészítő alkotásainak bemutatásához Sajgó Attila festőművész mondott bevezetőt, majd Barna András festőművész, szatirikus karikaturista tárlatát Bor István Iván grafikus nyitotta meg. Sinkó Anita kerületi tűzzománc készítő munkáit nem először láthatjuk a Rózsa Művelődési Házban. Két éve már bemutatkozott a fiatal és tehetséges alkotó. Ezúttal ismét nagyon szép tűzzománc képekkel lepte meg az érdeklődőket. Anita óvónőképzőben kezdte tanulmányait, de két év után mással kezdett el foglakozni. Egyszer csak átrándult az Angyalföldi Speciális Szakiskola tűzzománc szakára. - Tanáromnak, Sisa Józsefnek köszönhetem, hogy e csodálatos művészettel megismerkedtem - vallja Anita, aki 1993- ban ösztöndíjjal, jeles eredménnyel végzett. Abban az évben alapító tagja volt a Gyöngyvirág utcai művésztelepnek, ahol két évig diákokat is beavatott a tűzzománc rejtelmeibe. Az általa készített tárgyakkal, képekkel szeretné bizonyítani, hogy a rideg vörösréz alakítható, az ember elképzelése szerint formálható. Barna András Erdélyből hozta magával a népművészet szeretetét, amelyet népi fafaragó nagyapjától örökölt. Bor István Iván: „Barna Andrást megihlették a népi kifejezések, népszokások, találós kérdések, melyeket átdolgozva, karikatúraként fogalmaz meg. Több értelme is lehet egy szónak, s ez is apropó lehet a művésznek arra, hogy humorát megcsillanthassa”. E műfaj kirándulás csupán, főként csatajeleneteket, az 1848- as szabadságharcot festi meg. Barna András a Millennium éve alkalmából megfestett öt táblaképből álló szárnyas oltárra a legbüszkébb, melyet a Magyarok Világszövetsége székházában láthattak az érdeklődők. Az öt képen a magyar történelem jelentős eseményei láthatók. F. E. Klasszikusaink, ezúttal: Újabb állomásához érkezett a Tűzedzők Társasága, a Bókay Kert Kht. Rózsa Művelődési Háza által szervezett „Klasszikusaink” című irodalmi sorozat. A Lőrinci Nagykönyvtárban Csokonai Vitéz Mihályra emlékeztek, halálának 200. évfordulója alkalmából. Az előadássorozat már négy éve próbálja közelebb hozni a magyar irodalom nagyjait, a február 9-i rendezvény 24. volt a sorban. - A törzsközönség alkotókból és művészbarátokból áll - mondta Okányi Ferenc. - Épp ezért tartjuk fontosnak, hogy a klasszikusokkal mélyebben foglalkozzunk. Az alkotók ugyanis manapság elfelejtik azt, hogy a mesterséget igazán tőlük lehet megtanulni. Most is - mint minden alkalommal - először egy előadó, Zászló Levente főiskola tanár, fordító, idézte fel a költő alakját. Ezután Bartha Erzsébet előadóművész mondta el Csokonai néhány versét, majd kezdetét vette a kötetlen beszélgetés. A XVIII. század nagy költője méltatlan körülmények között élt és nagyon fiatalon halt meg. Az utókor szerencsére méltó helyre tette alakját, a könyvtárbeli megemlékezés pedig még közelebb hozta őt a ma emberéhez. Gálfi Irén