Csór - Krónika, 2003 (3. évfolyam, 1-12. szám)

2003-01-08 / 1. szám

Krónika 4 2003. január 8. (folytatás a 3. oldalról) €./ kulturális viszonyok és egyházak c. rész feltárja a pártál­lam által irányított változásokat az oktatásban és a népműve­lésben. Rámutat az elért eredményekre, a továbbtanulás kor­látlan lehetőségeire, de nem hallgatja el az egyházak mellőzött szerepét sem. Dr. Demeter Zsófia a történelemtudomány kandidátusa, aján­lásában ezt írja: „Különösen sikerültnek tartom az iskolai viszonyok sokoldalú, biztos forrásismeretről tanúskodó elem­zését.” A könyvben bemutatott anyag komoly forrásokra támaszko­dik. A mű írója nem csak a nyomtatásban megjelent művekből merít, hanem éveken keresztül alapos, lelkiismeretes kutatást végzett a Fejér Megyei Levéltárban, és több hónapon át az Országos Levéltárban is. Krónika Kisfaludy és Garay vereseit is megzenésítette. Klapka indulója máig népszerű, akárcsak a Föl-föl vitézek a csatára! De írt csárdásokat és más népies ízű, főleg verbunkos dalokat, népies műdalokat is, amik közül sok népdalként terjedt el. Dallamait Liszt Ferenc a 10. és 12. Magyar rapszódiában, Brahms a 15. és 19. Magyar Táncában földolgozta és az egyik dalát a kor nagy és híres énekesnője, La Grange műsorára tűzte. Antal István Magyar zeneszerzők (magyar romantika) Boldog új évet kívánok minden kedves olvasónak! Ha újévi fogadalmaikat megtették már, akkor folytathatnánk zeneszerzőink életrajzának továbbtekintését. Legutóbbi közlé­sünkben a nagyszerű hegedűs Rózsavölgyi Márk életét olvas­hatták. Most egy szintén elismert és számunkra különösen fontos, sokoldalú zeneköltővel foglalkozunk, Egressy Bénivel. Eredeti neve Egressy Galambos Benjámin. Magyar színműíró, operaszövegkönyv-író (librettista) és zeneszerző, második nemzeti himnuszunk, a Szózat megzenésítője és kiváló fordító. Édesapja református lelkész volt Sárospatakon, ahol Egressy is tanult a református kollégiumban. Pályáját tanárként kezdte, de hamarosan színész lett Kassán, Kolozsváron és Pesten a Várszínházban, a Nemzeti Színházban kisebb szerepeket ala­kított. (Öccse a kor híres zenészének, Egressy Gábornak). 24 éves korában Itáliába ment éneket tanulni. A kottaírást igen későn tanulta meg, így nem is lehetett nagy zeneszerző. Fantá­ziája és tehetsége viszont volt, s már az 1840-as évek óta rend­szeresen komponált. A komponálás mellett 18 operát, 27 drá­mát, 27 vígjátékot fordított franciából és olaszból. Köztük a Nabuccot (Verdi), az Ernanit (Verdi), a Machbethet. Szóval ír, énekel, fordít. 1843-ban megnyerte a Szózat-megzenésítési pályázatot. Dalokat ír. Ő volt az első, aki Petőfi verseket zené­­sített meg. Egressy dalai szerencsés vegyületei a népdalnak és az abból kifejlődő műdalnak. Kiadták a Magyar Dalvirágok című gyűjteményét, s ezek híressé s kedveltté tették ország­szerte. Cigánybandát alapított­ Egressy is, mint Rózsavölgyi tanította a cigányzenészeket a kultúrált hangszerkezelésre. Az egykoron híres szórakozóhelyen, a Komlóban, Rózsavölgyi zenekara és Egressy igazgatásával működő Sárközy-féle zene­kar felváltva játszott a vendégsereg nagy örömére. Részt vett az 1848-49-es szabadságharcban, és sebesüléséből való gyó­gyulása alatt zsoltárokhoz szerkesztett kíséreteket. Klapka György kinevezte a forradalmi hadsereg zenekari igazgatójá­nak. A szabadságharc után ismét a Nemzeti Színházban dol­gozott Pesten, fordított, komponált, szövegkönyveket írt (ő írta Erkel Ferenc Báthory Mária, Hunyadi László és Bánk bán c. operáinak szövegkönyvét,librettóját), népszínművet írt: Két Sobri címmel. 46 évesen tüdőbajban halt meg. Méltán leghíre­sebb műve a Szózat megzenésítője, számunkra ezért a legked­vesebb. Ám híresek Petőfi versmegzenésítései, de mások, pl.: Vidéki lapokból szemezgetünk Lengyelországban járt a cserkészcsoport Egy hétvégét tölthetett az adonyi cserkészcsapat a brzegi cser­készekkel, akiket már többször is vendégül láttak Adonyban. A programban a 600 km-es utazás után még 15 km-es gya­loglás szerepelt, valamint érdekes éjszakai program. Akik még bírták, részt vehettek egy fantáziajátékban, ami egy repülőgép­szerencsétlenség túlélőinek kereséséből állt. Bár csak néhány napot tölthettek idegen honban, számos felejthetetlen emlékkel gazdagodtak az adonyi fiatalok.­­ Duna-Adony /december/ - A tordasi teniszszakosztály hírei A tordasiaknak szuperligás csapatuk van. Ezt talán sokan nem tudták, csakúgy mint azt sem, hogy a szuperligában bronz­érmet szereztek. A csapat összeállítása: Rejla Fisher, Nagy Zoltán, Jaross Gábor, Jancsó Miklós, Kiss Zoltán, Hennel Dániel, Zorkóczy Tamás, Kaszó Márk, Gulyás István, fúróczy Bütyök, Máté Zoltán, Homonnay Géza, Bérczi Viktor. A falu megyei első osztályú csapata megnyerte bajnokságát, jövőre az NB III-ban versenyezhetnek.­­ Tordasi Kisbíró /december/ - Iparterület a szántók helyén Befektetőket várnak Rácalmásra. Dunaújváros és Rácalmás között, a most még magántulajdonban levő 300 hektáron je­lölték ki az iparterületnek szánt részt. A térség nagy és köze­pes befektetőket vár, hogy a Dunaferr esetleges létszámleépí­tése ne sújtsa a várost és a környéken élőket. E célból Rácal­más képviselő-testülete módosította a község rendezési tervét a legutóbbi ülésen.­­ Rácalmás /december/ - Átadásra került a „Velence Rózsája” díj Velence Nagyközség Önkormányzat Képviselő-testülete 21/2001. (IX.24.) Ök. számú rendeletében úgy döntött, hogy települése szépítésének munkáiban részt vevő természetes személyek méltó elismerését szolgáló díjat alapít. 2001-ben 10 személynek ítélték oda a díjat, de a későbbiekben évente 0-3 db díj lesz átadható. Az elmúlt esztendőben Enyedi Ferenc és Hullay Gyula urak vehették át a kitüntető díjat. - Velencei Híradó /december/ - A velencei kezdeményezést ezúton is üdvözöljük! Krónika

Next