Dunapataj - Pataji Hírlap, 1998 (9. évfolyam, 46-51. szám)
1998-12-01 / 51. szám
1998. december Kányádi Sándor: üres az istálló s a jászol idén se lesz nálunk karácsony hiába vártok nem jönnek a három királyok i sok dolga van a teremtőnek mindenkivel <5 sem törődhet messzi a csillag mindenüvé nem világíthat megértjük persze mit tehetnénk de olyan sötétek az esték s a szeretetnek i hiánya nagyon dideregtet előrelátó vagy de mégis nézz uram a hátad mögé is ott is lakoznak s örülnének a mosolyodnak / PATAJI HÍRLAP 11. oldal Beszélgetés Pastyik Istvánnal régmúlt idei pataji oktatásáról 1998 tavaszán, április 25-én ünnepeltük meg a 80. évfordulóját annak, hogy Patajon megindult a polgári iskolai oktatás. Az 1918 előtti iskoláztatás az ünnepen is csak gyér említést kapott, sőt a sajtónk beszámolóiból is jelentéktelennek tűnhet a megelőző korok pataji oktatása. Három olvasónk is azt javasolta még tavasszal, hogy jó volna bővebben írni erről. A kérdést fölvetettem Pastyik Istvánnak, akinek válaszát örömmel osztom meg lapunk olvasóival. - Meddig mehetünk vissza a pataji oktatás nyomain? - A református templom középkori részeinek évtizeddel ezelőtti (1986) föltárása nem csupán építészeti jelentőségű, hanem közvetett bizonyítéka a szellemi életnek, így a helyi iskoláztatásnak is. Ez olyan nagyméretű templom, hogy plébániai iskolát tételez fel. Az oktatás az egyház feladata volt, világi iskola abban az időben ismeretlen. Oktatni azt lehetett, aki akart tanulni. Aki pedig akart, azt kiemelték az egyszerű sorból is, és eredményei alapján támogatták továbbtanulását. Ötszáz évvel ezelőtt pataji fiatalok Krakkó (Krakków) egyetemén okosodtak. - Mi volt a török időkben és az azt követő évtizedekben? - Nyilván szétbomlott az iskolai szervezettség, de a tehetség és a tudás utat tört magának. Patajról indult el, majd tért vissza Pathay János, a református püspök. Sírkövét Simon Ernő lelkipásztor mentette meg az elkallódástól az 1930-as években. Pathay Jánosról megemlékezik az Irodalmi Lexikon is. Olyan prédikátori családba született bele, amelyben a tanulást minden más elé helyezték, különben nem történt volna meg, hogy a Pathayak közül még hárman neves egyházi személyként váltak ismertté. A török időkben említésre méltó számban katolikusok nem laktak Patajon és a 18. század első harmadában iskolájuk sem volt. Pataj református iskolájából tehetséges gyerekek indultak el Kecskemét és Debrecen kollégiumaiba. Mentek a világi pályára készülők is. Latinos műveltségükkel - hiszen a református felsőokatásban szintén komolyan vették a latint, Patajon és másutt a közigazgatás színvonalát emelték. Az egyik pataji fiú, aki szülőhelye jegyzője lett, Csokonai Vitéz Mihálynak volt kollégiumtársa Debrecenben. - Éltek-e Patajon a 19. században olyan kiválóságok, akik az oktatás és a nevelés európai távlatában gondolkoztak? - Példáimat kezdem a reformátusokkal. Az 1700-as évek legvégén választották a gyülekezet élére a solti születésű Báthory Gábort, aki Németországban tanult, majd Svájcban is. Másfél évtizedes itteni lelkipásztorkodás után a hittudományi doktort Pestre hívták meg, ahol templomot építtetett. Halotti beszédeinek gyűjteményes, vaskos kötete megvan a Pataji Múzeumban. Báthory után a halasi születésű Kolmár József tartotta szemét az iskolásokon. Kolmár Jénában és Göttingenben járt egyetemre. Korának híres szónoka és egyházi írója volt. Patajról Kecskemétre, onnan Komáromba került. Folytathatom a példát a katolikus Sörös Imrével. A dunaföldvári születésű hittudományi doktor Kalocsán