Csenger - Csengeri Hírmondó, 2002 (13. évfolyam, 1-12. szám)

2002-01-01 / 1. szám

2. r­r­r •• r­A­KAST ÉPÍTÜNK ÚJ HÁZASOKNAK folytatás az 1. oldalról... Közmunka-program segítségével történt meg az óvodaépületek fe­lújítása. Az újtelepi óvodában tor­naszobát alakítottunk ki, a Honvéd utcai óvodában pedig a járák rekonstrukcióját kiviteleztük Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei a Területfejlesztési Tanácstól pályá­zati úton elnyert 3 millió 200 ezer Ft támogatásból. Az önkormányzat több pályáza­tot is benyújtott 2001-ben. Az elmúlt évet a pályázatok idő­sza­­kának is nevezhetnénk, hisz 2000 áprilisában már nem maradt az újonnan felállt testületnek elegendő ideje a pályázati lehetőségek ki­használására. 2001 legnagyobb, a Csenger és térsége szennyvíz­­beruházás címzett- és céltámogatás­ra beadott pályázata volt, amelyet egy település sem nyert el az árvízi védekezés és helyreállítás for­rásszükségletei miatt. Éltünk a Széchenyi Tervben kiírt pályázati lehetőségekkel is. Be­nyújtottuk a fiatal házasokat segítő lakásépítési programra pályáza­tunkat, ame­­l­­­y fecskeház építését célozta meg a Rákóczi és a Lehel utca sarkán lévő önkormányzati telken. Nagy örömömre szolgál, hogy megoszthatom a lakosokkal a jó hírt, miszerint a pályázat pozitív elbírálásban és 62 millió forint támogatásban részesült. A Széchényi Tervre adtuk ezen kívül be a 6 darab költségalapú bér­lakás építését, illetve a Kossuth utcai általános iskola tetőtér-be­építését célzó pályázatunkat is, amelyet elutasítottak, de a Terület­­fejlesztési Tanácshoz benyújtott iskolabővítési és felújítási pályá­zatunk az első fordulóban 30 mil­lió forintot nyert. Szintén a Területfejlesztési Tanács által kiírt pályázattal nyertünk további 15 millió forintot az Arany János utca építésére és folyta­tására. Pályázaton nyertük el a "múzeum-pártoló önkormányzat" címet, amely 1 millió forint támo­gatást jelent a múzeum számára. Intézményhálózatunk számos pá­lyázati lehetőséget kihasznált, ame­lyek nagy része eredményesnek mondható. A Városi Könyvtár könyvtárfejlesztésre saját erővel együtt 1,2 millió forintot, az óvoda 1 milliót, az iskola pedig 4 millió forintot nyert a különböző pályáza­tokkal. A Családsegítő Szolgálat szintén pályázott, ők 500 ezer forint támogatásban részesültek. Az elmúlt évben saját forrá­sainkból valósítottuk meg a következő beruházásokat: Sikerült Csenger egész területét utca - és intézményjelző táblákkal ellátnunk. Befejeztük a Szent István park kialakításának máso­dik ütemét. A település tisztaságát megcélzó pályázattal gyűjtő­edények beszerzésére nyílt lehe­tőség, mintegy 2 millió 100 ezer forint értékben, amelyhez a lakos­ság - igény szerint - önköltséges áron hozzájuthat. Ide kapcsolódóan említem meg, hogy Csenger központjában a tisztaság megőrzése érdekében hulladékgyűjtő edényeket helyeztünk el. Folytattuk a tele­pülés parkosít­ását a Hősök terén, a Szent István park folytatásában, az általános iskola előtt és annak belső udvarán pihenőpadok kihe­lyezésével. Az év végéhez közeledve sikerült a Kossuth és a Hunyadi utcán aszfaltozással felújítani a járdát. A teljes körű felújítás tavasszal fog folytatódni. A testület döntött a Kossuth - Béke összekötő és a Diószegi út megépítéséről, melynek földmunkái ősszel befe­jeződtek. Az utak megépítésére