Csákánydoroszló - Csákányi Hírlevél, 1997 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1997-01-01 / 1. szám
III. évfolyam 1 szám 1997. január CSÁKÁNYI HÍRLEVÉL 2. Igazolványt csak az kaphat, aki elmúlt 16 éves. 3. Az igazolvány kiadásának további feltétele, hogy az őstermelő tevékenységet folytató magánszemély nyilatkozatot adjon a saját gazdaságáról, saját tulajdonában lévő, vagy bérelt, vagy használatra átengedett termőföldről, állattartásra alkalmas épületekről, általában a termelés feltételeiről. Hol lehet az igazolványt kiváltani? Az igazolványt az állandó lakóhely szerinti gazdajegyző adja ki előre meghirdetett fogadóórákon. Kötelező-e az igazolvány kiváltása? Nem kötelező, de célszerű, mert igazolvány nélkül szigorúbb szabályok szerint kell adózni. Akinek van igazolványa, őstermelőnek számít, és a következő előnyöket élvezi: ha az éves bevétele kevesebb 250 ezer forintnál, nem kell adóznia, adóbevallást sem kell adnia (ha nincs más jövedelme); ha az éves bevétele nem több 3 millió forintnál, kistermelőnek számít, és a bevétele 40%-át igazolás nélkül levonhatja költségként, emellett a számlákkal igazolt költségeit is elszámolhatja, vagy a költségelszámolás helyett általányadózást is választhat; a kistermelő, ha nem az általányadózást választja, illetőleg az őstermelő (bármekkora is a bevétele), az őstermelői jövedelmének az adóját és a könyvelő díját levonhatja az adójából, legfeljebb évi 100 ezer forintig terjedő összegben. Az igazolvány bármikor kiváltható, de célszerű már az első értékesítés előtt beszerezni. Ugyanis attól, aki a termék vásárlójának (kivéve, ha az magánszemély) nem tudja bemutatni az igazolványt, adóelőleget kell levonni (ha növényt adott el, 12%ot, ha állati terméket értékesített, 4%-ot). Az igazolvány bemutatása esetén adóelőleget nem kell levonni, viszont az értékesítés ellenértékét a felvásárló (bármely vállalkozás, intézmény, szervezet, amely őstermelői terméket vesz) beírja az igazolvány részét képező értékesítési betétlapra. Fontos tudnivaló, hogy akár van igazolvány, akár nincs, az értékesítés összegét a felvásárló jelenti az adóhatóságnak, ily módon utólag is ellenőrizhető, hogy a mezőgazdasági termékek eladói jogosultak-e az őstermelői kedvezményre. Mi történik azzal, aki nem jut időben az igazolványhoz? Az első évben, 1997-ben könnyítés, hogy június 30-ig az igazolvány nélkül sem kell levonni adóelőleget az őstermelői termékek ellenértékéből. További könnyítés, hogy a második félévben is még úgy lehet az igazolványt kiváltani, hogy azzal egész évre vonatkozóan tanúsítható az őstermelési tevékenység. Meddig érvényes az igazolvány? Az igazolvány három évre szól, de minden évben március 20-ig újra érvényesíttetni kell a gazdajegyzővel. Későbbi időpontban a gazdajegyző már csak az év hátralévő részére érvényesítheti, kivéve, ha az adóhatóság engedélyezi a január 1-től számított érvényesítést. Mi történik, ha az őstermelői igazolvány megrongálódik vagy elvész? Az elveszett vagy megrongálódott őstermelői igazolvány helyett a gazdajegyző új igazolványt állít ki, ezen a korábbi igazolvány adatait feltünteti. Az értékesítési betétlapra ilyen esetben a vételi jegy(ek) és a saját bevételi nyilvántartás szerint kell az adatokat feltüntetni. Ha bárki őstermelői igazolványt talál, azt az adóhatósághoz kell eljuttatnia. Ingyenes-e az igazolvány? Az igazolvány kiadásának díja 1.000 forint, de ezt az összeget 1997-1999. években nem kell megfizetni. Ki és mit írhat be az őstermelői igazolványba? - Az őstermelői igazolványt a gazdajegyző állítja ki, sorszámozza és nyilvántartja. - Az értékesítési betétlapra az őstermelői termék vásárlója írja be az adásvétel adatait, emellett vételi jegyet is kiállít és átad az őstermelő magánszemélynek. Az olyan értékesítés esetén, amelynek az ellenértékét a vásárló bármely ok miatt nem írta be (pl. az elszámolás később történik és a pénzt postán vagy átutalással küldik el, vagy a vásárló magánszemély), a mezőgazdasági őstermelőnek a külön vezetett bevételi nyilvántartásába kell beírnia ezen értékesítések ellenértékét, és azok negyedéves összesített adatait kell az értékesítési betétlapra bejegyeznie. A mezőgazdasági őstermelő milyen személyi jövedelem-adózási módok között választhat? Az adózási módok egész évre választhatók, egyik adózási módról a másikra áttérni csak a következő évben lehet. A választást az előző évről szóló adóbevallásban is jelezni kell, illetőleg az igazolvány érvényesítésekor is nyilatkozni kell erről a gazdajegyzőnél. Tételes költségelszámolás alkalmazása esetén az éves bevétellel szemben a felmerült költségeket számlákkal (vagy ezzel egyenértékű más bizony 2.