Csenger - Csengeri Hírmondó, 2009 (20. évfolyam, 1-11. szám)

2009-01-01 / 1. szám

2. CSENGERI HÍRMONDÓ Most viszik a legények elejét! ... mégpedig katonának, ahogy a régi nóta mondta, és félként legények elejét, vagyis a legjavát, a legszebbeket, a legderekabbakat. Nemrég egy tucat bevonulási fényképet kaptam, s ennek kapcsán próbálom felidézni az 50-es évek végének, és a 60-as évek elejének ezzel az eseménnyel, vagyis a bevonulással összefüggő emlékeket. Már a mai huszonéveseknek is megmagyarázandó fogalmakat jelentenek, hogy mi az összeírás - sorozás- bevonulás, s úgy általában a sorkatonaság. Kezdjük akkor sorjában, amúgy katonásan. Még nagyapámtól hallottam - de még jóval későbben is így volt -, hogy a sorozáson megfelelni az nagy tisztesség, büszkeség volt, bizonyítandó azt, hogy az illető ép, s minden tekintetben egészséges férfiember. Mesélték, hogy az alkalmatlannak minősített legény a kertek alatt somfordált haza szégyenében, nem is volt becsülete a lányok előtt, nem volt "ember". A katonaviselt, azaz a katonaidejét letöltött legény minden lányos anya vágyai közé tartozott, de a fiatalok sem kezdtek egymás között komolyabb viszonyt a katonaidő előtt, nemhogy megnősültek, családot alapítottak volna, mert ez nagy felelőtlenségnek minősült. A katonaidőt embert próbáló, nevelő éveknek tekintették, ott vált igazán "emberré" a legény", világot látottá, és szélesebb látókörűvé. Ám, míg a katonai szolgálatig eljutott, addig történt egy se más. Kezdődött az összeírással. Ilyenkor még csak számba vették a katonaköteles kort betöltött fiatalokat, egybehívták őket, elbeszélgettek az eljövendő dolgokról, a kötelezettségeikről. Szoktatták a gondolathoz, hogy számít rájuk a Néphadsereg. Nem is olyan sok idő elteltével már komolyabb dolgok következtek, mégpedig a sorozás. Ez alkalommal már a járás idevonatkozó katonaköteles ifjait berendelték Csengerbe, miután itt működött a Járási Kiegészítő Parancsnokság a volt Jékegházban. (ma könyvelői iroda). A sorozáson bizony volt orvosi vizsgálat, amelyről mindenféle "rémhír" terjengett, miután a déli hadraérett legényeknek meztelenül kellett a bizottság elé vonulni. Ezen is túl kellett esni, meg egyéb más vizsgálaton is. Itt már félig-meddig katonás viselkedést illett tanúsítani, legalábbis ezt várták el, hiszen aki alkalmasnak minősíttetett, az már elméletileg katona volt. A várakozó fiataloknak persze politikai fejtágítót is tartottak, illetve a leendő katonasággal járó adminisztratív teendőkről tájékoztatták őket. Ezután már csak a behívót várhatták az alkalmasok. Meg is jött az hamarosan, sőt volt aki saját maga kérte, hogy minél hamarabb túlessen a katonaidőn, mert vagy komolyabb nősülési szándéka volt, vagy minél előbb munkába akart állni. A behívott legény már tulajdonképpen civilbe öltözött katonának minősült. A behívottakat szintén Csengerbe gyűjtötték. Közbevetem, hogy Csenger mindig is "hadkiegészítési" központ volt, s nem dicsekvésképpen írom, de az 1906-ban kiadott Szatmár Vármegye Monográfiájában azt olvashatjuk, hogy a szatmári járások közül (9 volt) itt teremtek a besorozott legények közül a legegészségesebb, legrátermettebb, legmutatósabbak. Megindultak a járás falvaiból a fellobogózott, felpántlikázott szekerek - a mellékelt képen komlódtótfalusi legényeket láthatunk. Víg énekszóval zörögtek végig a falvakon, bár nem látszik, de valószínű nem maradt el a jóféle dugipálinka sem. Igaz ittasan nem mert senki beállítani a tett