érseki könyvtáros volt, és 1848-as megnyilatkozásáért, Habsburg-ellenességéért bebörtönözték külföldön. Szabadulása után Pataj plébánosa lett, itt is halt meg. Megközelítően tíz nyelven értett. Irányítania kellett, hogy a tankötelezettség bevezetése felkészülten érje az egyházközségi iskolát. Egyébként a hamvait és a sírkövét átmentettük 1983-ban a katolikus templomhoz. - Mikor épültek az iskolák? - A reformátusok 1814-ben építettek vagy felújítottak egy kicsiny iskolát, amelyben egyetlen tanterem volt, szolgálati lakással. Átalakítottan, de még mindig áll ez a házacska. A múlt század derekán a gyülekezet építtetett két tanteremmel olyan iskolát, amelynek végében granarium, azaz magtár volt. Jól illik a református templom műemléki környezetébe. Nagy feladat elé állította a három pataji felekzetet a kiegyezés korában bevezetett tankötelezettség, vagyis az elemi iskola kötelező elvégzése. Pataj úgy válaszolt a törvényre, hogy mind a reformátusok, mind a katolikusok tágas iskolát építettek, a reformátusok még két szolgálati lakással toldották meg. Böddön az érsekség gondoskodott iskoláról és szolgálati lakásról már az 1860-as évek elejétől. A zsidó iskola a zsinagóga mellett állt. Még az első világháború előtt emelték a református lányiskolát. A két háború közötti békeidőben a katolikusok még két kisebb iskolát építettek, közülük az egyiket Szentkirályon. - Térjünk rá a polgári iskolára! Miként alakultak a dolgok? - Ezek az előzmények kellettek ahhoz, hogy Pataj tovább tudjon lépni. Az igény hátterét Pataj fejlődése adta. A századfordulón a vasúttal Pataj egycsapásra a főváros közelébe került, nem térben, hanem időben. Ám Pesten csak az boldogult, akinek megvolt legalább a polgári iskolai végzettsége. Megindult az első ingázási hullám, és Patajra betört a tanultabb rétegekben a városias gondolkozás. 1918-ban szervezték meg a polgárit, éppen akkor, amikor ezt az iskolatípust egységesítették négyosztályossá. Ugyanis Eötvös József 1868-as törvénye azt írta elő, hogy a fiúknak 6, a lányoknak 4 osztály elvégzése a kötelező. A pataji gyerekek polgárija jelentéktelen házban kapott helyet, a nyugatnak kivezető, kacskaringós utcában. Ott szorongtak tanulók és tanárok egy évtizedig. - Mi volt a polgári iskola célja? Meddig állt fent? - Az elemi iskolánál jóval emeltebb szintű képzést adott, de kevesebbet a gimnáziumnál. A polgáristák nyelvet is tanultak, Patajon a németet. Biztos lehetőség nyílt a polgárit végzett fiúk előtt, hogy ipart, kereskedelmet, közlekedést tanuljanak a lányok előtt, hogy ügyintézői, asszisztensi munkakörben kapjanak állást. Volt annyira jó a polgári iskolai oktatás, hogy különbözetivel gimnáziumba lehetett átiratkozni, ahonnan már nyitva állt az út a főiskolákra, egyetemekre. Ilyenre példa a sok közül Bán Jenő: ez a pataji gyerek polgáriból különbözetivel lett gimnazista, majd az egyetemen elvégezte az orvosit. Nem praktizált sohasem, mert a sakkozás elmélete mindennél jobban érdekelte. Végjátékelméletben és bizonyos feladványok megoldásában világklasszis lett. - Végül: meddig állt fenn a polgári iskola intézménye? - A második világháború után nyomban bevezették a nyolcosztályos általános iskolát. Azokon a településeken, amelyeken volt polgári iskola, a polgáristák az általános iskola felső tagozatos tanulóivá váltak. Polgári iskoláink története a kiegyezés korával kezdődött és a második világháborút követő békeévben fejeződött be. Meglétének mérlege: betöltötte és elvégezte feladatát. Patajon is. - Köszönöm a történelmi áttekintést. Szabó Zsigmond