Dombóvár - Városházi Értesítő, 2000 (5. évfolyam, 1-12. szám)

2000-01-01 / 1. szám

2 VÁROSHÁZI ÉRTESÍTŐ 2000. január Lezárult az előkészítés, most a megvalósítás következik!" Területfejlesztés és gazdaságélénkítés Öt évvel ezelőtt - az országban az el­sők között - a dombóvári és városkör­nyéki önkormányzatok is megalakítot­ták a területfejlesztési társulásukat. Az azóta eltelt időben nagyon sokrétű fela­datra vállalkozott a „térségi szövetség” és annak munkaszervezete. Ezek teljesí­téséről, valamint megoldásra váró prob­­­lémákról beszélgettünk Szabó Loránd ügyveze­tővel.­­ Kezdetben, mások­hoz hasonlóan, mi is a „sötétben tapogatóz­tunk”, ám hamar rájöt­tünk arra, hogy milyen témákkal kell és érde­mes foglalkoznunk. El­sőként a dombóvári tér­ség adottságait és a várható fejlesztési irá­nyokat vizsgáltuk meg. Eközben a megyei, a re­gionális és az országos területfejlesztési prog­ramokat is alaposan feltérképeztük. A kö­vetkező lépésben kivá­lasztottuk közülük azokat, melyek szá­munkra a legjobb lehetőségeket kínál­ták. Aztán rövid időn belül hozzáfogtunk a különféle tanulmánytervek kidolgozá­sához. - Ezek közül melyek állnak ma a kisré­gió társulásának rendelkezésére? - Három évvel ezelőtt elkészült a tér­ség területfejlesztési koncepciója, mely azt mondta ki, hogy rövid és hosszú tá­von is innováció-orientált regionális po­litikát kellene folytatnunk. Ez azt jelen­ti, hogy olyan - nálunk korábban még nem alkalmazott - programokba lenne jó bekapcsolni a kisrégiót, melyekről a világ, nálunk nyugatabbra fekvő orszá­gaiban már kiderült, hogy életképesek és a gazdaság „megpezsdülését” vonták maguk után. Ennek szellemében dolgoz­ták aztán ki az alapművel szinkronban levő következő projekteket. Napjaink­ban már részletes turizmusfejlesztési, agrárstruktúra-váltási és környezetvé­delmi programmal egyaránt rendelke­zünk. -Egy-egy ilyen „dolgozathoz” rengeteg munkára és nagyon sok pénzre van szük­ség. - Munkatársaimmal szerencsére ha­mar rájöttünk arra, hogy miként lehet eredményes pályázati anyagokat készí­teni. Miközben folyamatosan tanultuk a területfejlesztést, gyakran fordultunk olyan emberekhez, akikről közismert volt, hogy egy-egy téma szakértőiként tartják őket számon, és tudásukat, vala­mint tapasztalataikat másokkal is szíve­sen megosztják. Velük aztán rövid időn belül egy olyan kapcsolatrendszert épí­tettünk ki, ami garancia volt a sikerre. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a társulásunk által beadott valamennyi tervet támogatták a különféle pályáza­tok kiírói és finanszírozói, ám az el­mondható, hogy ,jó hatásfokkal” dolgoz­tunk. Minden nagyobb tanulmányunk kimun­kálásához kaptunk tá­mogatást, ami lehető­séget teremtett arra, hogy remek szakembe­reket tudjunk felkérni a „górcső” alá vett téma vizsgálatához és a fej­lesztési irányok meg­határozásához.­­Az önkormányzato­kon és a szakértőkön kí­vül kikkel keresték az együttműködést? - A kisrégión kívül elsősorban a megyei és a regionális területfej­lesztési tanácsokkal, valamint a kamarák­kal, a munkaügyi és a vállalkozói központtal tartjuk a kapcsolatot. A térségen belül az önkormányzati intézményekkel, a gazdasági élet szereplőivel és a társadal­mi szervezetekkel alakítottunk ki köl­csönös előnyökön alapuló együttműkö­dést, amely ma már nem csak informáci­ócserét jelent. Ehhez persze kellett egy olyan polgármesteri csapat is, melynek tagjai bizalmi alapon - az általunk kép­viselt települések érdekeit fel nem adva­­ tudnak közös célokért dolgozni. -Az utóbbi időben több fórumon is el­hangzott: a dombóvári után hamarosan a megye többi kisrégiója is ráébred majd arra, hogy milyen óriási lehetőségeket rejt a területfejlesztésben a széles körű összefogás.