színhelyére. Ez korábban az egykori Wachtel-féle söröző nagyterme volt (ma munkaügyi központ), később a Kultúrház színházterme adott ennek helyt. Még egy utolsó orvosi vizsgát ejtettek meg, majd újfent politikai fejtágító és most már konkrétan a katonaélettel kapcsolatos részletes kioklítás következett. Mindezeket a legvégén az elmaradhatatlan filmvetítés zárta. Berregő, keskenyfilmes vetítőgépen legtöbbször a "Fel a fejjel" című vígjátékot játszották s ez feledtette a már katonának számító legényekkel a rájuk váró éveket. Elérkezett az indulás pillanata. Hármas sorokba rendeződve, elől a kiegészítős tisztek, illetve az átvevő parancsnok vezetésével, a rezesbanda harsogó indulóira, énekelve, zászlókkal, elindultak az állomás felé az úttesten, kétoldalt a hozzátartozók, no meg a kíváncsiaktól övezve vonultak. S, hogy még jobban megadják a módját, az úttörők is együtt meneteltek velük, dobbal, zászlóval. F L Drogkiállítás A Szociális és Munkaügyi Minisztérium által elnyert támogatással sikerült "Köztes Átmenetek a drogról Csengerben" című kiállítást megszervezni január hónapban, melyen közel 700 gyerek és felnőtt vett részt. A kiállítás vezetőitől azt az információt kaptuk, hogy a kiállítást megtekintő gyerekek rendelkeztek információkkal a drogokról (alkohol, dohányzás, játékgépezés), a kábítószerekről, de ezek az információik hiányosak. Drogként az alkoholt fogyasztják tablettákkal, a középiskolásoknál már a disco drogok, extasyk is jelen vannak. A gyerekek elmondása szerint ezekhez könnyen hozzá is tudnak jutni, beszerzésükről információkkal rendelkeznek. Tapasztalataik alapján azonban arról is tájékoztattak, hogy településeinken élő gyerekek még védettebbek, a közösség nagyobb odafigyeléssel van feléjük, nem látták még nálunk a "nagyvárosokban" megjelenő drogproblémákat. Az interaktív kiállítás lehetőséget nyújtott a gyerekeknek a pubertáskor, másság, és az őket érdeklő témák feldolgozásához is. A szülők, szakemberek figyelmét azonban szeretnénk felhívni, hogy figyeljünk egymásra, szakítsunk sok időt gyerekeinkkel való beszélgetésre, közös programokra, szeretetünk kimutatására, mert ezek nagyon fontosak, és a családtagok közötti bizalommal nagyon sok káros hatástól megvédhetjük szeretteinket. Karasiné Karasi Ildikó Szakmai vezető 2009.január • • ünnepség a beteg gyermekekért Gyermekjóléti Szolgálatunk 2008. 12. 18-án karácsonyi ünnepséget szervezett a fogyatékos, tartósan beteg gyerekeket nevelő családoknak. A gyerekek a szüleikkel, testvéreikkel vettek részt a rendezvényen. Az ünnepséget megnyitotta az intézmény szakmai vezetője, Karasiné Karasi Ildikó, majd Dr. Arday András köszöntötte a vendégeket. A gyerekek közül Gere Regina, Papp Péter és testvére mondott verset, illetve énekelt. Ezután a helyi Szivárvány Színház csengeri Bábtáncoltató Betlehemes előadását tekinthették meg a jelenlévők. Az előadás után, egy interaktív játékos, műsort szolgáltattak a Szatmárnémeti Színház képviselői. A kis közösség, melynek tagjai hasonló gondokkal, nehézségekkel küzdenek, ebben a néhány órában elfelejtették e mindennapok problémáit, mellyel gyakran szembe kell nézniük. Városunkban és a társtelepüléseinken élő meghívott családoknak sikerült egy kellemes, megható délutánt szereznünk Az ünnepség sikeréhez hozzájárultak adományaikkal Vas József és Csernyi Józsefné vállalkozók, melyet ezúttal is szeretnénk megköszönni. Karasiné Karasi Ildikó Szakmai vezető : Az Állampolgári jogok országgyűlési biztosának