Csenger - Csengeri Hírmondó, 2012 (24. évfolyam, 1-8. szám)

2012-01-01 / 1. szám

2. CSENGERI HÍRMONDÓ Az újjáéledt Csengeri-járás Szinte már bizonyosan eldőlt a magasabb fórumokon, hogy a já­rások visszaállítása folytán ismét lesz Csengeri-járás. Felfoghatjuk ezt egy történelmi igazságszolgáltatásnak, hiszen Csenger évszázadokon át mindig is a környék központja volt, tár­sadalmi és gazdasági vonzáskör­zettel bírt. Nagy örömmel néz­tem a térképet, melyben a megye leendő járásait mutatták be: igaz ugyan, hogy a mienk lesz a leg­kisebb, úgy területben, mint lé­­lekszámban, azonban a törvény­hozók bölcsessége és racionali­tása ennek ellenére külön köz­­igazgatási egységgé alakították ki térségünket. Nagy a valószí­nűsége annak, hogy figyelembe vettek történelmi, gazdaságpoli­tikai tényezőket. Szeretném kifejteni a történelmi előzményeket, azt, hogy miként alakult a térség - ezen belül az egykori Csengeri­ járás sorsa. Általánosságban elmondhatjuk, hogy a járások sok évszázados múltra tekintenek vissza s egé­szen 1983-ig fennálltak. Már a XIII. században létrejöttek, s történeti források szerint terüle­tük akkora volt, amelyet az ak­kori idők legkorszerűbb közle­kedési eszközével - azaz lovon­­be lehetett járni egy nap alatt, eb­ből származik a név is. Lényegében a királyi vármegyék alközpontjai voltak, adóössze­írás, beszedés és az igazságszol­gáltatás volt a szerepkörük. A já­rások egyszemélyi vezetője a szolgabíró - később a főszolga­bíró volt, egészen 1950-ig. A megyéket négy járásra osztották, amelynek szempontjai az adott vármegye vízrajza-domborzata, és a nemesség létszáma voltak. Szatmár vármegyében szintén négy járás alakult ki a középkor­tól, úgymint I. a Nyíri­ járás II. a Szamosközi­ járás III. a Nagybá­nyai­ járás, és a IV.-ként a Krasz­­naközi­ járás, mely a Kraszna és a Szamos közötti területet foglal­ta el - ez utóbbihoz tartozott Csenger. A járásszékhely Nagy­károly volt. 1876-ban nagy közigazgatási átrendezés zajlott le Magyaror­szágon, ekkor alakították ki a 63 vármegyét, és a járási rendszert is reformálták. Szatmár várme­gyében 9 járás alakult, melynek egyike a Csengeti­­ járás lett. Az első években érdekességként a járási székhely Szamosangyalos lett, mégpedig azért, mert itt lakott Domahidy Ferenc főszol­gabíró, s majd csak az 1800-as évek végén (1889) vált Csenger a járási székhelyévé. Igaz ugyan, hogy ezzel párhuzamosan a te­lepülés mezővárosi rangja meg­szűnt. A járáshoz 27 község tar­tozott 23775 lakossal. (1890) Ez az állapot sajnos csak Trianonig - azaz 1920-ig - tartott Szomorú ugyan, hogy a Csengeri járásból 7 falu, 7257 fő összlétszámmal odaátra került­ (Atya, Csenger- Bagos, Dara, Óvári, Pete, Sza­­mosdob, Vetés), ám ugyanakkor az elszakítottak helyébe idecsa­tolták a volt Szatmári­ járásból az erdőháti falvakat, név szerint: Méhtelek, Garbolc, Zajta, Kis­hódos, Nagyhódos és Tiszta­berek, összesen 3036 lakossal, ezzel együtt a járás lélekszáma 27229 lett. (1934) 1940 szeptemberétől, Észak Er­dély felszabadulásakor a vissza­tértek az elszakított járásbeli fal­vak. Sajnos csak négy rövid évig volt így, mert a párizsi béke (1947) a trianoni határokat szen­tesítette... 