ebben az évben kerül sor. Közhasznú munkások foglalkoz­tatásával sikerült elkezdeni Halom-gödör rendbetételét. A tó a teljes körű felújítását és parko­sítását pályázati segítséggel szeret­nénk megvalósítani. Az önkormányzat 2001-ben vissza­vásárolta a volt ÉKISZ-telepet, így megoldottá vált az újjászer­veződött Csenger Térségi KHT telephelyszükséglete. Nemcsak a KHT szerveződött át, hanem új egyesület megalakulásáról is beszá­molhatok. November elején 22 tag­gal létrejött az Önkéntes Tűzoltó Egyesület, melynek működését egy tűzoltófecskendő megvételével biztosította az önkormányzat. Az 1. sz. fogorvosi rendelő munkáját pedig új fogászati gép megvásár­lásával segítettük. Megtörtént az önkormányzati intézmények egy részének átvilá­gítása, ellenőrzése. Ezekben az intézményekben a fűtéskorszerű­sítést is befejeztük. - Hogyan tovább? Mit terveznek 2002-ben? - Legfontosabb feladatunk ebben az évben is intézményhálózatunk zavartalan működtetése, az elnyert pályázatok kivitelezése és a 2002- es pályázatok előkészítése. Tavasszal megkezdjük az Arany János út- és járdaépítését, az említett Kossuth-Béke összekötő, valamint Diószegi út befejezését. Tovább folytatjuk a csapadék­­vízelvezető-rendszer karbantar­tását és a teljes felújításra törek­szünk, amelyre ebben az évben is pályázunk. A lakossági információkat figyelembe véve azokban az utcák­ban, ahol közintézmény van, valamint a járdák állaga nem megfelelő, folytatódik a járda­építés, aszfaltozás. Szeretnénk minél hamarabb elkez­deni közbeszerzési eljáráson ke­resztül a fiatal házasokat érintő fecskeházak kivitelezését, amelyet még a tél beállta előtt be akarunk fejezni. Tanévkezdésre az iskola bővítését - nyílászáró cserével együtt - is szeretnénk kivitelezni. Egyébként az általános iskola alsó tagozatos épületének teljes rekon­strukciójára pályázatot nyújtunk be. Az általános iskolával kapcso­latban tervezzük még egy fedett uszoda megépítését, amelyhez szintén pályázattal szeretnénk elő­teremteni a szükséges anyagi forrá­sokat. Bizonyára már minden lakos értesült róla, de nagy örömömre szolgál megosztani a város lakói­val, hogy a református egyház idősek otthona megépítésére be­nyújtott pályázata pozitív elbírálás­ban részesült és 121 millió forintot nyert. Csak a legnagyobbakat említve: az idősek otthonának, a fecske­házak építésének és az általános iskola bővítésének nyertes pályá­zatai óriási jelentőséggel bírnak városunk számára. Ebben az évben pótolni tudjuk azt a beruházási és városépítési-szépítési hiányt, amely az utóbbi esztendőket jellemezte. 2002-ben ugyanis több, mint 400 millió forint fejlesztésre fordítandó összeggel tudjuk előrelendíteni Csenger életét. Úgy gondolom, hogy ezek a fejlesztések megél­hetést tudnak teremteni. Emellett természetesen folyamatosan tár­gyalunk, hog munkahelyteremtő cégeket, beruházásokat telepíthes­sünk Csengerbe. Az idei év munkálatai sok dolgoz­ni vágyó csengeri ember foglakoz­tatási gondját meg fogja oldani és a fiatal házasoknak felépített lakások, idősek otthona pedig remélem, hogy hosszú távon lakást és ellátást biztosít az arra rászorultaknak. Aknalesen? A változékony időjárással a csapadékvíz is bekerül az aknákba, amelyet a Csenger Térségi KMT munkatársai rendszeresen ellenőriznek, takarítanak.