Csetény - Csetényi Hírmondó, 1991 (1. évfolyam, 4. szám)
1991-10-01 / 4. szám
Megélhetési kilátásaink! Az egyre növekvő infláció a költségvetési szerveknél ugyanúgy élesen veti fel a megélhetés lehetőségét, mint történik az a gazdálkodó szerveknél, vagy egyéni életünkben. Az Országgyűlés hosszas huzavona után 1991 december utolsó napján hagyta jóvá a a népgazdaság 1992. évi tervét, s mint kiderült elég sok pontatlansággal, tévedéssel tarkítva. A kijött jogszabály alapján azonban megnyílt a lehetőség a tervező munka megkezdésére. E munka elkezdődött községünk intézményeinél és magánál az önkormányzatnál. Eddigi számításaink szerint - amelyek természetesen nem fogadhatók el csak hozzávetőleges irányszámoknak - úgy tűnik, hogy önkormányzati szinten 1992 évben, ha a számított központi és saját bevételek elképzeléseink szerint alakulnak, 42.000.000 Ft körüli összeggel gazdálkodhatunk. Hogy ez mennyire elég, vagy nem elég azt majd az év során jelentkező feladatok döntik el. A költségvetési törvény mindenesetre 10%-os bérnövekmény fedezetet és 5% dologi automatizmust tartalmaz. Ha figyelembe vesszük azt a közgazdasági előrejelzést, aminek alapján a várható infláció 30-40% között lesz, akkor ugyancsak célszerű ésszerűen és minden eszközt megragadva takarékosan gazdálkodni. Különösen nagy teher hárul a törvény alapján a munkáltató bérjellegű pénzfelhasználásaira. Ez indokolja, hogy minden munkahelyen szükségszerű felülvizsgálni a munkaerő ellátottságot és a feleslegesnek tűnő munkaerőt humánus megoldással levezetni. Az, hogy fejlesztésre a fent jelzett előirányzatból a képviselőtestület mennyit fordíthat, későbbi számítások mutatják meg. Várhatóan e lehetőség szűkülni fog az elmúlt évihez viszonyítva. E meglátásomat arra is alapozom, hogy az elmúlt évi intézményi fenntartási jellegű módosított előirányzat év végére 40.000.000 Ft fölé került. Ha élni akarunk tehát keményen kell érte dolgozni, s az egyre nehezedő, idegeket és lelkeket romboló szorításokon csak közvetlenebb és egyre megértőbb segítőszándékú együttműködéssel lehetünk úrrá. Ez az amit valamennyi községünkben élőnek látni kell, függetlenül attól, hogy a közéletben funkciót tölt-e be vagy nem. Ács Jenő polgármester 12 Hol étkezhetünk és mennyiért? A munkahelyi és egyéni életben gyakran okoz gondot a mindennapi főtt ételhez való jutás lehetőségének megteremtése. Az elmúlt évek során Csetény községben e lehetőséget könnyítette a Zirc és Vidéke ÁFÉSZ által fenntartott Márvány Étterem. E szolgáltatását az étterem 1992 január végén beszüntette. Igaz a munkahelyi ebédellátás csökkenése okozta a kihasználatlanságot, azonban ezzel a lehetőség megszüntetéssel azok az emberek is elesnek a napi ebédelési lehetőségtől, akik egyéni életvitelük miatt több-kevesebb rendszerességgel, vagy esetenként ebédjüket az étteremben biztosították. Képviselőtestületünk felkarolta azt a kezdeményezést, hogy igény esetén az általa fenntartott Napközi Otthonos Óvoda konyhájából, megfelelő éthordóban, ebédenként 60 Ft-os térítési díj mellett napi egyszeri meleg ebédhez jussanak az igénylők. Az igényt minden tárgynapot érintő reggel 9 óráig az Óvoda élelmezésvezetőjénél kell bejelenteni, ahol az igénybejelentéskor az ebéd térítési díját ki kell fizetni. ' fi. | ! ! | \ Hotttalp közöny A címben rejlő fogalom sokkal többet takar és sokkal nagyobb jelentőségű, mint ahogy azt a szó grafikai megjelenése sejteti. Ez különösen igaz akkor, ha egy nemzeti eseményhez kapcsolható, de igaz akkor is ha szőkébb környezetünk sorsát érintő történéshez kacsolódik. Természetesen e sorokban bármelyik előbb említett okozatot vizsgálom, mindenképpen Cselény község viszonylatáról szólok. A Művelődési Otthon igazgatója - elsősorban pártpolitikai indíttatású észrevételnek eleget téve - jelentős nemzeti ünnepünk tiszteletére, a Köztársaság kikiáltásának évfordulójára, emlékünnepséget szervezett 1991 október 23-ra. Mondhatom, hogy a rendezvény propagandája, a lakosság erre történő felhívása a