1950-ben véglegesítet­ték az új járási beosztást. A Csengeri­ járást ez nem nagyon érintette, bár már csak 25 község tartozott hozzá, Rápoltot a Fe­hérgyarmati­ járáshoz tették. A mellékelt térképről is látszik, hogy a járás hosszan elnyúlt az Erdőhátra, egészen a Túrig, 1965-ben a lakosság létszáma 27136 főre rúgott. A Csengeri­ járást 1969-ben megszüntették. Feloszlatása Csenger számára a presztízs­­veszteségen túl, egész sor hiva­tal, intézmény megszűnését is jelentette, emiatt számos szak­ember távozott innen, és nem volt túlságosan vigasztaló a nagyközségi cím ideítélése sem. A volt Csengeri­ járás erdőháti részét a Fehérgyarmati­ járáshoz csatolták, a maradék a mátészal­kaihoz került. A csengerek, s a közeli falvak megtapasztalhatták a mindennapi ügyes-bajos hiva­tali dolgaikban, hogy mit is je­lent egy járási székhely, illetve annak hiánya. Ezt enyhítette jóval később, a rendszerváltás után a Csengeri Többcélú Kistérségi Társulás megalakulása (2004), hiszen ez­által a környékbeli, a vonzás­­körzethez tartozó 11 község ös­­­szefogott, hogy közös ügyeiket együtt és itt rendezhessék - bár ez még jócskán távol áll a járási hatáskörökhöz. Ezért is örvendetes a térség számára a Csengeri­ járás mega­lakulása, melynek leendő terü­lete lényegében a kistérség köz­ségeit fedi le. A közeli schengeni övezet kiterjesztése Romániára pedig azt eredményezheti, hogy a határon túli, egykor a járá­sunkhoz tartozó közeli községek is Csengert tekintik majd köz­pontjuknak, természetesen csak gazdasági-kulturális szinten. Remélhető, hogy e hányatott sorsú csonka-szatmári táj végre visszanyeri egykori jelentőségét, s saját kezébe veheti a lehető­ségeken belül sorsa további irá­nyítását. A CSENGERI JÁRÁS HELYSÉGEI 1. Császló 2. Csögöld 3. Csenger 4. Csengersima 5. Csengerújfalu 6. Gacsály 7. Garbolc 8. Hermánszeg 9. Kishódos 10. Komlódtótfalu 11. Méhtelek 12. Nagygéc 13. Nagyhódos 14. Pátyod 15 Porcsalma 16. Rozsály 17. Szamosangyalos 18. Szamosbecs 19. Szamossályi 20. Szamostatárfalva 21. Tisztaberek 22. Tyúkod 23. Ura 24. Zaj­la 2012. január Csak 1%! Támogassa a helyi alapítványokat! 2012-ben is az összevont adó­alapját terhelő, kedvezményekkel csökkentett és befizetett adója 2x1 százalékáról rendelkezhet. Az egyik 1%-ot a külön törvény­ben meghatározott alapítvány, tár­sadalmi szervezet vagy külön nevesített intézmény, elkülönített alap javára juttathatja. A másik egy százalékot valamely egyház­nak adományozhatja. Közreadjuk azon helyi alapítványok nevét, adószámát, akik adataik megadá­sával számítanak segítő szán­dékára, adója egy százalékára. Kedves Szülők, Kedves Támoga­tók! A „Csenger Gyermekeiért Ala­pítvány” és a „Közösség az Iskoláért, Iskola a Közösségért” Alapítvány 1992-ben jött létre azzal a céllal, hogy a városban élő gyermekeket segítse. Támogatja a veszélyes környezetben élő gye­rekeket, segíti a tehetséges gyer­mekek képzését, nyelvi környe­zetben történő gyakorlat. Segíti a kirándulások, kulturális,- és sport­­tevékenységet felvállaló közössé­gek kezdeményezéseit. Nyújtott már támogatást beteg gyerekek gyógyításához, tanulók jutalma­zásához, külföldi cserekapcsola­tok szervezéséhez. A kedvezményezett adószáma: 18790335-1-15 A kedvezményezett neve: „Csen­ger Gyermekeiért Alapítvány” A kedvezményezett adószáma: 18794614-1-15 A kedvezményezett neve: „Kö­zösség az Iskoláért, Iskola a Kö­zösségért” Alapítvány Csenger Város Önkormányzat Óvoda "Óvoda a Gyernekekért" Alapítványa arra kéri Önt, hogy a személyi jövedelemadója 1 száza­lékával alapítványunkat támogas­sa. Kiemelkedően