­ A Nyugdíjas Klub hívei az Bokor László polgármester, a képviselő-testület néhány tagja, Butika Gyula­ esperes lelkipásztor és dr. Arday András intézményve­zető-főorvos köszöntöt­­­ték az Otthon lakóit a szeretet ünnepének alkalmából. Az általános iskola és a Nyugdíjas Klub énekkara kedveskedett műsorra­ az időseknek, amelyet az­ ajándékcsomagok kiosztása és jó hangulatú beszélgetés, közös éneklés; Csengeri Hírmondó 2002. január Városházi Hírek A Képviselő-testület az előző ülésen hozott határozata szerint a lakosság külön értesítése mellett 2001. decem­ber 19-én (szerdán) 16.00 órától tar­totta meg az előre meghirdetett közmeghallgatást, amelyen ismétel­ten csak néhány csengeri polgár vett részt, és mondta el észrevételeit, véleményét, illetve kérését. Az itt elhangzott javaslatokat a képviselő-testület a költségvetés ter­vezése során messzemenőkig figye­lembe kívánja venni, és lehetősége szerint gondoskodik az adott prob­lémák megszüntetéséről, és az élet­minőséghez kapcsolódó feladatok elvégzéséről. A közmeghallgatás után Képviselő-testület évi utolsó ülését a tartotta meg, amelyen a gyakorlathoz híven a Polgármester tájékoztatta a testületet a két ülés közt tett intéz­kedéseiről, és a városban történt leg­fontosabb eseményekről. A fő napirendek között Dr. Bokor Gyula kerületi főállatorvos tájékoz­tatója alapján értékelte az állat­­egészségügy helyzetét a városban és a térségében, és konkrét megoldási elképzelések fogalmazódtak meg a legégetőbb problémákra, ezek között kiemelten a kóbor ebek begyűjtésére és elhelyezésére vonatkozóan, amely célra egyrészt együttműködési megállapodást kíván kötni a testület más önkormányzatokkal, másrészt pályázat útján kívánja a saját pénz­eszközt biztosítani erre a célra. Tájékoztató hangzott el a város közrendjének és közbiztonságának helyzetéről, amelyet Szilágyi Miklós Őrsparancsnok és Molnár Béla, a Mátészalkai vezetőhelyettese Rendőrkapitányság tartott meg. Megállapította a testület, hogy a rendőrőrs tevékenysége megfelelő, és további együttműködési készségét fejezze ki a feladatok biztonságos megoldása érdekében. A továbbiakban egyes önkormányza­ti hatósági ügyeket tárgyalt meg a testület, ezt követően a vízdíjak 2002. évi szintjének meghatározá­sáról szóló előterjesztést vitatta meg. A képviselő-testület úgy foglalt állást, hogy 2002. január 1. napjától egyelőre nem dönt a vízdíj emeléséről, hanem egyeztető tár­gyalásokat folytat a Mátészalkai székhelyű Kristályvíz KHT-val a szolgáltatás biztosítására, és ennek függvényében a 2002. évi költ­ségvetés tárgyalásával egyidejűleg hozza meg végleges döntését a szol­gáltatási díjak vonatkozásában. A Cigány Helyi Kisebbségi Önkor­mányzaton keresztül támogatni kívánja a Képviselő-testület a "Lujza meséi" című cigány és magyar nyel­ven íródó mesekönyv második kötetének megjelentetéséhez. A Polgármester az ülés végén invitál­ta a Képviselő-testület jelen lévő tag­jait és a megjelenteket a Karácsonyi rendezvényekre, és a testület tagjain keresztül kívánt minden csengeri pol­gárnak békés karácsonyt és boldog új esztendőt. Országvesztő ősz Emlékeztetőül Az Országvesztő ősz cikk első részének tartalma : Az elvesztett háború után Csengem is nagy megpróbáltatások vártak. A hazatért katonák, a hadiözvegyek nyomora és az ebből adódó türel­metlenségek, s az általános elszegé­­nyesedés miatt