Dombóvár - Városházi Értesítő, 1997 (2. évfolyam, 1-11. szám)

1997-01-01 / 1. szám

2 VÁROSHÁZI ÉRTESÍTŐ Pályázat a Szigeterdőért Elkészült a Szigeterdő természet­­védelmi programja, amelynek megva­lósításához decemberben pályázatot nyújtott be az Önkormányzat a Kör­nyezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumhoz, a Központi Környe­zetvédelmi Alapból beruházási pénz­eszközök igénylésére. Az 5 hektár területű Szigeterdő kör­nyezeti értékeivel, a rajta levő nö­vényzettel, fáival együtt védett terü­let, a műemlék jellegű Kossuth-szo­­borcsoporttal egyetemben. A terület egy része régészeti jelentő­ségű, hiszen az elmúlt év folyamán nyert megállapítást - az előzetes régé­szeti kutatások alapján -, hogy ezen a területen található a térség viszony­lag legjobb állapotban fennmaradt XIII.-XV. századi földvára. Ez a védett együttes kínálja azt a le­hetőséget, hogy hagyományos idegen­­forgalmi nevezetessége legyen a vá­rosnak, tehát­­ mindenképpen szüksé­ges a terület rendezése, felújítása. 1997. január A helyi adóról szóló rendelet módosításáról A helyi adóról szóló önkormányzati rendelet építményadóról szóló I. feje­zete az alábbiak szerint módosult: Adóköteles Dombóvár város terüle­tén az a magánszemély, vállalkozó és vállalkozói igazolványhoz nem kötött, vállalkozási tevékenységet folytató magánszemély, akinek a tulajdoná­ban nem lakás céljára szolgáló épüle­tei között üzlet, raktár, műhely, iroda van, valamint az a jogi személy, aki Gunaras-fürdő területén üdülőtulaj­donos (a továbbiakban: építmény). Mentes az építményadó fizetése alól:­­ a vállalkozási tevékenységet foly­tató magánszemély, a tevékenységé­nek megkezdésétől számított 2 évig, - az a vállalkozó, aki a vállalkozói tevékenységét nyugdíj mellett végzi és jövedelme a nyugdíjjal együtt nem éri el a 180 000 Ft/évet. 1000 Ft adókedvezményben része­sülhet személyenként az a vállalkozó, aki kérelmében igazolja, hogy: - folyamatosan legalább 50%-ban csökkent munkaképességű munkavál­lalót foglalkoztat, - folyamatosan szakmunkástanulót foglalkoztat. Nem részesíthető mentességben, il­letőleg kedvezményben az a vállalko­zó, akivel szemben ellenőrzés szabály­talan foglalkoztatást állapít meg. A rendelet 1997. január 1-én lépett hatályba. Szociális ellátások megállapításáról, rendszeres nevelési segélyről szóló rendelet módosítása A Szervezeti és Működési Szabály­zat módosítása miatt szükségessé vált a fenti rendeletek módosítása is, a ha­táskörök változása miatt. A polgármester gyakorolja a szociális ellátások alábbi hatásköreit: munka­­nélküliek jövedelempótló támogatása, átmeneti segély, temetési segély, köz­temetés, közgyógyellátás méltányos­ságból, lakásfenntartási támogatás, ápolási díj, rendszeres nevelési segély. Ezen túlmenően, az elmúlt évek ta­pasztalatai alapján indokolttá váltak a rendszeres nevelési segélyezéssel kapcsolatos változtatások is, melyek az alábbiak: rendszeres nevelési se­gély helyett térítési díjkedvezmény­ben kell részesíteni azt a gyermeket, akinek az oktatási-nevelési intéz­ményben ellátása biztosított. Rendszeres nevelési segély csak an­nak a gyermeknek folyósítható, aki in­tézményi ellátásra nem jogosult, vagy azt egészségi állapota miatt nem tudja igénybe venni. Kérelem alapján térítési díjkedvez­ményben kell részesíteni azt az óvodá­ban, illetőleg alap- és középfokú isko­lában étkezést igénybe vevő gyerme­ket, aki a rendszeres nevelési segély­nél meghatározott jogosultsági feltéte­lekkel rendelkezik. A kedvezményt közvetlenül az oktatási-nevelési intéz­ményben, írásban lehet igényelni. A kérelmekhez a család összjövedel­méről szóló igazolást és nyilatkozatot kell csatolni. A kérelmezőt a feltételek megléte és a benyújtott iratok alapján a nevelési­oktatási intézmény az évente megálla­pítandó kategóriák szerint sorolja be, és a kategóriának megfelelő térítési díj megfizetésére kötelezi. A kategóriákat a következő elvek szerint kell kialakítani: I. kategória: akinél a család egy főre jutó havi nettó jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át - a ked­vezmény mértéke 90%. II. kategória: akinél a család egy fő­re jutó havi nettó jövedelme magasabb mint az I. kategóriában meghatáro­zott felső értékhatár, de nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét - a kedvezmény mértéke 50%. III. kategória: akinél a család egy fő­re jutó havi nettó jövedelme magasabb mint az II. kategóriában meghatáro­zott felső értékhatár, de nem haladja meg a minimálbér mindenkori legki­sebb összegének 80%-át — a kedvez­mény mértéke 25%. Tél Dombóváron­Fotó: Folux

Next