Dunabogdány - Bogdányi Híradó, 2004 (15. évfolyam, 1-11. szám)
2004-03-01 / 3. szám
Az Európai Unió intézményei (folytatás 13 oldalról) 1415. évf. 3. szám BOGDÁNYI HÍRADÓ tika, környezetvédelem, továbbképzés és közlekedés területeken kell kikérni a bizottság álláspontját. Európai Bíróság A bíróság az EU szerződéseinek legfőbb őre, amely a közösségi jogszabályok végrehajtását is kikényszerítheti. A Bíróság 15 bíróból áll, minden állam jelölhet egyet. A mandátumuk 6 évre szól, de korlátlanul meghosszabbítható. A bírók maguk közül háromévente elnököt választanak. A jelenlegi elnök 1994 óta a spanyol Gil Carlos Rodriguez Iglesias. A Bírósághoz fordulhat bármely tagállam, uniós intézmény és magánszemélyek is. Magánemberek az őket érintő intézkedéseket támadhatják meg a Bíróságon, amely érvényteleníthet minden közösségi intézmény által kiadott jogi rendelkezést. A Bíróság joga emellett elmaradt intézkedések esetén is büntetést kiszabni. A Bíróság mellett, de attól függetlenül működik az Elsőfokú Bíróság. Ehhez a testülethez fordulnak alapesetben a magánszemélyek és vállalatok, ha az uniós intézmények döntéseit kifogásolják. Itt zajlanak az EU-intézmények és azok hivatalnokai, alkalmazottai közötti perek. Végezetül itt lehet érvényt szerezni az EU intézményeivel kötött szerződéseknek jogvita estén. EU-ombudsman Az európai ombudsman tisztséget a görög Nikiforosz Diamanourosz látja el. Feladata az Európai Közösség intézményei és szervei helytelen eljárásainak kivizsgálása és a vizsgálat eredményének jelentése. Az ombudsman általában benyújtott panaszok alapján indít vizsgálatot, de önmaga is kezdeményezhet kivizsgálást. Európai Központi Bank Az Európai Központi Bank (ECB) az Európai Unió jegybankja, a pénzügyi unió és a közös pénz, az euró működtetésének felelőse. Székhelye Frankfurtban van. Fő feladata az euró stabilitásának megőrzése, az infláció megakadályozása. Meghatározza és bevezeti az egységes valutapolitikát, kezeli a pénzügyi tartalékokat és irányítja a valutaüzleteket. Számvevőszék Számvevőszék tizenöt, hat évre kinevezett tagból áll. A Számvevőszék ellenőrzi az Unió bevételeit, kiadásait, valamint vagyonkezelését. eu-info@dunabogdany.hu Tanulás és munkavállalás az Európai unióban 2004. január 15-én a Művelődési Ház nagytermében tartott előadást Verses István tanácsos, az Oktatási Minisztérium Nemzetközi Kapcsolatok Főosztályának munkatársa. Az előadás a csatlakozás utáni helyzetről nyújtott átfogó képet az oktatásban érintetteknek az Irány Európa projekt által indított programsorozat keretében. Az első kérdés a „Mit hoz a csatlakozás?” témakörét vizsgálta. Az EU-ban a személyek, szolgáltatások, munkaerő és a tőke szabad áramlása valósul meg Magyarország számára átmeneti korlátozásokkal pl. a munkavállalás terén. Az oktatásügy tagállami hatáskörben marad, azaz az EU nem szabályozza a tananyag tartalmát és az iskolaszerkezet kialakítását, hanem azt a tagállam adott szervei hatáskörében tartja a szubszidiaritás elvének megfelelően. Ettől függetlenül az EU létrehozott különböző támogatási formákat az oktatási ágazat számára. Ha migráns munkavállalók, önálló vállalkozók gyermekeként érkezünk az egyik EU-tagállamba, alanyi jogon jár nekünk az ingyenes közoktatás (amennyiben ott is ingyenes a közoktatás), de a saját anyanyelvünk és kultúránk ápolására is lehetőséget kell, hogy kapjunk. Ezenkívül az azonos kedvezményeket és támogatásokat is ugyanúgy megkapjuk. De ugyanez a helyzet akkor is, ha pl. egy portugál családfő érkezik munkát vállalni Magyarországra. Migráns munkavállaló az a személy, aki legálisan az egyik EU tagállamból egy másik EU tagállamba érkezik munkavállalási célból. Az EU-csatlakozás a felnőttoktatásban tanulókat kétféle szempontból érintheti: külföldi tanulmányok és ösztöndíj lehetőségek szintjén. Ha valaki külföldi tanulás mellett döntene, ugyanabban a felvételi - és diszkriminációmentes - eljárásban kell részesülnie mint az ott honos polgárnak, viszont ott csak igazolt megélhetés esetén tartózkodhat. Eddig tartott az egyenlőség, ugyanis a szociális juttatások mint pl. kollégium, menza, utazási támogatás stb. csak munkavállalóknak jár. A szakképzésben, átképzésben résztvevők számára országonként, szakmánként változóak a feltételek. Az adott EU-tagállamban is csak akkor kaphatunk szociális juttatást, ha a munkavégzéshez kapcsolódó szakmát tanulunk. Fontos kérdés a végzettség tanulmányi célú elismerése. Ha már megkezdett tanulmányokat folytatni szeretnénk pl. a szemeszter erejéig vagy tovább akarunk tanulni, mindezek koordinálása az adott tagállam hatáskörébe tartozik. A magyar felsőoktatási intézménytől kérhető, hogy idegen nyelven állítsa ki a végzettséget igazoló diplomamellékletet. Magyarország kétoldalú egyezmények (ekvivalencia-egyezmények) keretén belül ismeri el ill. ismerteti el a végzettségeket. Magyarországon az Oktatási Minisztériumban működik az Ekvivalencia Központ (www.ekvivalencia.hu). Mielőtt külföldre megyünk tanulni, keressük fel ezt a központot és érdeklődjünk, hogy az adott tagállam hogyan szabályozza a Magyarországról érkező tanulók helyzetét. A munkaerő szabad áramlása az ún. szabadság közé tartozik. Az önálló vállalkozók előtt már 1994 óta megnyílt a lehetőség a szabad letelepedésre. A migráns munkavállalók előtt a környező országok 7 éves átmeneti időszakot vezettek be. Svédországba, Dániába, Írországba, és Spanyolországba május 1. után szabadon vállalhatunk munkát. Viszont Anglia a napokban jelezte, hogy 2 évig nem fizet szociális juttatásokat a más tagállamból érkező munkavállalók részére. Az EU-ban léteznek szabályozott és nem szabályozott szakmák. Az EU-ban 7 automatikus elismerésű szakma van (orvos, fogorvos, állatorvos, ápoló, szülésznő, gyógyszerész, építész), amelyek esetében nem kell pl. különbözeti vizsgát tenni. Az ösztöndíjak és pályázatok lehetőségeiről beszélve a felsőfokú tanulmányokat folytatók számára állami ösztöndíjak (Magyar Ösztöndíj Bizottság www.mob.hu) és közösségi programok (Tempus Közalapítvány www.tka.hu) állnak rendelkezésre. Az intézményi fejlesztésekre a Strukturális Alapok uniós forrásaiból lehet majd pályázni. eu-info@dunabogdany.hu