Csanádpalota - Palotai Krónika, 1991 (80-81. szám)
1991-06-01 / 81. szám
1 NEVES PALOTAI EMBEREK István festőművész Csanádpalotán született 1937-ben. Parasztcsalád gyermeke, Szegeden tanárképző főiskolát végzett. Jelenleg ezen a főiskolán tanít. Tehetsége megmutatkozott már ált. é., középiskolás korában, de r. főiskolán bontakozott ki. Témája főleg a falusi paraszti élet az alföldi táj szépsége és az ott folyó munka adja. Iépei minden alkalommal ott vannak a szegedi tavaszi, nyári és a hódmező tősárhelyi őszi tárlaton. Önálló kiállításon mutatta be képeit Szegeden, Hódmezőn sárhelyen és Gyulán. A budai vár megnyitása alkalmával rendezett"Ti [UNK]ss* festészete” kiállítás alkalmával az 0 1épei is ott voltak a nemzeti Galériában. Az országhatáron túl Szabadkán, ügy sasában, Berlinben rendezett kiállításon lévő képein láthatta a közönség, hogy milyen volt és milyen ma az élet az Alföldön. Dienes /Engelma/ András író Kassán született ISO4-ben értelmiségi szülők gyermekeként .” Elemi iskoláit Csanádpalotán, a gimnáziumi négy alsóosztályát Kassán, a fesőipari iskolát Szegeden végezte. Szülei Csanádpalotán laktak. A tartalékos tiszti iskola elvégzése után mint hadnagy került a csendőrség kötelékébe, ahol őrnagyi rendfokozatig emelkedett fel. Az igazságot kedvelő, humánus érzelmű ember volt. Különösen a második világháború utolsó esztendejében sok ártatlanul üldözött bebörtönzött igazi hazafit rejtett el, vagy szabadított ki a börtönből. Tevékenyen részt vett a németek elleni ellenállási mozgalomban. Tagja lett a demokratikus rendőrségnek, melynek szervezését, mint rendőrezredes végezte. Rajk Lászlóval együtt őt is letartóztatták és tizenöt évi börtönre ítélték. Fogsága alatt sehatóan foglalkozni Petőfi Sándor életével. Három év után kiszabadult, teljes rehabilitációt nyert. Tagja lett a Magyar Tudományos Akadémiának s ettől kezdve minden erejét Petőfi kutatásának szentelte. Sokat utazott, különösen Erdélybe, ahol Petőfi halálának helyszíni körülményeit próbálta bizonyítani, az akkori szemtanúk írásbeli hagyatéka nyomán. Az Akadémián 1960-ban doktorátust szerzett, 1962 augusztus 30-án Balatonalmádiban, szívbetegségben hirtelen meghalt. Temetését a Farkasréti temetőben az Akadémia rendezte. Mivel szülei Csanádpalotán éltek, gyakran hazajött, szerette ezt a községet, ahol gyermek- és ifjúkorát élte. Műveit a kiadásuk sorrendjében sorolom fel. A Petőfi_titok 1949. Legendák Petőfije 1957» Petőfi a szabadságharcban II oö. Farkasles 1958. Petőfi utján 1960. Kegy nap 1951. Bogáncs hadnagy 1952. Az utolsó év 1952. A fiatal Petőfi 1968. fáz80 Lenes összeállítása