feszültségek támad­tak. A községi képviselő-testületből átalakult Nemzeti Tanács intézkedé­seit követhetjük nyomon a községi jegyzőkönyv bejegyzései alapján. Ezek a bejegyzések tanúskodnak az egyre reménytelenebbé váló helyzet­tel való birkózásról, az erőszakos követelések nyomására hozott ren­deletekről. November 21. Sulyok Ede, községi jegyző, hivatkozva a háborús évek idegfeszítő munkájára, hogy szellemileg, testileg meg­viselték - beadta nyugdíjaztatása iránti kérelmét - magyarul lemondott. A helyzet lehetetlenségét bizonyítja, hogy a Nemzeti Tanács tagjai is el­elmaradoztak a gyűlésekről, pedig bírság terhe lebegett fejük felett. A Polgárőrség szervezése is erősen döcög, ezért elhatározták, hogy kötelezővé teszik azt, 20-tól 60 éves korig. November 24. ( A korábbi évek jegyzőkönyveit áttekintve, soha ilyen sűrűn nem követték egymást a testületi ülések.) A korábbi gyűjtés­ből befolyt összeg teljesen kimerült, a katonák egyre erőszakosabban követelőztek, s emiatt azok is kaptak ebből, akiknek nem is járt. Most már minden hazatérő katona 30 koronát követelt naponként. A község kasszá­ja kongott az ürességtől, a helyi bankok már semmit nem tudtak (akartak) kölcsönözni. De még azért újabb gyűjtéssel próbálkoztak. 1918. december 1. Mikola Ká­roly aljegyző is ideiglenesen távo­zott, azaz a megoldhatatlan, az erőszakosságok okozta helyzet elől elmenekült. Ugyanakkor főszol­gabírói rendelet érkezett - valószínű kényszer hatására - hogy a hazatérő katonákon 3 hónapon át köteles Csenger gondoskodni, vagyis ingyen köteles terményt, élelmet, lisztet szolgáltatni nekik. A rendelet ugyan bíztatta a testületet, hogy a felmerülő költségeket az államkincstár majd megtéríti a községnek. De hol volt már akkor államkincstár, és hol volt már akkor állam ??.... Mindenesetre a csengeri Nemzeti Tanács a tehe­tősebbekre kötelező összegű ada­kozást vetett ki. De még egy újabb bizottság alakult megint, mégpedig a Munkaközvetítő Bizottság, mely­ben a Nemzeti Tanács összes tagja benne van, akik közül 3 tag mindig a Községházán (lassan Tanácsháza) teljesít szolgálatot. Ezen a gyűlésen lemondott Bélteky Sándor községi bíró is, valamint - érthető okokból, Barkász Ignácz pénztárnok. Megalakult a községi Élelmezési Bizottság, mely az új kor szel­lemében a társadalom rétegeit (helye­sen) magába foglalja: Polgárság köréből: Osváth Ferenc, Juhos Sándor, az iparosok köréből: Fazekas Sándor és Bernáth Zsigmond, a katonák köréből: Kiss Ignácz és Opris Károly, a munkásság köréből: Debreczeni József és Pesti Ferencz. A főszolgabírói hivatal delegálta Vigh Ferencz, Soós Ferencz, Orgován István, Szabó Sándor, Barcsay Gedeon és Katona Sándor tagokat. Ugyanakkor rendeletben kimondták, hogy az élelmezési ügyek intézését kiveszik a jegyző és az elöljáróság kezéből. Ez azt jelen­tette, hogy a törvényes rend, és a jogszerűség elvesztette utolsó sán­cait. December 5. A hazatérő katonák részére gyűjtött részére ún. gyorssegély az utolsó fillérig teljesen kimerült.- írták a jegyzőkönyvbe. ...És eljött 1919 gyászos éve. A rothadás, az erjedés megtörtént, melynek eredménye lett az addig elképzelhetetlen, mégpedig az, hogy Óvári felől hevenyészett felszerelésű román hadsereg közeledett, és jött a még elképzelhetetlenebb, hogy a román határ Csenger alatt fog húzódni. Fábián László

Next