Dömsöd - Dömsödi Hírnök, 1994 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1994-01-01 / 1. szám

2 IV. évfolyam 1. szám téli a gázfűtés melegét és előnyeit. Hisszük, hogy lakostár­saink valamennyi közös célunk tekintetében nemcsak a vele járó kényelmetlenségeket, hanem a megvalósuló ered­ményeket is látják. Valószínűleg a következő időszak mindennapjai többe kerülnek, mint eddig. A létrehozott struktúrát működtetni, használni kell, ehhez pedig munkahely, fizetés, jövedelem kell. A fokozódó gondok mellett mégis bízhattunk valamiben. Az áldozatkész, kitartó munkában. A történelem, a „Magistra vitae” fontos tanulságok hordozó­ja. Az embertől, mint a történelem aktív részesétől függ saját környezetének alakulása, és ennek érdekében a tanulságok­ból mennyit használ fel jövője alakítása során. Ez felelősséget is jelent, hiszen — Bibó István szavaival élve — nincsenek száz százalékos szükségszerűségek, de vannak olyan nagy vonalakon belül jelentkező lehetőségek, amelyeket nemcsak kihasználatlanul hagyni, hanem szerencsés vágányokra irányí­tani is lehet. A mi helyi dömsödi történelmünk további előrelépésében bízva kívánok nagyközségünk polgárainak eredményekben gazdag, boldog új évet! dr. Sitnikiewicz László polgármester MIT HOZ AZ ÚJ ÉV? Ismét véget ért egy esztendő, így utólag visszagondolva volt benne jó, öröm, akadt nehézség, s olyan is, amit nem szeretnénk újra átélni. Január elseje alkalmat ad arra, hogy számvetést csináljunk, nagy vonalakban áttekintsük, mit sikerült elvégezni a ter­vezettből, s újabb célokat tűzzünk ki magunk elé. Ezekről a célokról kérdezősködtem a faluban. Fülöp Zoltánná (Sebestyén Edit) üzletvezető: Az ember olyan társas lény, aki mindig vágyik valami újra, mindig töb­bet akar elérni, és ezért célokat tűz ki maga elé. Így van ez minden új év küszöbén is, mikor visszatekintünk egy kicsit, számot vetünk és mérlegelünk. És persze már ilyenkor elter­vezzük, hogy mit szeretnénk elérni a következő esztendőben. Ez különösen nagy feladat egy VÁLLALKOZÓ esetében. Én elsősorban a saját vállalkozásom stabilitását várom 1994-től. Egy élelmiszerüzlet forgalmában látja az ember azt, hogy milyen a lakosság anyagi helyzete. Igen, az anyagi helyzetről kell elsősorban gondoskodni, mert nagyon kicsi és kevés az átlagos lakás vásárló­ereje. Szerintem más gazdaságpolitikával (nem adónöveléssel, munkanélküliséggel, árdrágulással) kel­lene ezen változtatni. A vezetésnek előbb vagy utóbb be­ kell látni, hogy a bevételi oldalon már nem sok szorítást lehet ter­vezni, mert egyre nagyobb az elszegényedés, s ez mindenhol érezteti a hatását. Tehát én az 1994-es költségvetéstől várom a gazdaság megerősödését. Sajnos az árak nagyon elszaladtak. Várom az új évtől az árak stabilizálódását. És mivel az én vál­lalkozásom szorosan összefügg a családommal, nekik sok erőt, kitartást, és egészséget kívánok. Összefoglalva: minden kedves vásárlómnak és üzleti partneremnek eredményekben gazdag, békés, boldog új esztendőt kívánok 1994-re! Gecze Tamásné (Pék Judit), az ABC dolgozója: Azt hiszem, hogy a sok munkanélkülinek megfelelő munkalehetőséget kellene teremteni. Nem csak a fogyasztói árakat, hanem a fizetéseket is kellene már emelni. Nagyon sok ember nem tud bizonyos élelmiszert sem megvásárolni, mert ezek nem az ő, nem a mi fizetésünkhöz vannak igazítva. Az emberek közötti megértés, egymás megbecsülése is fontos... lenne, de ez nem mindenhol van meg. Ennek érdekében nekünk kellene tenni valamit. Nem tudom mit várhat az ember az új évtől, jót vág­ rosszat? Majd kiderül! Varga Gézáné tanító : Engedjék meg, hogy a felelős szerkesztő is megszólaljon ebben a témában. Kívánságaimat három zacskóba tudnám tenni. Az elsőbe a szűkebb és tágabb családommal kapcsolatos kérésemet raknám: legyen mindenki egészséges. Azt hiszem, ez a legfontosabb. Ha ez megvan, az ember szorgalommal, megértéssel a többit már megteremti. A második zacskóba az iskolával kapcsolatos kívánságaim kerülnének: legyen minél több energiám, türelmem a munkámhoz, amit nagyon szeretek. Tudjak a gyerekek közelébe férkőzni, tudjak mindegyiknek érzelmileg és értelmileg is minél többet adni. Legyen az osztályunk egy olyan sziget, ahová jó belépni — hiszen reggel fél 8-tól, fél 5- ig itt vagyunk —, függetlenül attól, hogy ki honnan jött, és mi van a nagyvilágban. A harmadik zacskó azokat a terveimet tartalmazná, amik a szabadidőm eltöltésével kapcsolatosak. Mivel túl sok, időigényesek, ráadásul hosszútávúak ezek a tervek, ezért itt is rangsorolni kell. Mi az, amit még csinálhatok, hogy a munkám rovására ne menjen. Ezért döntöttem úgy, hogy szeptemberig még vállalom a Dömsödi Hírnök szerkesztését, utána azon­ban azt a nem kevés időt, ami felszabadul, szeretném másra fordítani. Oltai Judit tanár, népművelő: Megköszönöm a Jóistennek, hogy idáig megőrzött és megóvott minket, s nem lehetek elég hálás, hogy kicsi lánykánkat adta nekünk, aki minden percün­ket megfényesíti. Szeretném, ha szűkebb és tágabb környezetemben valóban megértés, türelem, és szeretet uralkodna, a tudás több szempontból elismerést jelentene, szeretnék újra tanítani és sokat tanulni. Szeretném, ha egészségünk és hitünk, tettrekészségünk megmaradna, többet tudnék tenni a családomért és másokért, s jó lenne, ha ez a szép község gyarapodna lélekben és környezetben egyaránt. Jó lenne megélni a fizetésből és nem érezni a bizonytalansá­got, még akkor is, ha ez vágyálom. Szeretném­, hogy

Next