közhasznú szerve­zetként 1999. május 11-én lettünk nyilvántartásba véve. Alapítványunk célja: Az alapítvány közvetlenül támo­gatja és segíti az óvodába járó gyermekek szociális ellátását, kulturális, sport, közművelődési tevékenységét. Amennyiben Ön alapítványunk támogatása mellett dönt a ren­delkező nyilatkozaton a követ­kezőket, kell feltüntetnie. A kedvezményezett adószáma: 18796568-1-15 A kedvezményezett neve: "Óvoda a Gyermekekért Alapítvány " A nyilatkozatot zárt borítékban, az adócsomagban kell elhelyezni, vagy munkáltatójának kell átadni. Támogatásukat előre is megkö­szönjük! Csenger, 2012. február 6. Katona Gyuláné óvodavezető Az Ady Endre Gimnázium, Szak­képző Iskola és Kollégiumban működő "Ifjú szívekben élek Alapítvány" kiemelten közhasznú alapítvány. Az intézmény diákja­inak, dolgozóinak támogatása célja a tanulmányi, kulturális, a sport és egyéb területeken. Töb­bek között ez az alapítvány elis­meri a jó tanulókat, sportolókat. Az iskolai rendezvények támo­gatásából is kiveszi részét. 2009- ben 249.384 Ft támogatás gyűlt össze az Önök jóvoltából. 2010- ben is számítunk a segítő 1%-ra, amit előre is köszönünk! A kedvezményezett adószáma: 18794580-1-15 A kedvezményezett neve: "Ifjú szívekben élek Alapítvány" A Csengeri Református Egyház­­község által alapított "Karitász a Hármashatáron Alapítvány" kö­szönetet szeretne mondani azok­nak a jóakaratú támogatóknak, akik az elmúlt években adójuk 1%-át adták Alapítványunknak. Támogatásukban 2010-ben is bízunk. A rendelkező 1%-ot a kö­vetkező adószámra és névre utal­hatják: A kedvezményezett adószáma: 18794607-1-15 A kedvezményezett neve: "Kari­tász a Hármashatáron Alapít­vány" Családi nap a karácsony jegyében 2011. december 22-én ismételten megrendezésre került az immár hagyománynak számító karácso­nyi ünnepségünk. Fogyatékos gyerekeket, felnőtteket nevelő családokat hívtunk meg a rendez­vényre, melyre közel 100 vendég érkezett. A hagyománytól eltérően idén a támogatóknak is köszönhetően, új műsorszámmal kedveskedtünk a vendégeinknek. Vidám karácso­nyi, játékos, a közönséggel együtt éneklő műsorral léptek színpadra meghívott előadóink. Színvonalas kulturális program­mal kedveskedtek a Támasz-Pont lakói, dolgozói is a meghívottak­nak. Nagy sikert aratott a tombo­lasorsolás is. A programunkat színesítették a különféle lehetőségek (arcfestés, gyöngyfűzés, karácsonyi díszek festése). A vendéglátás után a fe­nyőfa alatt közösen énekeltünk el egy karácsonyi dalt, gyertyagyúj­tással egybekötve. A mosolygó arcokat, könnybe lábadt szeme­ket, hálás szavakat szeretnénk a rendezvény támogatóihoz­ e cik­kel eljuttatni. Köszönjük Apáti Imréné, Barcsay Lajos, Dócs Attila, Nagy László, Ecsedy Miklós, Elyon Kft., Polgármesteri Hivatal Szamosangyalos, Pallér 2 Kft., Fehér Józsefné, Fehér And­­rásné, Fórján Zsolt Polgármester Úr, Görög Katolikus Egyház, Gulácsi Mihály, Ifj. Jáger Sándor, Jáger Sándor, Katona Árpád, Rimák Team, Kiss Tamás, Mándi Józsefné, Nádasdi József, Ná­­dasdi Pál, Nagyné Simon Anikó, Papp János, Pótor Judit, Refor­mátus Egyház, Dr. Simai Zoltán, Szabó Gábor és családja, Székely Zoltán, Urbán István, Szivárvány Üzletház, Gaál Gedeon, Birtalan Pálné, Ifj. Szabó Gusztáv, So­mogyi Józsefné, Páka Miklósné, Szabó Istvánná, Lengyel József római katolikus lelkész, Csahol­­czy Lászlóné, Kapitor Zoltánné, Támasz-Pont a támogatást!

Next