körülményekhez és lehetőségekhez mérten széleskörű volt. Az ünnepély kezdetén ,a községi Művelődési Ház nagytermében csupán néhányan toporogtunk, latolgatva, hogy vajon milyen lesz az érdeklődés. A Művelődési Otthon igazgatója az alkalom nagyságához méltó műsort szervezett a Zirci Gimnázium amatőr diákszínjátszói közreműködésével. Az idő múltával - mintegy félórás várakozás után a meghirdetett kezdési időponthoz viszonyítva - a teremben a polgármester, a jegyző, az iskolaigazgató, 1 -2 pedagógus és talán 2, vagy 3 fő várta a rendezvény kezdetét. Miután láttuk a szomorú tényt, amely e csekély érdeklődést mutatta, úgy döntöttünk, hogy az ünnep tisztelete miatt és saját hazafiúi érzéseink tisztelete miatt - amelyek az emlékezésre okot adó eseményhez kapcsolódtak - e szűk körben is megtarjuk a megemlékezést. Sajnálatos, hogy olyan közéleti emberek sem jöttek el, akiknek felvállalt tisztségük miatt is illett volna ott lenni, de azokat sem képviselte senki, akik az emlékünnepség méltó megünneplését kifogásolták korábban. Úgy gondolom ha mélyen érezzük az esemény jelentőségét, ennél nagyob érdeklődés megnyilvánulását érdemelte volna. Beleéltem magam a mintegyy perces műsor alatt azoknak a fiataloknak a helyébe, akik lelkesen, odaadóakw őszinte hittel készültek műsoruk előadására. Sajnáltam őket és sajnáltam magamat, és az egész felnövekvő fiatalságot, s a gondolataim egyre akkörül forogtak, ha ez a közöny igaz, milyen sors vár gyermekeinkre, hátralévő életünkben ránk s csak remélni merem, hogy nem ismét a műsorban megjelenített hitelesnek mondható történelmi események megismétlődése felé haladunk. A műsor a Köztársaság kikiáltásán túl ugyanis emléket állított 1956 sorsforduló magyar vonatkozású történelmi eseményeinek is. Sajnos a közöny úgy látszik nagyon ránk telepedett,és ha nem is ilyen mértékig, szőkébb életünket befolyásoló más események alkalmával is. 1991 december 23-án a képviselőtestület községi életünket befoyásoló döntéseinek előkészítéseként, valamint lakosságunk törvényben rögzített jogának biztosításaként falugyűlést - közmeghallgatást - hirdetett. Az érdeklődés valamivel nagyobb volt mint az október 23-i ünnepség iránt - mintegy 60 fő volt jelen - azonban a község nagyságát figyelembe véve elenyésző volt. Kár hogy sokan nem élnek ilyen lehetőségekkel, mert elősorban így lehetne csökkenteni azt, hogy félreértsünk, rosszul halljunk, vagy értelmezzünk dolgokat, a két példával szerettem volna illusztrálni és figyelmeztetni a KÖZÖNY veszélyére. Ács Jenő polgármester AZ ÚJ ÚTLEVÉLRENDELETRŐL ; A Kormány ez évtől a magánútlevél és a hajós szolgálati útlevél iránti kérelem [ I elbírálásával, kiállításával, visszavonásával első fokon a Belügyminisztériumot is bízta meg. ] Halaszthatatlan esetekben (pl. haláleset, baleset) az útlevelet a köztársasági iő megbízott és a Magyar Köztársaság diplomáciai és konzuli képviselete is kiad! I Jiatja. ! | A Polgármesteri Hivatal feladata ! | A Polgármesteri Hivatal útlevelet tehát nem ad ki, hanem csak a kérelmeket ! | gyűjti össze és továbbítja a minisztériumhoz. A kérelmet személyesen kell § előterjeszteni. Ez alól kivétel az 1988. január 1. után kiállított útlevelek meghosszabbítása iránti kérelem, mivel az igényt az útlevél csatolásával postai úton i közvetlenül a Belügyminisztériumhoz is be lehet nyújtani. i A kérelmekhez csatolni kell: • az igénylőlapot, • 2 db. egy évnél nem régebbi 45x35 mm-es színes vagy fekete-fehérs igazolványképei, ! | • kiskorú vagy gondnokság alatt álló esetén a szülők (törvényes képviselő) közjegyző, gyámhatóság vagy az útlevél kiállítására jogosult szerv előtt tett hozzájáruló nyilatkozatát, | • a külföldön élő magyar állampolgárnak a magyar állampolgárság megállapításához szükséges iratokat, I ii • 1.000 ft értékű illetékbélyeget. ! « / ! | A kérelem benyújtásakor be kell mutatni a személyi igazolványt, 14 éven aluli | | | esetében a személyi lapot és a születési anyakönyvi kivonatot is. _______________________Utász István jegyző