felhívása Szabolcs-Szatmár-Bereg megye polgáraihoz Tisztelt Állampolgárok! Ha úgy ítélik meg, hogy valamely hatóság, illetve közszolgáltatást végző szerv alapvető jogaikkal összefüggésben visszásságot, sérelmet okozott Önöknek, kérhetik az állampolgári jogok országgyűlési biztosának segítségét. Panaszaik továbbításához a biztos gyűjtőládákat helyez el a következő helyszíneken (Polgármesteri Hivatalokban): • Nyíregyháza, Kossuth tér 1. • Mátészalka, Hősök tere 9. • Tiszavasvári, Városháza tér 4 • Nagykálló, Somogyi Béla u. 5-7. • Ibrány, Hősök tere 3. • Nyírbátor, Szabadság tér 7. • Kisvárda, Szent László u. 7-11. • Záhony, Ady Endre út 35. • Baktalórántháza, Köztársaság tér 8. • Vásárosnamény, Tamási Áron út 1. • Fehérgyarmat, Kiss E. u.12. • Csenger, Ady Endre út 14. A panaszládákba 2009. február 2-tól március 13-ig dobhatják be leveleiket (lehetőleg csatolva a panasszal kapcsolatos iratok fénymásolatait). Panaszaikat a biztos kivizsgálja - illetve amennyiben nem tartozna hatáskörébe, az illetékes hatóságnak továbbíthatja. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a vizsgálatot követően ellátogat a megyeszékhelyükre. Az esetleg szükséges személyes meghallgatás időpontjáról írásbeli értesítést küldünk. A beadványukat postán is elküldhetik, illetve 2009. március 13-ig személyes meghallgatást kérhetnek az Országgyűlési Biztos Hivatalához (1051 Budapest, Nádor u. 22.), vagy e-mailben is továbbíthatják a panasz@obh.hu címre. Hatáskör hiányában az országgyűlési biztos nem tud segítségükre lenni akkor, ha az ügyben nem merítették ki a rendelkezésre álló közigazgatási jogorvoslati lehetőségeket, - az ügy 1989. október 23-a előtt indult, - jogerős határozatát egy évnél régebben hozta meg a hatóság, - az ügy elbírálása ügyészi és bírói hatáskörbe tartozik. Dr. Szabó Máté s.k. az állampolgári jogok országgyűlési biztosa Itt a Január van. Ha minden igaz, még itt a tél. Látni is egyre több füstölgő kéményt és a gázárakon füstölgő embereket. Miért ez a kérdés? Mert aktuális fakivágási időszak van. Most mindenki vágja a fát. Van, aki a sajátját, van, aki a másét. A Füzes és a Törpés a két fő fanyerő hely az illegális fakivágóknak. Megélhetési bűnözésről beszél a szakzsargon, de rengeteg bosszúságot okoznak mindenkinek. A gazdáknak a lopással, a rendőröknek az eljárási kényszerrel és saját maguknak a vizes fa eltüzelésével. A bevezető gondolatok tulajdonképpen a város arculatának váltásához adna tanácsot, ötletet. Csenger a permetezetlen, moníliás, a járókelők szemét kiszúró meggyfák városa lett. Most már mindenki megtapasztalhatta az utcán meggyet termelésnek anyagi haszna sincs. Itt a lehetőség, hogy a meggyfák segítsenek a csengeri lakosoknak a bennük rejlő fűtőértékkel. tél? Mivel az Európai Unió tagjai vagyunk belterületen árutermelést, főleg az utcán nem lehetne végezni. Mielőtt köteleznék rá az embereket jó volna, ha mindenki önként hajlandó lenne megszabadulni a várost elcsúfító meggyfáitól. Ültessünk virágot, bokrot, cserjét, díszfát. Ezek is megkötik a port és szebbé, barátságosabbá teszik a környezetünket, nem utolsó sorban termelve az oxigént is. Nem kell a járdán a meggyfák alatt bujkálva bosszankodni, gondolatban elküldeni a sunyiba a fa felnevelőjét. Kedves Csengeri Lakosok! Itt az ideje, hogy az utcáról takarítsuk el a meggyfákat és egyéb gyömölcsfákat, így tavasszal a virágosításhoz, fásításhoz meglesz a kellő terület. Tegyük közösen szebbé, élhetőbbé településünket!