Csanádpalota - Palotai Krónika, 2002 (2. évfolyam)
2002-01-01
PALOTAI KRÓNIKA A Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti 4 közmeghallgatást februárban a személyes gondoskodást nyújtó alap- és szakosított ellátások működéséről szóló beszámoló, augusztusban az első féléves gazdálkodásról szóló tájékoztató és az Önkormányzat 1998-2002 között végzett munkájáról szóló beszámoló kapcsán, valamint novemberben a 2003. évi költségvetési koncepció tárgyalásához kapcsolódóan tartják. Falugyűlést a jövő évben az általános választásokra tekintettel egy alkalommal, júniusban tartanak. Községi ünnepségként a nemzeti ünnepekről történő megemlékezést, május 1- jén a majálist, a Falunapot szeptember első hétvégéjén, valamint az elmúlt évben hagyományteremtő jelleggel útjára indított rendezvényeket: október 23-án az Emlékezés Napját és december 21-én a Palotai Karácsonyt tervezik. Az ülésen elfogadott rendeleteket az érdeklődők a könyvtárban és a teleházban olvashatják. Csanádpalota nagyközség Polgármesteri Hivatala -----------------♦ 2.oldal 41/1997 (V.28) FM rend. az állateü.szabályzat kiadásáról A méhállományok védelme 226 § (1) A méhészek kötelesek a méhek tavaszi tisztuló kirepülése és a betelelés közötti időszakban a méhcsaládjaikat legalább háromhetenként méhész egészségügyi szempontból ellenőrizni, s ennek során a Varroa-atkát is keresni. Az ellenőrzésnek mind a méhekre, mind a fiasítása (Varronatka esetében elsősorban a herefiasításra) ki kell terjednie. (2) Az üres méhlakást (kaptárt, kast) úgy kell tárolni, hogy abba a méhek se kijáró nyíláson, se az esetleges réseken ne juthassanak be, a méhészkedésre alkalmatlan, üres méhlakásokat meg kell semmisíteni. (3) Méheket fertőzött vagy ismeretlen méhészetből származó mézzel nem szabad etetni. (4) Lépt szabadban vagy méhek számára hozzáférhető helyen nem szabad tartani. (5) Használt méhlakást, annak tartozékait, méhészeti felszerelést csak fertőtlenítés után szabad másnak átadni. (6) A méhészkedést minden évben február végéig, az újonnan kezdett méhészkedést pedig nyolc napon belül, a méhek tartási helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének be kell jelenteni, aki a méhészeket nyilvántartásba veszi, és a nyíltivántartást folyamatosan veze(7) Amennyiben a méhek állandó tartási helye nem a méhész lakásával összefüggő területen van, a tulajdonos (bérlő) köteles a méhek tartási helyén a nevét és lakcímét egy legalább 40x30 cm nagyságú táblán feltüntetni. 227. § (1) A méhcsaládokat évente, június 1. és szeptember 30. között - a vándoroltatási vizsgálattól függetlenül - a méhbetegségek felderítése céljából meg kell vizsgáltatni. A vizsgálatok során a Varronatkát a 226.§ (1) bekezdésében leírt módon különös figyelemmel kell keresni. A vizsgálatok megszervezése a hatósági állatorvos, elvégzése pedig a felügyeletével működő méhegészségügyi felelős vagy a méhész szakértő feladata, aki vizsgálatok eredményéről összesítő kimutatást köteles a 29. számú függelék szerint készíteni (2) Az országhatár mentén, a határtól számított tíz kilométeres sávban lévő méhészeteket az (1) bekezdés szabályai szerint, a tisztuló kirepüléstől a betelelésig (március 1-jétől október 31-ig) kéthavonként, szükség esetén havonként egészségügyi szempontból meg kell vizsgálni. A vizsgálandó területet az azzal szomszédos ország súlyosabb fertőzöttsége esetén az állomás húsz kilométerben is megállapíthatja. (3) A méhbetegségek megelőzésével kapcsolatos közérdekű vizsgálatok (évi általános kötelező vizsgálatok, járványügyi szűrő, határmenti vizsgálatok és ellenőrző vizsgálatok) költségeit az állam viseli. 228.§ (1) A méheket állandó tartási helyükről (átköltözés vagy elidegenedés esetén) csak egy hétnél nem régebbi, a 30. számú függelék szerint kiállított állat-egészségügyi igazolással szabad kivinni; a méhek kiszállítását és bevitelét a települési önkormányzat jegyzőjének negyvennyolc órán belül be kell jelenteni. A bejelentés a 31. számú függelék szerinti nyomtatvány ajánlott levélként történt beküldésével is teljesíthető, a nyomtatvány igazoló szelvényét a települési önkormányzat jegyzője a méhész állandó lakhelyére visszaküldi. (2) A vándorterületre érkezésről történő bejelentés során közölni kell a tulajdonos nevét és lakóhelyét, a méhcsaládok legutóbbi tartási helyét, az állati igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládot, a legutóbbi tartási helyét, az állatorvosi igazolás számát, keltét és kiállításának helyét, a méhcsaládok számát, az elhelyezésre szolgáló terület pontos megjelölését (dűlő, hrsz. stb.) és a méhállomány őrzésének módját. A települési önkormányzat jegyzője ezeket az adatokat a Tv. 42.§ (4) bekezdése alapján-nyilvántartja. (3) Vándorolni csak egészséges méhészet méhcsaládjaival szabad. A vándorlás előtt a vizsgálatot az illető méhészet minden méhcsaládjára vonatkozóan el kell végeztetni. A méhek vándorlásával kapcsolatos, valamint a méhész kérésére végzett egyéb vizsgálatok díját a méhész köteles közvetlenül a vizsgálatot végzőnek megfizetni (4) A méhcsaládok egészséges voltát a 30. számú függelékben meghatározott állat-egészségügyi igazoláson kell igazolni. A méhész a vándorlás során az állategészségügyi igazolást köteles magánál tartani. (5) A méheket csak az állategészségügyi igazolással szabad szállítani, hiányában a szállítást meg kell tagadni (6) Vándorlás céljából a méheket csak olyan helyre szabad telepíteni, amelyeknek öt kilométeres körzetében nyúlós költésrothadás miatt, illetőleg egy kilométeres körzetében európai költésrothadás miatt zárlat alatt álló méhészet nincs. (7) Továbbvándorlás és hazatelepítés, illetve minden elváltoztatás esetén a méhész köteles a (2)-(6) bekezdésekben foglaltak szerint eljárni, továbbá az elszállítást megelőző munkanapon a vándortanyáról történő eltávozását az elhagyott vándortanya helye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjéhez a 32. számú függelék szerinti nyomtatvány felhasználásával bejelenteni. (8) A hatósági állatorvos köteles a működési területén letelepedett vándorméhészetek a települési önkormányzat jegyzőjét vezetett nyilvántartás alapján, szúrópróbaszerűen méhegészségügyi szempont-