Dunabogdány - Bogdányi Híradó, 2023 (34. évfolyam, 1-8. szám)

2023-07-01 / 7. szám

BOGDÁNYI HÍRADÓ I BOGDANER NACHRICHTEN Legyen kultúrában gazdag... így kezdi és fejezi be Liebhardt András, igazgató úr minden alkalommal, amikor az elkövetkező eseményekre, progra­mokra hívja fel a figyelmet. A Művelődési Háznak vannak önál­ló ajánlatai és természetesen sok helyi partner is az hozzá fordul egy-egy ren­dezvény megszervezése kapcsán. Mind­két esetben mi, a közönség, a falu lakói jutunk olyan élményhez, amelyet sokáig őrizhetünk emlékezetünkben. Ebben a félévben is volt részünk né­hány különleges élményt nyújtó kiállítás megnyitóban. Elsőként, februárban Bak­­sai József festőművész alkotásai kerültek a kiállítótér falára. A művészt bemutatta, s az eseményt megnyitotta Schwartz Re­zső, akinek szakmai segítsége révén több kiváló képzőművész mutatkozott már be községünkben. Március elején újabb alkotó érkezett Bogdányba: Kalmár János Munkácsy - dí­jas szobrászművész tárlatának megnyi­tója igazi különlegességgel szolgált. Az általunk oly szeretett bogdányi zenészek helyett, rendhagyó élményben volt ré­szünk, hiszen Baráth Bálint és Dóra At­tila zeneszerzők a kiállításra komponált műve is megszólalt az alkotók tolmácso­lásában. Felfelé zuhanás - már a kiállítás Gratulálunk! Az Artisjus 23. alkalom­mal díjazta a legkivá­lóbbnak ítélt kortárs zene­szerzőket és szövegírókat azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a sikeres ze­nei produkciókra és az ezekbe fektetett szerzői munka jelentőségére. Az elis­merés presztízse többek között abban rejlik, hogy a pályatársak ítélik oda a díjakat a kitüntetett művészeknek. Ez­úttal is az Artisjus szerzőkből és egy ze­neműkiadóból álló vezetősége döntött a díjazottakról, a könnyűzenei alkotók kiválasztását külön szakmai bizottság - nevezetesen Bágyi Balázs, Both Miklós, Jónás Vera, Kocsák Tibor és Sebestyén Áron - készítette elő. Az év komolyzenei műve kategóriában Kutrik Bence dunabogdányi zeneszerző Tavasz-esti dal című műve érdemelte ki az elismerést, amihez ezúton szeret­nénk tisztelettel gratulálni. Önkormányzat címe is elgondolkodtató volt, amelyet az alkotások mindannyiunkban tovább fo­koztak. Június elején újabb tárlattal várt minket a Galéria. A Modern Műhely alkotóit, a ná­lunk már munkái által is jól ismert Lengyel Rita nyitotta meg. Egy szaxszofon, egy dob és egy gitár/zongora a jazz világába kalandozott ezen a késő délutánon ( Herr János, Kiss Zoltán, Liebhardt András). Az alkotók a patchwork után magas techni­kai tudással jutottak el az önálló munká­kig. Bámulatba ejtve valamennyiünket, s vágyat ébresztve a varrás e különleges módja iránt. 20 asszony alkotja a közös­séget, a kiállítás júliusban is látható, ér­deklődni lehet: +36 30 572 23 49. Április 21-én fergeteges színházi est, egy monodráma várt ránk. Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója című regényéből készült, egyszereplős színjá­tékban Ötvös Csaba káprázatosan mu­latságos, mégis elgondolkodtató estét szerzett nekünk. (És íme, lapzárta után a rendező Göttinger Pál, színészként is visszatér a bogdányi pódiumra, hiszen Szabó Borbá­la szintén egyszemélyes vígjátékának, a Telefondoktornak ő a címszereplője.) Ha már irodalom, akkor nem feled­kezhetünk meg a Művelődési Ház és a FAKULT közös estjeiről sem, amelyek versek, zene és természetesen Varsányi Viola tanárnő, a „TANTÓ" részvételével valósulnak meg. Mély csodálattal adó­zunk a Tanárnő szépívű, új és mindenki által jól ismert alkotásokból összeállí­tott estjei előtt. Jó felidézni és jó rácso­dálkozni az alkotókra és az alkotásokra, amelyeket reflektorfénybe állít. Ezúttal a 200 éves Petőfi Sándor költészete állt a középpontban. Közreműködtek bogdányi színjátszók: Bubán Emese, Liebhardt András, Nagy Jázmin, Olgyay János, Spannsberger Anna. Az est hangulatát emelte Olasz György és Pelva Gábor értő zenei kísérettel. Technikai munkatársak ismét, s állandóan Liebhardt Gábor és Tóth László voltak. Az évet nyitó események között min­dig kiemelt jelentőségű a Magyar Kultú­ra napja immár 1989 óta. Az esztergomi Keresztény Múzeum igazgatója, Kontsek Ildikó a gyűjtemény egy különleges részé­ről, a 20. - 21. századi alkotásokról tartott vetített képes előadást. A rendezvény az Eszterházy János Társasággal közösen valósult meg. Februárban a „Világjáró bogdányiak" sorozat keretében számolt be újabb af­rikai útjáról Spannsberger Máté. A Nyug­díjas Klub szervezésében adott otthont a Művelődési Ház a fogyasztóvédelemmel foglalkozó előadásnak, amelyre nemcsak nyugdíjasok érkeztek. Május első napjai­ban Vukics Ferenc, a Nemzetvédelmi Sza­badegyetem Alapítvány alapítója Világok harca címmel megtartott előadása az uk­rajnai háborúval foglalkozott. Június 4-én pedig dr Popély Gyula tör­ténész Mi történt Trianonban? címmel tartott előadást az Eszterházy János Tár­saság szervezésében, Pelva Gábor hege­dűvel és énekkel tette teljessé a megem­lékezést. A Művelődési Ház nagyterme zsúfolásig megtelt. Az idei évben is - már az ősz­ végi hóna­poktól - újraindult a Művelődési Ház szer­vezésében a diafilm­klub a kisebbeknek, a felnőttebbeknek pedig a Szinemazsúr, vagyis a filmklub. A filmeket tekerte, s fel­olvasta Liebhardt András. Mindkét ese­ménynek a könyvtár adott helyet. A Dunabogdányi Németekért Alapít­vány szervezésében Tiszta Stáb címmel Sós Ágnes és ifj. Petróczy András doku­mentumfilmje került vetítésre április 24- én. A vetítést követően a rendező beszél­getett a résztvevőkkel. Idekapcsolódva kell szólnunk az idei Pünkösdi Klangról. Különlegessé tette a 300 éves betelepülés megemlékezé­se, amely a Német Nemzetiségi Önkor­mányzat szervezésében valósult meg. A megszólalók után kivételes élményben lehetett része a csordultig megtelt Mű­velődési Ház közönségének. Liebhardt András narratív formában előadott je­lenetével kézzelfoghatóvá tette a helyi történelmet, egy ifjú pár nagy elhatáro­zását, útnak indulását, megérkezését és gyökeret eresztését hallhattuk Burián Emese, Olgyay János és a szerző közre­működésével. A sokak szemébe könnyet csaló történet ízes szövegét az Ott család zenével kísérte. S ha kiállítással kezdtük, zárjuk is azzal: a 300 éves évforduló kapcsán történeti áttekintést nyújtó tárlat, amely hosszabb ideig lesz látható a Művelődési Ház külső falain, szintén Liebhardt András elképze­lése szerint valósult meg. Talán ez a Pünkösdi Klang képviseli leg­jobban azt a sokszínűséget, amely a fél­év során egy-egy alkalommal várt ránk: kiállítás, irodalom, zene, és a nélkülözhe­tetlen közös tánc, zene, jókedv, amely át­hatja e kultúrában (is) gazdag közösséget. Hock Zsuzsanna: 12

Next