­­ Gyakran beszélek erről a témáról azokon a találkozókon, melyekre ven­dégelőadóként hívnak meg. Ha a megye előrelép, az azt vonja maga után, hogy a mi térségünk is fejlesztési lehetőségek­hez jut. Számunkra ez újabb kihíváso­kat jelent, ami még az eddigieknél is igé­nyesebb munkára ösztönöz bennünket. -Földrajzi elhelyezkedésénél fogva a dombóvári térség szinte együtt lélegzik Baranyával és Somoggyal is. Lehet-e va­lamit ebből profitálni? - Elsősorban rajtunk múlik, hogy mi­ként tudjuk kihasználni ezt az adottsá­got. Mindent megteszünk azért, hogy az illetékesek minket is bekapcsoljanak számos olyan programba, mely a szom­szédos megyékre vagy az egész régióra hatással van. Nem véletlenül rendez­tünk olyan konferenciákat, melyeken a Dél-Dunántúl megoldásra váró problé­mái kerültek terítékre. A jövőben is tö­rekszünk a korábbiakhoz hasonló, érde­mi kérdéseket feszegető találkozók szer­vezésére. Szívesen vállalkozunk a me­gyéket egymáshoz közelebb hozó, közve­títő szerepre. A folyamatosan fejlődő ré­gióhoz a korábbinál is szorosabb együtt­működésre van szükség.­­ Kanyarodjuk vissza a dombóvári tér­séghez. Milyen tervekkel vágnak neki 2000-nek? - A kisrégió gazdaságának előremozdí­­tásában lezárult az előkészítés szaka­sza. Kijelöltük a fejlesztési irányokat, el­készültek a programok tanulmánytervei és hatásvizsgálatai - most a megvalósí­tásukon a sor. A napokban kiadott be­fektetési kalauzunk címlapján közread­juk azokat a témákat, amikre a fő hang­súlyt kívánjuk helyezni. Elsőként a gunarasi gyógyvízre épülő idegenforgalomról szeretnék szólni. Az előrelépéshez elengedhetetlenül szüksé­ges a fürdő rekonstrukciója, a minőségi szálláshelyek bővítése és a szolgáltatá­sok színvonalának emelése. A térség más településein található turisztikai vonzerőt eladható termékké kell formál­ni. A városkörnyéki települések közül el­sősorban Várong, Gyulaj és Jágónak al­kalmas a vendégfogadásra. Második­ként a közlekedést említem. A vasút kö­zelsége alkalmassá teszi a területet egy logisztikai bázis létrehozására. A cél megvalósulása érdekében a régió gyors­­forgalmi úthálózatának kiépítését azon­ban fel kellene gyorsítani. A harmadik fontos kérdés az új munkahelyek létesí­tése. A Kaposszekcső határába tervezett térségi ipari park építése, majd annak működtetése jelentősen orvosolná a bajt. Végül, de nem utolsósorban, a mezőgaz­daság struktúraváltásához is segítségre van szükség. Az idén várhatóan kutatási-fejleszté­­si-oktatási feladatokat egyaránt felvál­laló innovációs transzferközponttá ala­kulhat át a kaposszekcsői volt szovjet laktanya egykori színházépülete. Dom­bóváron több szervezet összefogásával a város központjában egy közösségfejlesz­tő centrum kezdheti meg működését és a térség valamennyi településének polgár­­mesteri hivatala bekapcsolódhat egy kö­zös információs hálózatba, mely ablakot fog nyitni a világra! Szabó Loránd a kistérségi társulás ügyvezetője Helyreigazítás Előző számunkban adtuk közre a helyi adók változásait, melyben az iparűzési adó mértéke tévesen szerepelt. Az elírá­sért elnézést kérünk, és az alábbiban kö­zöljük a helyes adatokat. A helyi iparűzési adó alapja az értéke­sített termék, illetve a végzett szolgálta­tás nettó árbevétele, csökkentve az ela­dott áruk beszerzési értékével és az al­vállalkozói teljesítések, valamint a 2000. évtől az anyagköltséggel. Az adó mérté­ke 2000. évtől az adóalap 1,8%-a.

Next